2010. december 15., szerda

Devizahitelesek: Petíciót nyújtottak be az Európai Parlamenthez !

Tisztelt Szerkesztőség !

Csatoltan küldjük Önöknek a Petíciót, a levelet, valamint azokat a mellékleteket, melyeket az Európai Parlament Petíciós Bizottságához juttattunk el, kivéve-terjedelmére tekintettel a hitelszerződést.

Álláspontunk szerint a deviza hitelezés problémája évek óta nem lett megoldva, a válság minden hatását- a szerződéskötéskor bankár-közgazdász-pénzügyi elemző-és jogi végzettséggel nem rendelkező adósok isszák,- akikkel ezen végzettségek hiánya miatt számukra kizárólag egyoldalú kötelezettség vállalásról szóló szerződéseket ,közjegyzői okiratokat Írattak alá.

A jelenleg érvényben lévő hitelszerződések alapján, valamint az ezekhez esetlegesen adósra nézve egyoldalú kötelezettség vállalásról szóló "banki mentőcsomagok" -kal fűszerezett hitelek törlesztése lassan annak is lehetetlen, aki még fizeti, vagy lehetőségéhez képest "fizetgeti.

A statisztikákkal ellentétben a törlesztő részletek 50-100%-al emelkedtek bankoktól függően.

A jelenleg meghozott intézkedések álláspontunk szerint a várt eredményt nem hozták meg, a napi sajtóból értesülve közel egymillió ember kerülhet az utcára. A többi bedőlés előtt álló hitelről nem beszélve.

A jogszabályok egy kis emberséggel lehetőséget adnának ezen uzsora szerződések átdolgozására, a hitelfelvevők fizetési képességének visszaállítására, megtartására.

Valamilyen okból ez mégsem történik meg,-akkor sem, amikor már nagyon nagy a baj. Ezért fordultunk az Európai Parlament Petíciós Bizottságához.


Levelünket e-mailben elküldtük Thomas Hammarberget Emberi Jogi Biztos úrnak, P:Nikiforos Diamandouros Európai Ombudsman úrnak, valamint Dr, Szabó Máté úrnak az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának.

Budapest, 2010. 12.14.





A Széchenyi Hitelszövetség javaslata a lakosság túlzott mértékű eladósodottságának csökkentésére, valamint a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek terheinek csökkentésére.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által napokban kiadott 2010. évi második kockázati jelentése, az abban megfogalmazott helyzetértékelés, valamint a statisztikai adatok arra engednek következtetni, hogy elengedhetetlenné vált egy azonnali, radikális lakossági konszolidációs program megvalósítása.

A jelentésből egyértelműen kiderül, hogy a kialakult helyzet hagyományos, néhány hónapos átmeneti könnyítésekkel rendkívül rövid időn belül kezelhetetlenné válhat. Mindenképpen hasznosnak ítélhető meg az a törekvés, hogy a megfelelő intézményrendszer kiépítéséig az otthonok megfelelő védelemben részesüljenek, ennek érdekében az ingatlanokra vonatkozó kilakoltatásokra, árverésekre, valamint a bírósági eljáráson kívüli értékesítésekre a moratórium kihirdetése indokolt volt.

Sajnálatos azonban ennek az intézkedésnek a negatív hatása, nevezetesen az, hogy a megfelelő kommunikáció és a kívánatos párbeszéd hiánya egyre több esetben az adós fizetési morálját rontja, a moratórium megjelenésével egyre többen biztatást éreznek a fizetés elmaradására. Azok a – számunkra mindenképpen – hétköznapi hősök, akik emberfeletti teljesítményük mellett tudnak csak megfelelni fizetési kötelezettségüknek, joggal gondolhatják, hogy eljött az a pillanat, amikor talán nem túl veszélyes néhány havi elmaradást felhalmozni, hiszen a várva várt megoldás szinte csak karnyújtásnyira van tőlük. Rendkívül sajnálatos, de nagy annak valószínűséggel , hogy sokan közülük tévednek. A moratóriumok egyszer lejárnak, az állami megoldás még ismeretlen, és ilyen nagy méretű probléma megoldására még álmodni sem lehet költségvetési fedezetet.

A jelenleg megoldatlan, súlyos nehézségekkel küzdő, legtöbbször önhibáján kívül reménytelen helyzetbe került családoknak azonban csak egy olyan együttműködés és egy, a banki és a politikai közösség között létrejövő, anyagi áldozatokat is felvállaló program nyújthat valódi megoldást, amely kész az ésszerű kompromisszumokra.

Ennek hiánya tömeges és végleges eladósodottsághoz fog vezetni, ráadásul a korábbiakban tett megállapítás ezzel kapcsolatban, nevezetesen a "már ezen is jó úton járunk" megfogalmazás több tízezer család bekövetkezett, hiszen alternatív, kézzel fogható segítséget – legyen bármilyen meglepő is - kizárólag csak a kereskedelmi bankok kínáltak fel, ennek eredményessége azonban rendkívül vegyes képet mutat, és ezek a konstrukciók sem nevezhetők általános gyakorlatnak.

Az állam által felkínált nehéz helyzetbe kerül lakáshitelesek részére megalkotott Törvény későinek és bonyolult feltételrendszeréből adódóan nehezen volt igényelhető, ezzel szemben a banki adósvédelmi-átstrukturálási termék egyszerűbb, az igényléskor fennálló tartozásokkal szemben rugalmasabb. A Törvény egyik legnagyobb hibája mindenképpen a tartozásmentesség követelménye, továbbá értelmezhetetlen hibaként megemlíthető, hogy nincs az alkalmazásnak kötelező érvénye, az alkalmazás elmaradása szankcionálatlan marad.

A lakossági adósságainak szerkezetében jelentős kockázatot jelent a fedezetlen hitelek elmaradásában megmutatkozó rendkívül magas szerződéses darabszám, a hozzá tartozó állománnyal együtt. Ezeknek a követelések értékesítésében is jelentős változás figyelhető meg. Míg a korábbi években 30-40 százalék környékén volt a néhány százas tételben összeállított követelésértékesítési csomag, addig ma már megjelentek ezen felmondott hitelek ezres nagyságrendű csomagjai, mindösszesen 2-18 százalék közötti értékesítési áron.
Aggályos továbbá a közüzemi tartozások összege, amelynek mértéke jóval meghaladja a 60 milliárd forintot. Számos esetben tapasztalható, hogy a megfizetett, vagy csak csekély mértékben elmaradást mutató jelzáloghitelek adósai a közüzemi díjak be nem fizetésén próbálnak „spórolni”, bízva a következő hónap csodáiban, vagy csak egyszerűen enni is szeretnének.
Mindhárom követelés nagy valószínűséggel összefüggésben lehet egymással, az árverési illetve kilakoltatási kockázat ezeknél a tartozásoknál maradéktalanul, egymástól függetlenül is fennállnak, éppen ezért csak és kizárólag egy komplex megoldás irányában lehet gondolkodni.

Az Országgyűlés az elmúlt évben törvényt alkotott a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek védelme érdekében. Időben megkésve, számos bonyolult, és nehezen teljesíthető feltételt támasztott, valójában csak a munkájukat elveszített adósok egy részének tudott megoldást nyújtani. Ezt a feladatot sem tudja sokáig betölteni, hiszen ennek az áthidaló hitelnek igénylése 2010. december végén megszűnik. El kell azon is gondolkodni, hogy a törvény hatálybalépését követő egy héten belül miért csak három kereskedelmi bank rendelkezett erre vonatkozó ügyviteli utasítással, nyomtatványokkal, felvilágosítást adni tudó tanácsadókkal.

E törvény átdolgozásával a jelzáloghitelek esetében maximált, lépcsőzetesen emelkedő törlesztő-részletek meghatározását (30, 45, és 60 ezer forint), és három évre vonatkozó átmeneti törlesztő-részlet enyhítési időszakot kell Törvényben előírni, amely lehetőség vonatkozna mindazoknál a hiteleknél, ahol a hitel felvételekor az adósok igazolt jövedelme meghaladta az akkor kalkulált, nem akciós törlesztő-részletet. A jelenleg érvényben lévő törvény nem engedi meg, hogy elmaradással rendelkezzen az adós, ezért ennek az elmaradásnak az összegét 3 havi törlesztő-részletben kell maximalizálni.

Fontos lenne megajánlani azoknak is ezt a lehetőséget, akiknek szerződésüket már felmondták. Itt a késedelmi kamatoktól mentes, a felmondás napján érvényben lévő tőketartozással kell egy újrakezdési hitelszerződést kötni a fentiekben vázolt, és a Törvényben meghatározott feltételek mellett.

Fedezetlen és felmondott hitelek követelésértékesítése esetén az Államnak követeléskezelő társaság felállításával elővásárlási jogot kell biztosítani. A jelenleg kialakult 2-18 százalék közötti ár esetében történő követelés megvásárlása, és annak csekély felár megfizettetése esetén egy új szerződés megkötésével jelentős mértékben csökkenteni lehet az adós kockázatát az életen át történő eladósodottságtól.

A fenti két megoldás egymástól függetlenül is alkalmazható, amelynek előírás lehet, hogy a három éves időszak alatt évente egyenlő arányban csökkenteni kell a már fennálló közüzemi díjtartozásokat, illetve azokkal nem maradhat el.

Amennyiben csak a törlesztő-részletek csökkenését érjük el, már az is hatékonyan tudja befolyásolni a kereskedelmet és a szolgáltatást, ezen keresztül a gazdaságot. A legutóbbi adatok is azt mutatják, hogy az ipari termelés, export növekedését szinte kiegyenlíti a belső fogyasztás csökkenése

A Nemzeti eszközkezelő Társaság felállítása a jelenlegi helyzet változatlanságát feltételezve egyrészt jelentős költségeket emésztene fel, másrészt legalább 150 ezer szerződéssel számolhat, ennek technikai lebonyolítása is jelentős forrásokat igényel, nem beszélve arról, hogy több ezres apparátus kell egy ekkora intézmény fenntartásához, valamint a szükséges infrastruktúrát is ki kell építeni, s mindez óriási költségekkel jár majd.

Mindazok a bajban magukra maradt emberek, akik ma, de a jövőben is megfizethetetlen tartozásokkal rendelkeznek, az otthonuk elvesztése után is, nem keresik majd azokat a foglakoztatási lehetőségeket, ahol rendezett a munkavállalás, csak azért, mert a legális jövedelemre a végrehajtás lehetősége mindenkor fennáll. A feketemunkát fogják erősíteni, járulékfizetés nélkül, mert nem maradt vesztenivalójuk.
Ennek elkerülésére, valamint a gazdaság növekedésének legnagyobb gátjaként fennálló túlzott lakossági eladósodottság csökkentése érdekében kell a leghamarabb valós adósságkezelési technikát kidolgozni következő időszakban. Álláspontunk szerint ebben a pénzintézetek alkalmas partnerek lennének, de ilyen terhek vállalására a következő évekre is bevezetésre kerülő ún. bankadó fenntartása mellett nincs lehetőség. Mérlegelni kell, hogy a törlesztő-részletek csökkentéséből adódó társadalmi-gazdasági előnyök, vagy e programban részt vevő pénzintézetek által megfizetett adó lehet az ország részére hasznosabb, előnyösebb.

Budapest, 2010. augusztus 16.
Barabás Gyula elnök

Banki feketelista /Forrás: Banki Károsultak
Információs Irodája

A Banki és Végrehajtási Károsultak Információs Irodája összeállítása szerint közreadjuk azoknak a bankoknak a listáját, amelyek a pénzügyi válság alatt sem változtattak hitelezési, ill. válságkezelési magatartásukon, nem felelnek meg a Banki Etikai Kódex követelményeinek, attól jelentősen eltérnek.

A mérést az alább szempontok alapján végeztük el:
•    kb. 800 ügyfél panaszainak feldolgozása
•    külsős munkatársak észrevételei
•    A Banki és Végrehajtási Károsultak Központi Irodájának véleményezése

A vizsgálat a 2010. január 1-től 2010. június 30-ig terjedő időszakot öleli fel.
A megállapításokat szubjektív véleményekre alapozzuk, 27 bank és pénzügyi vállalkozás értékelése után. Az első öt helyezettet nevezzük meg név szerint, a többivel kapcsolatban általános értékelést adunk, ill. a meglevő problémákra kívánjuk felhívni a figyelmet.

1.    Raiffeisen Bank a Butár Kft.-vel
2.    Aegon Bank
3.    AXA Bank
4.    Cetelem
5.    Provident Zrt.
6.    Athlon Zrt.
7.    Ká-Pé Hitel Zrt.

Részletes értékelés Raiffeisen Bank a Butár Kft.-vel
A Raiffeisen Bank több irányban is problémás. Nem csak a saját tevékenysége alapján kapta meg ezt a helyezést, hanem partnerei tevékenysége is hozzájárult ehhez, amelyet nem kontrollált, és ezért erkölcsi felelősség is terheli. A Raiffeisen Bank néhány más bankkal együtt refinanszírozta azokat a pénzügyi vállalkozásokat, amelyek ugyan törvényesen működtek, de hitelezési gyakorlatuk megkérdőjelezhető, és sok esetben azzal a hátsó szándékkal működtek, hogy jó és értékes ingatlanokat szerezzenek meg maguknak. Ezekhez az ügyletekhez jó részben a Raiffeisen Bank adta a pénzt. Természetesen megfelelő törvényes szabályozás alapján, de nem vizsgálta kellő szigorúsággal a hitelezési gyakorlatukat. A Raiffeisen Bank saját tevékenységében jelentősen túlfinanszírozta az ingatlanokat. Túlságosan könnyen adta hiteleit, ill. ezeket még meg is toldotta és összekötötte áruvásárlási lehetőségekkel is.
A saját maga által felállított szabályokat sem tartja be. Az ügyfelek panaszaira vagy nem reagál, vagy azt csak jelentős késéssel teszi meg, vagy csak külső /PSZÁF/ nyomásra cselekszik.
A behajtó cégével a Butár Kft.-vel közösen fellelhető az a tendencia, hogy befolyásolják a szerződéseket. Hasonlóan, mint az általuk refinanszírozott pénzügyi vállalkozások, a Raiffeisen Bank is alkalmazza azt a taktikát, hogy az értékesebb ingatlanoknál megvárja, hogy a kamatok és a késedelmi kamatok feléljék az ingatlan értékét, amelyet aztán az opciós vételi jogukkal érvényesítenek. Van olyan ügyfél, akinek még 16 hónap nem fizetés után sem mondták fel szerződését, közben a 20 millió Ft-os tartozás 30 millió Ft-ra növekedett, másik esetben viszont 2-3 hónap nemfizetés után felmondja a hiteleket.
A Bank semmibe veszi az ügyfél pénzügyi önrendelkezési jogát, a beérkezett befizetéseket a saját elhatározása szerint írja jóvá, még akkor is, ha az ügyfél másképpen rendelkezik.
Válságkezelési gyakorlata: a Butár Kft.-vel együtt nagyon erős pszichikai nyomás alá helyezi az ügyfeleket. Folyamatos zaklatásnak vannak kitéve, a szerződés módosítási lehetőségeket zömében az ügyfél számára teljesíthetetlen feltételekhez kötik. A Bank belső kommunikációja rossz, nincs együttműködés a végrehajtási osztály és a hitelezési osztály között, amely a megállapodásokat jelentősen hátráltatja. A pénzintézet tevékenysége megérne egy hivatalos átvilágítást és revíziót. A Bank jelképe a dupla lófejes embléma, amely tőlünk nyugatabbra a biztonságot jelentő menedéket jelenti, sajnos megtévesztő. Rengeteg rejtett csapdával tűzdelt szerződést íratnak alá az ügyfelekkel, amelyekre nem kellő mértékben hívják fel az ügyfelek figyelmét. Sajnos eddig még senki nem lépett fel hatékonyan a Bankkal szemben- sem a Bankfelügyelet, sem az érdekvédők.
Amíg a Bank nem változtat magatartásán, a Bankot semmilyen tranzakcióra nem ajánljuk.
Aegon Bank és AXA Bank
Mindkettőnél ugyanazokat a problémákat látjuk. Ezen belül az Aegon azért került a második helyre, mert még az érdekvédőkkel kapcsolatos egyeztetések elől is elzárkózik és kompromisszumkészsége rendkívül alacsony. Mindkét bank a versenytársakkal szembeni konkurencia, harc jegyében rendkívül könnyen adta hiteleit. Amilyen könnyen adták a hiteleket, annál szigorúbb a behajtási rendszerük, ill. rendkívül csekély mértékben hajlandóak az ügyfelek problémáját tudomásul venni.
Mivel elég sok vegyes típusú szerződést kötöttek /lakáskassza, biztosítás/ ezek részleteire nem hívták fel kellő mélységig az ügyfelek figyelmét.
Nem csak náluk, hanem majdnem minden banknál problémát jelent a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása.

Cetelem Bank

Elsősorban ügyfélszerzési gyakorlata aggályos. Szívesen értesítik az ügyfeleket kéretlenül is, hogy jelentős összegű hitelkereteket biztosítanak részükre, amelyre aztán sokan „elcsábulnak”. Érdemi és hatékony hitelbírálat nélkül komoly összegeket bocsájtanak az ügyfelek rendelkezésére. A behajtási gyakorlatuk viszont csak ritka estben kompromisszumkész. Gyorsan felmondják a szerződéseket. Nem javasoljuk ennél a banknál semmilyen konstrukció igénybe vételét.

Athlon Zrt., Provident Zrt., Ká-Pé Hitel Zrt. és egyéb pénzügyi szolgáltatók
Tipikusan a szegénysorban és a nyomor-szinten élő emberek „csábulnak el” ezekre a rendkívül rossz hitelekre, vagy ami még jellemző, hogy azért vesznek fel hiteleket, hogy hitel elmaradásukat ebből finanszírozzák – ami által még súlyosabb helyzetbe kerülnek. A Pénzügyi Felügyeletnek vagy a törvényi szabályozásnak mindenképpen lépnie kellene a törvényesnek látszó, de mégis a jó erkölcsbe ütköző, az ügyfél helyzetét kihasználó szerződések felülvizsgálatára. Behajtási gyakorlatuk szigorú, kompromisszumra képtelen. Nem csak az az uzsorás, aki zsebből ad pénzt, elfogadhatatlan feltételekkel, hanem az is, aki a hivatalosság mögé bújik. Nem javasoljuk bármilyen tranzakció elindítását ezeknél a cégeknél.
„Futottak még” kategória
•    Lízingcégek: /CIB Lízing/ kompromisszum-készsége rendkívül alacsony, de ez csaknem minden gépjármű finanszírozással is foglalkozó bankra érvényes.
•    Az OTP aránylag gyorsan átadja a Faktoringnak a problémás ügyeket, semmilyen kaput nem hagy nyitva a visszatérésre, még akkor sem, ha az ügyfél helyzete megváltozik, és már tudná fizetni a törlesztőrészleteit.
•    A CIB Bank Jelentősen túlfinanszírozta az ügyleteket. Szép nyomtatványokat állított ki a banki segítségnyújtási lehetőségekről, ezek viszont nincsenek összhangban a gyakorlattal. Teljesíthetetlen feltételekhez kötik ezeket a lehetőségeket.

Az egyéb pénzügyi szolgáltatókkal azért nem foglalkozunk, mert refinanszírozás hiányában új hiteleket már nem helyeznek ki. Jelen pillanatban az adósságok behajtásával vannak elfoglalva, kissé meglepett a PSZÁF állásfoglalása, mely szerint ezek vizsgálatakor nem talált kirívó rendellenességet. Ez természetesen attól függ, hogy mit vizsgálunk. Jellemző az ingatlanok feltűnő érték-aránytalansággal történő eladása, általában saját érdekeltségű, de bújtatott cégek javára, ill. szándékos időhúzás, amely „arra játszik”, hogy a drasztikus kamatok és költségek feléljék az ingatlan értékét. Sajnos sok esetben az ingatlan elvesztésén túl a bank még meg nem térült kárt is felszámol, amely az újrakezdés lehetőségét is elveszi az emberektől.
Javaslataink:
1.    A pénzügyi kormányzat kötelezze a pénzintézeteket, hogy ne csak az árfolyamkockázatról írassanak alá nyilatkozatot az ügyfelekkel, hanem úgy, ahogy a dohánytermékekre is kötelező ráírni, hogy a dohányzás milyen károkat okoz, azt is közöljék az ügyfelekkel, hogy a nem fizetés milyen jogkövetkezményekkel jár részükre. Ehhez szívesen felajánljuk segítségünket.
2.    A tartozás mértéknek limitálására a lehető leggyorsabban jogszabályt szükséges alkotni. melynek lényege egy adott ügyletben a tartozás mértékének maximalizálása. Jelen pillanatban egy tartozás akár olyan mértéket is elérhet, mint Magyarország teljes GDP-je. A csillagos ég a határ, ennek okai:
•    Az ügyfél halogató taktikája, mellyel az időt húzza, holott az ingatlan már gazdaságosan nem megvédhető és a tartozás mértéke a végtelenségig növekedni fog.
•    A bank halogató taktikája. amely az értékesebb ingatlanok megszerzésére irányul.
•    A drasztikus végrehajtási költségek /pl. a végrehajtó 10%-os behajtási jutaléka/.
•    A végrehajtási moratórium, amellyel a Kormányzat ugyan megakadályozza a kilakoltatásokat, de a költségek megállítására már nem tért ki, ezért az ügyfelek eladósodottsága az egekbe fog emelkedni.
A banki feketelistát a Banki és Végrehajtási Károsultak Információs Irodája negyedévente megújítja.
További információkat a témával kapcsolatban a www.profipolgarmester.hu internetes újságban találhatnak.
Banki Károsultak Információs Irodája























2010. december 14., kedd

Santa Yourself - I am dancing Santa and I have wish for you.

Santa Yourself - I am dancing Santa and I have wish for you.