2012. március 19., hétfő

Ha pénzed nincs, jogod sincs! Ombudsmani állásfoglalás

Ombudsmani állásfoglalás a banki szerződési gyakorlatról
A banki szerződési gyakorlat és az arra vonatkozó állami ellenőrzés átalakítását az uniós jogharmonizációs kötelezettség is szükségesség teszi: a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/19/EGK Irányelv előírja: „a tagállamok kötelesek megvédeni a fogyasztókat a szolgáltató erőfölényétől, különösen az egyoldalú szabványszerződésekkel szemben, akkor is, ha a szerződési feltételeket több irat tartalmazza.”

A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) szerint a Pszáf feladata, hogy ellenőrizze és vizsgálja a pénzügyi szolgáltatási tevékenységet meghatározó szabályok érvényesülését, és azok betartását - szankciók alkalmazásával - kikényszerítse. Álláspontom szerint a helyes értelmezésben a pénzügyi szolgáltatási tevékenység szabályai alatt a Ptk. általános szerződési szabályait és alapvető jogelveit éppúgy érteni kell, mint a Hpt. szabályait. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 2. § (1) bekezdése szerint továbbá, a Felügyelet tevékenységének célja, többek között, hogy a pénzintézetek ügyfeleinek érdekeit védje. A fogyasztóvédelmi törvény (1997: CLV. tv.) alapján a Pszáf pert indíthat - fenti levezetésünk alapján pedig köteles pert indítani - az ellen, akinek a jogszabályba ütköző tevékenysége a fogyasztók széles körét érinti vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz. Megállapítom: jogszabályba ütközik a Ptk. elveit sértő szerződés, továbbá: jelentős nagyságú hátránynak minősül, ha az ügyfél úgy veszti el tulajdonjogát ingatlana fölött, hogy a forgalmi érték jelentős részét elveszti (és azt más realizálja).

A Ptk. 7. §-a kifejezetten hangsúlyozza, hogy a törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Ezen általános kötelezettséget a Pszáf külön nevesített kötelezettségei specifikálják a banki szféra adósai vonatkozásában. Megállapítom, ha a tényállásban rögzített banki gyakorlatot a Pszáf nem ellenőrzi, és nem tesz lépéseket annak érdekében, hogy a bankok ügyfeleinek alkotmányos és törvényes, valamint az irányadó közösségi jogszabályban rögzített jogai, érdekei ne csorbuljanak, nem teljesíti törvényi kötelezettségeit és ezzel mulasztásban megnyilvánuló alkotmányos visszásságot okoz. Felhívom a Pszáf elnökét törvényes kötelezettségének feltárására, és hatékonyabb, az ügyfelek érdekeit védő teljesítésére, továbbá az ügyfelek alkotmányos jogai sérülésének intézményes kiküszöböléséhez szükséges törvényes eszközök fokozott alkalmazására.

Az ügyfelek alkotmányos jogaival kapcsolatban visszásságot okozó hatásúnak minősítem továbbá az ügyfelek elégtelen tájékoztatását. Több panaszos állította, hogy a pénzintézeti előzetes tájékoztatókban közzétett szerződési feltételek között a vételi jog kikötése nem szerepelt, illetőleg, hogy a vételi jog kikötéséről csak a közjegyző felolvasásakor értesültek, de annak tartalmára, jogkövetkezményeire elégséges tájékoztatást ott sem kaptak.

Az ügyfelek tájékoztatásával kapcsolatban megállapítottam azt is, hogy a vizsgált esetekben a szerződést közokiratba foglaló közjegyzők - legalábbis a csupán eshetőlegesen, ráadásul az ügyfél szerződésszegése következtében megnyíló opció, a vételi jog tekintetében - nem teljesítették elégséges mértékben a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. tv.-ben előírt azon kötelezettségüket, hogy meggyőződjenek a felek valódi (ügyleti) szándékáról, tájékoztassák az ügyfelet a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről, továbbá, hogy meggyőződjék arról, hogy a közjegyzői okiratban foglaltak megfelelnek a fél akaratának. Megállapítom, ha az Országos Közjegyzői Kamara elmulasztja a törvényes előírásoknak mindenben és maradéktalanul megfelelő közjegyzői eljárás megkövetelését és ellenőrzését, e magatartásával az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében rögzített jogállamiságból eredő jogbiztonság követelményével, az annak részét képező tisztességes eljáráshoz való joggal, továbbá az Alkotmányban rögzített tulajdonhoz fűződő alkotmányos joggal összefüggésben visszásságot okoz.

Vizsgálatom során megállapítottam, hogy a Gazdasági Versenyhivatal által hivatalból lefolytatandó vizsgálat keretében indokolt tisztázni, hogy a pénzintézetek - egyedül vagy közösen - erőfölényes helyzetben vannak-e. Amennyiben az erőfölényes helyzet bármilyen formában bizonyítást nyer, akkor azt kell vizsgálni, hogy a pénzintézet visszaélt-e erőfölényével? Ugyanígy versenyhivatali vizsgálatot indokolt lefolytatni annak tisztázására, hogy egyes bankok nem hoztak-e létre kartellt jelzálog hitelezési és vételi jog alapítására vonatkozó gyakorlatuk során. Az erőfölénnyel való visszaélés és a kartelltilalom vonatkozik az árak, valamint az üzleti feltételek meghatározására, konkrétan az ingatlanok alulértékelési gyakorlatára, illetve a vételi jog kikötésére és e körben a vételár meghatározására is. E vizsgálat tisztázhatja azt is, hogy a hitelintézettel szerződő ügyfél ún. „fogvatartott fogyasztónak” minősül-e.

hírforrás: nincsigazsag.freeblog.hu/

szerk.megj: Kiemelten a törvényeket, a hatályos jogszabályokra tekintettel.


A Ptk. 7. §-a kifejezetten hangsúlyozza, hogy a törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége.

Alkotmány 2. § (1) bekezdésében rögzített jogállamiságból eredő jogbiztonság követelményével, az annak részét képező tisztességes eljáráshoz való joggal, továbbá, az Alkotmányban rögzített tulajdonhoz fűződő alkotmányos joggal összefüggésben visszásságot okoz.


Mennyi az a tisztázatlan ügy még, amelyben ezek az alapvető emberi jogok sárba lettek taposva, nem lettek figyelembe véve. Csak mert: Ha pénzed nincs, akkor jogod sincs!!!