2011. augusztus 10., szerda

A hitelszerződés semmisségének bejelentése a banknál!

http://www.utolag.com/KiutTobbszemkozt0811.htm


A Magyar Szociális Fórum - Szociális Kerekasztal ezennel a Hitelkárosultak rendelkezésére

bocsájtja Makkos Albert megoldását a szerződés semmisségének
megállapításáról
. A szerző így ír: A devizaalapú hitel
szerződések számos eleme megalapozza a semmisség
megállapítását. A Ptk. 234. § (1) bekezdése szerint nem kell
a bank ellen eljárást kezdeményezni, elegendő, ha a
hitelfelvevő a semmisséget a banknak bejelenti, hiszen a
törvény szerint a semmisség megállapításához külön eljárásra
nincs szükség.
Makkos a hitelfelvevő figyelmébe ajánlja,
hogy az eljárást csak ügyvédi közreműködéssel indítsa el.

MEGOLDÁS

A DEVIZAALAPÚ HITELEK

HITELFELVEVŐK ÁLTALI RENDEZÉSÉRE

I.

ELJÁRÁSI JAVASLAT

A bankok a devizaalapú hiteleket piaci bevezetésük előtt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével, és vélhetőleg más jogi szervezetekkel és szakemberekkel ellenőriztette. Ez helyes, sőt kötelező eljárás. Emiatt nyilatkozhatott Dr. Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára 2011. augusztus 2-án 13:05-kor a Lánchíd Rádióban, hogy a bankok a hitelezés során betartották a törvényeket.

A Szociális Kerekasztal a hitelfelvevők pernyertessége érdekében olyan tényeket tárt fel, amelyeket a bankok nagy valószínűséggel az előzetes ellenőrzés során nem terjesztettek elő a PSZÁF és a jogászok részére. A hatóságok figyelmét így ezek elkerülhették. A következő területek alapos elemzése a hitelfelvevők pernyertességi esélyét lényegesen megemelik:

  • a carry trade fogalma és alkalmazási területe,
  • a bankok által előre ismert svájci frank árfolyam emelkedése,
  • az elhallgatott svájci jegybanki referencia kamat.

A Szociális Kerekasztal a jogi megoldás kialakításánál arra törekedett, hogy

ü a hitelfelvevőknek a peres eljárás ideje alatt, ne az egyre emelkedő törlesztő részletet kelljen fizetni, hiszen mikorra a pert megnyerheti, időközben a bank a szerződést fizetési elmaradás címén felmondhatja,

ü a nehéz anyagi helyzetben lévő hitelfelvevők ne kerülhessenek olyan helyzetbe, hogy pénz hiánya miatt nem tudják a jogi eljárás költségét fedezni.

ü a jogi megoldás ne csak a hitelfelvevők érdekét képviselje, hanem a bankoknak is reális és elfogadható megoldást jelentsen,

A hitelfelvevő a jogi eljárást csak ügyvédi közreműködéssel indítsa el! A bankkal folytatandó jogi eljárás olyan összetett folyamat, amelynél minden szónak jelentősége van, minden döntést előre szakmailag át kell látni és gondolni. Az ügyvéd költsége pedig akár az eljárás egyéb kiadásain keresztül is megtakarítható.

A megoldás lépései a következők:

  • A hitelfelvevő bejelenti a banknak a semmisség tényét, és jogi indokait. Ugyanebben a levélben megírja, hogy a szerződést annak megkötésétől forint alapon létrejött szerződésnek tekinti, és jövőben a törlesztő részletet a forint alapú elszámolás szerint fizeti. Célszerű egy elszámolást mellékelni, mellyel alátámasztja, mennyit kell fizetnie. Az eddigi túlfizetését tőkecsökkentésre számolja el. Az esedékességkor a kiszámított törlesztő részletet ki is fizeti. A semmisség nem azt jelenti, hogy a hitel törlesztő részletét nem kell fizetni! Egyébként, aki ki akarja és tudja egy összegben fizetni a tartozását, annak a semmisség megállapítása erre egy jó lehetőség. A semmisség ugyanis a szerződést megszünteti és a felek között az eredeti állapot áll helyre. A forint alapú hitel egy másodlagos megoldás, hiszen a hitelfelvevőknek jellemzően nincs lehetőségük arra, hogy a semmisség megállapítása kapcsán az eredeti állapot létrejöttével egy összegben kifizessék fennmaradt tartozásukat.
  • A banknak a hitelszerződés szerint jogában áll a szerződést felmondania, és bármelyik közjegyzőtől a végrehajtáshoz a tanúsítvány kiállítását kérni. A banknak ez a lépése csak oly módon kerülhető el, ha minden közjegyző a semmisségről tértivevényes levélben értesítést kap. Az ügyvédnek lehetősége van, hogy egy levélben akár 10-20 ügyfél levelét is fel tudja adni, ami az egy főre eső postaköltséget lényegesen csökkentheti.

A Ptk. 234. §. (1) szerint „A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.” A banknak címzett írásos bejelentés tehát törvényes. Bármely további lépés előtt meg kell várni a bank nyilatkozatát, amely várhatóan vagy a semmiségi bejelentést vagy a semmisség indokát tekinti törvénytelennek. Alaposan feltételezhető, hogy mindkét vonatkozásban a hitelfelvevőnek van igaza, amit tényszerűen közölni kell a bankkal. A levélváltások fontosak, mert a bankkal való egyeztetés eredménytelenségét bizonyítani kell az elkövetkező jogi eljárásban.

A következő döntés kritikus: Kinek kell bizonyítani jogi állítását. A bizonyítás ugyanis a szükséges jogi lépés megtételével jár együtt, ami a perköltség fizetését is maga után vonhatja. Emiatt a további folyamat két irányban is haladhat.

HITELFELVEVŐ BIZONYÍTÁSA

A hitelfelvevő első lépésként választhatja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete keretében a kamarák mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület eljárását, amit a PSZÁF az alábbiak szerint jellemez.

https://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/panaszokrol/panaszkezeles_menete

A békéltető testület egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő eljárása keretében megkísérli, hogy egyezséget hozzon létre Ön és a pénzügyi szervezet között, ennek eredménytelensége esetén pedig határozzon a vitában. A békéltető testület határozata csak akkor kötelezi a pénzügyi szervezetet, ha annak alávetette magát. A békéltető testületek a területi gazdasági kamarák mellett működő független testületek, hatáskörüket és eljárásuk szabályait a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 18-39. §-ai tartalmazzák.”

A Pénzügyi Békéltető Testület költségszintje 20-30 ezer forint körül becsülhető. A tervezetben lévő díjszabást a következő honlap tartalmazza:

http://www.pszaf.hu/data/cms2311333/PBT_eljarasi_ktgek.pdf

Ha a bank nem működik együtt a Pénzügyi Békéltető Testület-tel, úgy bírságra számíthat. Az együttműködés azonban már azzal a feltétellel is teljesülhet, hogy egy levelet ír, amiben korábbi állásfoglalását megismétli. Továbbiakban a banknak dönteni kell, hogy aláveti-e magát az eljárásnak. Ha aláveti magát, úgy a Pénzügyi Békéltető Testület határozata bírósági határozattal egyenértékű. Ha a bank nem veti magát alá az eljárásnak, akkor a Pénzügyi Békéltető Testület nem hozhat érvényesíthető döntést. (Korábbi fogyasztóvédelmei eljárások tapasztalata szerint a bank nem vetette alá magát a Pénzügyi Békéltető Testület döntésének.)

Ha a Pénzügyi Békéltető Testület a hitelfelvevőre elmarasztaló határozatot hoz, úgy lehetősége van a fogyasztónak 15 napon belül a Pénzügyi Békéltető Testület döntésének bírósági úton való megtámadására. Ez a bírósági eljárás azonban csak a Pénzügyi Békéltető Testülethatározatának érvénytelenségét mondhatja ki. A bankkal kapcsolatos peres eljárásra új keresetet kell beadni a bíróságra. A döntésnél tehát figyelembe kell venni, hogy a bírósági eljárás elhúzódik, és két alkalommal is illetéket kell fizetni. Az illeték mértéke a perérték 6%-a, az illeték alapra és az illetékfeljegyzés a vonatkozásában a hitelfelvevő körülményei alapján az ügyvéd tud tanácsot adni.

Miután a Pénzügyi Békéltető Testület 2011. július 1-i hatállyal kezdte munkáját, tevékenységére nincs tapasztalat. (Pl. kik a bírák, a bírák jogi vagy pénzügyi szakemberek, ha jogi szakemberek, bevonnak-e pénzügyi szakértőket, stb. ?) A Szociális Kerekasztal nem tud egyértelmű tanácsot adni a Pénzügyi Békéltető Testület beiktatására.

Ha a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása nem vezet eredményre, a hitelfelvevő bírósági eljárást kezdeményezhet.

BANK BIZONYÍTÁSA

A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.”, vélelmezhető, hogy a bank nem tudja bizonyítani a semmisség bejelentésének jogtalanságát. Ebben az esetben a bankot terheli mind a bejelentés, mind a semmiség indokaira vonatkozó megállapítások bizonyítása. A banknak kell keresetet indítani, neki kell viselni a perköltséget. (A hitelfelvevő a perveszteség esetén fizeti a perköltséget és a banki ügyvéd díját is.) Ennek a változatnak nagy előnye, hogy nem kell a hitelfelvevőnek előzetesen kifizetni a bírósági illetéket!

Előfordulhat, hogy a bank nem indít keresetet, hanem díjelmaradás címén felmondja a szerződést. A közjegyzői végrehajtás lehetősége kizárt a közjegyzők részére történő semmiségi bejelentés alapján. A bank tehát csak a bíróságon kérhet végrehajtást. A bíróság azonban a végrehajtási záradék kiállítása előtt a tartozás elismerése miatt megkeresi a hitelfelvevőt, ahol lehetőség van a semmisség tényének előadására.

A szerződés semmisségi bejelentése esetén lehetősége van a hitelfelvevőnek a semmisség alapján a forinthitel törlesztő részletének megfelelő mértékű törlesztő részlet fizetésére. Ezt a mértékű törlesztő részletet azonban fizetni kell, hiszen ennek elmaradása esetén előfordulhat, hogy ugyan a pert megnyeri a hitelfelvevő, de a fizetés elmaradása miatt a banknak bekövetkezik a szerződéstől való elállás joga.

Ez a leírás a hitelfelvevők tájékoztatását szolgálja, hogy az eljárás folyamatát, költségvonzatát átlássák. A hitelfelvevők helyzete lényegesen eltérőek. Emiatt az eljárás is számos más formában előfordulhat. Az általános leírás nem jelent jogi felelősség vállalást, csak tájékoztatást. Viszont a leírás jól bizonyítja, hogy egy olyan összetett jogi eljárásról van szó, ami ügyvéd segítsége nélkül rendkívül kockázatos.

Az ügyvédi munkában is van specializáció. Vannak, akik a válóperekre, míg mások ingatlanra, büntetőre, stb. specializálták magukat. Célszerű, ha a pernél olyan ügyvédet választunk, aki hajlandó a per képviselete érdekében a pénzügyi ismereteket megszerezni.

II.

A DEVIZAHITELEK SEMMISSÉGE

A bankok a 2000-es évek elején, közepén kezdték meg a devizahiteleket kínálni, amely a jellemzően Svájc alacsony kamatszintje miatt kedvezőnek tűnt. Látszatra alacsonyabb volt a magyarországi forint kamatszintnél, ami miatt 2005-től a lakosság, majd a vállalatok és az önkormányzatok is tömegesen vettek fel devizahitelt.

A pénzügyi ismeretekkel nem rendelkező lakosság az elmúlt fél évszázad alatt legfeljebb csak utazása során találkozott külföldi fizetőeszközzel, és a devizahitel vonzatait sem látta át. A hitelfelvevők nem tudták, hogy a devizahitelek felvételkori kedvező helyzete csak látszólagos és átmeneti állapot.

A bankok a devizahitelek alkalmazása vonatkozásában megtévesztették a hitelfelvevőket, hiszen a devizahitel jellemző tulajdonságait nem mondták el, sőt olyan alkalmazásra beszélték rá a hitelfelvevőket, amely a számukra egyértelmű veszteséget eredményez. A jóerkölcsbe ütköző, megtévesztéssel létrejött szerződések a magyar polgárjog, a Ptk. 200. § (2) bekezdése szerint semmisnek tekinthetők.

Ptk. 200. §. (2) bekezdése szerint „Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.”

A Ptk. 234. § (1) szerint a semmisségre bárki határidő nélkül hivatkozhat, azaz közömbös, hogy a szerződés kötése, vagy a semmisség felismerése óta mennyi idő telt el. Nem kell külön (pl. bírósági) eljárás, elegendő személyesen írásban, vagy tértivevényes levélben bejelenteni a banknak a semmiséget.

Ptk. 234. §. (1) szerintA semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség”

A feleket a szerződés megkötésénél a hitelnyújtás és a hitelfelvétel szándéka vezette. Miután a devizahitel szerződés semmis, a szerződés érvényességi kellékei megfelelnek a forint alapon kötendő szerződésnek, a Ptk. 234. § (2) bekezdés szerint „ez utóbbi érvényes”.

Ptk. 234. §. (2)Ha valamely semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellenkezik.

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNY MAGYARÁZATA [KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, pg. 871.] szerint „A törvény tekintettel volt olyan esetekre, amikor a szerződés a maga egészében semmis ugyan, mégis megtalálhatók benne egy másik szerződésnek az elemei is, és ezt a másik szerződést érvényesnek el lehet fogadni. Ilyen esetekre tekintettel mondta ki a 234. § (2) bekezdése azt, hogy az érvénytelen szerződés keretei között megbúvó másik szerződés érvényes lesz, kivéve ha megállapítható, hogy ezt a felek nem akarták volna megkötni. Ez a rendelkezés összhangban van a tv. több más rendelkezésével is.

A semmis devizaszerződés keretei között a forint szerződés elemei megtalálhatók, így olyan mintha eredetileg forint szerződést kötöttek volna. Nem elegendő a bank részére a szerződés semmisségét bejelenteni, hanem közölni kell, hogy a devizahitel szerződését annak kötése időpontjától (ex tunc) tekinti semmisnek. A hitelfelvevő a szerződést forint alapon megkötött szerződésnek minősíti, és ez alapján hajlandó a forinthitel törlesztő részletét fizetni. A kamatszintre a Magyar Nemzeti Bank ajánlásának megfelelően hajlandó egy külső, a hitelnyújtó banktól független rögzített adathoz viszonyított kamatszintet fizetni, amely elv megfelel a Hpt. 209. §-ban megfogalmazott követelménynek. Kamatszintnek a 3 hónapos BUBOR + 1,5 % kezelési költséget tekinti. A hitelfelvevőnek a már megtörtént befizetések alapján egy mellékelt elszámítás szerint kell levezetni a jelenlegi tartozás szintjét. A jövőbeni fizetést pedig az annuitás szabályai szerint kell számolnia. A kiszámított törlesztő részletet pedig valóban fizetni kell.

A bankok a deviza hitelszerződéseket közjegyző által közokiratba foglaltatták. A közokirat révén a bank a saját adatai alapján fizetési elmaradás esetén kérheti a közjegyzőt a szerződés lezárására, és ezzel megnyílik a lehetőség az azonnali végrehajtásra. Ez csak egy módon kerülhető el, ha a közjegyző a banki bejelentő levéllel egyidejűleg megkapja azt a levelet is, amelyben tájékoztatják a banki szerződés semmisségéről. Egy semmis szerződésnél ugyanis a közjegyző nem állapíthatja meg a fizetésképtelenséget.

Ha a bank nem ért egyet a semmisségi bejelentéssel, akkor a banknak kell bírósági keresetet indítani. Ezzel az eljárási rend megfordul. A hitelfelvevőt a per idején nem terheli az egyre magasabb törlesztő részlet, azaz a per idején az irreális többletterhek miatt nem mehet tönkre.

A fenti eljárás hatására a szerződés úgy tekinthető, mintha a felek eredetileg forint szerződést kötöttek volna.

  • Kamat: a devizahitel kamata ma már akkora, mint a forinthitelé, a kamatszint tehát a mai kamatszinthez képest akár csökkenhet is.
  • Törlesztő részlet: a havonta fizetendő törlesztő részlet - forintban van a szerződés - az átváltási árfolyam elmaradása miatt mintegy 30-40%-kal csökken.
  • Tőketartozás: a semmisség miatt az eredetileg forintban folyósított hitel összegéből kell kiindulni. A már befizetett törlesztések a forintban folyósított eredeti hiteltartozást csökkentik. Elmarad a tőketartozás árfolyam emelkedése miatt felárazódása.

A semmisség tehát visszamenőleg szüntet meg minden olyan terhet, amely a svájci frank árfolyam emelkedéséből keletkezett.

III.

SEMMISSÉG BIZONYÍTÁSA

Az semmisség megállapítása során az ügyfélnek csak a szerződéskötés pillanatában fennálló okokra lehet hivatkozni.

A Ptk. 234. § magyarázata szerint a „A szerződés érvénytelensége esetén az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.”

A hitelnyújtók nem tájékoztatták a hitelfelvevőket a devizaalapú hitel valós pénzügyi körülményeiről.

Az alábbiakban felsorolt tények bizonyítják, hogy a devizaalapú hitelszerződés jogszabályba, ill. jó erkölcsbe ütközik, amelyek a Ptk. 234. §-nak megfelelően már a szerződés megkötésének időpontjában fennálltak a Ptk. 200. §. (2) feltételei.

A Ptk. szerint a hitelszerződések szereplői, a bankok és a hitelfelvevő egymással mellérendelt viszonyban lévő autonóm szereplők. A gyakorlatban a mellérendelt viszony nem érvényesült. A bank - mint a szolgáltatás nyújtója - a hitelt egy általa meghatározott formában alakította ki, és egységes szerkezetbe foglalva kínálta a hitelfelvevő részére. A hitelfelvevő jellemzően csak olyan mértékű döntési lehetőséggel rendelkezett, hogy felveszi-e a hitelt, vagy sem.

A jogilag mellérendelt viszony nem érvényesül a szerződő felek tudásszintjében sem. A szerződés lényeges minősítési szempontja, hogy a lakosság egy ilyen összetett pénzügyi konstrukció sajátosságainak pénzügyi ismereteivel nem rendelkezett és jelenleg sem rendelkezik. A lakosság éppen bonyolult termék vonatkozásában fennálló pénzügyi ismereteinek hiánya miatt fokozott bizalommal fordult a bankokhoz, és hagyatkozott a tanácsaira. Ilyen helyzetben a bankoknak a lakosság bizalmával visszaélni nem csak tisztességtelen, hanem a bankok cselekedetének megítélése vonatkozásában súlyosbító tényező is.

Ptk. 4. § (1) „A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

A bankok a hitelfelvevőket megtévesztették, így a hitelfelvevőnek jelentős anyagi hátrányt, magának pedig jogtalan és indokolatlan anyagi előnyt biztosítottak.

Az semmisség megállapítása során az ügyfélnek csak a szerződéskötés pillanatában fennálló okokra lehet hivatkozni.

A Ptk. 234. § magyarázata szerint a „A szerződés érvénytelensége esetén az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.”

A hitelnyújtók a következő területeken nem tájékoztatták a szerződéskötéskor a hitelfelvevőket a devizahitel valós pénzügyi körülményeiről.

III/I.

CARRY TRADE

A bankok a devizahitelezés vonatkozásában a pénzügyi világban carry trade ügyletnek nevezett pénzügyi konstrukciót ajánlottak a hitelfelvevőnek. A carry trade lényege, hogy egy alacsony kamatozású devizában felvett hitelt magas kamatozású országba helyeznek ki.

A carry trade üzletnek két lába van:

  • A hitelfelvevő haszna a két ország kamatának különbsége. (CHF-HUF viszonylatban a kamatkülönbség 2004-2008 közötti időszakban 5,5-6% között mozgott.) A hitelfelvevő mindkét kamatszintet az ügylet létrehozásánál ismeri, ennek tudatában kockázatmentesen dönt.
  • Az árfolyam változása az ügylet létrehozásánál nem ismert. Az árfolyam változása dinamikus, gyakrabban és nagyobb mértékben változik, mint a kamat. A magas kamatozású deviza – jelen esetben a forint – árfolyamának csökkenése esetén a hitelt vissza kell fizetni, különben az árfolyam változása nem csak a kamatnyereséget viszi el, hanem a hitelfelvevőnek jelentős veszteséget is eredményezhet. (Ez következett be 2009. év elején a magyar devizahiteleseknél.)

Csak egy professzionális, komoly tőzsdei ismeretekkel rendelkező befektető képes azt átlátni, hogy mikor átmeneti a veszteség, és mikor kell az ügyletből kilépni és a hitelt visszafizetni. Az azonnali visszafizetés miatt alapszabály, hogy carry trade kölcsönt csak azonnal pénzre váltható eszközbe (pl. állampapír) szabad fektetni.

A Magyar Nemzeti Bank gondozásában jelent meg Kisgergely Kornél: A carry trade* című tanulmánya, amely szerint: (A tanulmányban a CT a carry trade rövidítés. A szerző a nagy összegű devizaforrás miatt vélelmezte, hogy a befektető külföldi. Az internet cím az elérhetőség)

http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbszemle/mnbhu_msz_201006/kisgergely_mnbszemle_0623.pdf

A carry trade egy tőkeáttételes ügylet, ami a devizapiacra korlátozódik. A külföldi befektetők csak akkor realizálhatnak többlethozamot, ha felvállalják az árfolyamkockázatot is. A carry trade évekig magas hozamot termel, azonban turbulens időszakokban több év kumulált nyereségét lehet elveszíteni vele néhány hét leforgása alatt.” [Bevezető] (Aláhúzás nem idézet.) 2008. év végén ez a folyamat játszódott le, több év nyeresége úszott el néhány hét alatt. Sőt aki csak röviddel az árfolyam emelkedése előtt kötötte a devizahitel szerződést, nem is nagyon volt kamatnyeresége, csak árfolyamvesztesége keletkezett.

„A carry trade mint devizapiaci

kereskedési stratégia

A szűken értelmezett CT az a kereskedési stratégia, amelyben a carry trader hitelt vesz fel alacsony kamatozású devizákban, és magas kamatozású devizákba fektet. A befektető két forrásból szerzi a nyereségét (y–t), az előre ismert kamatkülönbözetből (rH–rL) és a lejáratig megvalósuló (előre nem ismert) árfolyam-elmozdulásból.” … „Azaz a pozitív kamatkülönbözet a magas kamatozású deviza gyengülését kell, hogy előre jelezze. Hiába magasabb a kamat az egyik országban, az árfolyamgyengülés várhatóan kiegyenlíti a hozamokat.” [2. oldal](Aláhúzás nem idézet.) Azaz a carry trade ügylet a szakértő szerint hosszabb távon egyértelműen veszteségessé válik, ha a pénzpiac radikális változás előtt a hitelt nem sikerül visszafizetni.

A szakértő pénzügyi okból fedezetlen devizahitelnek nevezett ügylettel kapcsolatban az alábbi véleményt alakította ki: (A magyarországi devizahitelezéssel ennek tekinthető.)

„Devizahitelezés

Mielőtt rátérnék a CT mint devizapiaci befektetési stratégia bővebb tárgyalására, röviden kitérek a devizahitelezés kérdésére. A fedezetlen devizahitel felvétele tekinthető a carry trade egy naiv formájának. A devizahiteles alacsonyabb törlesztőrészleteket fizet, mint ha hazai devizában vette volna fel hitelét mindaddig, amíg a hazai (magas kamatú) deviza árfolyama nem gyengül a UIP-nek megfelelő mértékben. Azonban a külföldi befektető, aki a devizahitelt nyújtja, semmiképpen nem tekinthető carry tradernek, ugyanis neki a saját devizájában keletkezik kitettsége, így a kamatkülönbözetet nem nyeri meg, ahogy az árfolyamkockázatot sem futja.” (UIP = kamatkülönbség)

A szerző megfogalmazásában a „carry trade egy naiv formájának” kifejezés azt takarja, hogy csak egy pénzügyi, tőzsdei tudással nem rendelkező, naiv ember hiheti azt, hogy hosszú távú szerződéssel ily módon előnyhöz juthat.

A szerző a „külföldi befektető” alatt magyar viszonylatban a carry trade jellegű devizahitelt nyújtó bankot érti. Nem a bank a carry trader. A kockázatviselő a „naiv” lakosság. A szerző szerint a banknak nincs kockázata és nincs nyeresége sem.

Valójában a magyarországi bankoknak jelentős nyereségük volt, hiszen a CHF kamatot kamatfelárral meg is fejelték. A CHF kamat és a kamatfelár adta ki az ügyleti kamatot. A bank a szerződésben mindenkor ügyleti kamatot kötött ki, amit ráadásul folyamatosan emelt. A bankok az egyre növekvő kamatfelár alkalmazása révén kiemelkedően nyereségessé tették gazdálkodásukat!

Az ügyfelek szemében a csali az alacsony CHF kamat volt. A tanulmány is alátámasztja, hogy a hitelfelvevőnek hosszú távon alacsony CHF kamat mellett nincs nyeresége. A bank azonban a kamatfelár alkalmazása révén már a szerződéskötéskor garantáltan veszteségessé tette a hitelfelvevőt.

A felek szerződési jogállása mellérendelt, de a felek tudásszintje lényegesen eltérő. Fel kell tenni a kérdést, hogy a szerződés megkötése előtt vajon a bank a hitelfelvevőt professzionális ügyféllé képezte-e ki? Megpróbálta-e a devizahitel lényeges elemeit (pl. tőzsdei árfolyam értékelése, devizapiac sajátosságai) megismertetni, hogy az ügyfél a devizahitelt kezelni tudja?

Szakmai tapasztalat szerint a carry trade üzlet elmagyarázása 4-5 órát vesz igénybe. Az ügyfél ezután legfeljebb érti, de alkalmazni nem tudja a szabályokat. További 1-1½ órát vesz igénybe a hitelszerződés közjegyző általi felolvasása és értelmezése. Vajon fordítottak minden hitelfelvevőre ennyi időt a hitelszerződés megkötésénél? Nyilatkoztatni kell az ügyfelet, hogy mennyi ideig tartott a szerződés aláírása, illetve nyilatkoztatni kell a közjegyzőt az időtartamra és az aznap megkötött szerződések számára vonatkoztatóan. Nem valószínűsíthető, hogy akár egyetlen ügyfél is akad, akire elég időt fordítottak volna, akinek a banki tájékoztatása megfelelő lett volna

A bankok tehát a következő hibákat követték el:

  • A carry trade intézményi professzionális befektetőknek való termék, akik a pénzüggyel, tőzsdével teljesen tisztában vannak. A lakossági hitelfelvevő nem szakember, emiatt az ügyletet nem tudja kezelni. A bankok az alapvető intézkedéseket sem tették meg a hitelfelvevők képzésére. A bankok tudták, hogy a hitelfelvevők tudásuk hiánya miatt garantáltan veszteségesek lesznek. Súlyos hiba volt a lakosságnak a devizahitelt kiajánlani!
  • A carry trade ügylet lakossági alkalmazásban 5-10-15 év távlatában törvényszerűen elveszíti nyereségét. Jelen esetben Magyarországon már néhány év után bekövetkezett a veszteség. Hiba volt a devizahitelt hosszú távú befektetésre ajánlani, mert azoknak a hitelfelvevőknek, akik rövid időn belül nem fizették vissza a hitelt, biztos veszteséget eredményezett.
  • A leírtak alapján egyértelmű, hogy a carry trade konstrukcióban a felvett kölcsönt csak azonnal forintra váltható eszközbe szabad fektetni. Ingatlanba, tartós fogyasztási cikkbe való befektetés a hitel részletben történő visszafizetése miatt garantáltan veszteséget eredményez a hitelfelvevőnek.
  • A bankok a különböző költségek (pl. kamatfelár, folyósítási jutalék, stb.) alkalmazásával a hitelfelvevőtől elvették az alacsonyabb CHF kamatból eredő nyereséget, és így a hitelfelvevőket eleve veszteségessé tették.

A Ptk. 205.§ (3) „A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.”

A bankok tehát egy professzionális befektetők által alkalmazott, spekulációval pénzkeresetre szolgáló, előre meghatározatlan időre, de valószínűleg rövid távra szolgáló kereskedési formát ajánlottak egy pénzügyekhez nem értő, saját szükségleteinek kielégítését szándékozó, hitelfelvevőnek hosszú távú részletben való visszafizetésre, amelynél az azonnali visszafizetést a befektetés módja (pl. ingatlan) eleve kizárja. A carry trade minden lakosság vonatkozásában alkalmazott eleme ellentétes a carry trade felhasználásától.

A korábban idézett Ptk. 4. § előírja, hogy a felek „a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően” kötelesek eljárni. A bank részéről nyomokban sem volt meg a jóhiszeműség, és a tisztesség. Az idézett Ptk. 205.§ (3) „és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.” A bank nem volt tekintettel az ügyfél érdekére, és a devizahitel lényeges körülményeiről sorozatosan nem tájékoztatta az ügyfelet. A többrendbeli szándékos károkozás miatt a szerződés semmis!

III/II.

ÁRFOLYAM

Az elmúlt 10 év pénzügyi tapasztalata, hogy a svájci frank (CHF) árfolyama a mértékadó dollárhoz (USD) képest már hosszú ideje folyamatosan erősödött. A tőzsdei ismeretekkel rendelkező pénzügyi szakemberek - mint például a hitelt nyújtó bankok – ezt a svájci frank erősödést folyamatában ismerték. Az átlagos magyar polgár nem jut hozzá a tőzsdei árfolyamokhoz, és különösen nem jutott hozzá a szerződéskötéskor, az azt megelőző mintegy 5-10 évvel korábbi adatokhoz.

A bankok előre tudták a svájci frank erősödését. Ezt bizonyítja, hogy egyes bankok a hitelszerződésbe beírták, hogy „ha a CHF Svájci törvényes fizetőeszközként megszűnne létezni, akkor annak helyébe jelen szerződés tekintetében a CHF helyébe lépő, Svájcban törvényes fizetőeszközként elismert devizanem lép, annak bevezetésével egyidejűleg, az akkor, arra az esetre meghatározott átváltási árfolyam figyelembe vétele mellett.” Egy több évszázada létező deviza vonatkozásában már ez a felvetés is meghökkentő. Komoly pénzügyi tudás kell ahhoz, hogy valaki kitalálja, hogy a CHF megszűnése a HUF/CHF árfolyam lényeges megemelkedése révén következik be. Ez magában rejti azt a kockázatot is, hogy a HUF/CHF árfolyam emelkedése megállíthatatlan, és a CHF emelkedése a deviza megszűnése előtt az „egekbe száll”. Ennek vagyunk ma szemtanúi. Ez a szerződési feltétel ezt jelenti!

A Magyar Nemzeti Bank honlapjáról letöltött a HUF/CHF árfolyam egyenletesen oldalazó (nem emelkedő, nem süllyedő) trendet mutatott. A grafikon szerint a hitelfelvevő nem következtethetett lényegesebb árfolyamváltozásra. A PSZÁF 2006. szeptemberében kiadott és minden bankban elérhető tájékoztatója ugyan felhívta a figyelmet az árfolyam emelkedésére, de saját számításainál ennek mértékét a felvételkori 165 HUF/CHF mellett 185 HUF/CHF árfolyamra becsülte, ami mindössze 12%-os, elviselhető emelkedést jelentett. A hitelfelvevő a PSZÁF tájékoztatása alapján ilyen mértékű árfolyam emelkedéssel számolt. A PSZÁF a tájékoztatása is félrevezető volt.

A bankok ugyan az árfolyam emelkedésére felhívták a figyelmet, de nem utaltak rá:

  • az árfolyam a becsültnél lényegesen magasabb lehet, mint 185 HUF/CHF,
  • arra sem hívták fel a figyelmet, hogy a kedvezőbb kamatból fakadó nyereséget az árfolyam emelkedéséből fakadó veszteség elviszi,
  • az árfolyam emelkedés következményeként a tőketartozás is - akár 40-60%-kal is emelkedhet, és a tartozás egy kifizethetetlen adósság spirállá alakulhat.

Összegezve a bankok nem jártak el a Ptk. 4. § szerint előírt jóhiszeműséggel, valamint megsértették a Ptk. 205.§ (3) szerint nem volt figyelemmel a hitelfelvevő érdekeire. A szerződéskötést megelőzően nem tájékoztatták teljes körűen a hitelfelvevőt a megkötendő szerződést érintő árfolyammal kapcsolatos veszélyekre. A bankok tájékoztatásának elmaradása jó erkölcsbe ütközik, amely megalapozza a szerződés semmisségét.

III/III.

KAMAT

A devizaalapú hitelt az emberek az alacsony svájci kamatszint miatt vették fel. A kamatszint mértékét illetően több vonatkozásban is megtévesztés történt.

  • A bankok a szerződésben ügyleti kamatot alkalmaztak, ami a devizakamat és a kamatfelár összege. A devizahitel felvevő tehát nem a svájci referenciakamatnak megfelelő kamatszint, hanem egy a bank által megállapított kamatfelárral megemelt ügyleti kamatszint alapján törleszt. A banki kamatfelár tehát lényegesen csökkentette a magyar és a svájci kamat közötti különbséget, és így a hitelfelvevő nyereségét is. Sőt a bankok a kamatfelárat folyamatosan egyoldalúan és indokolatlanul emelték. A szerződés indítéka, az alacsony kamatszint teljesen eltűnt, ugyanakkor a hitelfelvevő teljes mértékben viselték az árfolyam kockázatát. A bankok részéről a hitelfelvevők szándékos megtévesztése maradéktalanul bebizonyosodott. A devizaalapú hitel felvevők vesztesége tehát a carry trade fejezetben leírtak miatt elkerülhetetlenné vált.
  • A bankok a jogszabály hibás értelmezése, vagy a hibás jogszabály (?) révén – a világon egyedülállóan – a kamatokat egyoldalúan, korlátlanul és kartellszerűen emelhették! Az egyoldalú kamatemelés révén a devizahiteleknél alkalmazott kamatok egy idő múlva magasabbá váltak, mint a forinthitelek kamatai. Ráadásul a hitelfelvevők az árfolyamváltozás miatt 40-50%-kal magasabb törlesztő részletet fizettek, és emellett óriási teher, hogy ennyivel emelkedett a tőketartozásuk is.
  • A bankok egyoldalú kamatváltoztatása miatt a svájci frank alapú hitelek terhe különösen megnövekedett 2008. év végén. A svájci referencia kamat több mint 2%-kal csökkent, ugyanakkor a bankok a devizahitelesek kamatát nem csökkentették, hanem emelték. Ha a devizaalapú hitel kamata követte volna a svájci referencia kamatszintet, az árfolyam miatti törlesztőrészlet emelkedés nem 30-40% lett volna, hanem legfeljebb 10-15%.

A kamattal való visszaélést jól jellemzi, hogy ma már a devizahitel szerződésekben alkalmazott ügyleti kamat (pl. az AXA banknál 10,2%) akár százszorosát is eléri a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatának, amely jelenleg mintegy 0,1% körül alakul. (2011.08.04-én 0,0579%) Ez az érték az AXA Bank esetében a svájci referenciakamat százhetvenhatszorosa!)

A devizaalapú hitelszerződéseknél egyoldalúan alkalmazott kamatemelés két okból is jogellenes:

Ptk. 207. § (1) „A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.

Az átlagos műveltségű hitelfelvevő a szerződés fogalmát a Magyar Értelmező Kéziszótár (Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet, Akadémiai Kiadó, 1978;) szerint értelmezi,

Szerződés fn Jog is Két v. több (jogi) személynek közös megegyezésen alapuló, írásba esetleg törvénybe foglalt megállapodása, amelyből (kölcsönös) jogok és kötelezettségek következnek.

A fenti fogalomba az egyoldalú szerződésmódosítás nem fér bele! A magyar nyelv az egyoldalú szerződésmódosítást diktátumnak nevezi.

Diktátum fn 2. Pol. is, vál Valakire v. valamely népre rákényszerített megállapodás”,

Ha a banknak jogában áll, az egyoldalú szerződésmódosítás, akkor az nem szerződés, hanem erőfölényre épülő diktátum. Egy erőfölényre épülő diktátum a diktatúra jellemzője:

Diktatúra fn 1. Pol. Valakinek vagy valamely társadalmi osztálynak erőszakra támaszkodó korlátlan uralma.

A diktatúra stílusjegyei ellentétesek a Magyar Alkotmány szellemével.

Alkotmány 2. §. (1) „A Magyar Köztársaság független jogállam.

Az egyoldalú kamatemelés kiveszi a szerződő fél kezéből azt a lehetőséget, hogy megállapodjon, azaz a szerződés létrejöjjön. Mindezek szellemében az egyoldalú, független külső bázishoz nem kötött, előre számítási módszerrel nem meghatározható, a szerződő fél által nem ellenőrizhető kamatváltoztatás alkotmányellenes. Nem alaptalan, hogy a világon egyetlen államban sincs olyan lehetőség, hogy a bankok szerződéskötés után egyoldalúan állapíthassák meg a kamatszintet.

A másik okfejtés szerint az Alkotmány 56. §A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes.” A magyarázat szerint „A jogképesség fogalmi eleme ugyanis az, hogy a jogképességgel rendelkező (természetes és jogi személy, az állam) személy jogviszonyok alanyaként jogok és kötelességek hordozója lehet. Valóban, az alapjogok katalógusában foglalt jogok alapján ma már valamilyen jogviszony jöhet létre, amelyben az alanyokat - a feleket - megillető jogok és kötelességek valamilyen módon kikényszeríthetők. Ebben az értelmezésben tehát legáltalánosabb szinten az egyenlőség az egyenjogúság gondolata van jelen.” … „II. A jogról való lemondás Az alkotmányok, s az alapjogokkal kapcsolatos dokumentumok eredetileg az ember természetes és elidegeníthetetlen jogairól szóltak, amibe a jogról való lemondás tilalmát lehetett beleérteni.Sőt az Alkotmány 8.§ (4) bekezdése szerint az alapjogok felfüggesztése esetén „nem függeszthető fel, vagy korlátozható” … „a jogképességhez való jog

Nem hozható tehát olyan törvény, amely a két szerződő fél közül egyikének jogát a szerződés alapvető kelléke, az ár megállapítása vonatkozásában kizárja.

Az egyoldalú független külső bázishoz nem kötött, számítási módszerrel előre nem meghatározható, a szerződő fél által nem ellenőrizhetőkamatváltoztatás joga alkotmányellenes. Az alkotmányellenes elvre épülő törvényi rendelkezéssel létrejött devizaalapú hitelszerződés tehát a Ptk. 200. §. (2) bekezdése szerint semmis.

III/IV.

SVÁJCI NEMZETI BANK ALAPKAMATA

A felek CHF alapú hitelszerződést kötöttek. A bankok a devizaérték átszámításánál egyértelműen alkalmazzák a Magyar Nemzeti Bank árfolyamára épülő átváltási árfolyamot. Ebből következően a svájci frank esetében a Svájci Nemzeti Bank alapkamata (referencia kamata) a mérvadó, ami egy közérdekű adat. A Svájci Nemzeti Bank alapkamata mintegy kétmillió szerződést érint. Teljesen egyértelmű, hogy a bankoknak a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatszintjét mindig is közzé kellett volna tenniük.

Az Alkotmány 61. § (1)A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.

A személyes adatok védelméről, és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. § (1) bekezdése szerint: Az államivagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

A bankok az eredeti svájci referenciakamat elhallgatásával az Alkotmányt és más törvényeket sértettek meg.

A kamat a pénz használat díja. Egy svájci frank alapú hitelszerződés esetén a svájci alapkamat maga a svájci frank használatának az díja, de legalább is része annak. Az alapkamat közlése nélkül nem ismert a díj, mint a szerződés alapvető kelléke. A svájci alapkamat elhallgatása révén nem jöhetett létre a devizaalapú hitel szerződés.

III/V.

DEVIZAALAPÚ SZERZŐDÉS

A PSZÁF 2006. szeptemberi kiadványa szerint: „Megkülönböztethető deviza és deviza alapú hitel. Devizahitelnél a folyósítás és a törlesztés is devizában ténylegesen történik. Deviza alapú hitelnél a folyósítás és a törlesztés forintban történik, de devizában van meghatározva a hitelösszeg és a törlesztő részlet” A PSZÁF megfogalmazása szerint a deviza és a devizaalapú szerződés között csak egyben, a hitel összegének és törlesztő részlet fizetésének pénznemében van különbség, amely forintban történik. Teljesen mindegy, hogy a magyar lakosságnak deviza, vagy devizaalapú hitelt nyújtottak, deviza ügylet került megkötésre, a hitel mögött deviza fedezetnek kellett lennie. A hitelfelvevőnek a pénz átadásának neme ugyanis a devizafedezet kérdését nem befolyásolja.

A kérdés azonban összetettebb. Ha a bankok nem devizában biztosították a hitel fedezetét, azaz a bankok könyvelésében a nyújtott hitel mögött nem deviza, hanem forint volt, akkor a bankok egy olyan költséget számoltak el, ami nem vetődött fel, amely mögött nem volt ellenszolgáltatás. Ugyanakkor megtévesztették a hitelfelvevőt, hiszen egy ellenszolgáltatás nélküli tétel vonatkozásában bevállaltattak vele egy rendkívül jelentős kockázatot, miközben a hitelfelvevőt a kockázat mértékéről nem tájékoztatták, nem közölték a hitelfelvevővel, hogy a törlesztő részlete akár a duplájára, sőt még magasabbra is fog emelkedni.

Ptk. 205.§ (3) „figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.

A Ptk 201. § (1) „A szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerződésből vagy a körülményeiből kifejezetten más nem következik – ellenszolgáltatás jár.

A bankok nem voltak tekintettel az ügyfél érdekére, és a devizahitel lényeges körülményeiről nem tájékoztatták az ügyfelet. Az ellenszolgáltatás nélküli számlázás miatt szándékos károkozás címén a szerződés semmis!

IV.

ÖSSZEFOGLALÁS

A devizaalapú hitel szerződések számos eleme megalapozza a semmisség megállapítását. A Ptk. 234. § (1) bekezdése szerint nem kell a bank ellen eljárást kezdeményezni, elegendő, ha a hitelfelvevő a semmisséget a banknak bejelenti, hiszen a törvény szerint a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.

A semmisségi nyilatkozat révén új helyzet állt elő. Miután a bank hitelnyújtási szándéka, valamint a hitelfelvevő hitel igénye nem kétséges, és a felek ezen szándéka a szerződésből kiolvasható, a szerződés deviza jellegét semmisnek tekintve, a szerződést forint alapon létrejött szerződésnek tekintjük. Ez a megoldás a banknak reális nyereséget biztosít, de nem teszi lehetővé jogtalan banki extraprofit elérését.

A hitelfelvevők részéről a semmisségi megállapítás a Ptk. jogszabályainak szó szerinti értelmezésével készült. Ha a semmisség megállapításának módja és ténye a bankok és/vagy a bíróságok részéről nem kerül elfogadásra, úgy az Alkotmány 2.§-ban foglalt jogállamiság elve kerül megkérdőjelezésre.

Budapest, 2011. augusztus 7.

Szociális Kerekasztal

Makkos Albert

Tisztelt Közjegyző Úr/Asszony!

Alulírott ……………………………nevű …………………szám alatti lakóhelyű adósok az Ön közreműködésével kölcsönszerződést írtunk alá …………………..időpontban

…………………………Bank hitelezővel.

Tekintettel arra, hogy a PSZÁF által eddig inditott, tisztességtelen szerződési feltételek megállapítására irányuló peres eljárásokban a bíróságok megállapították azt, hogy hasonló kölcsönszerződésekben tucatnál több tisztességtelen szerződési feltétel került rögzítésre, valamint a mellékelt, bank részére írt levelemben megállapításra kerültek olyan tisztességtelen szerződési kikötések, amelyekkel a bank tudatosan megtévesztett, és szándékosan olyan szerződést kötött, amely – a szerződés kötésekor általam nem látható módon – részemre törvényszerű veszteséget eredményezett, bejelentettem a banknak a szerződés részleges semmiségét. Ezen okok alapján

b e j e l e n t j ü k

azt, hogy a fentiekben részletezett, Ön által készített kölcsönszerződésünket részben semmisnek, tekintjük.

Erre tekintettel a hitelező nincs abban a helyzetben, hogy valós, érvényes szerződés esetén esedékes tartozásunk összegét Önnel közölje, ennek megállapítására csak közöttünk létrejövő egyezség, vagy bírósági eljárás után kerülhet sor.

Fentiekre tekintettel

k é r j ü k

Önt arra, hogy jövőben sem ténytanúsítványt, sem másféle, velünk szemben lehetséges végrehajtási eljáráshoz szükséges iratot ne adjon ki, mert azoknak bank által közölt valóságtartalma csak hamis lehet.

Megemlítem, hogy egyes közjegyzők korábban már készítettek olyan okiratot, amelyek általános szállítási feltételeire a bíróság megállapította a jogsértést. Így a közjegyzői okirat tartalma is jogsértő.

Amennyiben figyelmeztetésünk ellenére a hitelező részére bármiféle tanúsítványt, iratot kiad, úgy akár az intézkedés rosszhiszeműnek is tekinthető, és részemről jogi lépéseket tesz szükségessé.

…………….2011. július 31. napján. Tisztelettel:

Előttünk, mint tanuk előtt:

név:

-------------------------------------------

lakás:

--------------------------------------------------

a d ó s (o k)

név:

-------------------------------------------

lakás:


kiadta:
http://www.mszfszk.hu :


2011. augusztus 9., kedd

Tisztelt Hölgyem, Uram!

Józsa Tímea Mercédesz, születtem Budapest 1987. 05. 21. a nagymamám nyugalmazott Rendőr Százados Tóth Tiborné 9700 Szabó Miklós utca 75 szám alatti lakos 2011. január 04-én elhunyt. Gyászoló családom és én a segítségüket szeretném kérni.
Nagymamám életében rendelkezni kívánt vagyonáról és ezt meg is tette, elvitte az Anyakönyvi kivonatomat mivel én vagyok a legkisebb unokája, rám szerette volna hagyni a vagyonát azért, mert én voltam a legkisebb, és könnyebben tudott szót érteni az édesanyám, mint a másik két nővéremmel, és azért, mert a család évek óta tartó nehéz lakhatási kérdését megoldja. Hogy mindent bebiztosítson, a középső testvérem anyakönyvi kivonatát is elkérte, elvitte magával.
Mikor utoljára beszéltünk vele, elmondta , hogy elment egy ügyvédhez és megfogalmaztatta ezt a végrendeletet amit két tanúval alá is íratott. Elmondta, hogy a két tanú a testvére volt, és az ő házába bejelentett egyik unokája, a Béres Krisztina.
Sajnos bekerült a kórházba és egyre rosszabb lett az állapota, már beszélni sem tudtunk vele, többször meglátogattuk és már olyan rossz állapotban volt, hogy alig ismert meg bennünket, és nem bírt beszélni. Ez történt November és decemberi hónapokban.
Miután meghalt, az unokatestvérem pár nap alatt elintézte a temetést kihagyva édesanyámat, és minket a Nagymamám házába nem engedett be, és Nagymamám saját lányát sem Anyukámat. Nem értettük hogy hirtelen mért ez az ellenséges viselkedés velünk szemben, és mivel nem engedett be minket a nagymamám házába, megpróbáltunk mindenféle hivatalt megkeresni hogy zárják le az ingatlant amíg a hagyatéki tárgyalás nem zajlik le.
Sajnos a kezünkbe került egy szerződés, egy ilyen semmilyen Életjáradék, eltartási "szerződés", ami a kórházban, Nagymamám életének az utolsó heteiben, napjaiban a halálos ágyán írták meg Bálint Mónika közjegyző segítségével. Ebben a hamis iratban az összes vagyonát egyik unokája Béres Krisztina örökli. Ez a szerződés minden családtag és a törvényes örökösök!! kihagyásával titokban íródott , erről még a nagymamám se tudott, ami abszurd! Nem tudom sajnos hogy milyen aljas módon vezették meg hogy ezt aláírja, bár csak egy aláírt példány van és most már írásszakértő vizsgálja, szerintem hamisítvány, de ha esetleg mégis az ő aláírása, akkor becsapták és visszaéltek az állapotával.
Megtettünk minden nemű feljelentést amit csak lehet, mert tisztában vagyok Nagymamám akaratával, és soha nem szorult eltartásra és főleg nem amikor már haldoklott az ágyán sem kellett eltartani.
Nagyon nehéz helyzetben vagyunk nem tudom hogy vették rá ezt a közjegyzőt, mennyi pénzt kaphatott azért hogy adta a nevét ehhez a szerződéshez.
Nagymamám mindig is az igazságot szolgálta és teljesen megsértették ezek a korrupt emberek az ő emlékét, most a vagyona és az autója,és egyéb tárgyai amiért egész életében dolgozott és amit igazságosan szeretett volna elosztani egy bűnöző kezében van, és hozzáteszem amikor nagymamám aláíratta a végrendeletet Béres Krisztinával, ő sem gondolta hogy ez az unokája a többi unokát és a törvényes örököst Édesanyámat is kijátssza a vagyonából.
Azt gondolom hogy Béres Krisztina féltékenységből és undorító haszonvágyból(mivel ő nem szerepelt a végrendeletben), követte el ezt a bűncselekményt az egész családdal szemben.
A végrendelet Béres Krisztina feltehetően ellopta, azért, hogy nehogy kiderüljön a nagymamámnak az eredeti végakarata.,
Nem lenne most semmi gondunk ha nagymamámnak lett volna pénze ügyvédnél letétbe helyezni ez a végrendeletet. Olyan gyorsan történt minden és hirtelen súlyosbodott az állapota, hogy a végrendeletet nem tudta már hivatalosabb formába hozni és nem is tudta elküldeni nekünk, mert ahogy bekerült a kórházba, nem tudott járni, nem tudott már intézkedni a végrendelet pedig a házában volt, és Béres Krisztinának volt egyedül kulcsa, ezt a végrendeletet pedig feltehetően eltüntette, hogy utána ezt megtehesse a Mamámmal a kórházban..

Megpróbálok mindenféle segítséget kérni, nem tudom, hogy sikerül e bebizonyítanunk a mi igazságunkat. A mamám házából mindent ellopott és visszautasították az egyik feljelentésünket is most amiben lopással vádoltuk meg őket, mivel mindenhol mutogatják ezt a hamis szerződést és el is fogadják mivel hivatalos dolog, de mint ember ha megnézi ezt valaki és rajta van hogy kórházban írták,észrevehető, hogy valami nem stimmel és jobban utána kellene járni az egésznek. Egyszerűen nem értem a hivatalokat sem.

Nem tudok mit csinálni mert én nem vagyok hivatalos személy csak egy 24 éves lány, a hivatalos dolgokon túl mindenkit megfogok keresni személyesen , sajnos a Nagymamámat nem tudom visszahozni hogy elmondja az igazságot, ha látná hogy mi folyik itt, talán látja is.

Én Budapesten lakom messze vagyok Szombathelytől hogy bármit is tehessek, de én szeretném megtalálni azt az ügyvédet akihez ő elment megfogalmaztatni ezt a végrendeletet. Mert azt elmondta, hogy ügyvédnél volt, de sajnos többet nem tett és nem volt már ideje az egészsége miatt és pénze arra hogy letétbe helyeztesse.
Úgy gondolom, ha megtalálom valahogy az Ügyvédet akkor tudna segíteni és mivel ügyvédünk sincs mert nem számítottunk arra hogy ez fog történni, és én akkor felkérném az Ügyvédet a képviseletünkre, mert nagy szükségünk lenne rá.

Kérem Tisztelettel Önöket hogy segítsenek megtalálni a szombathelyi ügyvédet akit a Nagymamám Tóth Tiborné Nyugalmazott Rendőr Százados felkeresett végrendeletével kapcsolatban és minden jó szándékú tisztességes embernek juttassák el a levelemet aki tudna valamilyen módon segíteni hogy megállíthassam ezt az aljasságot, és magkaja méltó büntetését , mert megsértette a Nagymamám becsületét, továbbá próbál minden egyes rokonját kisemmizni és megfosztani a törvényes örökségétől.
Nem csak örökségtől hanem számomra értékesebb dolgaitól is megfosztottak engem, egyetlen képem maradt róla. A képét csatoltam mellékletként.

Édesanyámmal 14 éves korom óta albérletben lakunk Budapesten ( rosszul sikerült házassága , és folyamatban lévő peres ügyei miatt ami kilátástalan....) Ingatlanunk nincs. Törvényesen Édesanyámat illeti az örökség és most próbálják elvenni tőle egy hamis eltartási szerződéssel.
Ezzel ellehetetleníteni próbálják az egész életünket. Se ingatlanunk, se örökségünk és én 24 évesen egy albérletben lakunk Anyukámmal, alig tudjuk fizetni és ez az örökség mindent jelentett volna számunkra. És nem nyereségvágyból.
Nem gondoltuk hogy egy családtag próbál ilyen hamis eszközökhöz folyamodni a saját családja ellen.
Minden papírt és információt el tudok küldeni önöknek és ha szükséges személyesen is természetesen a rendelkezésükre állok bármikor. Kérem segítsenek!


Köszönettel

Józsa Tímea Mercédesz
Budapest, Június 3.

Köszönettel
Tóth Tiborné elhunyt Nagymamám

János írta...

Tessenek az ottani-(helyi) neten is érdeklődni,ott is feltenni e levelet,hogy a Szombathelyiek is lássák!!!Talán az ottani emberek többet tudnak segíteni!
Tisztelettel:János.

János írta...

Hihetetlen csalások vannak országunkban!Főleg ügyvédek és közjegyzők vállalnal nagy pénzért ingatlan-lenyúlásokat!Mert Önök esetében is nem 1-2 milliós ingatlant
vesznek el,ha nem több tíz milliósat!Sajnos,ez megér a közjegyzőnek 1-2 mFt-ot!Na-ná!!!!

tkatalin írta...

Remélem a tetves aljasságukra, az ocsmány mocskosságukra fény fog derülni.
A görény aljadék. Na meg a tőle korábban hideglelést kapó söpredék aljassága is napvilágot kap. Itt biztosan, mert nyilvánosságra fogom hozni. Az Anyám akarata ellen elkövetett szemét aljasságuk nem lesz szó nélkül hagyva. Sajnos ő már nem tud intézkedni ellenük. Megjegyzem, az út nyitott. Utána lehet menni a résztvevőknek.

tkatalin írta...
Az aljas férgek.

A béres shirtter, meg egy talabér genyó. Ja? meg a tupi genyó.... Na nem kivétel egyik sem. Úgy tűnik nincsenek tisztában azzal, hogy ha valaki valami állít, annak valós tartalmának kellene lennie. Általában az anyagi érdeken alapuló hamis, valótlan tartalomnak jogkövetkezményei lesznek. Ebből már ők sem lesznek kivételek. Főleg akkor, amikor azt köztudottan, nyílt tartalmú tények überelik felül.
Aljas mocskos dolog, rohadt szemét jellemre utal, és rohadtul erkölcstelen is az, ha valakinek a halálos ágyán fekszik betegen és azt kívánják kihasználni. Vissza élve annak akaratával. Az meg még erkölcstelenebb, ha össze vissza lökik a sódert a nagy "szeretet, tisztesség okán"", miközben halálosan utálva húszon éve azt, akivel egyébként az anyagi háttéralku részeseként előnyökhöz kívánnak jutni. Nem tetszett az eredeti végrendelkezés valamelyik aljaséknak, ezért magának vette a jogot arra, hogy kijátssza azt akinek már szerinte úgyis mindegy lett, mert az orvosok a gyógyulásáról lemondtak. Aljas, észér, pénzéhes, érdek rohadék tolvajok.


Végtelenül sajnálom, hogy ilyen aljas, számító, primitív, és erkölcstelen embereket kellett megismernem, de ez legyen annak és azoknak a bűne, akik miatt kénytelen kellett nekem ebbe a rohadék tolvajságra épülő társadalomban megszületnem, amit nem kértem.


Legyen pokol minden percük azoknak, akik ebben az aljasságban részt

vettek. A sleppjükkel a rohadék társaságukkal együtt, amiért a

gyerekem által a Nagyamámájanál kórházban hagyott összegből

finanszírozták meg a legmocskosabb aljasságukat, egy

mocsok közjegyzőnek. !!!!!!