2008. április 6., vasárnap

A PÓK......... meg, a Pókháló

Dr. Hegedűs Antal dandártábornok úr Saját kezébe!
részére
Katonai Főügyészség Kecskemét, 2007. július 19.

1027 Budapest
Fő u. 78.

Feljelentés, közérdekű bejelentés a magyarországi, közhatalmi szerveket érintő korrupció alapján.
Tisztelt Dandártábornok Úr!


Erre a feljelentésre kényszerűen azért kerül sor, mert a tárgyban korábban tett feljelentéseimet az arra illetékes hatóságok, azaz nyomozószervek szétválasztották, különböző illetékességekre való hivatkozással és rendre megszüntették az eljárásokat, ill. esetenként kisebb súlyú ügyben vádat emeltek. Azonban sajnos, nem a bűnszervezet meghatározó vezetői ellen, csak a kisebb kaliberű elkövető társaikkal szemben, magát a bűncselekmény továbbvitelét és annak eltusolását sem akadályozva, így a jogellenes cselekményeket azt követően is hagyták véghez vinni.
(Példaként: 2005. február 15-i Legfőbb Ügyészséghez intézett feljelentésemnek - melyet Kf.9881. számra iktattak - többek között az volt a tárgya, hogy a Kossuth Holding-os felszámolói csoporthoz tartozó Duna Libra Rt. felszámoló cég, a valós érték 10 % - ért fogja eladni az Euro Möbel Line Kft. fa. vagyonát. Ez kb. egy évvel később, 2006. január 20-án be is következett. Dr. Pintér Sándor, volt országos rendőrfőkapitány és volt belügyminiszter, kvázi orrgazda által tulajdonolt Immobil 2000 Kft. útján vásárolta meg 80 millió Ft-ért (Adásvételi szerződés csatolva F1 alatt) az Euro Möbel Line Kft. fa. vagyontömegét. Ezt a Magyar Fejlesztési Bank szakértője menekülési értéken 922 millió Ft-ra értékeltette (Értékbecslés csatolva F2 alatt). A közel egy milliárdos menekülési értékű vagyon 80 millió Ft-ért történt eladása bűncselekmény, amit még az is fokoz, hogy a vevő bizonyítottan több forrás útján is bennfentes információkra építette a szerzését, vagyis ezzel nem piaci szempontokon alapuló értékesítés történt.
Ide kívánkozik párhuzamként az, hogy nemrégiben a Fővárosi Bíróságon Dr. Székely Ákos büntetőbíró jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Rácz Péter egykori KISZ vezetőt a Csillebérci Úttörő Szövetség által használt ingatlan eladása miatt, annak megtörténte után évekkel később tett feljelentésre indult eljárásban. Az ítélet indoklása azt emelte ki, hogy bűncselekmény az, ha valaki a rábízott vagyont egy bennfentes részére feltűnő értékaránytalansággal adja el. Hozzáteszem, hogy a Csillebérci ingatlan a korban 90 millió Ft-ra volt értékelve, és ehhez képest adták el körön belül 15 M Ft-ért. Az Euro Möbel Line ingatlana előzőekkel összevetve 922 millió Ft-ra volt menekülési értéken meghatározva, és ehhez képest adták el mindösszesen 80 millió Ft-ért. Említhetjük itt a Tocsik-ügyet is, igaz hogy itt még csak I. fokon mondták ki azt, hogy jóerkölcsbe is ütköző a szerződés, azaz semmis).

A feljelentésem után hozott első határozatot követően, még további egy évig látszatnyomozást folytattak vagyonbiztosítási intézkedések elrendelése nélkül, ami miatt az elkövetők látszólag el tudták varrni a szálakat. Eközben a rábízott vagyont kezelő felszámoló meg nem engedhető módon, szorosan együttműködött a bennfentes információkkal rendelkezett vevővel, és a bűncselekmények lényegi részeit elfedve, ejnye-bejnye szabálysértési kategóriába eső vádemelési javaslattal zárták le az ügyet. Azt ugyanis már az eljárt nyomozó szerv képviselői sem tudták elnézni, hogy a felszámoló pont a bennfentes információkkal bíró, így az orgazdaság alapos gyanúját felvető cselekményt megvalósított Dr. Pintérné Eötvös Ildikó által vezetett saját cégét juttatta jogosulatlan előnyhöz. Természetesen a nyomozó szerveknek az ügyben eljáró munkatársai mindvégig tisztában kellett lenniük azzal, hogy egy kiterjedt, rendkívül kártékony bűnszervezettel állnak szemben. Azonban ahogy a példa mutatta, vagy maguk is érintettjei voltak az elkövetői körnek vagy csak a konfrontációtól félő feletteseik jogszabálysértő utasításait hajtották végre. Az érintettek ezzel megszegték a hivatali esküjüket, ami önmagában is bűncselekmény (igaz erre az esetre is, hogy a „bűnösök közt cinkos aki néma”).
A nyomozás első egy évében tulajdonképpen a nyomozó szervek nem tettek mást, mint a feljelentőt tévedésben tartottak, félrevezettek, azt a látszatot keltve, hogy törvényesen a sértett védelmében is eljárnak. A fentiek kifejtése részletesen, a feljelentés tényvázlatában kerül majd bemutatásra kronológiai sorrendben. Az államilag hallgatólagosan megtűrt, -fel kellett volna, hogy ismerjék,- kiterjedt kapcsolatrendszerű szervezett bűnözés a társadalom nagy része előtt rejtve marad. Az előttem – is – kifejezetten jól ismert módon, közpénzből finanszírozott szervezetek aktív közreműködése mellett tartják fenn ezen fel nem vállalható kapcsolatokat. Ezzel a csalás, befolyással üzérkedés alapos gyanúját felvető cselekményekkel megítélésem szerint jelentős befolyást gyakorolnak széles körben pénzügyi súlyuknál fogva. Az önálló hatalmi ágak érintett vezetői és munkatársai ugyanúgy, mint a politikai és a gazdasági élet prominensei pontosan tudták, hogy a feljelentéseim igenis alappal bírtak. Ugyanis korábban több feljelentés is érkezett azonos tárgyban más sértettek részéről, amelyek szintén megalapozottak voltak a hatóság által ismerten is, csak sajnos az érintettek kapcsolati rendszer útján történt közbenjárására a nyomozó hatóságok valótlan, törvénysértő adatok és hivatkozások alapján megszüntették az eljárást. Történt ez annak ellenére, hogy a Hajdú-BÉT három volt igazgatója tényszerűen elismerte, miszerint gazdasági megfontolásokból folyamatosan tévesztették meg a nekik kényszerhitelező beszállítókat, a későbbi károsultakat (Pl.: Dunás Kft., Szupitáp Kft., stb.). A Hajdú-BÉT felszámolása elrendelésének küszöbén a Wallis Rt. megbízásából a Kossuth Holdinghoz köthető könyvvizsgálók és más szakemberek „rendezték” a könyvelési és szerződési anyagot, amiről nyilvánvaló módon az azt szervező Kossuth Holding vezetői a legtöbbet tudnak. A Kossuth Holdingos felszámoló csoportról (Hunyadi Rt., NOVUM Rt., Duna Libra Rt.) tudták, hogy annak egyik vezetője és a céget tulajdonosként irányító Dr. Magyari József közismerten több bank bizalmát bírta és bírja, köztük az állami tulajdonú MFB-ét, és a Transelektro csődjénél a felvállaltan Magyarit delegáló bankokét is. Az elmúlt időszakban több nagyvállalat a Hajdú-BÉT-hez hasonlóan, a felszámolást megelőzően hirtelen székhelyet módosít, csakhogy mostanában egy tatabányai negyedik emeleti lakótelepi lakás lett az új székhelye a cégeknek. Ezeket a cégeket nem meglepő módon ezután a Kossuth Holdinghoz kötődő társaságok számolnak fel. Rendőri, bírói, ügyészi vezetők pontosan tudják, hogy ténylegesen az igazságszolgáltatás és a gazdasági élet között az egyik fő összekötőkapocs a Kossuth Holding csoport, amelyen keresztül ezek a szereplők, így Dr. Pintér Sándor is a háttérből befolyásolja a nyilvánossá vált eseményeket is, többnyire egy-egy csoport megbízásából.

Ma már nem lehet tudni, hogy a hivatali visszaélésekkel bűnpártolást is megvalósító kötelességszegők, a bűnszervezetek tevékenységét akár mulasztás útján is segítő közhivatalnokok és köztisztviselők, közalkalmazottak, rendőrök, bírók, ügyészek (akár egyéb nyomásgyakorlás útján befolyásolt), vagy már fizetett bűntársak. Mostanában az első reflexe a hatalom gyakorlóinak (rendőri vezetők, bírák ügyészek) a mundér becsületének védelmében az, hogy mielőtt érdemben megvizsgálnák a feljelentéseket, már előzetesen eldöntik, hogy azok megalapozatlanok, hiszen leggyakrabban úgy utasítják el, hogy valós feltáró cselekményeket nem végeznek, nem folytatnak. A nyomozószervek állománya döntő többségben tisztességes és nem ítélhető el, de ez nem jelenti azt, hogy pl. a „Zsanett-ügy”-ben esetleg nem Zsanettnek van igaza („Zsanett az a fiatal hölgy, akit a nagy nyilvánosság előtt felvállalt állítása szerint járőröző rendőrök erőszakoltak meg, és ennek alapján miatta menesztettek 1 minisztert és 3 főrendőrt. Ugyanakkor szinte köztudomású tény az, hogy nevezettek menesztése akkor lett volna valójában indokolt, amikor a
2006. október 23-i események, azaz 1956. október 23-i forradalom 50. éves évfordulója megünneplésének a gyalázatos vérbefojtásában dicstelen szerepet játszottak.)

Hasonlóan hozzám, mások is sorozatban tettek feljelentéseket a Kossuth Holding csoportot illető felszámolási ügyekben, ahol szintén az a jellemző, hogy érdemi vizsgálat nélkül elhúzzák az eljárásokat, majd az eredménytelenségre, bűncselekmény hiányára valótlanul hivatkozva megszüntetik azokat. Ezt a gyakorlatot nem valószínű, hogy merő gondatlanságból lehet folytatni. A döntéshozó vezetők határozatai jól láthatóan sok esetben akadályozzák a tisztességes eljárások lefolytatását, mivel az érintettek előbb-utóbb részesei lesznek a cinkosok azon tömegének, akik elfordítják fejüket a törökbálinti élelmiszer hamisítók bűnös alkalmazottai ügyében, de még inkább a kiemelkedő mennyiségű csempészet és vámorgazdaság ügyeiben is (ma már a cigaretta és az alkohol forgalom meghatározó része csempészetből származik, míg a ruhaneműket illetően a kínai piacon a legális áru már fehér hollónak számít. A HVG egyik nemrég megjelent számában a Magyarországon elsőként bűnszervezet létrehozásával vád alá helyezett Tasnádi Pétert mutatják be az ex- országos rendőrfőkapitány, belügyminiszter dr. Pintér Sándor legnagyobb riválisaként. Gondolom nem arra gondolt a cikk szerzője, hogy a nemrég szabadlábra helyezett és jelenleg is házi őrizetben lévő Tasnádi Péter belügyminiszter akart volna, vagy akarna lenni).

A gondolatmeneten tovább haladva mégiscsak felvetődik az, hogy az apparátust teljes egészében felelősség terheli a soha nem látott mértékű korrupcióért, és a „Zsanett” típusú ügyekért. Ugyanis a közismert bűncselekmények nyilvánvaló következménynélkülisége rendkívül romboló hatást fejt ki a teljes állományra, a betöltött hivatali pozíciótól és beosztástól függetlenül, valamint az egész társadalomra. Ezzel függ össze a Köztársasági Elnök Úr 2007.09.10-i parlamenti beszédében hivatkozott társadalmi méretű bizalomhiány a vezetők irányába! Az általam kényszerűen tett feljelentéseket megelőzően is rendelkeztek már a nyomozó hatóságok és a Nemzetbiztonsági Hivatal, ezen keresztül pedig a Kormány is elegendő terhelő adattal a felszámolói körökben folyó súlyos bűncselekményekről, amelyek tekintetében előkelő helyen a Kossuth Holding állt és áll. A közismerten a Kossuth Holdinghoz köthető Duna Libra Rt. vezetője ellen három bírósági szakban lévő büntetőeljárás is folyik az általuk vitt felszámolás törvénysértő voltával összefüggésben, de éppen az érintett felszámolás tekintetében a sokszori kérelem ellenére mai napig sem mentették fel a felszámolói tisztség alól. A Magyarországon regisztrált több mint 100 felszámoló cég közül egyedül a Kossuth Holding Rt. nem rendelkezik ellenőrizhető tulajdonossal a törvényi előírásoknak megfelelően, mivel a többségi tulajdonosa egy off-shore cég. Előzőek miatt, a kapcsolt vállalkozások sem kerültek feltűntetésre.

A többszöri kezdeményezés ellenére a bűncselekményekkel érintett vagyonokra biztosítási intézkedésként zárolást nem rendeletek el, ami miatt a vagyonkimentést zavartalanul folytathatták a felszámolási vagyonon túl, a jogellenesen átadott idegen vagyonokra is kihatóan. Nem tudom, hogy mi lehetett az a „nemzetbiztonsági érdek”, ami miatt a korrupcióval érintettek kapcsán nem követték a szerb és a horvát példát a kényszerintézkedések alkalmazása terén. Ezért aggálytalanul működhet tovább az érintett- felszámolókból, (ex)rendőri vezetőkből, bankárokból, (ex)ügyészekből, bírákból és (ex)politikusból álló maffiaszerű hálózat. Miután a szükséges és kézenfekvő kényszerintézkedések foganatosítására „ismeretlen okból” nem került sor, ezért következhetett be a hivatkozott sértettekkel szembeni bűncselekmény-sorozat. Esetemben annak ellenére nem léptek fel a hatóságok – ahogy azt már az előzőekben is írtam –, hogy minden esetben még a bűncselekmények befejezése előtt tettem meg a feljelentéseimet, fontosabb ügyekben túlnyomórészt előre pontosan rögzítve azt, hogy kik, mikor és milyen bűncselekményeket fognak elkövetni, tehát még nyomozni sem kellett volna, csak figyelni és nem figyelmen kívül hagyni a hatóság elé tárt bizonyítékokat. Viszont a jelen feljelentésnek a megírására a fenti körülmények késztettek azzal, hogy most nem a gazdasági szereplők bűncselekményei elkövetésének az oldaláról mutatjuk be az eseményeket, hanem feljelentjük az Őket támogató kötelességszegő, így bűnpártolást is folyamatában megvalósító hivatalos minőségében eljáró személyeket.
Természetesen a könnyebb megértés és az áttekinthetőség miatt párhuzamba állítjuk az általuk elkövetett cselekményeket a privát elkövetők cselekményeivel.
Ezt a feljelentést azzal küldöm meg többek között az ORFK szervezett bűnözés elleni osztályára is, hogy a makacs tényekből és a többször feltárt összefüggésekből talán ott felismerik azt, miszerint hazánkban szervezett bűnözői csoportok által folytatólagosan elkövetett, hivatalból üldözendő hálózatos bűncselekményekkel állnak szemben. Ugyanis a korábbi feljelentések elbírálói, legyen az akár városi ügyészség vagy maga a Legfőbb Ügyészség, vagy azok bármely szerve, általánosan azzal a csőlátással rendelkeztek, ami alapján szétdarabolták a szét nem válaszható hálózatos cselekményeket. Ezzel értelmét vesztette az érdek és motívum oldal alapján a célzatosság gyanúja, és könnyűszerrel sorozatos gondatlanság és meg nem magyarázható „technikai hiba” szintjére süllyedt a durva törvénysértések zöme. Ezért sorozatosan valótlanul foglalták közokiratba azt, hogy feljelentésbeli cselekmények kapcsán a bűncselekmény elkövetésének gyanúja is hiányzott. Idézve a néhány hete a Magyar Televízió Szólás Szabadsága c. műsorában elhangzottakat, „már a nyomozószerveink azért nem találják a maffiát, mert közben annak tagjai folyamatosan beépültek az államhatalmi szervekbe”. A magyar rendőrség egyik – idő közben elhunyt – nagy nevű nyomozója, már 1994-ben felhívta ezen jelenség nem kívánatos és ki nem számítható következményeire a figyelmet, de akkor minden szinten ellehetetlenítették, és így vették élét a súlyos kijelentéseinek.

Az Európai Unió hivatalos szerveinél, így a bűnüldöző szerveknél is éppen ezen hatalmi „elit” tagjai által kontrollált személyeket delegáltak hazánk képviseletében, akik nem csak a 100.000 emberből álló kiváltságosokat kellene képviseljék, hanem velem együtt a további mintegy 9.900.000 magyar állampolgárt is. Az Európai Unió arra illetékes bizottságaihoz, más országok kormányaihoz és mind a magyar, mind a nemzetközi sajtó prominenseinek azért kell megküldeni jelen közérdekű bejelentést, mivel az ország reális megítélése és az állampolgárainak hathatós védelme érdekében szükséges a tájékoztatásuk.

A már leírt eseten túl, sajnos számtalan hasonló vagy még súlyosabb, azonos elkövetői körhöz kötődő esetről van nekem is közvetlen tudomásom és bizonyítékom, amelyet azonban eddig megfelelő súllyal és reális megközelítéssel az arra hivatottak nem voltak hajlandóak a törvények szerint kezelni.
(Pl.: Minda Zoltán , Minda Bálint és a Pepszolg Kft-ben lévő tulajdonos társai, valamint az előzőekkel összefüggésben 36 alkalommal bíró és 17 alkalommal ügyésszel szemben tett büntetőfeljelentések teljes következménynélkülisége, Balázs István Agria Ba-mat Kft. ügye, a Hajdú-BÉT és Baumag károsultak ügye, a 2003.04.22-e óta fantom, de hazánkban mai napig is cégtulajdonosként regisztrált First Empire Investment ügye, és a fantom cég nevében 2004-ben, 2005-ben, 2006-ban következmények nélkül folytatott nyilvánvaló csalás, pénzmosás, közokirat-hamisítások, stratégiai cégek (Fűzfői- Papíripari, Nitrokémia Rt.) üzletrészeinek hatóságok előtt ismert, de mégis a törvényi következmények nélküli felvásárlása. Az Ikarus Holding Zrt. 2006-ban úgy került felszámolás alá, hogy a 2003-ban keletkezett adóköztartozás rendezésére eredeti megállapodás szerint zálogbiztosítékkal „véletlenül” nem lett biztosítva, miközben az ezt követő banki hitelek mind „B” kategóriás hitelezőként a felszámolásban – igaz csak részlegesen – kielégítést nyertek. A hatóságok tudomása mellett évek óta bizonyítottan valótlan tartalommal fenntartott „közhiteles” ingatlan- és cégnyilvántartás, valamint a világméretűre duzzadt Siemens korrupciós botrány is következmények nélkül maradt eddig, (ahol az egyik eset az MSZP rendezvényeiről tudósított Satelit Tv-ügye). A Siemens ügyben a világon egyedülállóan hazánkban működött és működhetett a hajléktalanok nevén létrehozott pénzmosó leánycégek hálózata 2001-től zavartalanul. Előzőekhez érdekes adalék az a tény, hogy a Pest Megyei Bíróság a véletlenek szerencsétlen egybeesése folytán, éppen a Siemens Rt. székházában is bérel komplett szinteket, a közfeladatainak az ellátásához. A bizonyítottan a legmagasabb politikai szintet is elért ún. Voluta Kft. ügyében 10 évnyi nyomozati és bírósági eljárás jogerős befejezése nyomán bebizonyosodott, hogy az igazi érdekelt és azok mögött álló személyekre nem csak a nyomozást nem terjesztették ki, de még csak kísérlet sem történt arra, hogy akár tanúként tisztázzák a szerepüket (EGI Rt., stb). Az államnak szintén több milliárdos károkat okozott ún. Voluta-ügyben az államot különböző hivatalok nevében képviselt azon személyek, akikről a lefolytatott bírósági eljárásban egyértelműen bebizonyosodott az, hogy az összehangolt jogellenes cselekményekben érdemben el is jártak, érintettek, cselekményeik szintén következmények nélkül maradt. Végül a 10 éven át húzott bűnügy két vádlottját bűncselekmény hiányában mentették fel okkal az idén , már első körben jogerőre emelkedve, mivel a minden pontjában megdőlt, előre láthatóan képtelen állításokat rögzítő vádirat miatt, az ügyészség még csak fellebbezést sem nyújtott be a felmentő bírósági ítélet ellen. A Voluta Kft. ügyében 770 milliós adóbírság is kiszabásra került, amely ismert közéleti személyek közbenjárására 17 millió Ft-ra apadt, csökkentendő a valódi érintettek felelősségét. A Voluta-ügyben a VPOP annak ellenére adta ki a jövedéki engedély fedezetét képező ingatlan elidegenítési feloldására az engedélyt, hogy előtte ismert módon annak feltételei nem álltak fenn, a cég milliárdos köztartozásait nem rendezték. A jövedéki engedély köteles olajszármazékok forgalmazását végzett, utóbb eltűnt, illetve fantommá vált cégek esetében a hatóságok részére benyújtott bankgaranciákat ismereteim szerint egyetlen esetben sem érvényesítették. A Bács-Kiskun Megyei Ügyészség által felügyelt másik, utóbb jogerős bírósági ítéletekkel bizonyítottan befejezett cselekménnyel megvalósult és törvényi következmények nélkül maradt súlyos bűncselekmények kapcsán is megjelent dr. Pintér Sándor, akkori belügyminiszter, mint az ügyekben érdekelt neve. Jogerős bírósági ítélet mondja ki ugyan az éveken át engedély nélkül folytatott jogosulatlan pénzintézeti tevékenységet, de ennek ellenére sem büntetőjogi sem közigazgatási-, vagy polgárjogi következménye nem lett).

A csak példálódzó jelleggel felsorolt, külön-külön is milliárdos tételeket érintő nagy horderejű össze nem tartozó ügyek alapján tényként szögezhető le, hogy országos jelenségről van szó. Ez ad magyarázatot arra, hogy miért nem zárulhattak, és miért nem zárulnak az ismert, főleg politikusokhoz, politikai erőkhöz is köthető nagy horderejű gazdasági büntetőügyek eredménnyel. Előzőek azt is jól megvilágítják, hogy miért nem érhető tetten akár Orbán Viktorék szőlő ügye, édesapja bánya ügye, a Happy End és Ezsüthajó Kft. megbízásai, vagy akár Gyurcsány Ferenc Nomenta Kft, Motim Kft., Altus Rt., Kormányüdülő ügyei. De lehet folytatni a sort az utóbbi időben dr. Pintér Sándorhoz köthető Kőbányai úti piaccal, amely éppen Tasnádi Péter vállalkozótól került átvételre, miközben nevezettet éppen a Pintér által vezetett nyomozószerv csukta le olyan vád alapján, ami bíróság előtt a mai napig nem nyert bizonyítást. Előző példákat mindenben erősíti a közismert Tocsik és Kulcsár ügy eddigi következménynélkülisége, és a Tocsik-ügyből az első számú érintett vezető Dr. Kocsis István mentesítése, aki más ismert ügyekben is tudottan valótlan tartalmú adatokat szolgáltatott közokirat alapjául állami vagyonkezelő cég elsőszámú vezetőjeként.
A fentiek miatt is a „nagypolitika” szereplőinek elutasítottsága oly mértékűvé vált már, hogy a minap a Magyar Televízióban a rendszeresen nyilatkozó szakértők és elismert elemzők szerint is a népszerűségi lista Magyarországon már nem létezik, az érintett politikusakat már csak népszerűtlenségi listán tartják nyilván. Az érintettek népszerűtlenségének oka az elemzők közül Stumpf István a Századvég Alapítvány politológus igazgatója, korábbi kancellária miniszter 2007.09.11-i Napkelte című műsorban elmondott elemzése szerint is az, hogy a politikusok elutasítottsága a politikusok korrupciós ügyein alapul!
Ez lehet a magyarázata, hogy az ügyeinkben indult eljárásokban egyetlen eljáró hatósági személy sem akarta volt meglátni, hogy itt feltehetően ugyanúgy, mint más ismert bűnügyekben, ahol a közvagyont károsították meg, itt is hasonló bűncselekmény történt. Azonban a hivatalos minőségében eljáró, a tudomásra jutott, a hatályos törvényekbe ütköző cselekmények elkövetőit hivatalból üldözni köteles tisztségviselők a nyilvánvaló tények ismeretében és bizonyítékok birtokában, folyamatosan a valós tények ellenkezőjét hangoztatják érthetetlen görcsösséggel. Viszont „a tények makacs dolgok”, így most is utalok ezen feljelentés első oldalán bemutatott matematikára.

Jelen közérdekű bejelentés, feljelentés éppen azért kerül megküldésre éppen Önökhöz is, mert a Magyar Igazságszolgáltatás és Bűnüldözés oly mértékben fertőzött és befolyásolt a fent hivatkozott körök által, hogy nem pusztán egy korrekt eljárás lefolytatása, de még annak formálisan szabályos megindítása és kezelése sem realizálható jelenleg.

Utóbbi összegzés megalapozottságára szemléletes és teljesen aktuális példa az, hogy a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetője, a saját 1994-es célzat nélkül meg sem valósítható durva törvénysértését leplezendő, még 2007. augusztus 22-én is célirányosan változtatta meg ismételten a korabeli ítélet rendelkező részét, dr. Bodor Mária másik tanácselnök által 2007. július 18-án megvalósított azonos ügyben hozott törvénysértő ítélet rendelkező részének átírását követően. A rendkívül súlyos, bírósági vezető és bírák általi folytatólagos közokirat-hamisításokról, hivatali visszaélésekről hivatalos tájékoztatást, és hivatalbóli intézkedésre szóló felhívást kapott az Országos Igazságszolgáltatási Tanács minden tagja. Azonban ugyan úgy nem történt semmi ennek hatására 2007-ben sem, mint ahogy 2005. december 06-át követően sem. Akkor az országgyűlés minden (372) képviselőjének névre szólóan is benyújtott, azonos bírói, ügyészi törvénysértéseket tényszerűen feltáró anyagból a képviselői feladatkörrel is összefüggő törvénysértésekről szerzett tudomást minden megkeresett személy. A törvényalkotásért is felelős személyek annak ismeretében, hogy az országgyűlés soha nem alkotott olyan törvényt, amely lehetővé tenné bírósági határozatok utólagos és kifejezetten célirányos átírását, mégis azzal, hogy meg sem kísérelték a beadvány benyújtóját megkeresve a helyzetet tisztázni, saját magukról és a közjogi állapotokról állítottak ki lesújtó bizonyítványt, a konkrét feljelentési kötelezettségüknek is az elmulasztása mellett.
A jogbiztonság minimumának is a hiányát vitán felül jeleníti meg azon még aktuális esemény is, hogy a Köztársasági Elnök 2007. augusztus 20-a alkalmából többek között azt a Dr. Kovács Kázmér, többnyire a Magyar Állam különböző szerveit képviselő ügyvédet, Magyar Ügyvédi Kamarai vezetőt tűntette ki az egyik legmagasabb állami kitűntetéssel, akiről a Köztársasági Elnöknek küldött tényfeltáró anyagok és ahhoz kapcsolt közokirati bizonyítékokból közvetlen hivatalos tudomása volt arról, hogy kitűntetésre nyilvánvalóan méltatlan. A méltatlanság alapvető oka az, hogy a kitűntetett 1998. 11. 25-től kezdődően a mai napig folytatólagosan súlyos, a közbizalom és az igazságszolgáltatás rendje elleni bűncselekményeket közvetlenül követett és követ el. Dr. Kovács Kázmér állami érdemrenddel kitűntetett személy fenti cselekményei következtében Magyarországon a közhiteles cégnyilvántartás 2006. 01. 11. napja óta valótlan, törvénysértő lényegi adatot rögzít.
A jogbizonytalanság és a törvények előtti egyenlőség hiányát, a hátrányos megkülönböztetést bizonyítja az is, hogy a fenti állami kitűntetett folyó évben a Magyar Ügyvédi Kamara vezetője képviseletében eljárva, nagy nyilvánosságú szakmai fórum előtt következmények nélkül tett és tehetett rágalmazó és becsületsértő kijelentéseket beazonosított személyekre. Éppen azon személyeket rágalmazta meg, akik a még 2007-ben is átírt ítéletekkel összefüggő ügyekben megvalósult törvénysértéseket feltárták, és azokat az intézkedni köteles illetékesek hivatalos tudomására hozták. A nagy nyilvánosság előtt dr. Kovács Kázmér által megvalósított rágalmazás miatt az érintettek kezdeményezték a jogorvoslati eljárásokat, de a bíróság előtti párhuzamosan folyt egyik eljárást nem jogerősen megszüntették, míg a másikat mai napig folyó év májusa óta az előterjesztett bizonyítási indítványok elbírálatlansága mellett jól láthatóan elfektetik. Azonos törvénysértés miatt a Budapesti Ügyvédi Kamaránál a kitüntetettel szemben kezdeményezett eljárás szintén eredmény és következmény nélküli. Az emiatt tett folyamatos megkeresések ellenére a kamarai vezetők semmilyen tájékoztatást nem adnak, a törvények szerinti intézkedést nem foganatosítják.

A közelmúlt napokban ismét aktuálissá vált legfajsúlyosabb téma, a korábban éveken át zavartalanul folytatott üzemanyag visszaélések korbeli lefolyásának vizsgálata és a feltárt súlyos anomáliák következménynélkülisége. Az operatív szervek által szakszerűen feltárt tényeket és összefüggéseket elemző kimutatások szerint, az évek során az államháztartás elől elvont összegek nagysága a jelenlegi teljes államháztartási hiány összegét meghaladó. A sajtó általi közérdekű adatokra való hivatkozással történt iratkikérések és megkeresésekre indult eljárásban arról kaptunk nemrégiben hivatalos tájékoztatást a kormányzattól, hogy a keresett iratokat idő előtt, „idő közben” megsemmisítették. Ugyanakkor tény az, hogy a selejtezés megindításának legrövidebb határideje sem telt még el.
Ugyan ezt a tájékoztatást adta minap az egyik érintett iratbirtokos nyomozó szerv az ORFK KBI előtt indult 43/1996.bü. számú büntetőügy iratainak megsemmisítésével kapcsolatosan is. Az ügyben készült – a Fővárosi Főügyészségen 2007. szeptemberben a rendőrségi tájékoztatással ütközően meglévő – összefoglaló jelentés tárgyilagosan és összefüggés-rendszerében nevekkel együtt rögzíti azt a milliárdos károkat okozó törvénysértő folyamatot, amely szerint soha be nem jegyzett társadalmi szervezetek neve alatt (Magyar Olajipari Kereskedelmi Kamara, Magyar Olajipari Vállalkozók Érdekképviseleti és Szakmai Szövetsége) kerültek kiállításra és felhasználásra olyan jogszabály által megkövetelt nyilatkozatok, amelyek hatósági engedélyek alapját képezték. Ezen közhiteles nyilvántartásba be nem jegyzett nevek alatt kiállított igazolásokról az illetékes VPOP „ismeretlen okból” nem észlelete azt, hogy azt jogosulatlan személyek be nem jegyzett szervezetek neve alatt állították ki, ezért rendre engedélyezték a nagy összegű halasztott vámfizetéseket. Nyilvánvalóan hamis okiratokon alapulóan folytatták éveken át, jelentős köztartozásokat felhalmozva, eleve fantom vagy működése közben fantomizált társaságok útján az üzemanyag-kereskedelmet hazánkban a vámszervek vagy akár más nyomozati szervek kárfolyamatot megállító érdemi intézkedése nélkül, amely tendenciózus hivatali kötelességszegések miatt jelentős köztartozások halmozódtak fel. A halasztott vámfizetés engedélyezéséhez megkövetelt bankgaranciák, ingatlanfedezetek megléte ellenére, a költségvetéssel szembeni kötelezettséget bármely okból nem teljesítő kedvezményezett bankgaranciáját, ingatlanfedezetét ismeretem szerint, szinte egyetlen esetben sem váltották be. A fent hivatkozott 43/1996. bü számú ügyet is eltussolták, és a közokirat alapját képező hamis igazolásokat kiállító személyek végül is mentesültek a törvényi következmények alól.

Az Európai Unióval való szoros kapcsolódás közepette, az Unió írott és íratlan szabályaival szögesen ellentétes gyakorlatot megvalósító, a független hatalmi ágakat a közismert tilalom ellenére éppen kölcsönösen átjárhatóvá tevő mechanizmusokat működtető hatalmi elit képviseli Magyarországot az Unió felé és előtt, illetve hazánkban magát a közhatalmat is gyakorolja.

A csatolt példatár megnevezésű anyag a fenti sommás megállapítás megalapozottságát támasztja alá, egy-egy konkrét ügy részletes kifejtése útján. Ezeket az egyébként önálló ügyeket az elkövetői kör és módszer azonossága köti össze (a példatár csak részlegesen készült el, azt elkészülte után rövid úton benyújtom).

A feljelentésből az esetleg nem hatáskörbe tartozó részeket kérem a 2004. évi XXIX. tv. 141-143.§-ai, a Be. 171.§ (1) és (2) bek-e, a 2003. évi CXXV. tv. szerint is értékelni és kezelni, egyúttal a 2004. évi XXIX. tv. 142.§ (2) és (4) bek-e alapján a foganatosított intézkedésről tisztelettel kérem a hivatalos tájékoztatást.

Lezárva: 2007. szeptember 11-én



Tisztelettel:


Borbély József sértett és károsult



U.i.: Jelen közérdekű bejelentés, feljelentés fordított példányait tájékoztatólag az Európai Unió bűnüldözési és koordinációs szakmai szervezeteinek is megküldöm, a pénzmosással foglalkozó illetékes nemzetközi szervezetek megkeresése mellett.

Nincsenek megjegyzések: