A PÓK, meg a Pókháló..... / Példatár

Példatár


bűnszövetségben elkövetett bűncselekmény-sorozatról, a Gold Sofa Kft. fa., a Glória Rt. fa., az Euró Möbel Line Kft. fa. és az utóbbi cégben többségi tulajdonossá vált állami tulajdonban volt MBV Rt. privatizációja és más konkrét cégek és személyek ügyei vonatkozásában; érintett felszámolók , további közreműködők és hatóságok képviselői, és egyes politikusok kapcsán.

1./ 2004. szeptemberében önfeljelentést tettem kényszerű vesztegetés elkövetésével vádolva magamat is. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság a feljelentésem alapján 200/2004. számon folytatott nyomozást, majd vádemelési javaslatot küldött a Kecskemét Városi Ügyészségnek. Az Ügyészség dr. Magyari Józseffel szemben nem emelt vádat annak ellenére sem, hogy a nyomozás során az minden kétséget kizáróan kiderült, hogy Ő a súlyos bűncselekményeket következmények nélkül elkövető szervezet egyik vezetője. (Hallomásból értesültem, hogy egy korábbi Magyarival szemben a Hajdú-BÉT ügyben is sértett Szupitáp Kft. sértettsége mellett folyó büntetőeljárás megszüntetése érdekében született politikai „alkut”- a Legfőbb Ügyészség és az egyik nagy jobboldali párt vezetője között – terjesztették ki az Euro Möbel Line Kft-t érintő eljárásra is.).
A 200/2004-es számon folyó nyomozás során is - ami az első feljelentésemből született - feltűnt, hogy a nyomozók a tanúkihallgatások során nem logikusan és célorientáltan tették fel a kérdéseket. Ekkor még nem sejtettem, hogy e mögött szándék van, és azért kérdeznek akként, ill. azért nem nagyon kérdeznek érdemben, hogy így a csak szakszerűtlennek tűnő kérdések alapján érthetően nem derülhetett ki az, hogy egyáltalán bűncselekmény történt, és az sem, hogy ki lehetett, volt az igazi elkövető.
Néhány konkrét példa:

Az önfeljelentéssel érintett esemény helyszíne a Hunyadi Rt. budapesti Uzsoki úti irodájában volt, amely cég vezérigazgatójától, Hajdú Ágnestől meg sem kérdezték, hogy 2002. január 19-én az Euró Möbel Line Kft-s szerződések aláírásakor jelen volt-e a vesztegetési összeget átvett dr. Magyari József. Magyari ugyanis nemcsak a pénzátadással megvalósult vesztegetést tagadta, hanem azt is, hogy egyáltalán valaha is járt a fenti irodában. Azt én sem állítottam, hogy Hajdú Ágnes előtt történt a pénzátadás, mivel Ő egy másik szobában volt akkor. Viszont Hajdú Ágnes tanúvallomása alapján bizonyíthatóvá vált volna, hogy Magyari ott volt a kérdéses napon, így a szavahihetősége eleve megkérdőjelezhető lett volna. (Tanúvallomások és szembesítések csatolva F3)

A többi tanúvallomások és szembesítések ütköztetése a következő sorszámú feljelentéseknél mindig az előző tanúvallomásokat is figyelembe véve történt, így joggal vártam volna el, hogy a szakmailag kompetens nyomozó hatóság is az elvárható szakmai minimumot teljesítse. A nyomozói tevékenység célzat nélkül el sem követhető hibáira természetesen csak a nyomozás végén iratismertetéskor, a többi tanúvallomás megismerésekor jöhettem rá. Továbbá arra is csak akkor, hogy a gyanúsítottakat különös módon csak a tanúkkal szembesítették, egymással azonban nem. Ezért a gyanúsítottak előadásai közötti ellentmondások nem is kerülhettek és kerültek feloldásra. Továbbá végig csak tanúként hallgattak ki olyan személyeket, akik maguk is szintén elkövetők voltak. Meglehet, hogy ezek a személyek nem a vesztegetésben, hanem más kapcsolódó bűncselekményekben voltak érintettek (pl.: csődbűntett, csalás, stb.). Nyilvánvalóvá vált, hogy a tőlem kicsikart vesztegetés, csak egy eszközcselekménye volt a többi, kifejezetten gazdasági bűncselekménynek, hiszen a vesztegetésnek önmagában nincs semmi értelme gazdasági cél vagy eredmény reménye nélkül. Ennek hiányában öncélúan, jelentős büntetőjogi kockázatot felvállalni olyan mértékben irracionális döntés, amely a tanult elkövetőktől igen csak távolinak tűnik. Ekkor nekem még nem volt tudomásom arról, hogy már 2003-ban büntetőeljárás indult a fenti üggyel szoros összefüggésben éppen amiatt, mert azon ügy gyanúsítottja szintén egy korrupciós, vesztegetési kapcsolódás meghatározó szereplőjeként, rendszeresen „szállította” a dr. Magyari által megjelenített csoportnak a működése körébe tartozó „szolgáltatásokat” (felszámolások irányított kijelölése, megalapozott felszámolási kifogások „elintézése” elutasítás formájában, stb.). A vesztegetési ügy a Központi Nyomozó Főügyészségen Nyom. 396/2003. jelenleg is folyik hivatalos személy vagy személyek ellen. Az eljárást egyszer már 2004-ben megszüntették. Ezután 2006-ban, egy általam 2005-ben tett feljelentés alapján, annak 2006-ban történt szétválasztása nyomán a Nyomozó Főügyészségen Nyom. 191/2006. sorszám alatt folyó eljárásra tekintettel folytatni rendelték, de az eljárást mégis az eredeti Nyom. 396/2003. nyomozati számon folytatják. A Nyomozó Főügyészségen megkérdeztem Berki Tímea eljáró ügyésztől és később írásban is feltettem a Nyomozó Főügyészségnek a kérdést (Csatolás F4 alatt), hogy ha már az én feljelentésem alapján indult büntetőeljárást egyesítik a Nyom. 396/2003. számú üggyel, akkor tájékoztassanak, hogy annak mi a pontos tárgya, és az ki ellen és milyen alapos gyanú alapján indult és folyik, illetve az hogyan kapcsolódik hozzám vagy az általam korábban képviselt céghez. Azt a választ kaptam, hogy hivatalos személy ellen folyik vesztegetési ügyben és az EURO MÖBEL LINE Kft. fa. is érintett a nyomozásban. Ezért ezt követően kényszerűen ismét írásban is kértem, hogy betekinthessek az aktába, amihez sértettként esetleg csak a nyomozás lezárása után, iratismertetéskor férhetnék hozzá (Csatolás F5 alatt). Előzőekkel összefüggésben ellenem is folyik büntetőeljárás és az általam tett feljelentések bizonyítatlansága esetén fennáll a hamis vád lehetősége is velem szemben, (korábban a velem szemben eljáró Varga Attila nyomozó más gyanúsítás közlések, ill. vádemelési javaslata mellett csődbűntettben azért nem javasolta a marasztalásomat, mert akkor még megvolt a felszámolási vagyon, és érvelése szerint kedvező értékesítés esetén fedezhette volna hitelezői igényeket akár) ami miatt elemi érdekem a korrekt és teljes körű eljárás lefolytatása. Ezért a védekezéshez fűződő alkotmányos jogomat sérti, hogy mind a mai napig a panaszomra a Legfőbb Ügyészség már nem is válaszol. Azzal, hogy nem engedik az iratbetekintést sem, akadályozzák a hitelezők érdekvédelme mellett a saját közvetlen alapvető védekezési jogom érvényesülését. A felszámoló hűtlen vagy akár hanyag kezelést megvalósítva, a több forrásból is bennfentes információkkal rendelkezett ex belügyminiszter, Pintér Sándor Immobile 2000 Kft. nevű cégét jogtalan előnyben részesítve, feltűnően alacsony, 80 millió Ft-os vételár mellett olyan vagyonhoz (a finanszírozó bank értékelése szerint 922 millió Ft) juttatta, amelyben a felszámolási vagyonon túl harmadik személyek vagyontárgyai is szerepeltek. Eközben még az első helyen lévő „A” kategóriás hitelezők kielégítése sem történik meg, nemhogy a többi hitelezőé. (Csatolás F6 alatt Varga Attila összefoglaló jelentés.)
A Nyom 191/2006. számú ügyet akként választották szét, hogy az ügyben szereplő cselekmények közötti személyi, tárgyi, oksági és bűnszervezeti kapcsolatokat mesterségesen szétvágták, figyelmen kívül hagyták. Jellemző az ügy valódi vizsgálatát jól érzékelhetően elkerülni akaró, kitérő hatósági magatartásra, hogy ezen eljárásban nem érintett harmadik személy által jegyzőkönyvben megerősített, szintén Dr. Magyari Józsefre terhelő, befejezett cselekményű, ugyancsak vesztegetés tárgyú újabb önfeljelentés ténye ellenére, hatóság által rögzített gyanúsítás ellenére közel másfél év alatt semmilyen nyomozati cselekmény nem történt! Az önfeljelentőt nem hallgatták meg, és különösen nem szembesítették a feljelentettel. Az önfeljelentő személyes védelem kérésére hatósági „válaszul” azt kellett tapasztalnom, hogy mind hozzám, mind a tanúhoz gyors egymásutánban fenyegetések érkeztek a feltárással összefüggésben. A 200/2004. számon folyt eljárás lezárásaként végül 2005. június hó 14. napján vádat emeltek, jobb híján Tóth Ferenc Miklós, mint a szintén Dr. Magyari József által irányított felszámoló-szervezethez tartozó leánycég, a Hunyadi Rt. felszámoló-biztosának helyi megbízottja, és Kovács Zoltán Attila , mint a másik Magyari József befolyása alatt működő Duna Libra Rt. felszámoló cég vezérigazgatója ellen. Ebben az eljárásban a vád hivatali befolyással üzérkedés, és gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult tagja által elkövetett vesztegetés.

Előző súlyos tények okán kérelmeztem a felszámolókat regisztráló Pénzügyminisztériumtól a felszámoló általi bűncselekményekkel érintett felszámoló cég névjegyzékből történő törlését, de legalább az eljárásomból való kizárását. Ezen kérelmemről hivatalosan tájékoztattam a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Elnökét és a Felszámolók Országos Egyesületét. A megkeresettek az ártatlanság vélelmére hivatkozva kérelmem elbírálását, és az érdemi vizsgálatot felfüggesztették a 2004-ben megindított és jelenleg is folyó büntetőeljárás jogerős befejezéséig. Ezt az állapotot kihasználva, a tevékenységébe nem zavart felszámoló cég, és annak vezetője, munkatársai, tovább folytatták a korábbi kifogásolt tevékenységet és annak palástolását is.

A 2004-es önfeljelentés alapján 2005-ben vádra került ügy tárgyalását – álláspontom szerint – elfektették egészen 2007. május 29-ig. Emiatt, a felszámolók névjegyzékéből történő kérelemre indult eljárás sem fejeződhet be ésszerű időn belül, így a gyanúval érintett vezetésű felszámoló társaság befejezhette a korábban elkezdett és kifogásolt, általam a hatóság részére előre jelzett végeredménnyel zárult jogellenes tevékenységet. Ugyanis egy évvel a felszámolási vagyon 2006. januári értékesítését megelőzően, több ízben jeleztem a nyomozóhatóság vezetőjénél, hogy az indokolt vagyonbiztosítási intézkedések hiányában a felszámoló vissza nem fordítható vagyoni lépéseket fog végrehajtani. Ezen jelzések is következmények nélkül maradtak.

A büntetőügyben 2007. május 29-étől folyó eljárást dr. Joó Attila bíró folytatja, aki bírói szerepéből időnként kiesve a tanúk vegzálásáig menő meghallgatásokat folytatott. Azonban számára sem lehet kétséges az, hogy végül Tóth-ot és Kovácsot az eljárásban el kell marasztalni. A bíró a tárgyalási jegyzőkönyvet jogellenesen egy hónapon túl visszatartotta még a rám vonatkozó rész tekintetében is, holott jeleztük részére, hogy egy másik ugyancsak a Csongrád Megyei Bíróság előtt folyó, azonos bűnszervezetet érintő pótmagánvádas eljárásban arra elengedhetetlenül szükség lenne (2007. július 5-ig, mert aznap van a tárgyalás). A tárgyalási jkv. visszatartása más eljárásban is előfordult tendenciát mutató módon ( A 2007. ápr. 17-i tárgyalási jkv-et F7 sorszám alatt csatoljuk). A javítás címén visszatartott és csak jelentős késéssel kiadott jkv-ben végül olyan előadások voltak rögzítve, amelyek teljeséggel összefüggéstelen és értelmezhetetlen, akként el nem hangzott nyilatkozatokat adott a felek szájába. A bíró a vád egyetlen bizonyítási indítványának sem adott helyt és nem értékelte azt a körülményt sem, hogy a vádlott a vád egyetlen szakmai kérdésére nem akart vagy nem tudott választ adni. Ennek ellenére a vádlottat bűncselekmény hiányára való hivatkozással mentették fel (Csatolás F8).
A vádlott legfeltűnőbben és kifejezetten ott tagadta meg a válaszadást, ahol a pótmagánvádló jogi képviselőjének az volt a kérdése, hogy a pályáztatással, amit maga a vádlott tett közzé, megsértette-e a pályázat titkosságának az elvét, azaz, hogy úgy írta ki a vádlott a pályázatot, hogy a bánatpénz nem a meghirdetett összeg 10 százaléka egységesen minden pályázó számára, hanem a megajánlott összeg 10 százaléka. Emiatt a pályázatokat értékelő felszámoló, a zárt borítékban benyújtott ajánlatok ellenére, a banki befizetések lekérdezésével hozzájutott ahhoz az információhoz, hogy ki mennyit ajánlott befizetett összegek arányosítása útján már a pályázat leadásának határidejét megelőzően. A vádlott úgy tett, mintha nem értené a kérdést, ezért azt a bíró is elmagyarázta neki kényszerűen, amivel a bíró viszont azt bizonyította kétség kívül, hogy Ő viszont tökéletesen érti és tisztában volt a kérdés alapvető fontosságával a vádat érintően. Ezek után még inkább meglepő volt a felmentő ítélet.

2./ A Csongrád Megyei Bíróság kollégiumvezetője dr. Exterde Tibor úr előtt egy másik kifogásom is rendezetlenül fekszik el. Ugyanis a Csongrád Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság elutasította a Szegedi Városi Bírósággal szemben benyújtott eljárási kifogásomat Ila Tóthné Dr. Vörös Erika bírónővel szemben. A nevezett bíró a kifogás benyújtását követően betekintést engedett az 1196/2007. sz. büntetőügy irataiba. Amikor a bíró megismerte, hogy mely iratok másolatát kértem ki, akkor már az elkészített iratmásolatok kiadását megtiltotta. Ezt követően az előző bírói intézkedéssel szemben biztosított iratbetekintés alapján meggyőződtem arról, hogy szétválogatták az álláspontunk szerint szabálytalanul összeszerelt és egy közös ügyként kezelt iratokat. Így a Kovács Zoltán Attila és társa ellen benyújtott vádiratot és előzményi iratokat, valamint a bűnügyi zár alá vonási kérelmemet tartalmazó iratokat. A tapasztalt szétválogatás ellenére az önálló jogi sorsú és soron kívüli eljárást igénylő vagyonbiztosítási kérelem az érdemi ügyhöz kapcsoltan nyolc hónap alatt semmit nem haladt érdemben előre (a vagyonbiztosítási kérelmemet soron kívüli eljárás keretében és Bk-ás számra iktatva kellene – kellett volna – lefolytatni).
Az észlelt és kifogásolt szabálytalan iratkezelés miatti kérelem, később arra való hivatkozással került elutasításra, hogy a bíró még nem válogatta szét az aktát. Az ellentmondás nyilvánvaló. A bíró ahelyett, hogy „felelősségteljesen” döntött volna érdemben a zár alá vételi kérelemről, elment szabadságra.
Véletlenül éppen a kifogásolt eljárású bírónő kapta meg a saját büntetőügyemet is, aki a sértettségem mellett folyó harmadik ügyben előzetesen bejelentett iratbetekintéstől félfogadási időben akként zárt el, hogy állítólag hazavitte az aktát. Ezen iratok hiányában pontosan azon információkhoz nem jutok hozzá, hogy az ellenem folyó eljárásra is alapvető kihatással bíró pótmagánvádat megfelelő színvonallal és felkészültséggel képviselhessem. Az állami ügyészséggel ezt nem lehetne, de nem is mernék megtenni. Emiatt ebben a tekintetben is a hátrányos megkülönböztetés áll fenn az eljáró bíróság részéről (dr. Exterde Tibor úrhoz írt levelem másolatát csatolom F9 alatt).
A 200/2004-es számú ügy teljes körű felderítésének nem kisebb a tétje, minthogy bizonyságot nyerhet, hogy eleve törvénysértően, így jogosulatlanul rendelték el az Euró Möbel Line Kft. felszámolását 2003. tavaszán.

A Csődtörvény 27/A.§-a alapján, senki nem járhat – esetemben csak nem járhatott volna – el abban a felszámolásban, ahol a saját érdekeltségébe, vagy a közvetlen hozzátartozója érdekeltségébe tartozó társaság az adós. A jogszabályi tilalom ellenére, a Magyari nevével fémjelzett Kossuth Holding-os érdekkörű felszámoló két leánycége bevonásával ez mégis kétszer fordulhatott elő. A Kecskeméti Bútorgyár vonatkozásában például, ahol a Glória Rt. részvényeit 2001-ben a felszámolást megelőzően a Magyari érdekeltségébe tartozó cég, a Faktum 99. Kft. vásárolta meg a Gold Sofa Kft.-től. Ezután a Glória Rt.-t, a szintén a Magyari érdekeltségi körébe tartozó Hunyadi Rt. számolta föl. Később véletlenül még a GOLD SOFA Kft. felszámolása is ugyan ehhez a körhöz került, majd ezt követően a Glória Rt. ingatlanán és az eszközeiből létrejövő EURO MÖBEL LINE Kft-t szintén a Magyari érdekkörébe tartozó DUNA LIBRA KÖZGAZDÁSZ RT. számolta fel. A Faktum 99. Kft-ben, ill. az azt tulajdonló R-Faktum Kft-ben Höfle Béláné működött, aki visszatérő strómanja Magyarinak a BUBIV-nál vagy az AGRIA Ba-Mat-nál (Egri Bútorgyár korábbi tulajdonosa), illetve a Quattro Kft-nél. Mára a Faktum 99. Kft.-nek jogutódja a Hungária Hitel és Faktorház Zrt. A Magyari által koordinált, a gazdasági életet behálózó cégháló jól láthatóan két főtevékenységet látott és lát el.
Egyrészt, a politikai megrendelők kívánsága szerint tisztára mossa számos csődbe vitt társaság managmentjét a felelősség-vállalás alól, másrészt, különféle tiltott befolyásszerzéssel és ehhez kapcsolódó szabálytalan pártfinanszírozást is sejtető üggyel foglalkozott és foglalkozik. Magyari rengeteg cégben szerzett névvel vagy más nevén jelentős befolyást. Ilyen cégek pl.: Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet, Eurofaktor, stb.
Tóth Ferenc és Magyari József nekem 2001. márciusában fentieket őszintén elmondták, hogy miként működtetik a cégcsoportot. Azóta be is igazolódott, hogy amit akkor elmondtak az valós, és azt azóta sokszor magam is tapasztaltam. Az érintett gazdasági szereplők előtt, úgy mint bankárok, politikusok, felszámolt cégek vezetői, tulajdonosai és felszámolók (Eigel Antal korábban Magyari érdekcsoporthoz tartozó Duna Libra Rt-nél dolgozó felszámoló részletes rendőrségi vallomását kiegészítve, a bíróság előtt kifejezetten az irányított felszámolás elrendelésekről és ahhoz tartozó szintén irányított felszámolói kirendelésekről, éppen Magyari kapcsán tett említést )
(Csatolva F3 alatt) előtt, ugyanúgy nyilvánvalónak kellett annak lenni, hogy a cégcsoport érdemi döntéseit valójában Magyari hozza meg a névleges stróman személyétől függetlenül. Ez abból is nyilvánvalóan kiderült, hogy a korrupciós pénzeket az általam ismert alkalmakkor közvetlenül Magyari vette át olyan cégek ügyében is, ahol a cégjegyzékben fel sem merült a neve. Előzőeket támasztja alá, a sajtóból jól ismert, sok milliárdos vagyonrendezési eljárásban (Transelektro cégcsoport megdőltekor) egyik legnagyobb hitelező bank részéről a tárgyalás lefolytatásának előfeltételeként „véletlenül”, kifejezetten az Ő delegálását kérték.
A fentiekben felsorolt, hivatkozott esetek kapcsán az ismerethiány csak a nyomozóhatóságok részéről állt és áll fönn. Úgy tűnik azonban, hogy a nyomozószervek meg is tettek és tesznek mindent annak érdekében, hogy ez így is maradjon. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint maga a Nyom.191/2006. számú eljárásban, több ízben írásban előterjesztett és részletesen indokolt azon bizonyítási indítványom teljesítésének mellőzése, amely közvetlenül és teljes körűen bizonyíthatta volna, de még most is bizonyíthatná teljes körűen és aggálytalanul a nyomozás elrendelésének alapját képező gyanúsítás megalapozottságát. Indítványoztam részletes cégháló melléklettel, a személyi összefüggésekre is kihatóan, az érintett személyek korbeli híváslistájának beszerzését és elemzését. Ezen bizonyítékok ugyanis egyszerre igazolták volna a személyek közötti szoros és nem szokványos kapcsolódást, és a Magyari féle társaság tagadásban lévő tagjai szavahihetőségének teljes hiányát. Mindezeken túl, a már hangoztatott teljesen életszerűtlen cégstátusz, székhelyváltozások a későbbi felszámolást közvetlenül megelőzően rendre oda vezettek, hogy a felszámoló az ilyen jelentős vagyonú felszámolási ügyekben a Kossuth Holding csoport valamelyik tagja lett.

Adott esetekben ezt úgy érték el a közelmúltban is, hogy egy patinás, országos hírű, pár évvel ezelőtt állami bank finanszírozásában történt kivásárlást követő reorganizáció és médiában híresztelt rendkívül jó prosperálás ellenére, a vállalat székhelyét nem túl életszerűen Budapesten egy nyilvánvalóan „menekülőirodába” helyezték át. Történt ez akkor, amikor már látható volt, hogy a 2005. második felében indult perben születendő és idő közben 2007-ben jogerőre emelkedett ítélettel az kerül megállapításra, hogy a hivatkozott nagy értékű állami tulajdonú papíripari vagyont, a bemutatott felszámolási technika útján megszerző cégcsoport több tagjai is fantomcég volt (First Empire Investment Ltd., First Empire Investments Ltd., Fűzfői Papíripari Rt., Nitrokémia Rt., Nitrokémia Invest, Hazai Papír Kft., stb.).
A 2006-os életszerűtlen székhelyáthelyezés alapján illetékessé vált bíróság 2007. januárban éppen a Kossuth Holding Rt.-t jelölte ki véletlenül. A 2002-ig 100%-os állami tulajdonban volt Fűzfői Papír Rt. (19-10-045413) felszámolója a Vectigális Rt. nevében Szegőné Kemerle Judit járt el, míg az állami vállalat felszámolási vagyonának értékesítését követően újra indított „privát” papírgyárban azonos személy a könyvvizsgálói feladatokat látta el 2003. májustól 2006. májusig. A 2002-es megvásárlás és azt követő törvénysértő működtetés során történt súlyos bűncselekmények miatt indult büntetőeljárások egytől-egyig következmények nélkül maradtak, a tetemes kár és a bizonyított súlyos igazságszolgáltatás rendje elleni összehangolt ismertté vált bűncselekmények ellenére. A Szombathelyi STIL Ruhagyár Rt-t egy megvásárolt követeléssel a Faktum ’99 Kft. számoltatta fel. A felszámolónak a Vectigális Rt-t jelölték ki.

Az állami tulajdonú fűzfői papírgyár 2002-es megvásárlásához felhasznált állami tulajdonban állt bank által nyújtott hitel fedezete éppen, egy korábban szintén az állami tulajdonú papíripari tröszti vállat egyik papírgyárának, az 1994-ben törvénysértően privatizált pesterzsébeti leányvállalata két ingatlanára is alapult.
A Budapest, Helsinki út 101. szám alatti ingatlan úgy lehetett fedezete 300 milliós állami bank által nyújtott hitelnek, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapját az állami vagyonkezelő szerv elsőszámú vezetőjének 1996-os, majd egy későbbi helyettes vezetőjének 2001-es valótlan, egymással is szöges ellentétben álló okiratok képezték az alapját. A másik törvénysértően többször is felhasznált Irma utca 2. sz. alatti ingatlanra 30 milliós állami forrást vettek igénybe 2002. 02. 26-án akként, hogy az állami tulajdonban álló cégek tudottan jogosulatlan részére fizettek ki több tízmilliós összeget. Az azonos állami cég korábbi privatizációjából bizonyítottan törvénysértően megszerzett ingatlanokat utóbb, kimutathatóan közel azonos személyi összetételű társaságok útján használták fel az egykori állami vállalat addig még megszerezni nem sikerült további vagyonrészei megszerzéséhez fedezetként. Az állami forrás törvénysértő biztosítása állami tulajdon „ellenértékeként” ráadásul akként történt, hogy az állami cég általi utalásokra rá kellett vezetni azt, miszerint a teljesítés valójában dr. Pintér János helyett történt. Mai napig megválaszolatlan és következmények nélküli az, hogy miért kellett az állami szerveknek dr. Pintér János helyett megfinanszírozni az Ő gazdagodását szolgáló ügyleteket.
A törvénysértő finanszírozás vége az lett, hogy a 300 milliós bankhitel és a 30 milliós kölcsön is bebukott, azonban a fűzfői papíripari vagyont sikeresen mégis megszerezték. Azóta azt több fantom cég útján is átforgatták, és az országos sajtóban nagy hírveréssel talpra állított egykori állami vállalat azonban már újra felszámolás alá került. A felszámoló az a Kossuth Holding Rt. lett, aki az állami tulajdonú fűzfői vagyon megszerzéséhez 2001-2002-ben a hátteret biztosította, az 1994-ben privatizált másik papíripari vagyon, a Pesterzsébeti Papírgyár Kft. útján. Utóbbi cég -a megbukott hitelek miatt is- 2003. 04. 30-ától jogerősen felszámolás alá került, és a felszámoló ebben az esetben is a Kossuth Holding Rt. lett. Ezen kettősség miatt fordulhatott elő és áll fenn az az állapot, hogy a felszámoló ugyan pert indított csődbűntettre is hivatkozva szerződés érvénytelenségének megállapítására, de nem a valóságos effektív vagyont jelentő ingatlan tekintetében, hanem egy forgalomképtelen és kétséges tulajdoni állapotú üzletrész tekintetében. Az egykor egy azonos állami vállalathoz tartozott, számtalan durva törvénysértő vagyonmozgatásba bevont céges vagyonelemeket az a Kossuth Holding Rt. kezelheti, aki az előzmények teljes körű ismeretében az „érzékeny pontokra” is képes figyelni, így a hamis papírokra történt 2001-es ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre, az arra törvénysértően 2002-ben folyósított 300 milliós állami forrásra, az idegennek folyósított 30 millió állami pénz ügyére, és az utóbbi összegre egyidejűleg két bíróság előtt is folyó per vitelére, továbbá a nemzetközi Siemens botránnyal érintett, vagy annak kirobbanásában alapvető szerepet játszó és szintén a Kossuth Holdinghoz került Satelit Tv felszámolására, az azzal összefüggő per vitelére.

3./ A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság előtt folyt 200/2004. bü. számú eljárás kapcsán, 2005. év január hó 5. napján szembesítettek engem Magyari Józseffel. Ekkor a szemébe mondtam, hogy 2002. január végéig folyamatos napi, heti kapcsolatban voltunk a Kossuth Holding munkatársaival, pl. Váradi Zoltánnal és Höfle Bélánéval. Ők ellenőrizték a gazdálkodásunkat heti, havi rendszerességgel. A szembesítésen Magyari válasza erre röviden az volt, hogy Ő senkinek nem adott semmilyen utasítást. Nem került indítványom ellenére jegyzőkönyvbe az, hogy az egyik megbeszélést követően a Matkói repülőtérről Magyari József Höfle Bélánét magángépével (Cseszna) szállította Budaörsre. Ezt Magyari tagadta, de még azt is, hogy Höfle Bélánét egyáltalán ismeri.
Ugyanakkor Höfle Béláné a Nagykanizsai Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán pár hónappal később -Magyari Józseffel összefüggésben- 2005. év április 21-én azt vallotta, hogy „Dr. Magyari Józseffel egyszer találkoztam, Ő volt a Holding Rt. vezetője, de vele nem álltam kapcsolatban”.
Ma már bizonyított tény az, hogy Höfle Béláné kétséget kizáróan hamis tanúvallomást tett.
A Kossuth Holding Rt. által felszámolt egri bútorgyár, az AGRIA Rt. felszámolási vagyonát Balázs István cége, a BA-MAT Kft. vásárolta meg. Ebben az ügyben is keletkezett és rendelkezésre álló iratok egyértelműen bizonyítják, hogy Dr. Magyari József és Höfle Béláné évtizedes munka és tulajdonosi kapcsolatban voltak. Például Höfléné az R-Factumban, a Hungária Hitel és Factorházban, és a Quattro Kft-ben Magyarinak volt a strómanja, ahol a Magyari rokonaival együtt szerepelt a tulajdonosok között. A Magyari családban az anyósa is megtalálható, aki pedig összekötő kapcsot jelenti a Nóvum Kft. és a Kossuth Holding Rt. között. Az anyós Szombathelyiné tulajdonos, és ügyvezető is volt a Nóvumban (Csatoljuk a Csikós őrnagy Balázs István feljelentésével kapcsolatos elutasító határozatának indoklási részéből Szombathelyiné tanúvallomását F10 alatt.). A nyomozó hatóságok soha nem kérdezték meg, legalábbis a jegyzőkönyvek tanúsága szerint, hogy Magyari József ismeri-e Höfle Bélánét, és ha igen honnan, mióta, stb. Érthetetlen, hogy a számos ellentétes adat dacára Magyari és Höfléné szembesítésére vajon miért nem került sor. Hasonló módon célszerű lett volna a Magyari – Váradi, Magyari - Tóth, Magyari- Kovács, Magyari – Höfléné, Magyari – Hajdú Ágnes, Tóth - Kovács, Tóth - Höfléné, stb. szembesítéseit elvégezni. Így feloldhatóak lettek volna a fennálló ellentmondások.
További ellentmondás Magyari nyilatkozatát illetően, hogy állítása szerint Ő már nem tart kapcsolatot Tóth-tal, míg a rendőr Basa Szabó viszont azt állítja tanúvallomásában, hogy a Magyarival a Tóth által szervezett 100 fős vacsorákon szokott találkozni.
Magyari József 2004. 12. hó 20-án a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság előtti vallomásában azt állította, hogy „én Rácz Lajos nevű személyt nem ismerek”. 2005. 01. 05-én ugyancsak a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságon Rácz Lajos és Magyari József szembesítésekor Magyari József Dr. már azt nyilatkozta, hogy „Igen ismerem a velem szemben ülő személyt, magázódni fogok vele a szembesítés során”. Összevetve Magyari hatóság előtti nyilatkozatait tény az, hogy Magyari József rövid időn belül nem mondott igazat, tehát a szavahihetősége már nem először kérdőjeleződött meg. A 200/2004. bü. számú ügyben 2004. 12. 20-án Magyari azt vallotta a Duna Libra Rt-hez nevét adó strómanjáról, hogy „… én ismerem Kovács Zoltánt, mert Ő bankban dolgozott korábban, ahonnan származik az ismeretségünk és azt is tudom, hogy most a Globusban dolgozik, mint stratégiai igazgató. Vele is csak protokoll rendezvényeken szoktam találkozni, de üzleti kapcsolatban nem állunk, sem mint magánszemély, sem mint cég. Kérdésre elmondom, hogy arról nekem nincs tudomásom, hogy Kovács Zoltánnak és Borbély Józsefnek milyen közös ügye van vagy lehet, és azt sem tudom, hogy miért akarta Borbély, hogy szóljak Kovács Zoltánnak.”
Magyari által elmondottak nem igazak, ugyanis Kovács Zoltánnal való ismeretségük jóval korábbi. Már a 90-es években együtt dolgoztak a Békéscsabai Konzervgyár felszámolásán Karkus Évával. Bizonyított hazugsággal Magyari azt akarta leplezni, hogy a Duna Libra Rt. régi munkatársán Kovács Zoltán első számú vezető útján az Ő befolyása alatt lévő cég, továbbá, hogy Magyari jelöltette ki a Duna Libra Rt-t felszámolónak az Euro Möbel Line Kft-hez Dr. Varga Miklós cégbíró asszisztálásával.
Tóth Ferenc (korábbi felszámolóbiztos) 2006. május 5-én a Kecskeméti Nyomozó Ügyészség előtt azt vallotta: „1990-es évek végén ismertem Kovács Zoltán urat, amikor a Békéscsabai Konzervgyár Rt. igazgatósági tagja lettem és az igazgatóságban dolgoztunk együtt Kovács Zoltánnal. Azt tudom még róla, hogy a Duna Libra Rt-nek a vezérigazgatója.
A Békéscsabai Konzervgyár felszámolásán Magyari, Kovács, Tóth és Karkus Éva együtt dolgoztak, amit Karkus Éva az egyik tanúvallomásában elismert, így kizárt, hogy ne ismerték volna egymást. Előzőeket erősíti, hogy a Duna Libra Rt. új székhelye jelenleg is éppen Karkus Éva Bp., Andrássy út 91. sz. alatti lakásán van. Tóth Ferenc 2004. december hó 30-án a 200/2004-es ügyben beadott írásbeli vallomása elején azt írja, hogy a SZKIV Glória Rt. fa.-val Hajdú Ágnes felkérésére került kapcsolatba.
2005. év 01. hó 05. napján szintén a 200/2004. sz. bü-ben Magyari Józseffel szembesítettek. Akként nyilatkoztam: „Szemébe mondom, hogy a SZKIV Glória Rt. felszámolását megelőzően találkoztunk Önnel. Itt jelen volt Tóth Ferenc is. Ez a megbeszélés Tóth Ferenc irodájában történt, itt megbeszéltük azt, hogy a SZKIV Glória Rt. felszámolását a Hunyadi Rt. fogja végrehajtani, ezt a felszámolót jelöltetik ki Önök.”
Magyari József Dr. gyanúsított nyilatkozata: „Szemébe mondom, hogy valóban találkoztunk a felszámolást megelőzően, ahol az Ön cégének az adatait elemeztük……” Ezzel Magyari elismeri, a Tóth és közte és a köztem lévő találkozás tényét a felszámolás elrendelését megelőzően. Ezzel Magyari rácáfol Tóth-ra, azaz világosan kiderült, hogy Tóth nem Hajdú Ágnestől értesült a felszámolásról, hanem már azt megelőzően. Hiszen Tóth éppen Magyarival és Dr. Varga Miklóssal szervezte meg a felszámolási kirendelést. Dr. Varga Miklós cégbíró éppen a Hunyadi Rt-t jelölte ki, aki korábban már Magyari megkeresése nyomán a BUBIV irányított felszámolói kirendelését is végezte. Később a Hajdú-BÉT Rt.-nél egy hirtelen cégszékhely áthelyezéssel járó iratok megküldését be sem várva, tehát cégiratok nélkül dr. Varga Miklós a még el sem bírálható új székhelyre vonatkozó kérelem alapján a Hunyadi Rt-t jelölte ki felszámolónak.

Ha a nyomozó szervek vették volna a fáradtságot, ahogy azt jogi képviselőm évekkel később többször is indítványozta, miszerint kérjék le a nevezettek telefon híváslistáját és részletes partnerlistáját, akkor annak - nem is túl bonyolult - elemzése végig rácáfolhatna az egyébként is jól láthatóan ellentmondásos tagadásukra. Annyira nem akartak nyomozni az ügyben, hogy a nyilvánvaló bizonyítási lehetőség ellenére mellőzték ezt a lehetőséget, hiába hozakodtunk elő vele újból és újból.
Előzőekre tekintettel csak találgatni lehet a tények alapján, miszerint a Kecskeméti Városi Ügyészség és Nyomozó Ügyészség őrzés-védelmi feladatit az Árgus Security látja el, amely jól levezethetően szorosan kapcsolódik Magyarihoz és Apáthyhoz, de áttételesen Dr. Pintér Sándorhoz is.
A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság a 47/2005. sz. alatti, közel 2 évig tartó nyomozás során teljes mértékű bűnpártolást követtek el azzal, ahogy nyomoztak, illetve nem nyomoztak. (Csak példálózva, hogy az egyik alkalommal a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztályán, a 47/2005. számon folyó büntetőeljárásban Szabó Vendel alezredesnek, mint a nyomozást felügyelő alosztályvezetőnek feljelentői tanúvallomást tettem azzal, hogy Pintért kijelölték már a gyár megvételére tizedáron és nem törvényesen folyt a pályáztatás. Az alosztályvezető úr közölte velem, hogy „ez még nem igényel intézkedést, mivel értse meg Borbély úr, hogyha kinézünk itt az ablakon és látjuk, hogy a tolvaj az autó mellett áll, zsebében a tolvajkulcs, és nem várjuk meg, míg kinyitja az ajtót, akkor az csak vádaskodás”. Én akkor ezt tudomásul vettem, majd 2006. március 16-án ismét megkerestem, hogy a tolvaj beindította az autót, azaz a Pintér fosztja kifelé a bútorgyárat, szállítja el a gépeket. Ekkor is azt a választ kaptam, hogy” rajta vannak az ügyön, és higgyem el, hogy minden rendelkezésre álló törvényes eszközt bevetettek”.) Abban az évben Ő lett az év rendőre(!).

(Csatolás F11 sorszámok alatt, NOVUM KFT.; R-INVENT 3000 Kft.; QUATTRO Kft.; Hungária Hitel és Faktorház Zrt.; R-FACTUM Kft.; EURO-FAKTOR Zrt.; Paxos Kft.; Master Sky Szolgáltató Kft.; ÁRGUS-SECURITY Vagyonvédelmi Kft.)

Az R-FACTUM tulajdonos a HUNGÁRIA Hitel és Faktorház-ban, Höfle Béláné tag és cégjegyzésre jogosult. Höfle Béláné a NOVUM ügyvezető igazgatójaként és egyben Magyari József barátnőjeként és strómanjaként mutatta be nekem Kecskeméten Konrád Mariannt a Bútorgyárban, 2001 vagy 2002-ben. Stílszerűen még egy franciaágy is készült a részére ill. részükre.
Kruzics István, Mester János, Kunos Péter, Bakó Tibor urakkal is Magyari József hozott össze. Mester, Kunos és Bakó urak a CIVIS Credit képviseletében, a Glória Rt. fa. finanszírozását végezték, azaz faktorállták a számlákat, aminek a fedezetét Magyari biztosította a CIVIS részére. Nekem is ajánlotta ezt Magyari azzal, hogy ez „jó befektetés”.
Korábbi beadványaimban többször tettem kísérletet arra, hogy segítsem a jól láthatóan leterhelt rendőrségi és ügyészi munkát, de ma már érzem, hogy felesleges bármilyen összefüggést is feltárni és bizonyítani, ha arra ab ovo nincs is fogadókészség. Kiderült, hogy nem az a baj, ahogy én korábban azt hittem, hogy egy asztalostól rangon aluli elfogadni a segítséget, mert később, amikor a nagy jogi tapasztalattal rendelkező ügyvédem, egy 4 oldalas kidolgozott és logikusan felépített nyomozási tervet leadott a központi nyomozó főügyészségen, akkor azt a szakmai segítséget sem fogadták el. Mindezeken túl Dr. Havas Gábor - saját magát is feljelentve - szintén terhelő vallomást tett Magyari Józsefre, de ez esetben sem történt semmi. Ez esetben nem szembesítették Magyarit, sőt - tudomásom szerint ebben az ügyben - eljárás sem indult.
Eigel Antal több, mint 12 éve felszámolóként dolgozik és 18 éve ismeri Magyarit. A Kecskeméti Nyomózó Ügyészségen 8 oldalas terhelő vallomást tett Magyarira, és az általa vezetett bűnszervezetre. Ezek után az ügyészség a nyomozás Magyarira történő kiterjesztését Eigel alábbi vallomása ellenére utasította el de facto, aki azt mondta el: „az Euro Möbel Line felszámolásával kapcsolatban meg kell mondanom őszintén, számos információval rendelkezem még, azonban tekintettel arra, hogy én jelenleg is felszámolóként dolgozom, van egy gazdasági társaságom, mely több munkatársat is foglalkoztat ezen a területen. A saját és a munkatársaim egzisztenciájának biztonsága érdekében ezeket az információkat nem kívánom a Hatósággal megosztani”.Eigel a fenti vallomását bírói szakban is megismétlte. (Csatolás F…..alatt)
Ha ezen közokiratba rögzített tanúvallomásból a T. Nyomozó hatóság nem tudta kiolvasni, hogy Eigel úrnak és kollégáinak tanúvédelemre van szüksége, akkor Dr. Havas Gábor önfeljelentéses tanúvallomásából mindenképpen kiderült volna, hiszen Ő kifejezetten kért tanúvédelmet. Előzőekből is jól látható a következetes eltussolás. A Kecskeméti Nyomozó Ügyészség annyira nem fogta föl a terhelő vallomást tevő tanúk helyzetének kiszolgáltatott voltát, hogy „véletlenül” a 47/2005-ös ügyben egy napra hívta be kihallgatásra a védendő tanút és a gyanúsítottat is, akik egymásba is futottak a folyosón, bár nem szembesítették őket sem akkor, sem azóta. Mindezeket a Kecskemét Városi Ügyészség ügyészeiből alakított Kecskeméti Nyomozó Ügyészségi „operatív” nyomozó csoportja vizsgálta, miután magához vonta a hivatalos személyek érintettsége okán a Bács-Kiskun Megyei Rendőrségtől a nyomozást. Az itt felvett tanúvallomások és a beszerzett bizonyítékok alapján Magyarit újra meg kellett volna gyanúsítaniuk, a 200/2004-es ügyben a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség Főügyész-helyettese által hozott, a nyomozást bizonyíték hiányában megszüntető határozatát hatályon kívül helyezve. A Központi Nyomoző Főügyészségen Dr. Berki Tímea, a 2004. őszén megszüntetett 396/2003-as ügyben később - az új bizonyítékok alapján- mégis a folytatásról határozott ugyanezen 47/2005.bü. számú ügy kapcsán.

A fentiek miatt nyugodtan vádat lehetne emelni az ügyben eljáró és mulasztó, különösen a felhívás ellenére kötelezettségszegő ügyész és rendőr ellen bűnpártolás, valamint okirat-hamisítás és hivatali visszaélés miatt.

4./ 2005. február 15-i Legfőbb Ügyészségre tett feljelentésem (KF9881. sz. iktatták) V. pontjában elrendelt nyomozást, és a 2005. április 18-án Kecskemét Városi Ügyészségen tett feljelentésem alapján indult nyomozást később az eljárások során egyesítették 47/2005. számon. A KF9881. sz. kezelt, a cégem, az EuroMöbel Line Kft. fa.-val szemben elkövetett gazdasági bűncselekmény vonatkozású feljelentésemet a Legfőbb Ügyészség Kiemelt Ügyek Főosztálya illetékességből, a Fővárosi Főügyészségre és Bács-Kiskun Megyei Főügyészségre küldte meg. A Fővárosi Főügyészség Kiemelt és Gazdasági Ügyek Osztályán, dr. Szabadváriné dr. Vámos Katalin osztályvezető ügyész a Küo. 5497/2005/1. sz. (Csatolás F12 alatt) feljelentést elutasító határozatot hozott I-IV. pont vonatkozásában. Csak néhány részt kiemelve: az Ügyésznő az indoklásban kitér a zsarolás és a kényszerítés megállapításához szükséges tényállási elemekre azzal, hogy erőszak és fenyegetéssel történő kényszerítésre a feljelentésben tényadat nem merült fel. Feljelentésemben nem is ezt állítottam, hanem azt, hogy a kényszerítés pszichikai formája valósult meg. Szintén az indoklási rész 2. oldal 3. bekezdésében arra hivatkozott, hogy a vételi jog nem a jogtalan előny biztosítására, hanem a hitel visszafizetésének biztosítására szolgált a Magyar Fejlesztési Bank kapcsán. Ez a megállapítás azonban még önmagában sem állja meg a helyét. Többek között azért, mert az opciós vételár 1.000,- Ft a teljes cég 49%-ára (a névérték 26 millió Ft, tényleges érték 1,5 milliárd Ft alapján 750 millió Ft).
Előzőeken túl az sem lényegtelen körülmény, hogy az opció már csak a korábban bekebelezett üzletrész feletti maradék 49%-os üzletrészhányadra vonatkozott, ugyanis az MFB az általa fél évvel korábban jóváhagyott 200 millió Ft hitelt nem folyósította, azaz az egyeztetett szövegű és visszaigazoltan elfogadott szerződést, a hitelígérvénye ellenére nem teljesítette. Ehelyett névértéken kebelezte be a 1,5 milliárd Ft értékű vagyon 51%-át 27 millió Ft-ért, s a maradék 173 millió Ft-ot tulajdonképpen a leányvállalatán keresztül már saját magának folyósította. Ezen tényeket lehet úgy értékelni, hogy ez nem meríti ki a Btk.252.§.1.bek-ét, de ez esetben a határozatot aláíró ügyész követ el nem is akármilyen bűnpártolást és kötelességszegést. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a feljelentésemben egyértelműen rögzítést nyert az, hogy az ügyben a bank oldalán döntéshozó Vince András volt, aki már a privatizációs tranzakciót megelőzően a háttérben tulajdonosa volt éppen a tendernyertes Saye Kft-nek. Nem csak hivatkoztam, hanem feljelentésemhez csatoltam is a Népszabadság 2005. február 2-i számát, amelyben Vincze András nyilatkozata elismerő, sőt beismerő tartalmú volt az ügy kapcsán. Az újságban megjelent nyilatkozat és a feljelentésemből ismert tények alapján, eleve hivatalból kellett volna eljárást kezdeményezni.

Dr. Szabadváriné dr. Vámos Katalin osztályvezető ügyész fenti elutasító határozatával szemben panaszt nyújtottam be, de a Legfőbb Ügyészség Kiemelt Ügyek Főosztályán Dr. Péter Zoltán legfőbb ügyészségi ügyész elutasító határozatot hozott. Az Ügyész a határozat 3. oldalának 1. mondatában azt rögzítette: amennyiben a portfolióban lévő tagvállalatokat külön nem vizsgálja, ennek alapján „Vincze nem döntéshozó tagja az MBV Rt-nek”. A határozat 3. oldal 10-11. bekezdésben hivatkozott BH-val kapcsolatos ügyészi eszmefuttatás tarthatatlan, irat- és tényellenes. A hivatkozott BH-ban szereplő ügyben, azért marasztalták el a bankvezetőket, mert a hitelnyújtás engedélyezése kapcsán kötöttek ki jogosulatlan előnyt az üzletrészek megszerzésére, nem pedig a források, azaz a hitel tényleges nyújtásáért. Nyilvánvaló, hogy az a bűncselekmény, ha valaki a hitelengedélyezéséért kér üzletrészt, ami pedig ugyanazt jelenti, mintha a hitel tényleges folyósításért kérte volna. Közismert, hogy a BH éppen Kunos Péter és Kovács Mihály esetében azon alapult, amit most az igazságszolgáltatás másik szereplője az ügyészség, esetemben már nem tekinti büntetőjogilag relevánsnak. Az elutasított feljelentések és panaszok tekintetében pótmagánvád benyújtva a Fővárosi Bíróságra, ahol az már 2 éve elfekszik. (Csatolás F13)

B.1702/2005/33-V. számú határozattal szemben, 2007. 01. 26-án benyújtott panaszomat annak utolsó bekezdésében jelzettek szerint az alábbiakban részletezem:

A hivatkozott megszüntető határozat indoklási részének, 6. oldal lap alján lévő utolsó 2 bekezdése szerinti hűtlen kezelés törvényi tényállási kritériumként jelöli meg a szándékosságot, ill. később részletezi a szándékosság hiányát.
A törvény egyértelműen büntetni rendeli a szándékosság nélküli formáját a fenti bűncselekménynek hanyag kezelés megnevezéssel, ezért nem kell feltétlenül bizonyítani a szándékosságot.

A fenti megalapozatlan megszüntetés miatt, a hanyag kezeléshez kapcsolódó orgazdaságra nézve is megszűntették a nyomozást arra alapítottan, hogy ha nincs hanyag kezelés, akkor a hanyag kezeléssel érintett vagyonra sem valósulhatott meg az orgazdaság, mivel az ügyészi állítás szerint az páros bűncselekmény. Ez annyiban nem felel meg a valóságnak, hogy az orgazdaságnak csak az a feltétele, hogy valaki tudottan jogtalanul jusson vagyonhoz, és nem az, hogy a vagyonhoz juttató más okból felelősségre vonható-e. Ráadásul a hanyag kezelés esetén a büntetőjogi tényállás megvalósult Dr. Pintér Sándorné sz.: Eötvös Ildikó vonatkozásában. (Megszüntető határozat F14 sorszám alatt csatolva)

Szegedi Városi Bíróság kijelölt büntető bírája Ila Tóthné Dr. Vörös Erika a zár alá vételi kérelmemet elutasító végzésében, ugyan tényként rögzíti, hogy megtörtént a bűncselekmény hitelező jogtalan előnyben részesítése címén a Berta Kft. vonatkozásában, mely által a hitelezői kör sérült. Az elutasítás alapja az volt, hogy én nem vagyok tagja a hitelezői körnek, miközben a megyei bíróság már jogerős határozatban rögzítette ennek az ellenkezőjét. Továbbá a jogszabály nem a hitelezői, hanem a sértetti mivoltomhoz köti a zár alá vételi kérelmem előterjeszthetőségét. Túl a már jogerős végzéssel megállapított hitelezői igényemen, ingók tekintetében is fennáll számottevő hitelezői igényem, nem beszélve a polgári perekben még döntésre váró nagy összegű kártérítés tekintetében. Ennek alapján olyan jelentős és általános hitelezői mivoltom is fennáll, ami a sértetti helyzetem anyagi jogi alapját teremti meg a zár alá vételhez. A hitelező jogtalan előnybe részesítése tényállásán túl ugyanis, az orgazdaság is megvalósult, ami alapot teremt az orgazdasággal érintett vagyon lefoglalhatósága, elkobozhatósága és a jogszabály erre utaló rendelkezése alapján a zár alá vételhez.

A Kossuth Holdingos felszámolói érdekkör, valamint az MFB Rt. bizonyos vezetői, továbbá Pintér Sándor cégei és egyéb érdekeltségi, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság, de sajnos még a Bács-Kiskun Megyei Bíróság közötti tilalmazott, de kimutatott összefonódás részletekbe menő feltárása azért várat magára, mert az illetékes nyomozóhatóság látnivalóan nem kíván vele foglalkozni.

A Központi Nyomozó Főügyészség előtt a 191/2006-os számú eljárásban és a más hatóságok előtt folyó, a fentebb már említett eljárásokban tett bizonyítási indítványaimnak, valamint a bűnügyi zárlat vagy valamilyen biztosítási intézkedésekre vonatkozó indítványaim akár részleges figyelembe vétele esetén, nem következett volna be az a vagyoni bűncselekmény-sorozat, vagy csak mint kísérlet valósult volna meg.

Természetesen a fentieket is már korábban a hatóságok elé tártam folyamatában, mint ahogy a Nyom. 191/2006. számú ügyben, 2007. 01. 26-án benyújtott panaszom 2. bekezdésében is írtam, hogy a hálózatszerű bűncselekmény-sorozatok ügyenkénti önálló vizsgálata éppen az ügy lényegét adó hálózatszerűséget nem tudja feltárni és kezelni.

5./ A bűnszervezet működésének bemutatása:

A Glória Bútoripari Rt. és az Euro Möbel Line Kft. felszámolásai és hitelezési ügyletei során vált ismertté számomra az a kiterjedt bűnszervezet, aminek nyilván csak egy szűk szegmensét ismertem meg az azonos telephelyet érintő, a fent említett két kft. felszámolása kapcsán.
2006-ban ismerkedtem meg Minda Zoltán és Balázs István urakkal, és megismerve az ő végelszámolási / felszámolási históriájukat (Pepszolg Kft. és Agria Ba-Mat Kft.), valamint dr. Havas Gábor ügyvéd által becsatolt, fent említett nyomozati indítványt, nem csak világossá vált előttem a bűnszervezet működése, hanem bizonyítottá is.

A köztudottan dr. Magyari József és Váradi Zoltán, valamint Heitzmann Béla érdekeltségébe tartozó Kossuth Holding Rt., Hunyadi Rt., Novum Kft., Duna Libra Közgazdász Rt. felszámoló cégek a hatóságok szerint nem tartoznak az illető urak érdekeltségébe. Akkor mivel magyarázható, hogy saját körükbe tartozó tanúk által is megerősítetten, több-kevesebb rendszerességgel belefolytak azon felszámoló cégek tevékenységébe, “amihez a cégadatok és a nyomozás szerint semmi közük”. A cégkivonatok tanúsága szerint, egyébként valóban nem mutatható ki legtöbbször kapcsolódás, de éppen a fenti hivatkozott Pepszolg Kft., Agria Ba-Mat Kft. és más Kossuth Holdingos felszámolások kapcsán a Novum Kft. esetében Magyari anyósán keresztül tartósan és okmányokon keresztül is kapcsolódott a “tőle független felszámoló céghez.”

Az EURO MÖBEL LINE Kft bútorgyári területén mintegy 15.000 m2 a felépítmény, amiből 10.000 m2 fűthető csarnokok és irodaépület. Ugyanebben a körzetben lévő, de jóval kisebb, technológia és ingók nélküli, 20-ad résznyi területi hányadú ipari ingatlant pár hónapja értékesítettek 30 millió Ft-ért szintén felszámolási eljárás keretében. Az értékesítésre szintén a Cstv. hatálya alá tartozó eljárásban került sor, így joggal állítható szembe az ügyemben történt kifogásolt értékesítéssel. Arányosítva a területek nagyságát (46.000 m2 / 2.300 m2), a beépítettséget (15.000 m2 / 750 m2), közműellátottságát és a másik eladott ingatlannak az ingók nélküli voltát, ezen összevetés egyértelmű bizonyítékot ad arra, hogy az általam hivatkozott MFB, de más értékbecslő által is meghatározott milliárdos értékhez képest, a mindösszesen 80 millió Ft-ért realizált eladás, feltűnően értékaránytalan áron és jóerkölcsbe is ütközően valósult meg a hitelezők és a tulajdonosok sérelmére (Ptk.200.§ /2/ bek., 234.§ /1/ bek.)!

Személyi összefonódások:

Az a dr. Bodóczki László, aki a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnöke jelenleg is, korábban MSZMP városi párttitkár volt, jó kapcsolatokat ápol a korábbi megyei Harajka nevű főügyésszel, aki pedig dr. Pintér Sándor volt belügyminiszterrel ápolt szoros kapcsolatot. A Kossuth Holdingos dr. Magyari József keresztapja Tóth Ferenc (Kunbaracs polgármestere) lányának. Magyari és Tóth együtt számolták fel a Fémmunkás Vállalatot Kecskeméten.

A Hajdú-Bét-et és a Glória Rt-t felszámoló Hunyadi Rt. felügyelő- bizottsági tagja volt Tóth Ferenc, aki a Glória Rt. felszámolóbiztosaként is működött. Tóth Ferenc különböző érintettségeinek részletes felsorolását mellőzve, 2 oldalas iratot csatolok (csatolás F15 alatt) további 23 vállalatot tartalmazó, bemutató mellékletként.

A megyei pártbizottsági ténykedése során közvetlen beosztottja volt az a dr. Balogh László, aki az előző kormányzati ciklusban a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke volt, előtte ügyész. Felesége dr. Praveczki Magdolna Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen csoportvezető ügyész. Dr. Balogh László, mint országgyűlési képviselő, és mint a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnökét, az Euro Möbel Line Kft. fa. megmentése érdekében többször is megkerestem, de ígéretei ellenére érdemben nem tett semmit. Azonban a feltárt körülményekből, a képviselői munkakörrel is összefüggésben hivatalos tudomására jutott bűncselekmények alapos gyanúját is felvető tények ismerete ellenére, a feljelentési kötelezettségét is elmulasztotta. Dr. Balogh László ezen is túlment egy alkalommal a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlésen. Ugyanis Ivanics István országgyűlési képviselő kérdést intézett Dr. Király Ferenc megyei rendőrfőkapitányhoz, hogy miért nem akadályozzák meg a kecskeméti bútorgyár Dr. Pintér Sándor volt belügyminiszter általi kifosztását.
Dr. Balogh László nem engedte a rendőrkapitányt válaszolni, amiért Ivanics tovább kérdezett. Ekkor Balogh lekapcsoltatta Ivanics mikrofonját.


Az MFB hitelezési ügye és más ügyek kapcsán részletesen beszámoltam Orbán Viktornak, Medgyessy Péternek és Gyurcsány Ferencnek is, de az át is adott, súlyos tartalmú nagyszámú okirati bizonyíték ellenére semmit nem intézkedtek.

Dr. Magyari József közismerten az MSZP-hez is köthető lobbysta, egyúttal az MFB tulajdonában levő Corvinus Rt. igazgatósági tagja. Jellemző, hogy a Magyari érdekeltségében levő felszámoló szervezetek vezetői, beosztottjai sok helyen állami szerveknél is kapnak FB és IT helyeket. Így Kovács Zoltán és Tóth Ferenc is.

Dr. Orosz Sándor korábban éppen azon a rendőrkapitányságon dolgozott, ahol a jelenlegi MFB vezérigazgató, dr. Erős János ellen a K&H ügyben megszüntették az eljárást. Dr. Orosz Sándor jelenleg is az MFB biztonsági igazgatója. Munkatársával, Marton Józsefnével együtt rágalmaztak meg pénzmosással, méghozzá nevesítetten olajszőkítésből származó pénzek kapcsán az ellenem folyó, és általuk kezdeményezett büntető eljárásban. Dr. Orosz Sándor és Marton Józsefné tagja a dr. Pintér Sándor tulajdonában levő Civil Biztonság- szolgálat Rt-nek, és már korábban tagjai voltak, mint ahogy a cégbe az MFB 2004-ben beszállt. A Kecskeméti Városi Bíróságon, feljelentésem nyomán, magánvád alapján, büntetőeljárás van nevezetekkel szemben folyamatban. Akár tőlük is származhatott Pintér Sándor Euro Möbel Line Kft. vételére vonatkozó bennfentes információja.
A személyi összefonódásokat bizonyítva és a tiltott összefonódást, illetve az azokból származó bennfentes információk meglétét igazolja a Ny.149/2006/7-11. sz. jegyzőkönyv, melyben 2006.máj.12-én dr. Ruszó Gyula tanúvallomásában többek között az alábbi terhelő vallomást tette dr. Pintér Sándorra: „ … a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt., amelyben Pintér úr egyik tulajdonos, megvásárolta a Berta Kft-t, amely vagyonőrzési tevékenységgel foglalkozott. Többek között az Euro Möbel Line telephelyét is őrizték, amelynek során 22 millió Ft kinnlevőség keletkezett. A vételárba a Berta Kft. kérte beszámítani ezt a 22 millió Ft kinnlevőséget, mint behajthatót,…”.Ide több megjegyzés is tartozik: már az sem érdektelen a bűnszövetség bizonyítása szempontjából, hogy ki Dr. Ruszó Gyula? Ruszó úr által említett beszámítás is jól sikerült, ami egyébként felszámolási eljárásban kizárt. A 22 millió Ft helyett valójában több, mint 30 millió Ft hitelező jogtalan előnyben részesítése valósult meg, amiben kivételesen vádemelés is történt (de csak a közvetlen elkövetők ellen, abból kimaradtak az orgazdák és más érintettek). Dr. Pintér Sándor is érezte, hogy problémás azt a céget megvenni felszámolási eljárásban, amit a saját cége őriz. Emiatt az Euro Möbel Line Kft. felszámolási vagyonának 2006. jan. 20-i megvásárlását megelőzően - az akkor már Pintér tulajdonában lévő Berta Kft-t - lecserélték az Árgus Security Kft-re.

Az ÁPV Rt. tulajdonosa volt az MBV Rt.-nek, aki pedig a felszámolás alatt levő Euro Möbel Line Kft-nek lett a többségi résztulajdonosa. A tranzakciót vizsgáló igazságügyi könyvszakértő azt rögzítette, hogy az MBV tulajdonszerzése az Euro Möbel Line Kft-ben eleve uzsorás szerződésen alapul. Pintér a vásárlás

előtt éppen az ÁPV Rt. tulajdonában állt Peugeot 607-es típúsú szgk-val járt többször is a gyárban a vételt megelőzően.

Dr. Magyari József érdekeltségébe tartozik még az a Factum 99 Kft. is, amelyik a Glória Rt. részvényeit megvásárolta a Glória felszámolását megelőzően. Tehát Magyari a saját cégét számolta fel, amely a Cstv. 27/A §-a alapján kizárt lenne. Ezt a tényt a hatóságok a folyamatos jelzések ellenére nem csak, hogy érteni nem akarják, de jól láthatóan még vizsgálni sem. Abból gondolom, hogy Magyari számára nem idegen az, hogy a saját cégét számolja fel, mivel az általuk felszámolt cégek vagyonára kiírt pályázatokat is saját maguk szokták megnyerni. Így például a milliárdos károkozást eredményező AGRIA Rt. felszámolása, ahol a Kossuth Holdingban mai napig is fontos beosztásokban működő személyek útján hozták létre célirányosan a Szendrő Invest Kft-t 1995-ben, aki véletlenül éppen a felszámolási vagyon megvételére lett a tendernyertes. Hallomásból értesültem, hogy a Hajdú- Bét vagyonára kiírt pályázatot is a Magyarihoz köthető cég nyerte el. A cég nevére nem emlékszem, de a címére igen: Bp., Bécsi u. 5. Egy előző eljárásban Magyari József és a köztem zajló szembesítés során dr. Magyari letagadta, hogy ismeri Höfle Bélánét. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztályán ezt nem is jegyzőkönyvezték, de hogy nem mondott igazat, ezt ma már tudom bizonyítani. Balázs István ügyéből származó iratokkal bizonyított, hogy Magyari és Höfléné között hosszú munkakapcsolat van. (A Magyari- Quattros- Agria levelezés csatolva F16 alatt) A Factum 99 Kft. - a cégnyilvántartás szerint - Höfle Béláné tulajdonában van. Tőlünk a Glória Rt. részvényeit akkor (2001. év elején) a Factum 99 Kft. részéről Kő Tamás és Bojtor Emese vette át, és velük bonyolítottuk az adásvételt, Magyari utasítására.
Az a tény, hogy a Duna Libra Rt. székhelye már 2003 - 2004-ben annak a Karkus Éva későbbi felszámolóbiztosnak lakására került (Bp., Andrássy u. 91.), aki majd csak 2005. áprilisától lett Kovács Zoltán vezette Duna Libra felszámolóbiztosa, szintén az elismert és már látható összefonódást megelőző és azt meghaladó voltát bizonyítja. Karkus Éva saját maga ismerte el 2006. május 18-án a Kecskeméti Nyomozó Ügyészségen (NY.149/2006/7-12.sz jkv-ben), „hogy amíg Békéscsabán laktunk, emlékezetem szerint 1995-2002-ig a Kossuth Holding Rt. békéscsabai kirendeltségén dolgoztam (ekkor még Magyari saját nevén jelent meg a Kossuth Holding Rt-ben), mint felszámoló asszisztens. Ez a feladat hasonló volt mint a felszámolóbiztosé”.
Számomra ebből az derül ki, hogy Karkus Éva közvetlenül a Kossuth Holdingon keresztül is erősen kapcsolódik Magyarihoz, s azért az Ő lakásán van a Kossuth Holding Rt. leánycég Duna Libra Rt. székhelye.

A fentiekben említett két korábbi miniszterelnökön túl számos ma is aktív vezető politikust is megkerestem, akik segítséget is ígértek. Ezekből semmi sem teljesült.

A megkeresett politikusok mindegyike megértéséről biztosított, túlnyomórészt még azt is mondták, hogy igazam van, de az ügyem rendezését gátló erőkre, magas szintű érdekek sérelmére hivatkozva elzárkóztak a konkrét lépések megtételétől. Ezért is döntöttem úgy 2005. február 17-én, hogy megteszem a büntető feljelentést privatizációs bűncselekmények elkövetése, feljelentési kötelezettség elmulasztása, valamint a felszámolással összefüggő bűncselemények miatt. Csak ezt követően fordultam panasszal az MSZP Etikai Bizottságának elnökéhez, dr. Simon Gáborhoz, hogy ne mondhassák azt, hogy esetleg zsarolni akarom őket. Dr. Simon Gábor arról tájékoztatott, hogy Hiller pártelnöknek továbbította a panaszomat. Válasz nem érkezett. Ekkor kerestem fel Újhelyi István alelnököt, aki nem értette, hogy egy párttársukkal, hogyan bánhatott el ilyen formán dr. Erős János, akit az saját emberüknek nevezett. Ezek után Újhelyi István sem csinált semmit. Levélben is fordultam több alkalommal Medgyessy Péterhez, Kovács Lászlóhoz, Dr. Brúszel Lászlóhoz, Dr. Balogh Lászlóhoz, továbbá a PSZÁF-hoz, az ÁSZ-hoz, az OIT-hoz, a Felszámolók Országos Egyesületéhez, a KEHI-hez, Draskovics Tiborhoz, mint pénzügyminiszterhez. A KEHI-től azt a választ kaptam, hogy Veres János pénzügyminiszter az illetékes, neki küldték meg a panaszomat. Ennek már két éve. Az ügyemben nyilvánvalóan bűncselekmények történtek, különösen nagy értékre elkövetve. A Manager magazin egyik lapszáma 9 oldalon taglalta “Így privatizáltok ti” címmel az MBV privatizációját (csatolva F/16/A alatt), és az oknyomozó újságírók arra a következtetésre jutottak, hogy minimum 1,4 milliárd vagyoni hátrányt okoztak az elkövetők a Magyar Államnak. A nyomozó hatóságok mégsem rendelték el a nyomozásokat az ÁSZ és a PSZÁF is mindent “rendben talált”. A PSZÁF a válaszlevelében összekeverte az ellenem folyó büntetőeljárást a bankárokéval, és így kibújtak a további vizsgálat alól. Ezen feljelentéshez kész vagyok csatolni akár iratjegyzékkel együtt az összes levelezésemet, az üggyel kapcsolatban megjelent cikkeket, különböző nyomozóhatóságoknál tett feljelentéseimet.

6./ 2007. március 13-án -a Legfőbb ügyész urat is tájékoztatva- feljelentést tettem Dr. Bodóczki László Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnöke, Baloghné dr. Kovács Judit Bács-Kiskun Megyei Bíróság felszámolási bírája, dr. Király Ferenc Bács-Kiskun Megyei Rendőrfőkapitány, valamint dr. Pintérné Eötvös Ildikó, mint a dr. Pintér Sándor volt belügyminiszter tulajdonában lévő Immobil 2000 Kft. ügyvezetője, valamint Karkus Éva, mint a Duna Libra felszámolóbiztosa ellen különböző bűncselekmények elkövetése miatt.

Mai napig nem válaszolták meg azt a kérdést, hogy a dr. Varga Miklós bíró által elkövetett, „irányított felszámolás”-nak nevezett korrupciós ügyet, miért nem tudják lezárni négy év óta (Jól valószínűsíthető, hogy a lebegtetett eljárással az évülési időket kívánják kihasználni úgy, mint a Pepszolg, az AGRIA BA-MAT Kft., a Remington Kft. különböző bűncselekményei, dr. Pintér János bűnügyeiben). Ennek hiányában a saját ügyeimet sem lehet lezárni, illetve kezelni, mivel dr. Varga Miklós bíró megvesztegetésén alapuló cselekményein nyugszik az a folyamat, ami a saját meghurcoltatásomhoz és nagy összegű káraimhoz is vezetett.

A 2007. március 13-i feljelentésemet a Nyom.103/2007. sz. alatt iktatták. Dr. Bodóczki László, dr. Baloghné Kovács Judit felkérésére, dr. Király Ferenc közreműködésével befejezett cselekményű bűncselekményt követtek el a feljelentésemben részletezettek szerint (feljelentés csatolva F17 alatt).

7./ 2007. június 19-én feljelentési kötelezettség elmulasztása, hivatali visszaélés és bűnpártolás miatt, újabb okirati bizonyítékkal alátámasztottan feljelentést tettem a Központi Nyomozó Főügyészségen Dr. Bodóczki László bíró ellen. Dr. Berki Tímea főügyészségi ügyész szerint ebben az esetben sem történt bűncselekmény. A határozat ellen benyújtott panaszomat dr. Auer László ügyész, a korábbival azonosan bírálta el akként, hogy „el kellett utasítani”. Ez valóban megtörtént, csak az el kellett kifejezés nem a bűncselekmény hiánya miatti elutasításra értendő. (Csatolás F18 alatt)

8./ 2007. július 04-én feljelentést tettem a Kecskemét Városi Ügyészségen Karkus Éva, Kovács Zoltán Attila, dr. Pintérné Eötvös Ildikó, Domokos István, dr. Ruszó Gyula és ismeretlen társaik ellen bűnszövetségben, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett csalás, hamis tanúzás és más bűncselekmények, továbbá hivatalos személyek által elkövetett hivatali visszaélés és bűnpártolás miatt. 2007. július 9. napján dr. Kopasz Zsolt vezető ügyész a feljelentés elutasításáról döntött és egyidejűleg elbírálta saját maga elfogultságát is (?!).

Korábban két esetben is csak eljárásjogilag adtak nekem igazat. Az elutasítással szemben július 17-én panaszt nyújtottam be. Azóta a panasz elbírálásáról érkezett egy 2007.09.18-i keltű, egy lapos és 13 soros, egyetlen érdemi, jogszabályon alapuló ellenérvet nem tartalmazó másodfokú határozat, annak ellenére, hogy a kizárási indítványomról nem döntöttek. A „vizsgálat” eredményeként rögzített sommás, „érdemi” megállapítás szerint „a Kecskeméti Városi Ügyészség határozatában az ügy érdemében törvényesen döntött, azt kellően és a rendelekzésekre álló adatokkal összhangban megindokolta”.

A Dr. Balogh László - korábbi MSZP országgyűlési képviselő - ügyészként eljárt felsége által 2007.09.18-án hozott másodfokú sommás indokolású határozat nyilvánvalóan elfogult. Ennek egyik alapja az, hogy az eljárt ügyész a saját férjét is védi. Ugyanis Balogh László képviselői aláírásával is bizonyított az, hogy a folyamatos tájékoztatásból fennállt tudomása és a jogsértésekbe való belenyugvása mellett indult meg a bútorgyár kifosztása, amit utóbb már saját maga is elősegített. Ezt bizonyítja, hogy az események időpontjában a kérdést nyilvános megyei közgyűlésen feszegető képviselőtársának kérdésre nem csak érdemi választ nem adott, hanem a kérdező mikrofonjának az erőszakos kikapcsolásával a további kérdés feltételének a lehetőségét is elzárta. Az elfogultságot továbbá az is bizonyítja, hogy az irat- és tényellenes, törvénysértő ügyészi határozattal védett felszámolók közül ügyemben érintett feljelentett Tóth Ferenc volt éppen az, aki saját maga hozta a bútorgyárba és mutatta be részemre, mint az egyik lejobb barátját Dr. Balogh László országgyűlési képviselőt a 2002-es országgyűlési választásokat megelőzően.

Az előző súlyos tények kényszerűen sérelemzett ügyészségi kezelésének megalapozottságát, éppen a Zuschlag-ügy ismertté vált eseményei, de főként annak kapcsán a megyei főügyész-helyettes nyilatkozatai bizonyítják.

Ugyanis az Index.hu hasábjairól, illetve a FM 88.1 Rádió „Kelj Fel Jancsi” című műsoraiból tudomást szereztem a Bács-Kiskun Megyei Főügyész-helyettes azon álláspontjáról (amit én is képviselek a feljelentéseimben), miszerint ha akár csak személyi összefonódások vannak egy büntetőügy kapcsán, ami bűnszövetségre utal, ki kell terjeszteni a gyanúsítást.

A fenti állítások részletes bizonyítását mellőzve csatolom a Zuschlag-ügyben eljáró ügyészség helyettes vezetőjéhez, dr. Szabó Ferenchez 2007.09.12-én benyújtott panasz-kiegészítésemet, illetve a 2007.09.25-én érkeztetett eljárási kifogásomat. (Csatolás F19 alatt)

A két beadványban feltárt, szintén a Bács-Kiskun Megyei Nyomozó szerveknél megtörtént súlyos hivatali bűncselekmények kapcsán is felmerült dr. Pintér Sándor érintettsége akkor, amikor már jogerős ítéleteken alapuló hivatkozás miatt éppen a sértettel szemben indítottak újabb büntetőeljárást. Az egyik ügy jogosulatlan pénzintézeti tevékenység folytatása volt, amely bűncselemény-sorozat következmények nélkül maradt, így a Jógazda Bank néven ismert pénzintézet – ismereteim szerint – továbbra is azonos személyek vezetése mellett aggálytalanul működhet. A másik elsinkofált ügy egy hamis vádas eljárás volt, ahol szintén jogerős bírósági ítélet bizonyítja azt, hogy koholt vádak alapján lett Nagy Lajos munkatársam elítélve sikkasztás bűntettében. Harmadik elsinkofált ügy (ügycsoport) az volt, hogy Nagy Lajos nevének hamisított aláírásával benyújtott céganyagokra történt befejezett cselekményű cégbejegyzések, a rendőrség által kirendelt írásszakértők egybehangzó véleménye ellenére is következmények nélkül maradhattak, miközben a hamisítással és annak felhasználásával érintett személy ismert volt a nyomozóhatóság előtt. A Bács-Kiskun Megyei Nyomozó szervek által mentesített súlyos bűncselekményeket elkövetett személyek bíróság előtti szorult helyzetükben éppen dr. Pintér Sándorra, mint a hamisítók cégcsoportjával ORFK parancsnokként szerződést kötött aláíróra hivatkoztak saját fedezésükre.

Zárszó:

Mielőtt még a nyomozóhatóság arra hivatkozna, hogy a feljelentéssel kapcsolatban nem tudott értelmezni valamit, vagy szerinte semmilyen adat és körülmény nem támasztja alá, hogy itt bűncselekmény történt, ill. a korábbi és már elbírált feljelentésekhez képest, semmilyen új tényt és körülményt nem vetettem fel, tisztelettel kérem, hogy a személyes meghallgatásomat csak abban az esetben mellőzzék, ha Önök szerint is törvényes az, hogy az állami tulajdonban állt bank megbízásából is készült hivatalos értékbecslések szerint milliárdos, illetve csak az ingatlan tekintetében mintegy 600 milliós értékű vagyont dr. Pintér Sándor cége, 80 millió Ft-ért, az ismertetett körülmények között megszerezhette.

Előzőekre tekintettel bír kiemelt jelentőséggel az, hogy az ügyben érintett Barta Tibor 2006. május 01-én azt közölte velem egy személyes találkozáson, hogy a Pintér Sándorék közölték, miszerint rövidesen le fognak csukni, és ezen idő alatt úgy is el fognak tenni láb alól.
Előzőekről 2006. május 4-én a Kecskemét Városi Ügyészségen bejelentést tettem. A városi ügyészek javasolták, hogy amennyiben ez megismétlődik bárki részéről, rögzítsem a beszélgetést. Erre néhány napon belül sor is került, mert Barta Tibor egy négyszemközti beszélgetés alkalmával ismét Pintérékre hivatkozva megismételte a nekem címzett fenyegetést többek között azt is mondva, hogy lehet, hogy már el van készítve részemre egy golyó, és hogy ezek mindenre képesek, illetve, hogy tudod jól kivel is állsz szemben. A hanganyagot DVD-re mentettem, és azt átadtam a nyomozóhatóság részére. A bejelentés nyomán is, Barta Tibort 2006.05.29-én tanúként halgatták meg (Csatolás F20 alatt + CD melléklet). Ő tagadta azt, hogy a hangfelvétellel bizonyított életveszélyes fenyegetés közlésére sor került egyáltalán. Annak ellenére, hogy a hangfelvétel rendelekzésre áll, és az azon lévő anyag szöges ellentétben állt Barta Tibor által tanúként jegyzőkönyvbe mondottakkal, a nyomozóhatóság nem látta indokoltnak az ismert személy útján behatárolt személyektől érkezett életveszélyes fenyegetésről szóló bejelentésemmel történő további foglalkozást.

A fenti fenyegetés közlésével közel azonos időben, a kizárólagos használatomban volt 06-20-582-5774 mobiltelefonra kaptam hívást egy 96-os körzetszámú vezetékes hívószámról. Mivel a hívást nem tudtam fogadni, így a nem fogadott hívások listájából visszahívtam az ott tárolt számot. A hívott telefonon egy üzenetrögzítő kapcsolt be, amely azt közölte, hogy ez a Pintér család üzenetrögzítője, hagyj üzenetet. Még egyszer próbáltam hívni a számot, de az ismét nem vezetett eredményre. A hívott készülék bekötési postai címeként megadott ingatlanról akkor úgy tájékoztattak, hogy az korábban állítólag Csüllög Zsigmond tulajdonaként volt nyilvántartott.

2006. őszén Taksony és Kunpeszér között sor került egy autós üldözésre. Miután egyedül voltam az autóban nekem kellett a 06-20-582-5774-es hívószámú mobiltelefonról hívnom a rendőrséget. Még Pest Megyében járhattam, mikor először telefonáltam. Akkor a dabasi kapitányságot kapcsolták, ahol nem vették fel a telefont. Az ismételt segélykérő telefonhívásom már a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitánysághoz futott be. Az azonosítás és a körülmény rövid elmondását követően azt mondta az ügyeletes, hogy nem kérdezi meg van-e haragosom, és segítségét ajánlotta fel. Elmondtam, hogy eltévedtem, így kinavigált a főútra. A rendőrségről azóta sem kerestek, pedig a történtekről szóló bejelentésem alapján ez elvárható lett volna.
Ismereteim szerint a segélyhívón keresztül bejelentkezett ügyeletes tiszttel folytatott beszélgetést rögzítették, ami alapján hivatalból is kellett volna eljárást indítani. Egyébként ugyanerről a mobiltelefonról néhány hónapja bejelentést tettem a zöld számra a fentiek okán, de ebben az esetben sem történt semmi.

A hivatkozott autós üldözést követő pár nappal később került hozzám egy rám is vonatkozó rész miatt az a levél (csatolom F21 sz. alatt), amely Berta József névvel („kalapos”) volt aláírva. Berta Józsefként bemutatkozó személy két társával együtt a budapesti Kossuth téren kéredzkedett be 2006. novemberében az autómba azzal, hogy Kecskemétre menet tegyem ki őket Taksonyban. A taksonyi családi házról később úgy tájékoztattak, hogy az egy konspirációs lakás, amelyet a forradalmár urak rendelkezésére bocsátottak. A szívességből Taksonyba szállítottaktól nehezen tudtam megszabadulni, de végül a ház előtt sikerült kitennem Őket. A Bertaként bemutatkozott úr annyira erőszakoskodott velem, hogy menjek be velük a lakásba egy kávét meginni, hogy az udvariasság szabályait felrúgva, szinte köszönés nélkül ugrottam be az autóba és Bugyi irányába távoztam. A ház előtt dekkolt egy Lada Niva is 2 rendőrrel, akik közül emlékeim szerint az egyik nő volt. Azonban, ahogy kiértem a faluból rövidesen elkezdett üldözni egy nagy teljesítményű autó, amely miatt esetenként 200 km/h-ás sebességgel is hajtanom kellett. Miután az üldözés közben az autóból történt bejelentésemnek nem lett következménye, egy a BRFK V. Ker-i Rendőrkapitányságán tett feljelentés miatti meghallgatásomon jegyzőkönyvbe diktáltam a történteket és védelmet is kértem. Arra a kérdésre, hogy kit gyanítok a történtek mögött, a Pintér Sándorhoz köthető csoportot jelöltem meg, de a közokiratba is rögzített bejelentésem kapcsán még csak válaszra sem méltattak (Csatolás F22 alatt ).



Összefoglalva:

A fenti példák rendszerbe szedése alapján jól kirajzolódik a különféle hatalmi ágak átjárhatósága, a korrupciós mátrix főszereplőinek kapcsolódása által.
E kapcsolódásra a Magyari-féle Kossuth Holdingos csoport az egyik legjobb példa. Egyszerre képviseli a banki és üzleti élet prominenseit a tanácsadó vagy faktor cégein át, és a felszámoló cégein keresztül, korrupt bírósági vezetőket is „kezelni” képes.
Ez a rendszer csak azért működhetett ilyen zavartalanul, mert a bűnüldözési és igazságszolgáltatási ágazat ahelyett, hogy gátat szabott volna legalább a legdurvább jogsértéseknek, még le is védte, lefedezte a korrumpáló bűnőzöket, a korrumpált hivatalos személyeket és a politikai lobbistákat, a pártfinanszírozás örve alatt befolyással üzérkedőket, bizonyítottan állami pénzeket lenyúló „gazdasági szakembereket”.
Tanulságos, hogy az a Dr. Pintér János, aki tudottan és okirattal is bizonyítottan vagy egy tucat cégfantomizálásban sokszáz millióval rövidítette meg az államot és sok kis hitelezőt, az mindeddig mindent megúszhatott, sőt az is igazolódni látszik, hogy nagyon magas protektorai akár még az ügyészség vezetői között is megtalálhatók. Úgy tűnik a „Pintér” név Magyarországon bizonyos szakmában jelzős szerkezet is egyben: Dr. Pintér Sándor hasonlóan összekötő szerepet tölt be a hatalmi gépezetben, kifejezetten a rendőrségi vonal biztosítása terén, egy kis állami (MFB) vagy OTP (erős gazdasági hátteret és bázist jelentő) banki hátszéllel.

A bútorgyár 2006-os megszerzése kapcsán hivatkoztam arra, hogy dr. Pintér Sándor bizonyítottan bennfentes információkra alapította szerzését, továbbá a több cégből álló felszámolószervezet egymás törvénysértéseire figyelemmel lévő eljárására. Ennek kapcsán hivatkozom a PSZÁF szabadon hozzáférhető III/86.282/2004/B. számú határozatára, amellyel Dr. Pintér Sándort, mint az OTP Bank Rt-nél bennfentes személyt bírságolták meg a törvénysértő tőzsdei ügyletei miatt. (Csatolás F23 alatt)
Dr. Pintér Sándor a hivatkozott esetben annak ellenére sem riadt vissza a törvénysértéstől, az utóbb jogerős elmarasztalásához vezetett bennfentes információn alapult részvényekre kötött ügyletei során, amikor a bennfentes adatok felhasználásán alapult jogsértés ténye nyilvánvaló módon és első körben volt aggálytalanul bizonyítható. A bútorgyár esetében egy több lépcsőn át konspirált folyamat eredményeként, korábbi rendőrségi beosztottak segédletével lehetett vevő a Pintér-cég, sőt még a megvásárolt vagyonvédő Berta Kft. jogszabálysértően került másokat megelőzően kielégítésre. Egy korábbi beosztott még azt a szívességet is megtette Pintér részére az MFB nevében másodmagával eljárva, hogy a velem szemben indult és nyilvánvaló koncepción alapuló büntetőeljáráshoz súlyos, de valótlan vádakat rögzítő beadványt nyújtott be. Ebben azt a képtelenséget állították, miszerint két korábbi ügyész már ügyvédként, részemre olajszőkítésből származó pénzeket gyűjtöttek, amelyeket a forrásukról való tudomás ellenére én felhasználtam a gazdasági tevékenységem során.
Tekintettel arra az NBH által a napokban nyilvánosságra hozott olajaktából ismert tényre, hogy az olajügyek kapcsán dr. Pintér Sándornak címezve írták a hivatalos jelentéseket, továbbá a büntetőügyemben a súlyos és alaptalan, lejárató célzatú bejelentést Pintér korábbi beosztottja, de már mint az MFB biztonsági vezetője küldte meg a bíróság részére már elégé nyilvánvaló, a kéz kezet mos alapon történt bennfentes információkon nyugvó együttműködés. A magyar politikai-, gazdasági elit lejáratódottságának vonatkozása tekintetében nemcsak nekem van lesúlytó véleményem, hanem a Keller László által vezetett korábbi közpénzügyi államtitkárságnak is. Az államtitkárság fehéren feketén rögzítette 2003. novemberében a Házelnök Asszonyon keresztül dr. Polt Péterhez intézett tényfeltáró levelében a súlyos megállapításait. Keller úr a fenti levélben sűrűn emlékezik meg dr. Pintér Sándorról, nem hagyva ki pl. azt a Csüllög Zsigmondot sem, akinek a híradások szerint egy mosonmagyaróvári ingatlanra akkor hagyott jóvá az Orbán kormány nagy összegű vissza nem térítendő támogatást, amikor a támogatott céget tulajdonló társaság már felszámolás alatt állt. Ismereteim szerint ezen az ingatlanon működött az a telefonállomás, amelyről 2006. tavaszán a mobilomra egy nem fogadott telefonhívás érkezett, és amely kijelzett szám visszahívásakor bejelentkezett üzentrögzítő azt a szöveget mondta el, hogy ez a Pintér család üzenetrögzítője, hagyj üzenetet (Csatolás F24 alatt). A Keller László által vezetett államtitkárág csatolt levelének olvasása kapcsán elmereng az ember, hogy mit rejtegethet még a Magyar Köztársaság Országgyűlés Elnökének levéltára, az ott fellehető iratok közül hány rögzít még tárgyialgosan és tényszerűen hasonló súlyú törvénysértéseket?

Az MFB nevében eljárva, büntetőügyemben „közérdekű bejelentést” tett Orosz Sándor és munkatársa ellen aljas szándékból nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás, becsületsértés miatt tett feljelentésem alapján kitűzött tárgyalásra a megidézett, „közérdekű bejelentők” azonban már el sem mertek jönni, így a büntetőügy tárgyalását nem lehetett megtartani. Ez azonban nem lesz mindig így.

Amennyiben a példatárban konkrétan felsorolt és mellékletekkel is igazolt esetek alapján nem találnák megalapozottnak a feljelentésemet, úgy több tíz további olyan konkrét ügyet tudok behivatkozni annak bizonyítására, hogy a törvények szerint független hatalmi ágak, de az igazságszolgáltatás két oldala is egymás törvénysértéseire, mulasztásaira figyelemmel jártak és járnak el az ismertetett, vagy nem hivatkozott, de ismert ügyekben, kész vagyok további konkrét bizonyítékokat csatolni. Annak bizonyítására, hogy a Kossuth Holding jelenleg még 2007-ben is a hatályos törvények megsértésével folytatja felszámolói tevékenységét, csatolom a Magyar Követeléskezelő Fővárosi Bírósághoz intézett 2007. július 16-án kelt beadványát, valamint a Kossuth Holding Fővárosi Bírósághoz és a Magyar Követeléskezelőhöz 2007. szeptember 27-én Kissné Ágics Ilona felszámolóbiztos által aláírt törvénysértéseket igazoló levelét. (Csatolás F25 alatt)
A Fővárosi Bíróság Felszámolási Csoportjának egy másik ügyben 2007.10.01-én hozott végzése (Csatolás F26 alatt) jól bizonyítja, hogy milyen súlyú törvénysértések maradtak és maradhatnak törvényi következmények nélkül a Kossuth Holding Rt. esetében 2007-ben is, hiszen a közbenső felszámolási mérleg le nem adása miatt súlyos pénzbírság kilátásba helyezésével került felhívás kiadásra a Csabaholding Kft. felszámoló esetében, míg a Kossuth Holding Rt. a júliusban benyújtott kifogásra szeptember 27-én akként válaszolt, hogy majd 2007.12.15-ig újabb közbenső méreleget nyújt be.

Ismét rögzítem, hogy a feljelentés azért T. Címhez került benyújtásra hivatalbóli intézkedés kérelmével, mivel a Központi Nyomozó Főügyészség egyes érintett ügyészei - a vezetőt is beleértve -, olyan mértékben kompromitálódtak a számtalan ügyben megvalósított tendenciát mutató hivatali visszaéléssel és bűnpártolással, hogy tőlük még az sem lenne elvárható, hogy a törvényi következményeket alkalmazzák azzal a bíróval szemben, akit végtelenített telefonkártya használata közben értek tetten. Előzőnél súlyosabb, konkrétabb és aktuális példaként hozom fel állításom megalapozottságára, hogy a Smart Reciycling Kft. és PEP-Roll Kft-ben évek óta (2003.04.22-) fantom tulajdonos First Empire Investment Ltd. kapcsán az illetékes ügyészségnél tett feljelentések ellenére sem jártak és járnak el az érintett cégbírákkal és az elkövetőkkel szemben, holott nyilvánvaló, hogy egy megfelelő közokirattal bizonyítottan jogképesség nélküli cég törvényes eljárás folytatása és biztosítása esetén nem lehetett és nem lehet másik társaságokban tulajdonos, nem teljesíthet banki befizetéseket, nem értékesítheti saját üzletrészét, de nem is vásárolhat másik cégben üzletrészt, stb..
A nyomozati szervek jogerős bírósági hatrározatokból is ismerve fenti tényeket, évek óta szabad folyást hagynak a láncolatos bűncselekmények nyomainak eltűntetéséhez, a feltárt esetekkel egyértelműen érintett személyek általi újabb bűncselekmények elkövetésének, így következmények nélküli az is, hogy ezen jogszabálysértő eljárás következményeként a közhiteles cégnyilvántartás többszörösen valótlan adatokat rögzít jeleng is.

A Központi Nyomozó Főügyészségen uralkodó állapotokat érzékeltetendően rögzítem, hogy ott még az sem verné ki a biztosítékot, ha egy polgári perben valamelyik felet esetleg, letöltendő szabadságvesztésre ítélnék végrehajthatóan.

A lefolytatandó büntetőeljárás menetére álláspontom szerint konkrét iránymutatást kell adni az eljárás lefolytatásra kijelölendő személyek részére, akik kizárólag a hatályos törvényeket, a hivatali esküjüket és a valós tényeket tartják szem előtt, és amely hivatalos személyeknek aggálytalanul makulátlan a múltja és a jelene.

A mellékelt bizonyító erejű (köz)okiratok nem a teljesség igényével kerültek csatolásra, a további bizonyítékok nagy számára és esetenként nagy terjedelmére is tekintettel. Az esetleg szükséges további bizonyító okiratok zöme, különböző nyomozó szerveknél egyébként fellelhető.
Lezárva: Kecskemét, 2007. október 15.


Borbély József