Védjük meg magunkat
A Magyarok Szövetsége Nemzetvédelmi tagozatának és Hitelesek csoportjának javaslatai alapján összeállításra került az a progam mely alapján a közösségek meg tudják védeni tagjaikat az árverezésektől, kilakoltatásoktól…
A Gyorsreagálású Önvédelmi Zónák (GYŐZ) működésének alapjai
1. A Zónák az egymást megismerni és segíteni akaró emberek szabad, önszerveződő, önigazgató, területi közösségei. Nem cél a Zónák magasabb szervezeti egységekbe tömörítése, de a Zónák korlátlanul együttműködhetnek.
2. A Zónák kialakításában és működésében mindenki szabadon, mindennemű kényszer nélkül vesz részt.
3. A Zónákban nem lehetséges semmiféle alá-fölérendelt viszony a résztvevők között. Mindenki, személyes adottságainak és érdeklődési területeinek megfelelő tevékenységet folytat benne, abban a mértékben, ahogyan szabad akaratából, önként együtt kíván működni társaival.
4. A Zónák morális alapelve: egy mindenkiért, mindenki egyért. Aki elvárja, hogy társai segítsenek rajta, annak morális kötelessége, hogy ő is segítsen a társain.
5. A Zónák elsőrendű feladata az önvédelem feltételeinek megteremtése. Az adott Zónában jelentkező bármilyen jellegű veszélyre, az egymásra figyelő, egymást segítő emberek megtalálják a közös önvédelem hatékony megoldását.
6. A Zónák, önvédelmi reagálásuk gyorsasága érdekében, riadóláncszerű belső mozgósítási rendet alakítanak ki.
7. Éles önvédelmi helyzetekben az ittas, bizonytalan elme-, vagy idegállapotú személyeket távol kell tartani; olyanok sem vehetnek részt a közös akciókban, akik bármilyen erőszakos bűncselekményt elkövettek már. Ezekre a szabályokra nagyon kell vigyáznia a Zónának. Kizárólag tiszta tudatú, egészséges ítélőképességű zónatagok vehetnek részt az önvédelmi akciókban.
8. A kilakoltatásokkal szembeni önvédelmi akciókban nincs helye a vitának. Semmilyen hivatkozással nem engedhető meg, hogy bárkit kilakoltassanak jogszerűen elfoglalt egyetlen otthonából. Nem fogadható el a kilakoltató személyektől az az esetleges érvelés sem, hogy ők csak a munkájukat végzik. Senki nem végezhet Magyarországon mások súlyos kárára hóhérmunkát.
9. Azokról, akik megkísérlik a kilakoltatást, fénykép- és videofelvételeket kell készíteni, nevüket és az őket küldő cég nevét meg kell tudni, gépkocsijaik rendszámát föl kell írni.
10. A Zónák önvédelmet teljesítenek, sem támadás, sem bosszú senki ellen nem engedhető meg, a védelemnek azonban határozottnak, bátornak, elszántnak kell lennie, ha a kilakoltatók megkísérlik a kilakoltatást, vagy támadást kísérelnek meg a Zóna közössége ellen. Olyan túlerőt kell produkálni, amely biztosítja a kilakoltatás békés megakadályozását. Az akciókkal bizonyítani kell, hogy a társadalom nem hagyja magukra a veszélyeztetett személyeket és családokat.
11. A rendőrség hivatalos állásfoglalása szerint kizárólag jogerős bírósági ítéleten, vagy jogerős önkormányzati határozaton alapuló kényszer-kilakoltatáshoz ad a rendőrség karhatalmi segítséget. Nem tartozik ebbe a kategóriába a közvetlen banki végrehajtás, vagy közjegyzői okirat alapján kibocsátott bírósági végrehajtási záradék. Csak olyan bírósági dokumentum számít, amelyből kitűnik, hogy a határozat jogerős. Az a rendőr tehát, aki a banki kilakoltató-kommandókat segíti, illegálisan van jelen, felvételt kell róla készíteni, és fel kell jelenteni.
12. A sajtóval és a hatóságokkal együtt kell működni. A sajtóval már az akciót megelőzően kapcsolatot kell kialakítani, hogy kivonulás esetén rögtön a helyszínre érkezhessen a média képviselője is
A megyei, helyi szervezet elérhetőségét fel kell tüntetni a hitelesek.org és a magyarokszovetsege.hu honlapokon.
Az akciók során ügyelni kell arra, semmilyen büntetőjogi tényállás ne valósuljon meg a védekezéssel összefüggésben. A csoport tagjai passzívan állnak az ingatlan előtt, lehetetlenné téve annak megközelítését. Ha támadás éri a csoport valamely tagját, akkor természetesen megvédheti magát, de a védelem ne lépje túl a támadás elhárításához szükséges mértéket. Épp azért fontos a nagy létszám, hogy egyértelmű legyen a GYŐZ túlereje, így megelőzhető legyen a fizikai konfrontáció. Semmiféle beszélgetésbe, vitába nem szabad bocsátkozni a másik oldal képviselőivel, ha agresszíven lépnek fel. Elbizonytalanodásuk esetén meg lehet kérdezni, hogy ha hasonló élethelyzetbe kerülnek, igénybe vennék-e a GYŐZ segítségét? Fontos, hogy minden mozzanatról videofelvétel , hangfelvétel készüljön, és a GYŐZ tagjai legyenek készek a tanúvallomásra, ha a másik fél hamis állításokkal próbálja saját helyzetét másként beállítani.
Nem árt némi jogi ismeret sem a GYŐZ működése során- a Büntető Törvénykönyv szerint (csak a lényegre szorítkozó tartalmi ismertetés!):
Nem büntethető, aki a cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra.
Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges ( jogos védelem).
Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély előidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett (végszükség).
Mit kell elkerülni?
Hivatalos személy elleni erőszak
Aki a hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanígy büntetendő, aki a cselekményt hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen követi el. (Ez csak akkor merülhet fel, ha bírósági végrehajtó, vagy felkérésére rendőr jár el – közvetlen banki végrehajtás esetén ez nem fordulhat elő!)
Hatósági eljárás akadályozása
Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy bírósági vagy egyéb hatósági eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse, a hatósági eljárás akadályozását követi el. Ha a hatósági eljárás akadályozását polgári ügyben, fegyelmi, szabálysértési, választott bírósági, avagy egyéb hatósági ügyben követik el, a büntetés három évig terjedő szabadságvesztés lehet. (Ez csak akkor merülhet fel, ha bírósági végrehajtó jár el – közvetlen banki végrehajtás esetén nem!)
Hitelsértés
Aki a hitel fedezetét egészben vagy részben elvonja, vagy a hitelezőnek a fedezetből való kielégítését más módon meghiúsítja, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
Amit jellemzően a végrehajtásban részesek követhetnek el:
Garázdaság
Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
Önbíráskodás
Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Zsarolás
Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön, és ezzel kárt okoz, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Rongálás
Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el. A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka, vagy pénzbüntetés, ha a rongálás kisebb kárt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki nagyobb kárt okoz, vagy bűnszövetségben követi el a cselekményt.
Szabálysértések:
Magánlaksértés
Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe, vagy ezekhez tartozó bekerített helyre az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére vagy megtévesztéssel bemegy, vagy ott bennmarad, úgyszintén aki mást akadályoz abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Rendzavarás
Aki
a) verekszik, továbbá aki mást verekedésre felhív,
b) rendzavarás vagy garázdaság esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Aki nyilvános rendezvényen
a) lőfegyvert vagy robbanóanyagot, illetőleg az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tartva magánál jelenik meg,
b) a rendező szerv, illetőleg a rendőrség biztonságra vonatkozó felhívásának, rendelkezésének nem tesz eleget,
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Garázdaság
Aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Éliás Ádám,
Madari Tibor
Hitelesek csoport
A Magyarok Szövetsége Nemzetvédelmi tagozatának és Hitelesek csoportjának javaslatai alapján összeállításra került az a progam mely alapján a közösségek meg tudják védeni tagjaikat az árverezésektől, kilakoltatásoktól…
A Gyorsreagálású Önvédelmi Zónák (GYŐZ) működésének alapjai
1. A Zónák az egymást megismerni és segíteni akaró emberek szabad, önszerveződő, önigazgató, területi közösségei. Nem cél a Zónák magasabb szervezeti egységekbe tömörítése, de a Zónák korlátlanul együttműködhetnek.
2. A Zónák kialakításában és működésében mindenki szabadon, mindennemű kényszer nélkül vesz részt.
3. A Zónákban nem lehetséges semmiféle alá-fölérendelt viszony a résztvevők között. Mindenki, személyes adottságainak és érdeklődési területeinek megfelelő tevékenységet folytat benne, abban a mértékben, ahogyan szabad akaratából, önként együtt kíván működni társaival.
4. A Zónák morális alapelve: egy mindenkiért, mindenki egyért. Aki elvárja, hogy társai segítsenek rajta, annak morális kötelessége, hogy ő is segítsen a társain.
5. A Zónák elsőrendű feladata az önvédelem feltételeinek megteremtése. Az adott Zónában jelentkező bármilyen jellegű veszélyre, az egymásra figyelő, egymást segítő emberek megtalálják a közös önvédelem hatékony megoldását.
6. A Zónák, önvédelmi reagálásuk gyorsasága érdekében, riadóláncszerű belső mozgósítási rendet alakítanak ki.
7. Éles önvédelmi helyzetekben az ittas, bizonytalan elme-, vagy idegállapotú személyeket távol kell tartani; olyanok sem vehetnek részt a közös akciókban, akik bármilyen erőszakos bűncselekményt elkövettek már. Ezekre a szabályokra nagyon kell vigyáznia a Zónának. Kizárólag tiszta tudatú, egészséges ítélőképességű zónatagok vehetnek részt az önvédelmi akciókban.
8. A kilakoltatásokkal szembeni önvédelmi akciókban nincs helye a vitának. Semmilyen hivatkozással nem engedhető meg, hogy bárkit kilakoltassanak jogszerűen elfoglalt egyetlen otthonából. Nem fogadható el a kilakoltató személyektől az az esetleges érvelés sem, hogy ők csak a munkájukat végzik. Senki nem végezhet Magyarországon mások súlyos kárára hóhérmunkát.
9. Azokról, akik megkísérlik a kilakoltatást, fénykép- és videofelvételeket kell készíteni, nevüket és az őket küldő cég nevét meg kell tudni, gépkocsijaik rendszámát föl kell írni.
10. A Zónák önvédelmet teljesítenek, sem támadás, sem bosszú senki ellen nem engedhető meg, a védelemnek azonban határozottnak, bátornak, elszántnak kell lennie, ha a kilakoltatók megkísérlik a kilakoltatást, vagy támadást kísérelnek meg a Zóna közössége ellen. Olyan túlerőt kell produkálni, amely biztosítja a kilakoltatás békés megakadályozását. Az akciókkal bizonyítani kell, hogy a társadalom nem hagyja magukra a veszélyeztetett személyeket és családokat.
11. A rendőrség hivatalos állásfoglalása szerint kizárólag jogerős bírósági ítéleten, vagy jogerős önkormányzati határozaton alapuló kényszer-kilakoltatáshoz ad a rendőrség karhatalmi segítséget. Nem tartozik ebbe a kategóriába a közvetlen banki végrehajtás, vagy közjegyzői okirat alapján kibocsátott bírósági végrehajtási záradék. Csak olyan bírósági dokumentum számít, amelyből kitűnik, hogy a határozat jogerős. Az a rendőr tehát, aki a banki kilakoltató-kommandókat segíti, illegálisan van jelen, felvételt kell róla készíteni, és fel kell jelenteni.
12. A sajtóval és a hatóságokkal együtt kell működni. A sajtóval már az akciót megelőzően kapcsolatot kell kialakítani, hogy kivonulás esetén rögtön a helyszínre érkezhessen a média képviselője is
A megyei, helyi szervezet elérhetőségét fel kell tüntetni a hitelesek.org és a magyarokszovetsege.hu honlapokon.
Az akciók során ügyelni kell arra, semmilyen büntetőjogi tényállás ne valósuljon meg a védekezéssel összefüggésben. A csoport tagjai passzívan állnak az ingatlan előtt, lehetetlenné téve annak megközelítését. Ha támadás éri a csoport valamely tagját, akkor természetesen megvédheti magát, de a védelem ne lépje túl a támadás elhárításához szükséges mértéket. Épp azért fontos a nagy létszám, hogy egyértelmű legyen a GYŐZ túlereje, így megelőzhető legyen a fizikai konfrontáció. Semmiféle beszélgetésbe, vitába nem szabad bocsátkozni a másik oldal képviselőivel, ha agresszíven lépnek fel. Elbizonytalanodásuk esetén meg lehet kérdezni, hogy ha hasonló élethelyzetbe kerülnek, igénybe vennék-e a GYŐZ segítségét? Fontos, hogy minden mozzanatról videofelvétel , hangfelvétel készüljön, és a GYŐZ tagjai legyenek készek a tanúvallomásra, ha a másik fél hamis állításokkal próbálja saját helyzetét másként beállítani.
Nem árt némi jogi ismeret sem a GYŐZ működése során- a Büntető Törvénykönyv szerint (csak a lényegre szorítkozó tartalmi ismertetés!):
Nem büntethető, aki a cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra.
Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges ( jogos védelem).
Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély előidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett (végszükség).
Mit kell elkerülni?
Hivatalos személy elleni erőszak
Aki a hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanígy büntetendő, aki a cselekményt hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen követi el. (Ez csak akkor merülhet fel, ha bírósági végrehajtó, vagy felkérésére rendőr jár el – közvetlen banki végrehajtás esetén ez nem fordulhat elő!)
Hatósági eljárás akadályozása
Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy bírósági vagy egyéb hatósági eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse, a hatósági eljárás akadályozását követi el. Ha a hatósági eljárás akadályozását polgári ügyben, fegyelmi, szabálysértési, választott bírósági, avagy egyéb hatósági ügyben követik el, a büntetés három évig terjedő szabadságvesztés lehet. (Ez csak akkor merülhet fel, ha bírósági végrehajtó jár el – közvetlen banki végrehajtás esetén nem!)
Hitelsértés
Aki a hitel fedezetét egészben vagy részben elvonja, vagy a hitelezőnek a fedezetből való kielégítését más módon meghiúsítja, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
Amit jellemzően a végrehajtásban részesek követhetnek el:
Garázdaság
Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
Önbíráskodás
Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Zsarolás
Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön, és ezzel kárt okoz, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Rongálás
Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el. A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka, vagy pénzbüntetés, ha a rongálás kisebb kárt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki nagyobb kárt okoz, vagy bűnszövetségben követi el a cselekményt.
Szabálysértések:
Magánlaksértés
Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe, vagy ezekhez tartozó bekerített helyre az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére vagy megtévesztéssel bemegy, vagy ott bennmarad, úgyszintén aki mást akadályoz abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Rendzavarás
Aki
a) verekszik, továbbá aki mást verekedésre felhív,
b) rendzavarás vagy garázdaság esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Aki nyilvános rendezvényen
a) lőfegyvert vagy robbanóanyagot, illetőleg az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tartva magánál jelenik meg,
b) a rendező szerv, illetőleg a rendőrség biztonságra vonatkozó felhívásának, rendelkezésének nem tesz eleget,
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Garázdaság
Aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Éliás Ádám,
Madari Tibor
Hitelesek csoport
