Mi történt hát Galgagyörkön? /Bayer Zsolt/

Mi történt hát Galgagyörkön? /Bayer Zsolt/- Magyar Hírlap nyomán.

Nézzük először a hírt, amely számos hírportálon olvasható: "Két család viszálya miatt a Magyar Gárda tagjai is megjelentek a Pest megyei Galgagyörkön vasárnap. A rendőrség nagy erőkkel vonult ki a településre, ám beavatkozásra nem volt szükség. A helyiek tájékoztatása szerint az ügy hátterében a két szomszédos család tagjainak szerelmi ügye áll. A két családfő összeszólalkozott, majd pedig vasárnapra virradóra felgyújtották a roma család házát, de megrongálták a másik érintett, nem roma család házát is. Az egyik kárvallott ezek után úgy döntött, elköltözik a faluból, és segítségül a Magyar Gárda tagjait hívta. Körülbelül 30 önkéntes jelent meg, akiket a rendőrök kísértek a faluban."

Mindez ocsmány hazugság. A vasárnap estét jómagam Galgagyörkön töltöttem. Megtudtam, hogy "balhé" van a faluban, és sietve odamentem, velem volt kollégám, az Echo tévé operatőre is. A mi kameránkon kívül más filmes eszközt nem láttam. De ez mindegy is. Áldom az eget, hogy ott voltam, és elmondhatom, megmutathatom mindenkinek, mi történt. Ha nem lettem volna ott, a magyarországi alja média tálalná az esetet, és még jobban megalázna két ártatlan magyar családot.

Ami vasárnap Galgagyörkön történt, az nem "balhé". Maga az iszonyat. S ha ez megtörténhetett, akkor megtörténhet immár akármi. Bár – teszem mindjárt hozzá – ezt mondogattuk Olaszliszka után is. S akkor lássuk az ocsmány hazugságok után a tényeket.

Galgagyörkön, a cigánysor egyik házában élt egy fiatal magyar házaspár. Amikor házukat megvették, még csak egy cigány család lakott ott, rendes, dolgos emberek, a mi házaspárunk jó barátságot ápolt velük. Aztán jó sok cigány lett Galgagyörkön is. S történt három évvel ezelőtt – mondom, három éve! –, hogy néhány alja ember egyszerűen beköltözött a magyar pár házába. (Hogy értsék: a mi párunk telkén áll egy száz négyzetméteres ház, abban lakott a család, s a telek másik részén áll egy húsz négyzetméteres ház, azt nyári konyhának használták. No, ebbe a nyári konyhába költöztek be a rohadékok egy szép napon, három esztendeje immár. S a rohadékok nem azért rohadékok, mert cigányok, hanem mert nem valók emberi közösségbe, azért.)

Már innentől érdekes a hír, amelyet az alja média világgá kürtölt: "két szomszédos család viszálya". Tehát ha holnap néhány rohadék beköltözik a sufnimba, attól fogva mi szomszédok vagyunk. Még jó, hogy nem szomszéd úr, a keserves mindenit!

Beköltöztek hát a romák, a mi párunk pedig próbált jogorvoslatot keresni. Rosszul tették, az ugyanis nincs ebben az országban – de erre még később visszatérünk. Mikor elmentek a rendőrségre, azt a választ kapták, hogy hozzanak a polgármestertől és a jegyzőtől kilakoltatási papírt. Mentek a polgármesterhez, ott meg nem adtak nekik ilyen papírt. Hogy miért nem? Mert féltek azoktól, akik időközben szépen belakták a fiatal pár kis házát, akik aztán fizethették utánuk a közüzemi díjakat, mert azt természetesen nem fizették. S így suhant el három esztendő. A fiatal pár szaladgált fűhöz-fához, a "vendégek" meg még inkább elszemtelenedtek, miután látták, hogy őket az elfoglalt házból senki sem fogja kivágni. Hogy elszemtelenedtek végképp, onnan lehetett tudni, hogy elkezdték terrorizálni a mi fiatal párunkat. Naponta fenyegették őket, hogy "meg lesznek ölve, ki lesznek irtva". Így, ebben a légkörben érkeztünk el néhány nappal ezelőttig, amikor is az egyik úgy megütötte a fiatal pár férfi tagját, hogy annak beszakadt a dobhártyája. A fiatalember elment a rendőrségre, és feljelentést tett. Ettől annyira felmérgesedtek, hogy vasárnap hajnalban betörték a fiatalok autójának ablakait, és kidöntötték a házuk kerítését. Majd vagy ötvenfős, kaszával, kapával felfegyverkezett csürhe körbevette a pár házát, és azt üvöltözték, hogy megölik őket. A pár ekkor kihívta a rendőrséget. A rendőrök három óra múlva jelentek meg a helyszínen. Négy (!) rendőr vonult ki, kicsit nézelődtek, majd elmentek. A fiatalember ekkor felhívta a Magyar Gárdát, és kérte, jöjjenek már oda, védjék meg az életüket, és segítsenek elköltözni, mivel a fiatalasszony az idegösszeomlás határán van, és nem csinálják tovább. Tehát 2008-ban Magyarországon egy fiatal pár úgy dönt, hogy elköltözik a saját házából, mert néhány roma terrorja erre készteti…

A Magyar Gárda meg is jelent a településen. Jelenléte akadályozta meg, hogy a támadók behatoljanak a pár házába, és ott csak a jó ég tudja, mit műveljenek. Érdekes fejlemény, hogy a gárda megjelenése után azonnal meg tudott érkezni a Készenléti Rendőrség. A háznál a fegyvertelen gárdisták néztek farkasszemet a kapával, kaszával és szamurájkardokkal felfegyverkezett cigányokkal. Ebben a helyzetben a Készenléti Rendőrség a legfontosabb feladatának azt tekintette, hogy akkurátusan igazoltatni kezdje a gárdistákat. A cigányokhoz a készenlétiek nem is szóltak. A gárda később a cigánysorról levonult a faluközpontba, ahol a község lakói már összegyűltek. A falubeliek vastapssal köszöntötték a gárdistákat, majd elénekelték a Himnuszt. Ezt követően a rendőrök vezetője megkérte a gárdistákat, hogy vagy tízen menjenek vissza a fiatal pár házához, és segítsenek bepakolni a holmikat a teherautóba, mert a pár költözik. De – tette hozzá a rendőrök vezetője – az egyenruhát vegyék le, mert az "irritálja a cigányokat". Irritálja szegényeket – hogy mindjárt megszakad a szívem…

Ez történt tehát Galgagyörkön, drága barátaim. A fiatal pár és egy másik család – anya három gyermekével – elköltözött a házából. Beszéltem velük, az interjúkat megnézhetik vasárnap este a Mélymagyarban. Ja, el ne felejtsem! Az anya a három gyermekével azért költözött el, mert még délelőtt, mikor látta, hogy mi készül, átment a mi fiatal párunkhoz, hogy segíthet-e valamiben. Mikor kijött a házból, a romák közölték vele: "Te is meg fogsz dögleni a malacpofájú kölykeiddel együtt!" Ekkor úgy döntött, elmegy. Este, a falujától való búcsúzáskor az egyik gárdista autójában ült, hátul a gyermekei. Arcát tenyerébe temette…

Miközben a Magyar Gárda költöztette házaikból a magyarokat, még egy nagyon fontos személy érkezett a faluba. Az Országos Cigány Önkormányzat valakije. Nagykutya lehetett, mert bazi nagy Audi hozta. Ő eltűnt odafönt a cigánysoron, az övéi között. Akik nyilván beszámoltak neki a "rettenetes magyarokról" meg a "rettenetes gárdáról" s arról, hogy nekik pokol az életük. Mert gombnyomásra hazudnak. S bár vasárnap este nem volt kamera Galgagyörkön, csak a miénk, de most majd lesz. Hiszen a fiatal magyar családok már elköltöztek. Most már semmi sem zavarhatja az idillt, amelyben majd a házfoglalók bele fogják vernyogni a kamerába, hogy a szemét gádzsók bántják őket.

S még egy apróság: tegnap este Galgagyörkön egyetlen ház sem égett. Értsd: a nyári konyha sem – amelyben a "szomszéd úrék" élnek.

Ökölbe szorult a kezük?

2008, Magyarország.

Bayer Zsolt, főmunkatárs

XXI.században! - "" Magyarország""? Hivatali ALVILÁG

Zsigai Klára írása: Kényszerhajléktalanságra, halálra ítélve vétlen áldozatként!
TANULSÁGOS ÉS NAGYON SZOMORÚ IGAZTÖRTÉNET NAPJAINKBAN!

Emiatt az ügy miatt diplomás regisztrált munkanélkülivé váltam!


Történetem nagyon kegyetlen, de a világon sehol megtörténnie sem szabadna!
Vétlen áldozatként kényszerhaléktalanságra ítélve 46 évvel ezelőtti hanyag iratkezelés miatt, melyet senki nem akar belátni, tudni, megbeszélni, jóvátenni, de emberi módon lerendezni sem szülővárosomban

Ügyvédem által írt levél Győr város polgármesterének:

-------------------------------------------------------------------------------------
Győr Megyei Jogú Város
Polgármesteri Hivatal


B. Zs. polgármester
Győr

Városház tér 1.
9021

Tisztelt Polgármester Úr!

Bagóné Zsigai Klára 9025 Győr, Radnóti u. 25. szám alatti lakos jogi képviselőjeként az alábbi ügyben fordulok Önhöz:

Ügyfelem immár több, mint tíz éve perben áll Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatával és az INSZOL Zrt-vel a Győr, Radnóti út 25. fszt. 1.szám alatti bérlakás bérleti jogára vonatkozóan. A lakásra 1962.évben a Győri Városi Tanács VB. Lakásigazgatási Osztályának 23.808/1962.számú határozata alapján a Győri Ingatlankezelő Vállalat 9.sz. Házkezelősége ügyfelem édesanyjával, Zsigai Lászlónéval, mint bérlővel kötött határozatlan idejű bérleti szerződést. Időközben a szülők meghaltak, és ügyfelem jogutódként egyedül él a lakásban. A peres eljárások során, és miatt elvesztette az állását, jelenleg regisztrált munkanélküli, jövedelme nincs, az egyik napról a másikra él, és ha kilakoltatják a lakásból nincs hová költöznie, hajléktalan lesz.
A peres eljárások sorozata a korabeli lakásigazgatási szervek téves, hanyag ügyintézésből ered, ugyanis:
- Győr Városi Tanács VB. Lakásigazgatási Osztálya Zsigai László ( a felperes időközben ugyancsak elhunyt édesapja ) részére a lakásigényének kielégítése céljából hozta meg határozatát 23.808/1962. számon, és a határozat rendelkező részében a következőket közli a hatóság: ,, Győr városban, Kígyó utcai építkezés XVII.j.ép.A/II. lépcsőh. fszt. 1. ajtó lakás bérlőjéül Zsigai László lakost kijelöli." E határozat indoklás részében közli a hatóság: ,,Igénylő részére a lakást kiutalom, mert az előző lakás túlzsúfolt , egészségtelen volt."Ennek a határozatnak az indoklásában egy további rendelkező megfogalmazás van, sőt ez a ,,rendelkező megfogalmazás" ellentétes a határozat eredeti rendelkező részével. Álláspontunk szerint egy határozat indoklása nem tartalmazhat rendelkező részt, sem a rendelkező részt megerősítőt, sem azzal ellentéteset.
A határozat indoklásába a hatóság ,,becsempészett" egy másik rendelkező részt, ezzel meg kívánták változtatni a határozat eredeti, törvényes rendelkező részét úgy, hogy a kiutalás ne főbérleti lakásról, hanem egy szolgálati lakásról szóljon. Ha az akkori hatóságnak az volt a szándéka, akkor az eredeti rendelkezést, tartalmazó határozatot hatályon kívül kellett volna helyezni és egy új, a megváltozott szándéknak megfelelő határozatot hozni.

E téves, hanyag ügyintézés folytán került ügyfelem abba a helyzetbe, hogy - noha a fentieket a birtokában levő eredeti dokumentumokkal alátámasztotta - a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság jogerős ítélete alapján, amely a lakásbérleti jogviszony folytatására való jogosultságát nem ismerte el, és az INSZOL Zrt. végrehajtást kezdeményezett, amelynek során a végrehajtó a kilakoltatás idejét 2008. május 20-ra tűzte ki.
A jogerős határozat ellen a Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtottunk be, amelynek elbírálása jelenleg .......szám alatt folyamatban van.
Hangsúlyozni kívánom, hogy ügyfelem a mai napig a részére kiszámlázott lakbért folyamatosan fizeti, teszi ezt a nevére szóló 2002. április 30.-án INSZOL által megkötött határozatlan idejű lakásbérleti szerződés birtokában. Ugyanígy a közüzemi díjak, sincsenek hátralékban.Ügyfelem több ízben fordult már - eddig eredmény nélkül - az Önkormányzathoz és ügyével a média is foglalkozott (HIR TV - KERESZTMETSZET 153. ADÁSA. 2006. FEBRUÁR 22., DUNA TV 2006. 03. 03. kiemelt hírekben).

A műsorokban:

W. G. Úr a Lakásiroda vezetőjeként kérdésre elmondta, hogy ,,Igen, találkozunk olyan ügyekkel, ahol, felvetődik a hanyagság, ez vitathatatlan, ahol lehet meg is, próbáljuk ezeket így utólag rendbe tenni, és orvosolni. Van, amit nem lehet, tehát nyilván évtizedes sérelmeket nem fogunk tudni kijavítani. Lehetőséget mindenkinek megpróbáljuk megadni, de hát helyretenni az akkori időszaknak a hibáit, azt hiszem, hogy nem a mi dolgunk és nem is fogjuk tudni soha megoldani."
Kijelentette azt is, hogy ,,Nyilván valaki tévedett. Azt, hogy a bérlő volt, vagy az akkor őt kijelölő szerv volt, azt hiszem ez nem az én dolgom eldönteni!"

A fenti kijelentések ellenére folyik tehát a végrehajtási eljárás, amely határozott jogi álláspontom szerint téves bírósági döntésen alapul, és ezen túlmenően az alapvető erkölcsi normákkal is ellentétes.

Kérem Polgármester Urat, hogy az ügyben szíveskedjék tájékozódni és amennyiben lehetséges, ügyfelem és a magam részére egy személyes találkozást is lehetővé tenni.

G y ő r , 2008. április 29.
Tisztelettel:

Dr. ..................ügyvéd