2011. december 26., hétfő

Az évszázad csalása

Az évszázad csalása



Volner János jobbikos képviselő tegnapi sajtótájékoztatóján a következő szavak hangzottak el: "a PSZÁF adatai szerint a bankok mintegy 1626 milliárd forintnyi hitelt vettek fel eurón kívüli valutában, ugyanakkor több mint 7600 milliárd forintnyi hitelt helyeztek ki. Vagyis a bankok bizonyítható módon nem váltottak devizára forintot.."

Magyarán: a kihelyezett hitelek 80 %-a tulajdonképpen nem is volt egy pillanatig sem deviza alapú (svájci frank, jen stb.), hanem egyszerű forint hitelek voltak, amire ráaggatták a devizás elszámolás külső mázát, majd a megváltozott kamatok, árfolyamok, és kockázati felárak alapján elképesztő profitot akartak bezsebelni rajta.

És mindezt egy hatalmas csalásra alapozva... Mert ezt nem lehet más szavakkal illetni. Ez bizony csalás a javából. Méghozzá társadalmi méretű, sőt valószínűleg európai méretű (más országokban is ugyanez folyt)! Vagy nem is tudom milyen kifejezést kellene alkalmazni arra, amikor meghamisított adatok alapján a nagyjából 6000 milliárd forintnyi (7600-1600=6000) deviza alapúnak álcázott hitelből a törlesztőrészletek indokolatlan felduzzasztásával kb. 9000-12000 milliárdnyi profitot akarnak zsebre vágni. És mindezt egy, már koldusszegényre züllesztett társadalomban!

Ha ez nem egy világraszóló köztörvényes bűncselekmény, akkor mi az? Minek nevezzük azt, amikor egy vérlázító hazugság alapján egymillió koldus-egere családot akarnak megrövidíteni és még kitüntetést is várnak érte?

Kutatok a magyar történelemben, hogy volt e már hasonló méretű csalási-lopási művelet, de amiket ismerek (A Nagy Lajos korabeli arany-panamáktól Szerencsés Imrén át a közelmúlt Postabank-BKV stb. botrányig) azok bizony méreteiben messze eltörpülnek ehhez képest. Tehát a szenzációsnak tűnő címünket szép szerényen akár az évezred csalására is módosíthatnánk.

Ugye sokszor emlegetjük azt, hogyha valaki egy tyúkot ellop, akkor börtönbe kerül, de ha egy országot akkor béke Nobel díjat. És ezek a kedves bankok most a kormánnyal történt devizahiteles-mentő megállapodás alapján lemondanak a profitjuk egy jelentős részéről, több száz milliárdról! És a nemes lelkük nem szakad bele ebbe a jóságba!

Tényleg komoly teljesítmény ez a bankok részéről. Egyrészt színészi, mert ehhez tényleg vastag bőr kell, hogy ezt valaki így el tudja játszani. Másrészt a csalás ilyen szintű kidolgozása nagyívű gondolkodást feltételez.

A pofátlanság dimenziói lenyűgözőek!

És a kormányunk ezután a dolog után úgy tesz, mintha nem történt volna semmi, sőt ezek a kedves emberek komoly segítséget nyújtottak a magyaroknak. Nem lesz semmiféle kivizsgálás az ügyben, sőt nagyon örülünk a dolognak, mert a megegyezés nagyon jótékonyan fog hatni a forint árfolyamára. És a bankszövetség elnöke olyan jóságos arcot vágott a megegyezés bejelentése során, hogy tényleg látszott rajta, hogy a lelkéből beszél. Éppen hogy csak a sírásával nem küszködött.

Mindez természetesen csak itt történhet meg egy abszurd országban és egy abszurd korban, ahol néhány ember - következmények nélkül - grandiózus mértékben csinálhat hülyét egy egész társadalomból. És mi abszurd módon toleráljuk ezt!

Kedves honfitársaim! Azért mi is megérdemlünk minden elismerést saját magunktól!

K. Sz.
Hírforrás: http://www.feherkemeny.hu/

2011. december 25., vasárnap

Csendes éj (Silent night)

2011. december 20., kedd

Karácsonyi üzenet a MAGYAR-ANYÁK-tól!

2011. december 7., szerda

FELHÍVÁS!!!

 
Posted by Picasa


Akinek elege van a nagyképű arrogáns népnyomorító kormányzásból, az ott lesz!

Aki a kormányt védi otthon ül a televízió és a monitor mögött, várja a csodát, hogy a Viktor segít rajta............... Most eldöntheted, hogy ki mellé állsz!!!

Ha otthon ülsz és várod a csodát, akkor támogatod a népnyúzó kormányt, aki velünk a NEMZETTEL akarja kifizettetni a bank bűnözők és a végrehajtók által elrabolt adósságot.

Vagy megmutatod magad, kiállsz az igazadért egyet értesz azzal, hogy ELÉG VOLT a HAZUGSÁGOKBÓL és ÍGÉRGETÉSEKBŐL!
Akkor ott vagy a demonstráción!

2011. december 3., szombat

Áldott, Békés, Boldog Karácsonyt kívánok !

Ezzel a szép fimmel kívánok: Áldott, Békés, Boldog Karácsonyt Mindenkinek, kiemelten a bajba jutott Családoknak.

http://www.magyarvagyok.com/videok/listak/filmek/6185-Az-elet-csodaszep-It-s-a-Wonderful-Life/

2011. november 23., szerda

"Az egész országot ki akarjátok lakoltatni?" | www.jövőnk.info

"Az egész országot ki akarjátok lakoltatni?" | www.jövőnk.info

Kilakoltatás - „Hol van a Fidesz?"



A XIX. ker? Itt nem csak a bankok a ludasak. Korábban már tizenéve 1999 aug.23 - án éve teret kapott ebben a kerületeben az ingatlanmaffia is. Kit is érdekelt, hogy három gyerekkel löknek, söprűznek ki a sajátjából egy családot, vesznek el mindenüket, a jogaikat sárba taposva? Akkor még senki nem hitte, hogy bárki lehet a következő, és éppen lehet, hogy ő lesz a következő. Akkor még csak a maffia volt a ludas. Ma már, állami szintre emelték a lenyúlásokat. Fejlődünk nem? Ez marha nagy eredmény. Nem?

2011. november 17., csütörtök

Megmentették. Kilakoltatása közben lett öngyilkos.


Őt is "megmentette" a kormány: kilakoltatása közben lett öngyilkos egy 57 éves magyar ember.
A III. kerületi, San Marco utcai lakásnál csütörtökön délelőtt jelentek meg a végrehajtók. A lakásban élő 57 éves férfi a végrehajtás során kivetette magát a harmadik emeletről. A lezuhant férfi szörnyethalt, a kiérkező mentők már nem segíthettek rajta.
A rendőrség közigazgatási eljárásban vizsgálja a haláleset körülményeit. Az már most borítékolható, hogy a férfit a halálba kergető magyargyűlölő hiénáknak egy hajuk szála sem görbül majd.

forrás:(kurucinfo)

2011. október 18., kedd

Egzotikus nyaralás a végrehajtóknak.

13 napos amerikai luxusúton pihent száz végrehajtó

Amíg egyre nő azok száma, akik ellen végrehajtást indítanak, száz végrehajtó luxusúton vett részt Amerikában. A programok közt szerepelt: focimeccs, Los Angeles-i városnézés, helikopterezés Las Vegas felett.
Október 1. és 13. között amerikai luxusutazáson vett részt mintegy száz magyarországi végrehajtó. Ennek költségét – a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara tájékoztatása szerint – ugyan minden érintett maga állta, a kamara 2011-es költségvetési tervezetében húsz–harminc millió forint közötti összeget állítottak be erre – tájékoztatta a Magyar Hírlapot Dabasi Tamás, a Fehér Kéményseprők Szövetségének elnöke.

Mint mondta, felháborítónak tartja, hogy az otthonok, ingó és ingatlanok elárverezéséből és a jól jövedelmező végrehajtási eljárásokból, kilakoltatásokból élő végrehajtók luxusútra mennek, miközben az „ügyfeleik” a lét határán tengődnek.

Azt mondta, információik szerint a 13 napos luxusút során négycsillagos szállodában szálltak meg, s a néhány szakmai előadás között ellátogattak az Amerikai Ligában játszó két csapat, az LA Galaxy (David Beckham csapata) és a Real Salt Lake futballmeccsére, Los Angeles-i városlátogatásukon megnézték a Hollywood feliratot, a Rodeo Drive–ot, Beverly Hillst és a Mojave-sivatagot.

Emellett ízelítőt kaptak Las Vegas látnivalóból, részt vehettek a helikopteres fakultatív élményrepülésen a város felett, majd egész napos kirándulásukon megnézhették a Grand Canyont. A Hoover-gátat követően San Francisco volt az úti cél, ahol a Golden Gate hidat és a Union Streetet láthatták. Majd San Francisco utcái után az Alcatraz börtönsziget következett - a sacramentói látogatást megelőzően.

A szakember elmondta, amikor tudomásukra jutott, hogy a repülőgép mikor száll le Budapesten, a Fehér Kéményseprők és az Egységes Magyarország Mozgalom Otthonvédő önkéntesei egy több mint tízfős delegációval megjelentek, s az „Isten hozott a kilakoltatottak földjén! Reméljük, jól éreztétek magatokat a luxusnyaraláson!” feliratú táblát tartottak a kezükben.

Dabasi Tamás hozzátette, beadvánnyal fordultak az adóhatósághoz, amelyben azt indítványozták, indítsanak a végrehajtóknál vagyonosodási vizsgálatot. S nézzenek utána, a gyorsan szerzett vagyon hogyan keletkezett, s törvényesen adóznak-e utána.


Forrás: Magyar Hírlap

2011. október 14., péntek

Társadalmi szolidaritás!

Társadalmi szolidaritást a kilakoltatottak és bedőlt hitelesek javára! A Magyar Szociális Fórum pénteken a magyar társadalmi állapotok tragikus jelképének minősítette azt a hitelkárosult asszonyt, aki október 6-án kiugrott óbudai lakásának ablakából, és szörnyethalt, amikor a végrehajtók – rendőri biztosítással – ki akarták lakoltatni otthonából. Az MSZF szervezői elhatározták, hogy anyagi segítségre kérik a lakosságot a halálba kergetett S. Éva 21 éves leányának megsegítésére, és az öngyilkos asszony méltó eltemetésére – áll a civil mozgalom pénteken kiadott közleményében. Az adakozók közvetlenül a leány alábbi számlaszámra küldhetik a pénzt: 11600006-00000000-47853982​ (Erste Bank).

Az MSZF szervezői csütörtökön találkoztak S. Éva lányával és Jáger Istvánnal, a Fővárosi Közlekedési Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnökével. S. Éva leánya megmutatta édesanyja utolsó sms üzenetét, melyet 09.55 órakor küldött el neki, amikor a végrehajtók megjelentek, hogy kilakoltassák: „Nagyon szeretlek, de már nem bírom ezt az igazságtalanságot. Bocsáss meg nekem!” – írta. Ez után S. Éva kivetette magát az ablakon.

Az áldozat lánya elmondta, hogy a rendőrség nem értesítette őt a történtekről. Anyjának sms üzenetére rohant haza, s az épület előtt pillantotta meg édesanyjának holttestét. A történtekről eddig nem kapott rendőrségi jegyzőkönyvet, sem mást, melyben leírták volna, pontosan mi történt és milyen körülmények között történt, kik és miért voltak jelen a tragédia helyszínén. „Anyám többször említette nekem, hogy lakásmaffiát sejt az ügy hátterében. Azt mondta, hogy valaki minden áron rá akarja tenni kezét a lakásra. Voltak hónapok, amikor egyetlen fillért sem kapott kézhez a fizetéséből, mert egész járandóságát levonták tartozás címén. Három munkát vállalt, mégsem keresett annyit, hogy törleszteni tudja 2006-ban felvett 4,8 millió forintos tartozását, melyet 2007-ben kiváltott egy svájci frank alapú 5,5 millió forintos hitellel. A Reiffeisen Bank felmondta a szerződését. A földhivatali tulajdoni lap szerint tartozása 134.618 forint főkövetelésből és járulékaiból állt. Soha, senkinek sem panaszkodott, és nem is kért segítséget. Mint aki a gyerekére háruló költségeket akarta volna csökkenteni azzal, hogy kiugrott az ablakon! 51 éves volt” – összegezte az áldozat gyermeke.

Mivel a lakást hatósági zár alá vették, a lányt sem engedik be oda, pedig a legszükségesebb holmiját is csak részben tudta kimenteni, ő maga pedig egy ismerősénél húzódott meg átmenetileg.

„Jogi segítségre van szükségem. Meg akarom ismerni a lakás elidegenítésének pontos körülményeit. Szeretném tudni, miért nem kötött velünk bérleti szerződést az új tulajdonos. Tudni szeretném, hogy örököltem-e tartozást anyámtól, és ha igen, miért és kivel szemben. Még nem tudom, hogyan tovább: ki kell-e költöznöm, mi lesz az ingóságommal, milyen költségeket kellene viselnem, s hogyan tudom fedezni havi nettó 69-70 ezer forintnyi fizetésemből. Anyagilag nullán állok” – folytatta.

A Magyar Szociális Fórum azzal a kéréssel fordul a BKV vezetéséhez, hogy S. Éva munkáltatójaként biztosítson jogi képviseletet a jogutódnak. Jáger István szakszervezeti elnök elmondta, hogy a metró munkatársai is pénzt gyűjtenek a lány megsegítésére.

Az igazságügyi szakértő még nem adta ki S. Éva holttestét. A temetés időpontja még nem ismert. Csak azt tudni, hogy nem szűk körben fogják eltemetni, mert sokan szeretnének ott lenni a temetésen. A Magyar Szociális Fórum jelezni fogja a temetés helyét és időpontját, mert szeretné, ha a temetés a társadalom néma jajkiáltásává, az embertelenség elleni tiltakozássá válna, és Évát mindazok elkísérnék utolsó útjára, akik nem hajlandók tovább tűrni, hogy bűnösök halálba kergessék az embert.

kiadta: MSZF SZK

2011. szeptember 28., szerda

A TOLVAJOK és a hivatalos LENYÚLÁS CSÚCSA!

Nekem ne papoljanak egyetlen egy törvényről sem. Köpök rá a történtek után a tények alapján. Ha van miből megvenni, akkor lesz majd törvény. Addig csak papíron van. Egyébként nem lelehető fel. Nem jutsz hozzá. Nekem ne pofázzanak sem a tulajdonvédelemről, sem a vagyonvédelemről, de sem a családjogi törvény előírásairól sem. Ez volt eddig, 1996 óta. A mai nappal kiegészült az örökösödési jogi törvényekkel is. Szemétség amit produkálnak, személtség amit a hivatalokkal együtt művelnek. Nincs rá szó, és nincs is mivel megmagyarázni. Csak firkálmányok, fiktív papíranyag kell hozzá, máris vagyonodtól fosztott leszel, és jogaidtól való megfosztásodat élvezheted ebben a tetű országban.

"Öröklési","Eltartási","szerződés" Ha mégsem, akkor "Végrendelet" ? :)))))
avagy : A TOLVAJOK és a hivatalos LENYÚLÁS CSÚCSA!



<



Csak egy néhány gondolat megjegyzésként:

Érdekes kitalált varriáció. Ha nem ez, akkor az, ha az sem lehet, akkor más. Csak egy a lényeg, mit és hogyan leghet lenyúlni. -" Rokon gyerek "- Érdekes fordulata azoknak az isemereteknek a birtokában, amiről mi a gyerekeimmel tudtunk pár nappal az eemények megtörténte előtt. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a "szerződés" - már ha annak lehet minősíteni - 2010 november 10-i dátumú, 2010. november 11-i nappal meg elfekvőbe lett bedugva az Anyám roppant gyorsasággal a család háta mögött. Rá nyolc nappal pedig már a Földhivaali papíron is bejegyzésre került. Csupa tipp topp nem? Fel is merül a kérdés, akkor mit és hogyan lehetett, meg kit is ápolt valójában a kitalálója? Na meg természetesen az aláírója. Kit is? Fel merül az a kérdés is, hogy mennyire járkálhatott be Ausztriából az ügy érintetje, hiszen ez is közröhely. Ez sem igaz. Egy szó sem igaz a kitalált primitív megfogalmazott közjegyzői tartalomból. Közben pedig a középső gyerekem által pár nappal a Nagyanyjánál a kórházban otthagyott 50,000Ft- ból lett kifizetve a gyors " nívós" förmedvény, a gyors "segítség" .

Az a kérdés is felmerül az emberben, hogy vajon évekkel ezelőtt a Szhely Szürcsapó u 09 szám allatti esetben a Lőrinc ingatlanban, a fent nevezett közjegyző járt és fogalmazott -e meg hasonló tartalmú, de szerződésnek nevezett .... akármit? Hiszen az Anyám több ízben kitért erre az esetre, és tiltakozva emlékezett rá a kórházban. Többször kifejtette ottlétünkkor, hogy a testvére hiába is erőszakoskodik, - a másik - az ő vagyonának a sorsába nem fog belepofázni.

Arra is felhívnám a szíves figyelmüket, hogy a hiteles másolat, meg az eredeti eltér egymástól.

A Földhivatalban kiadott "eredeti" másolat egyetlen egy aláírást sem tartalmaz, a közjegyzőn, meg a plöcsnijén kívül. Egyetlen egy oldal nincs aláírva alul, amit 2011 01 hóban kiadtak a Földhivatalnál. Ugyanis a megfogalmazás után 8 nappal már a tulajdoni lapon szerepelt. De, arra is felhívnám a Tisztelt Olvasónak a figyelmét, hogy a 2011. 06 - hóban megkapott "eredeti "szerződésen is - a 02 oldal tartama szerinti aláírás - az aláírás olyan, ami megkérdőjelezhető, mert az Anyám nagyon szépen írt az utólsó pillanatig. Ha pedig valamit aláírattak vele, akkor pedig, már az aláírás milyensége, valamint vonalvezetéséből kítűnik az, hogy kérdésesé vált és volt az egészségi állapota. Az is megkérdőjelezhető, hogy vajon mit is irathattak vele alá? Hiszen egyetlen egy oldal nem tartalmaz szignót alul, aláírást sem, hogy tisztában volt -e a tartalmával. Azzal a tartalommal, vagy egyáltalán olvasta -e azt amit eléje dugtag. A kitaláció utolsó oldala bár tartalmaz aláírást, de tartalmilag az egész megkérdőjelezhető. Köztudott, hogy a számítógéppel írt dokumentum lementés után módosítható, az átfogalmazható. Az utolsó oldal bár tartalmaz ugyan aláírást, de az előző oldalak bármikor javíthatók, átfogalmazhatók.

Vajon lehet - e hiteles az ilyen kreálmány? A tények önmagukért beszélnek.

Ha pénzed van, akkor lesz vagyonod, lehet vagyonod. Ha nincs, akkor ha a törvények mellett is szólnak nem érnek semmit! Ebben az országban a bünözőknek áll a zászló.

Milyen ország is ez? Milyen is lehet az, ahol aljas számító hazug módon meg lehet szerezni valakinek a vagyonát, tejhatalommal van valaki, valakik felrzuházva, és ez elég ahhoz, hogy valakit, valakiket megfosszon a jogos törvényes vagyonától? Koholt mondvacsinált szemétséggel?

ropó! Csak úgy megjegyzem. A hugomat Dr.Elek Borbála képviselte(?), aki természetesen hagyta annak a kisemmizését is, mert lemondott helyette mindenről. Vajon képviselet ez? Tudomásom szerint törvény szerint ha valakit nem találnak, és nam halt meg, akkor hogy lehet helyette lemondani megfosztani mindentől? Képviselet az ilyen? Szerintem inkább szemétség, mint képviselet. Csakhogy világosak legyenek a dolgok ebben az ügyben.


Tisztelt Hölgyem, Uram!


Józsa Tímea Mercédesz, születtem Budapest 1987. 05. 21. a nagymamám nyugalmazott Rendőr Százados Tóth Tiborné 9700 Szabó Miklós utca 75 szám alatti lakos 2011. január 04-én elhunyt. Gyászoló családom és én a segítségüket szeretném kérni.
Nagymamám életében rendelkezni kívánt vagyonáról és ezt meg is tette, elvitte az Anyakönyvi kivonatomat mivel én vagyok a legkisebb unokája, rám szerette volna hagyni a vagyonát azért, mert én voltam a legkisebb, és könnyebben tudott szót érteni az édesanyám, mint a másik két nővéremmel, és azért, mert a család évek óta tartó nehéz lakhatási kérdését megoldja. Hogy mindent bebiztosítson, a középső testvérem anyakönyvi kivonatát is elkérte, elvitte magával.
Mikor utoljára beszéltünk vele, elmondta , hogy elment egy ügyvédhez és megfogalmaztatta ezt a végrendeletet amit két tanúval alá is íratott. Elmondta, hogy a két tanú a testvére volt, és az ő házába bejelentett egyik unokája, a Béres Krisztina.
Sajnos bekerült a kórházba és egyre rosszabb lett az állapota, már beszélni sem tudtunk vele, többször meglátogattuk és már olyan rossz állapotban volt, hogy alig ismert meg bennünket, és nem bírt beszélni. Ez történt November és decemberi hónapokban.
Miután meghalt, az unokatestvérem pár nap alatt elintézte a temetést kihagyva édesanyámat, és minket a Nagymamám házába nem engedett be, és Nagymamám saját lányát sem Anyukámat. Nem értettük hogy hirtelen mért ez az ellenséges viselkedés velünk szemben, és mivel nem engedett be minket a nagymamám házába, megpróbáltunk mindenféle hivatalt megkeresni hogy zárják le az ingatlant amíg a hagyatéki tárgyalás nem zajlik le.
Sajnos a kezünkbe került egy szerződés, egy ilyen semmilyen Életjáradék, eltartási "szerződés", ami a kórházban, Nagymamám életének az utolsó heteiben, napjaiban a halálos ágyán írták meg Bálint Mónika közjegyző segítségével. Ebben a hamis iratban az összes vagyonát egyik unokája Béres Krisztina örökli. Ez a szerződés minden családtag és a törvényes örökösök!! kihagyásával titokban íródott , erről még a nagymamám se tudott, ami abszurd! Nem tudom sajnos hogy milyen aljas módon vezették meg hogy ezt aláírja, bár csak egy aláírt példány van és most már írásszakértő vizsgálja, szerintem hamisítvány, de ha esetleg mégis az ő aláírása, akkor becsapták és visszaéltek az állapotával.
Megtettünk minden nemű feljelentést amit csak lehet, mert tisztában vagyok Nagymamám akaratával, és soha nem szorult eltartásra és főleg nem amikor már haldoklott az ágyán sem kellett eltartani.
Nagyon nehéz helyzetben vagyunk nem tudom hogy vették rá ezt a közjegyzőt, mennyi pénzt kaphatott azért hogy adta a nevét ehhez a szerződéshez.
Nagymamám mindig is az igazságot szolgálta és teljesen megsértették ezek a korrupt emberek az ő emlékét, most a vagyona és az autója,és egyéb tárgyai amiért egész életében dolgozott és amit igazságosan szeretett volna elosztani egy bűnöző kezében van, és hozzáteszem amikor nagymamám aláíratta a végrendeletet Béres Krisztinával, ő sem gondolta hogy ez az unokája a többi unokát és a törvényes örököst Édesanyámat is kijátssza a vagyonából.
Azt gondolom hogy Béres Krisztina féltékenységből és undorító haszonvágyból(mivel ő nem szerepelt a végrendeletben), követte el ezt a bűncselekményt az egész családdal szemben.
A végrendelet Béres Krisztina feltehetően ellopta, azért, hogy nehogy kiderüljön a nagymamámnak az eredeti végakarata.,
Nem lenne most semmi gondunk ha nagymamámnak lett volna pénze ügyvédnél letétbe helyezni ez a végrendeletet. Olyan gyorsan történt minden és hirtelen súlyosbodott az állapota, hogy a végrendeletet nem tudta már hivatalosabb formába hozni és nem is tudta elküldeni nekünk, mert ahogy bekerült a kórházba, nem tudott járni, nem tudott már intézkedni a végrendelet pedig a házában volt, és Béres Krisztinának volt egyedül kulcsa, ezt a végrendeletet pedig feltehetően eltüntette, hogy utána ezt megtehesse a Mamámmal a kórházban..
Megpróbálok mindenféle segítséget kérni, nem tudom, hogy sikerül e bebizonyítanunk a mi igazságunkat. A mamám házából mindent ellopott és visszautasították az egyik feljelentésünket is most amiben lopással vádoltuk meg őket, mivel mindenhol mutogatják ezt a hamis szerződést és el is fogadják mivel hivatalos dolog, de mint ember ha megnézi ezt valaki és rajta van hogy kórházban írták,észrevehető, hogy valami nem stimmel és jobban utána kellene járni az egésznek. Egyszerűen nem értem a hivatalokat sem.
Nem tudok mit csinálni mert én nem vagyok hivatalos személy csak egy 24 éves lány, a hivatalos dolgokon túl mindenkit megfogok keresni személyesen , sajnos a Nagymamámat nem tudom visszahozni hogy elmondja az igazságot, ha látná hogy mi folyik itt, talán látja is.
Én Budapesten lakom messze vagyok Szombathelytől hogy bármit is tehessek, de én szeretném megtalálni azt az ügyvédet akihez ő elment megfogalmaztatni ezt a végrendeletet. Mert azt elmondta, hogy ügyvédnél volt, de sajnos többet nem tett és nem volt már ideje az egészsége miatt és pénze arra hogy letétbe helyeztesse.
Úgy gondolom, ha megtalálom valahogy az Ügyvédet akkor tudna segíteni és mivel ügyvédünk sincs mert nem számítottunk arra hogy ez fog történni, és én akkor felkérném az Ügyvédet a képviseletünkre, mert nagy szükségünk lenne rá.
Kérem Tisztelettel Önöket hogy segítsenek megtalálni a szombathelyi ügyvédet akit a Nagymamám Tóth Tiborné Nyugalmazott Rendőr Százados felkeresett végrendeletével kapcsolatban és minden jó szándékú tisztességes embernek juttassák el a levelemet aki tudna valamilyen módon segíteni hogy megállíthassam ezt az aljasságot, és magkaja méltó büntetését , mert megsértette a Nagymamám becsületét, továbbá próbál minden egyes rokonját kisemmizni és megfosztani a törvényes örökségétől.
Nem csak örökségtől hanem számomra értékesebb dolgaitól is megfosztottak engem, egyetlen képem maradt róla. A képét csatoltam mellékletként.
Édesanyámmal 14 éves korom óta albérletben lakunk Budapesten ( rosszul sikerült házassága , és folyamatban lévő peres ügyei miatt ami kilátástalan....) Ingatlanunk nincs. Törvényesen Édesanyámat illeti az örökség és most próbálják elvenni tőle egy hamis eltartási szerződéssel.
Ezzel ellehetetleníteni próbálják az egész életünket. Se ingatlanunk, se örökségünk és én 24 évesen egy albérletben lakunk Anyukámmal, alig tudjuk fizetni és ez az örökség mindent jelentett volna számunkra. És nem nyereségvágyból.
Nem gondoltuk hogy egy családtag próbál ilyen hamis eszközökhöz folyamodni a saját családja ellen.
Minden papírt és információt el tudok küldeni önöknek és ha szükséges személyesen is természetesen a rendelkezésükre állok bármikor. Kérem segítsenek!
Köszönettel
Józsa Tímea Mercédesz
Budapest, Június 3.
Köszönettel
Tóth Tiborné elhunyt Nagymamám
János írta...

Tessenek az ottani-(helyi) neten is érdeklődni,ott is feltenni e levelet,hogy a Szombathelyiek is lássák!!!Talán az ottani emberek többet tudnak segíteni!

Tisztelettel:János.
János írta...

Hihetetlen csalások vannak országunkban!Főleg ügyvédek és közjegyzők vállalnal nagy pénzért ingatlan-lenyúlásokat!Mert Önök esetében is nem 1-2 milliós ingatlant

vesznek el,ha nem több tíz milliósat!Sajnos,ez megér a közjegyzőnek 1-2 mFt-ot!Na-ná!!!!
tkatalin írta...

Remélem a tetves aljasságukra, az ocsmány mocskosságukra fény fog derülni.

A görény aljadék. Na meg a tőle korábban hideglelést kapó söpredék aljassága is napvilágot kap. Itt biztosan, mert nyilvánosságra fogom hozni. Az Anyám akarata ellen elkövetett szemét aljasságuk nem lesz szó nélkül hagyva. Sajnos ő már nem tud intézkedni ellenük. Megjegyzem, az út nyitott. Utána lehet menni a résztvevőknek.
tkatalin írta...
Az aljas férgek.

A béres shirtter, meg egy talabér genyó. Ja? meg a tupi genyó.... Na nem kivétel egyik sem. Úgy tűnik nincsenek tisztában azzal, hogy ha valaki valami állít, annak valós tartalmának kellene lennie. Általában az anyagi érdeken alapuló hamis, valótlan tartalomnak jogkövetkezményei lesznek. Ebből már ők sem lesznek kivételek. Főleg akkor, amikor azt köztudottan, nyílt tartalmú tények überelik felül.

Aljas mocskos dolog, rohadt szemét jellemre utal, és rohadtul erkölcstelen is az, ha valakinek a halálos ágyán fekszik betegen és azt kívánják kihasználni. Vissza élve annak akaratával. Az meg még erkölcstelenebb, ha össze vissza lökik a sódert a nagy "szeretet, tisztesség okán"", miközben halálosan utálva húszon éve azt, akivel egyébként az anyagi háttéralku részeseként előnyökhöz kívánnak jutni. Nem tetszett az eredeti végrendelkezés valamelyik aljaséknak, ezért magának vette a jogot arra, hogy kijátssza azt akinek már szerinte úgyis mindegy lett, mert az orvosok a gyógyulásáról lemondtak. Aljas, észér, pénzéhes, érdek rohadék tolvajok.

Végtelenül sajnálom, hogy ilyen aljas, számító, primitív, és erkölcstelen embereket kellett megismernem, de ez legyen annak és azoknak a bűne, akik miatt kénytelen kellett nekem ebbe a rohadék tolvajságra épülő társadalomban megszületnem, amit nem kértem.

Legyen pokol minden percük azoknak, akik ebben az aljasságban részt

vettek. A sleppjükkel a rohadék társaságukkal együtt, amiért a

gyerekem által a Nagyamámájanál kórházban hagyott összegből

finanszírozták meg a legmocskosabb aljasságukat ellenünk, egy

mocsok közjegyzőnek. !!!!!! Úgy tűnik, itt is hatékony lett az osztrák

hatás... nem véletlen. Jól jön egy a kis magyar ingatlan,

természetesen mindenestül, s ráadásul még ingyen is.


A rablás, a tolvajlás, a korupció, a törvénytelenségek, a vagyon elleni bűncselekmények legmagasabb színtje ami ebben az országban megvalósulhat, példája lehet minden külfödi országnak. Lehet itt tanulni bőven, a legmagasabb színten.

Ja kérem? Milyen mocskos aljas rokonság az aki kijátssza és meglopja a másikat? Szerintem egy aljas és szutyok.

A legaljasabb, trágyadombok.



2011. szeptember 16., péntek

A per, amitől a bankok rettegnek

A per, amitől a bankok rettegnek

Egy szegedi takarékszövetkezet egyoldalú szerződésmódosításai a Legfelsőbb Bíróság (LB) elé kerültek. Ezt megelőzően, a másodfokú eljárást lebonyolító ítélőtábla jogerősen is kimondta, hogy a pénzintézet összes egyoldalú szerződésmódosítása tisztességtelen volt, így azok három évre visszamenően érvénytelenek. Ha az LB elfogadja a bíróság jogi érvelést, akkor tömeges perek indulhatnak a bankok ellen az elmúlt évek kamatemelései miatt. Ha másutt is a pénzintézeteket elmarasztaló ítéletek születnek, az újabb százmilliárdos nagyságrendű veszteséget jelentene a bankoknak. Ha így is lesz, a pereskedések évekig húzódhatnak, ezért a dolognak azonnali negatív hatása nincs. A veszély viszont nagy: nem az a kérdés, hogy a bankok betartották-e a rájuk vonatkozó speciális szabályokat, hanem az, hogy az azok betartásával folytatott gyakorlat tisztességtelen volt-e.

Az egyoldalú szerződésmódosítások többsége tisztességtelen, ezért ezek évekre visszamenően semmisnek tekintendők – mondta ki a Szegedi Ítélőtábla a szintén szegedi Partiscum XI. Takarékszövetkezet ellen indult eljárást március 4-én lezáró jogerős ítéletében.

Az ítélőtábla a pénzintézet egyoldalú módosításokra lehetőséget adó általános szerződési feltételei (ászf) közül a legtöbb olyan kitételt érvénytelenítette, melyek alapján a Partiscumnak joga volt a hitelkamatok emelésre. Az ítélet nem csak a visszamenőlegesség miatt húsbavágó, hanem azért is, mert a takarékszövetkezet minden egyes szerződésére vonatkozik.

Csak suttognak

A Partiscum-per horderejét jelzi, hogy bár az ügy minden közvetlen érintettjét megkerestük, sem névvel sem név nélkül nem nyilatkoztak a konkrét esetről, illetve annak lehetséges távlati következményeiről. Az ügyet közvetetten ismerő forrásaink is csak háttérbeszélgetéseken ismerték el, hogy a bankszakmát és a szakjogászokat nagyon is foglalkoztatja a per, miközben a hivatalos csatornákon keresztül ezt természetesen mindenhol cáfolták. Ehhez képest több forrásunktól is úgy tudjuk, a Partiscum jogi képviselőit a per során több nagybank jogi osztályáról is tanácsokkal látták el, de megkeresésünkre ezt sem ismerték el sehol.

A szótlanság egyik oka feltehetően az, hogy az egyoldalú szerződésmódosításokat elkaszáló ügy a jogerős döntés ellenére még nem zárult le: a Partiscum ugyanis a márciusi ítélethirdetés után felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz (tárgyalás a jövő héten lesz). A másik, több beszélgetőtársunk által is említett ok pedig az, hogy a per jócskán túlmutat önmagán: a Partiscumhoz hasonló szerződési feltételeket alkalmaz a legtöbb magyarországi pénzintézet, és tény az is, hogy a Partiscum-ügy legrázósabb részét jelentő és a bíróság által kifogásolt egyoldalú szerződésmódosítások szintén a legtöbb banknál bevett gyakorlatnak számítanak.

Gúzsbakötve

A kezdet

Az ügyben felperes Csongrád Megyei Főügyészség első fokon a Csongrád Megyei Bíróságon támadta meg a Partiscum általános szerződési feltételeit. A városi bíróság tavaly október 20-án hozott szintén a takarékszövetkezetet marasztaló ítéletet, a Partiscum ezután fordult a Szegedi Ítélőtáblához.

Az ítélőtábla döntésének lényege nagyon tömören a következő: 2008. június 9-től a Partiscum minden egyes devizahitelt, forinthitelt illetve devizaalapú személyi kölcsönt érintő kamatemelése érvénytelen, ami a hitelintézetnek kedvezőtlen jogszabályváltozásból, vagy a forrásköltségek emelkedéséből következett. Az egyoldalú szerződésmódosításra a hitelszerződések általános szerződési feltételei ugyan feljogosították a Partiscumot, az eljárásában azonban pontosan ezeket a pontokat találta semmisnek a bíróság.

A döntéssel lényegében minden olyan hiteldrágítás érvénytelen lett, amit a takarékszövetkezet Magyarország hitelbesorolásának és országkockázati felárának változásával, a jegybanki alapkamat módosulásával vagy a bankközi kamatok, illetve a lekötött betéti kamatok változásával indokolt. Szintén semmis lett minden olyan, az ügyfélnek kedvezőtlen kamat-, díj vagy költségváltoztatás, ami a hitelintézetre kötelező szabályozók megváltozásából vagy valamilyen jegybanki rendelkezésből fakadóan korábban minden akadály nélkül beépülhetett a hiteltörlesztőkbe.

Precedens lehet


A bankok szempontjából a nem túl kedvező kilátásokat alátámasztja az az értesülésünk, miszerint az ügyben másodfokon határozatot hozó bírósági tanács elnöke, Kemenes István mindenképpen szeretne precedenst teremteni az ítélőtábla döntésből.

Bár a magyar jogrendszer a precedensjogot nem ismeri, az általunk megkérdezett jogi szakértők elmondása szerint, ha egy ítélet bekerül a Bírósági Határozatok gyűjteményébe (és úgy tudjuk, hogy kifejezetten ez Kemenes célja), az más, hasonló tárgyú perekben más bíróságokon is meglehetősen erős hivatkozási alap lehet.

A bírósági határozatok ugyan nem kötelezik, csupán orientálják majd a többi bírót, hogy ilyen ügyekben a szegedi ítélőtáblához hasonlóan, a pénzintézetek kárára döntsön – fogalmazott egy jogi ügyekben jártas forrásunk. Ez a gyakorlat tömeges perek esetén jelentős rendszerkockázatként jelentkezne a bankszektornak. Becslésünk szerint ha minden hiteles ügyében minden bíróság a szegedi ítélőtáblához hasonlóan döntene, tehát 2008 nyaráig visszamenően érvénytelenítené az egyoldalú módosításokat, az 100-150 milliárd forintos nagyságrendű kártérítési veszteséget jelenthetne a bankoknak, illetve az egész hitelezési gyakorlatuk felülvizsgálatára kényszerítené őket.

Ha az LB jövő héten nem kötelezi új eljárásra az ítélőtáblát, hanem elfogadja az eredeti döntését, az többek szerint lavinaszerű persorozatot gerjeszthet. Az ügyet ismerő egyik beszélgetőtársunkat idézve a helyzet az, hogy „ha az LB-n is átcsúszna a dolog, annak beláthatatlan következményei lennének, mert a hitelezés lefagyna, ami a bankokat teljesen megbénítaná”.


Ő igen, én nem?

Az ítélőtábla szerint a Partiscum általános szerződési feltételei azért tisztességtelenek, mert lehetőséget adnak arra, hogy a pénzintézet bármikor, saját érdekei szerint módosítsa a hitelszerződéseket, miközben ugyanilyen egyoldalú változtatásra a takarékszövetkezet ügyfeleinek nincs lehetősége.

Az ítélőtábla a döntéshozatalkor abból indult ki, hogy magánjogi szerződésekben a jogok és kötelezettségek meghatározásakor a felek egyenjogúak. Az ítélet indoklása szerint a pénzügyi intézmény gazdasági erőpozíciója ellenére jogi értelemben nincs fölérendelve a kölcsönvevőnek, éppen ezért nem erőltethet az utóbbiakra számukra hátrányos feltételeket. A hitelező pénzintézet nem hatóság, az adós pedig nem alárendelt „ügyfél" – olvasható a dokumentumban.

A bíróság szerint, bár a Partiscum formai szempontból megfelelt a törvényi előírásoknak, maradéktalanul betartotta a vonatkozó jogszabályokat (például a hitelintézeti törvényt) és az Etikai Kódexet, illetve tartotta magát az egyoldalú módosítások lehetséges okait rögzítő úgynevezett oklistához, mindebből nem következik az, hogy „azok a feltételek, amelyek az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét előre biztosítják, tartalmuk szerint ne lehetnének tisztességtelenek, amennyiben sértik a jóhiszeműség és tisztesség elvét.”

Az ítélőtábla szerint – és ez talán a legfontosabb – a szerződés módosítása általában nem kérhető az olyan körülmények megváltozása miatt, melyek „csak az egyik szerződő fél tevékenységi, működési körében merülnek fel”. Ezek alapján a bíróság úgy érvel, hogy „mindenki maga köteles feltárni a szerződéskötéssel együtt járó kockázati tényezőket, azok későbbi csökkentésére, kiküszöbölésére sem bírósági - sem a felek valamelyikének egyoldalú - szerződésmódosításával nincs lehetőség”, az üzleti kockázatok egyoldalúan történő áthárítása az ügyfelekre ezrét „tisztességtelen”.

Az ítélőtábla szerint, ha a Partiscumnak jogában állt az egyoldalú módosítás, akkor a felek közötti egyenlőség elve csak akkor érvényesülne, ha adott esetben az adósok is módosíthatnának a szerződésük kamat- és díjköltségein, egyoldalúan. Például akkor, ha a rájuk vonatkozó „jogszabályok, közterhek (adók, járulékok), közszolgáltatási díjak (pl. elektromos áram, gáz díja, közlekedési költség), megélhetési költségek hátrányosan változnak”.


Az LB-re várva
A döntés kimenetelét illetően két bizonytalanságra érdemes odafigyelni – figyelmeztetett egyik forrásunk. Az egyik, hogy az ítélőtábla a döntésében nem vette figyelembe a Rogán-Kósa féle nyolc pontot, amiből decemberben kormányrendelet lett. Ez szabályozza az egyoldalú szerződésmódosítások lehetséges okait, ez alapján tehát már jogos a bankok egyoldalú kamatemelési gyakorlata. Az oklistát az ítélőtábla azzal söpörte le az asztalról, hogy az Etikai Kódex nem jogszabály, de azt már nem vette figyelembe, hogy decemberben egy kormányrendelet (275/2010. [1]) jogszabályi szintre emelte a dokumentum legfontosabb részeit, ami már azokra is kötelező, akik önként nem csatlakoztak az etikai kódexhez. Az LB a döntésnél feltehetően ezt a tényezőt is figyelembe veszi majd.

Ha ez így is lesz, a válság kirobbanásakor megindult kamatemelési ciklus visszamenőlegesen még így is támadható. Az LB ugyanis mondhatja azt, hogy az etikai kódexből kivett oklista decemberi kormányrendeletbe foglalása óta minden kamatemelés rendben van, de a 2008-2010 közötti két év kamatemelései nem.

A másik bizonytalansági tényező, hogy az ítélőtábla az egyoldalú kamatemelések gyakorlatát egyetlen esetben, az ügyfélkockázatok emelkedésére hivatkozva elfogadhatónak tartotta. A döntés indoklása szerint azért, mert a felelős hitelezés a betétesek érdekeit is szem előtt kell tartsa, ezért elfogadhatatlan, ha a kölcsönszerződések miatt az ő kockázataik indokolatlanul, jelentősen megemelkednek. A bankoknak ez remek kiskapu lehet, hiszen mondhatják, hogy a marzsok azért szálltak el így, mert a megugrott ügyfélkockázatokat árazták.

Ez részben reális is lehet, azonban a svájci kamatok lejtmenete [2] elméletileg ellensúlyozhatta volna ezt a hatást, és mivel a bíróság szerint az országkockázat, ami szintén megugrott az utóbbi években, nem terhelhető tovább, így nem lehetett volna ilyen mértékben kamatot emelni. Mondhatjuk úgy is: az első két tényező nagyjából kioltják egymást, a harmadikat pedig a bíróság szerint eleve tilos beárazni.
Évekig húzódhat

Egy, az ügyet ismerő jogász szerint a világon mindenhol vannak egyoldalú módosítások, csak ezt a szerződés újratárgyalásának hívják. Emellett mindenhol megkövetelt, hogy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyensúlyban legyen. Szerinte ez a hitelügyleteknél csak úgy lehetséges, ha a banknak szerződésmódosítási jogot adnunk, mert a bank a szerződéskötéskor azonnal teljesíti a vállalását, hiszen egy összegben utal, míg az ügyfélnek a törlesztésre 20-30 éve is lehet. Ezalatt rengeteg kockázat merülhet fel (munkanélküliség, betegség, gazdasági recesszió), amit a bankok előre fognak árazni, ha a futamidő alatt nem módosíthatnak a feltételeken. A hiteleket ez nagyon megdrágítaná, a hitelezés leállna – szól az érvelés.

Egy másik, szintén névtelenséget kérő ügyvéd szerint, ha a szegedi döntést az LB jóváhagyja és ez bekerül a Bírósági Határozatok közé, attól még más bíróságok simán dönthetnek a bankok javára esetleges későbbi perekben. Megoldás azonban erre is van, ezt jogegységi eljárásnak hívják. Ilyenre általában akkor kerül sor, ha az ítélőtábla, a megyei bíróság vagy a helyi bíróság elvi kérdésben korábban hozott jogerős bírósági határozattól eltérő jogerős határozatot hozott, az LB elnöke vagy a legfőbb ügyész pedig az elvi kérdés eldöntését akarja. A lényeg, hogy ezek a határozatok már kötelezőek minden bírósági döntéshozóra.

Az ügy ettől a stádiumtól azonban még messze áll. Akár évek is eltelhetnek a jogegységi határozathozatalig, azt pedig egyelőre még találgatni sem érdemes, hogy ha lesz is ilyen, az mit fog tartalmazni. A Partiscum-ügy kapcsán hozott döntés azonban a későbbiekben mindenképpen irányadó lesz, mert az biztosan eldől, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások miatt érdemes-e újabb pereket indítani.


forrás: http://www.feherkemeny.hu - Szentkirályi Balázs -

2011. szeptember 6., kedd

Tisztelt Magyar Polgárok! Össznépi Giga Csődület! Felhívás

Tisztelt Magyar Polgárok!



Eljött az idő, hogy félre tegyünk, párt vagy eszmei hova tartozást, most nem az elveinket, hanem az egységet kell hangoztatnunk KÖZÖSEN EGYSÉGBEN CSELEKEDNÜNK a CSALÁDUNKÉRT AZ IGAZUNKÉRT! VILÁGRA SZÓLÓ ÉGBEKIÁLTÓ GYALÁZATBAN, TOVÁBB ÉLNI NEM LEHET.



A „Fehér Kéményseprők” Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége ezen felhívással hív minden MAGYAR POLGÁRT, Szeptember 12. 11 órára a Kossuth térre, a szakszervezetek megmozdulására rácsatlakozva



„Össznépi GIGA Csődületre”


A mozgalom keretében meg kell akadályozni, hogy a HITELT felvevő Magyar Polgáraink ne kerüljenek az utcára a bankok kapzsisága végett.


A „GIGA” tiltakozás a kormány elmúlt két évben hozott döntései ellen tarjuk, melyek súlyos hátrányt okoztak minden magyar állampolgárnak Szenvedő részesei voltunk a kormány megszorító intézkedéseinek, az alaptörvények felesleges módosításainak, a bankok tisztességtelen, törvénybe ütköző hitelpolitikájának és az eljárásukat eltűrő, a nyilvánosság előtt is a bankok mellé álló, őket és csalásaikat megvédő kormány ellen, aki az élethez való jogot figyelmen kívül hagyja. Az alkotmányos jogainkat csorbítva hoznak meg népellenes további el szegényesítéshez vezető törvényeket.

Teljes mértékben kimondható a bankok megtévesztő magatartása, valamint büntetőjogi felelősségük a „deviza alapú” kölcsönszerződések esetén is.


Mellékletben küldjük a felhívást, amit kérünk terjeszteni a lehető legszélesebb körben, egyben minden MAGYAR érezze át a súlyát annak, hogy amennyiben otthon marad, nem oldja meg senki a problémáját, mert a kormányt a jelenlegi döntéseik alapján nem érdekli, hogy ki és hány millió család kerül az utcára. Mindenki értse meg, hogy a demokratikus szavak már nem segítenek, itt már a tettek és az ÖSSZEFOGÁS segít, annak érdekében, hogy közösen meg tudjuk menteni a családját, az életét a gyermekeit.

Kérünk mindenkit, hogy vegyék komolyan, e demonstrációs felhívást, mert csak a tisztességes nagy létszámú kormányra gyakorolt nyomásgyakorlás segít, mert a Miniszterelnök a Pénz és a népnyúzó Bankok mellé állt.

Nem beszédeket akarunk már tartani, hanem minden eszközzel fellépni a népet sanyargató bankok ellen, akár síppal, dobbal, kereplővel és lehető legnagyobb hangzavarral. Itt már a beszédek nem segítenek, itt már a tettekre van szükség. Elszántan tervezzük, hogy akkora nagy létszám gyűlik össze, hogy a Miniszterelnök kijön, és maga személyesen mondja el, DE NEM IGÉRGETVE, mert azzal már tele a parlament pincéje, padlása, hanem a NÉP akaratát képviselve, megállítja az egész társadalmat érintő elszegényesedési és népirtási bűnözést.



A megmozdulás határozott célja, jogaink megvédése és az elszegényedés megállítása.



A munkavállalóknak, a hitelt felvevőknek okozott súlyos károk elleni közös tiltakozás jegyében szeretnénk, érvényt szerezni, alapvető jogainknak.





Tisztelt Magyar Polgárok!



Eljött az idő, hogy félre tegyünk, párt vagy eszmei hova tartozást, most nem az elveinket, hanem az egységet kell hangoztatnunk KÖZÖSEN EGYSÉGBEN CSELEKEDNÜNK a CSALÁDUNKÉRT AZ IGAZUNKÉRT! VILÁGRA SZÓLÓ ÉGBEKIÁLTÓ GYALÁZATBAN, TOVÁBB ÉLNI NEM LEHET.



A „Fehér Kéményseprők” Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége ezen felhívással hív minden MAGYAR POLGÁRT, Szeptember 12. 11 órára a Kossuth térre, a szakszervezetek megmozdulására rácsatlakozva



„Össznépi GIGA Csődületre”

A mozgalom keretében meg kell akadályozni, hogy a HITELT felvevő Magyar Polgáraink ne kerüljenek az utcára a bankok kapzsisága végett.

A „GIGA” tiltakozás a kormány elmúlt két évben hozott döntései ellen tarjuk, melyek súlyos hátrányt okoztak minden magyar állampolgárnak Szenvedő részesei voltunk a kormány megszorító intézkedéseinek, az alaptörvények felesleges módosításainak, a bankok tisztességtelen, törvénybe ütköző hitelpolitikájának és az eljárásukat eltűrő, a nyilvánosság előtt is a bankok mellé álló, őket és csalásaikat megvédő kormány ellen, aki az élethez való jogot figyelmen kívül hagyja. Az alkotmányos jogainkat csorbítva hoznak meg népellenes további el szegényesítéshez vezető törvényeket.

Teljes mértékben kimondható a bankok megtévesztő magatartása, valamint büntetőjogi felelősségük a „deviza alapú” kölcsönszerződések esetén is.



Mellékletben küldjük a felhívást, amit kérünk terjeszteni a lehető legszélesebb körben, egyben minden MAGYAR érezze át a súlyát annak, hogy amennyiben otthon marad, nem oldja meg senki a problémáját, mert a kormányt a jelenlegi döntéseik alapján nem érdekli, hogy ki és hány millió család kerül az utcára. Mindenki értse meg, hogy a demokratikus szavak már nem segítenek, itt már a tettek és az ÖSSZEFOGÁS segít, annak érdekében, hogy közösen meg tudjuk menteni a családját, az életét a gyermekeit.

Kérünk mindenkit, hogy vegyék komolyan, e demonstrációs felhívást, mert csak a tisztességes nagy létszámú kormányra gyakorolt nyomásgyakorlás segít, mert a Miniszterelnök a Pénz és a népnyúzó Bankok mellé állt.

Nem beszédeket akarunk már tartani, hanem minden eszközzel fellépni a népet sanyargató bankok ellen, akár síppal, dobbal, kereplővel és lehető legnagyobb hangzavarral. Itt már a beszédek nem segítenek, itt már a tettekre van szükség. Elszántan tervezzük, hogy akkora nagy létszám gyűlik össze, hogy a Miniszterelnök kijön, és maga személyesen mondja el, DE NEM IGÉRGETVE, mert azzal már tele a parlament pincéje, padlása, hanem a NÉP akaratát képviselve, megállítja az egész társadalmat érintő elszegényesedési és népirtási bűnözést.



A megmozdulás határozott célja, jogaink megvédése és az elszegényedés megállítása.



A munkavállalóknak, a hitelt felvevőknek okozott súlyos károk elleni közös tiltakozás jegyében szeretnénk, érvényt szerezni, alapvető jogainknak.




Tisztelt Magyar Polgárok!



Eljött az idő, hogy félre tegyünk, párt vagy eszmei hova tartozást, most nem az elveinket, hanem az egységet kell hangoztatnunk KÖZÖSEN EGYSÉGBEN CSELEKEDNÜNK a CSALÁDUNKÉRT AZ IGAZUNKÉRT! VILÁGRA SZÓLÓ ÉGBEKIÁLTÓ GYALÁZATBAN, TOVÁBB ÉLNI NEM LEHET.



A „Fehér Kéményseprők” Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége ezen felhívással hív minden MAGYAR POLGÁRT, Szeptember 12. 11 órára a Kossuth térre, a szakszervezetek megmozdulására rácsatlakozva



„Össznépi GIGA Csődületre”

A mozgalom keretében meg kell akadályozni, hogy a HITELT felvevő Magyar Polgáraink ne kerüljenek az utcára a bankok kapzsisága végett.

A „GIGA” tiltakozás a kormány elmúlt két évben hozott döntései ellen tarjuk, melyek súlyos hátrányt okoztak minden magyar állampolgárnak Szenvedő részesei voltunk a kormány megszorító intézkedéseinek, az alaptörvények felesleges módosításainak, a bankok tisztességtelen, törvénybe ütköző hitelpolitikájának és az eljárásukat eltűrő, a nyilvánosság előtt is a bankok mellé álló, őket és csalásaikat megvédő kormány ellen, aki az élethez való jogot figyelmen kívül hagyja. Az alkotmányos jogainkat csorbítva hoznak meg népellenes további el szegényesítéshez vezető törvényeket.

Teljes mértékben kimondható a bankok megtévesztő magatartása, valamint büntetőjogi felelősségük a „deviza alapú” kölcsönszerződések esetén is.



Mellékletben küldjük a felhívást, amit kérünk terjeszteni a lehető legszélesebb körben, egyben minden MAGYAR érezze át a súlyát annak, hogy amennyiben otthon marad, nem oldja meg senki a problémáját, mert a kormányt a jelenlegi döntéseik alapján nem érdekli, hogy ki és hány millió család kerül az utcára. Mindenki értse meg, hogy a demokratikus szavak már nem segítenek, itt már a tettek és az ÖSSZEFOGÁS segít, annak érdekében, hogy közösen meg tudjuk menteni a családját, az életét a gyermekeit.

Kérünk mindenkit, hogy vegyék komolyan, e demonstrációs felhívást, mert csak a tisztességes nagy létszámú kormányra gyakorolt nyomásgyakorlás segít, mert a Miniszterelnök a Pénz és a népnyúzó Bankok mellé állt.

Nem beszédeket akarunk már tartani, hanem minden eszközzel fellépni a népet sanyargató bankok ellen, akár síppal, dobbal, kereplővel és lehető legnagyobb hangzavarral. Itt már a beszédek nem segítenek, itt már a tettekre van szükség. Elszántan tervezzük, hogy akkora nagy létszám gyűlik össze, hogy a Miniszterelnök kijön, és maga személyesen mondja el, DE NEM IGÉRGETVE, mert azzal már tele a parlament pincéje, padlása, hanem a NÉP akaratát képviselve, megállítja az egész társadalmat érintő elszegényesedési és népirtási bűnözést.



A megmozdulás határozott célja, jogaink megvédése és az elszegényedés megállítása.



A munkavállalóknak, a hitelt felvevőknek okozott súlyos károk elleni közös tiltakozás jegyében szeretnénk, érvényt szerezni, alapvető jogainknak.

Fehér Kéményseprők: http://www.feherkemeny.hu/

2011. augusztus 30., kedd

Bíró Ica kifakadt: két barátnője is öngyilkos lett a hitelük miatt - Mok...

Egy ÚJABB maffia áldozat. Hahóóó !!! Még, Magyarország.?

Kilakoltattak egy 60 éves férfit kedden Székesfehérváron, ingatlanát már korábban elárverezték, kiköltöztetését a jogvédők sem tudták megakadályozni.
A kilakoltatás azután történt, hogy a férfi házát hiteltartozásának fejében elárvereztette a pénzintézet. A 2008-ban 42 millió forintra értékelt, felújított épülethez 14 millió forintért jutott hozzá az árverésen megjelent egyetlen licitáló. Az adós az árverést követően előbb kifogással élt a bíróságnál az árverezésen befolyt összeg felosztásával kapcsolatosan, majd a jogvédők javaslatára a kilakoltatásra kitűzött napon keresetet nyújtott be a végrehajtás megszüntetését - azaz a bankkal kötött alapszerződés érvénytelenségnek megállapítását - és a végrehajtás felfüggesztését kérve. A bíróság végrehajtás megszüntetése iránti perben elutasította a felfüggesztés iránti kérelmet. Az adós a végzés ellen fellebbezést nyújtott be.
A bíróság ilyen esetekben köteles a végrehajtást kérőnek észrevételezésre kiadni a fellebbezést, a kilakoltatás felfüggesztésére azonban nem volt lehetőség. A nyolcnapos határidő lejárta után a fellebbezés a Fejér Megyei Bíróságra kerül - mondta Gieszné Boda Orsolya, a megyei bíróság szóvivője.
A kilakoltatás rendőrök és több jogvédő jelenlétében folyt. Az idős férfi ingóságait a telken levő garázsban raktározták el, ő pedig délután még nem tudta, hol talál átmeneti szállást. Kutyáját egyelőre a jogvédők vették magukhoz. Kozma József, a Magyar Közösségi Garancia Kft. Jogsegélyszolgálat képviselője azt mondta, csak hétfőn értesültek a kilakoltatásról. A kilakoltatott, februártól nyugdíjas férfi elmondta, hogy 18 millió forint hitelt vett fel, 3 évig törlesztette, de adóssága mostanra 29-30 millió forint körül lehet. Egy hete kapta meg az értesítést arról, hogy az új tulajdonos kérte a kilakoltatását. Elkeseredetten úgy fogalmazott, hogy a maffia áldozata lett.
(MTI)- Kuruc.info



2011. augusztus 27., szombat

275/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet a szerződésekben előírt kamat

Íme újabb bizonyítéka a rendszer aljasságának minden résztvevőjével együtt.

Ez a törvény 1996-os , mivel 2004-ben EU tagok lettünk s mint köztudott az EU törvények felül írják a hazai törvényeket. Ezért a kormány ,kormány rendelettel erősítette meg „a kifosztás törvényét”. Még mielőtt valami hiba történne ez ügyben.


Ha elolvastad keresd fel az O.GY. képviselődet - mindegy melyik p’árt-hoz tartozik- s tégy a” legjobb belátásod szerint”. Csak megjegyzem ,az akasztófának mindegy hogy a voksolt ( és nem választott, mivel az nem volt) képviselőnek van-e szabad mandátuma és mentelmi joga vagy nincs!

275/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet



a szerződésekben előírt kamat egyoldalú módosításának feltételeiről


A Kormány a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. § (1) bekezdésének o) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

1. § (1) A pénzügyi intézmény a fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés kamatát az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamat mértékére ténylegesen hatást gyakorló, az alábbi feltételek bekövetkezése esetén módosíthatja:

a) a hitelező (2) bekezdés szerinti forrásköltségeinek, forrásszerzési lehetőségeinek kedvezőtlen változása,

b) a hitelkockázat (4) bekezdésben meghatározott változása,

c) a hitelező adott tevékenységének költségeit növelő, a hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő jogszabályváltozás.

(2) A forrásköltségek, forrásszerzési lehetőségek kedvezőtlen változása az alábbi események közül legalább egynek a bekövetkezését jelenti:

a) jegybanki alapkamat emelkedése,

b) bankközi pénzpiaci kamatlábak emelkedése,

c) a hitelező lekötött ügyfélbetétei kamatának emelkedése,

d) a refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír kamatának emelkedése,

e) a pénzügyi intézmény hitelezési vagy lízingtevékenysége refinanszírozásául szolgáló hitel-, kölcsönszerződések költségének bizonyítható növekedése.

(3) A kamat mértékének százalékban kifejezett növekedése nem haladhatja meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételek változásának együttes hatása alapján meghatározott mértéket, figyelembe véve a hitelező forrásszerkezetét és annak változását.

(4) A kamat ügyfél számára kedvezőtlen módosítására a hitelkockázat változásai esetén is sor kerülhet:

a) a hitelező eszközminősítési vagy belső adósminősítési szabályzata alapján az adott ügyfél, illetve a hitelügylet magasabb kockázati kategóriába történő átsorolása esetén, ha az átsorolásra a kölcsön összegében vagy a fedezetül szolgáló ingatlan értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás miatt került sor, feltéve, hogy ez a változás a kölcsön visszafizetését jelentős mértékben veszélyezteti, vagy

b) a hitelező eszközminősítési vagy belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának növekedése esetén, ha a kockázat növekedése az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének emelését teszi indokolttá.

(5) A (4) bekezdés a) pontja alapján a pénzügyi intézmény nem módosíthatja a devizában nyújtott és forintban törlesztett hitel kamatának mértékét az ügyfél számára kedvezőtlenül, ha a kölcsön forintban meghatározott összege az árfolyamváltozás miatt emelkedik.

(6) A (4) bekezdés b) pontja alapján a pénzügyi intézmény nem módosíthatja a kamat mértékét az ügyfél számára kedvezőtlenül, ha a fogyasztó nem esett 30 napon túli fizetési késedelembe.

2. § (1) E rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) E rendelet szabályait annak hatálybalépését megelőzően, fogyasztóval kötött lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés e rendelet hatálybalépését követő módosítása tekintetében is alkalmazni kell.

forrás: Posta Imre


Szerk.megj: Fontos lett nagy hireten megalkotni azt a rendeletet, amely a jogtalan gazdagosást törvényesíti, amely a kifosztást törvényesíti .?




2011. augusztus 26., péntek

A rejtélyes svájci frank nyomában

Kérdezd meg, ne a gyógyszerészt, hogyan egyeztettek a bankok Gyurcsánnyal a deviza-hitel kibocsátása előtt? Mert ilyen csaláshoz kollektív közreműködés kell. Mesterházy nem nyilatkozik az ügyről... 2011. augusztus 25. Közélet
Olvasd végig, majd vond le a megfelelő következtetéseket.
Ja, és ne felejtsd el továbbküldeni, hogy minél több emberhez eljusson!

A tudatlanságunkat használják ki a bankok.


A rejtélyes svájci frank nyomában

A hazai bankok arra hivatkozással emelnek folyamatosan a „deviza alapú” hitelek kamatain, illetve azért kérik a mindenkor aktuális deviza-árfolyam szerint kiszámított részleteket, mert arra hivatkoznak, hogy az általuk kihelyezett hitelek forrását nekik a nemzetközi pénzpiacon kell beszerezniük, és devizában kell törleszteniük.



http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/08/15/tularazzak_frankhiteleiket_a_bankok/



http://os.mti.hu/hirek/70048/120_szoros_a_kamat_a_deviza_hitelekre



Annak ellenére, hogy nem vagyok közgazdász, megkockáztatom, hogy ez egész egyszerűen nem igaz, mindössze arról van szó, hogy a hazai bankok ezen a jogcímen is extra profitra próbálnak – nem kevés sikerrel – szert tenni. A deviza alapú hiteleknek semmi köze sem a svájci frankhoz, sem az euróhoz, sem a japán jenhez, sem bármilyen más devizához. A deviza, a szerződés szerint is kizárólag az elszámolás alapja, ugyanígy megállapodhattak volna a felek abban is, hogy a hitel összegét a „brent” nyersolaj hordónkénti árában fejezik ki, aminek szintén nemzetközileg jegyzett ára van. Ez esetben olaj-alapú hitelekről beszélnénk, de senki nem feltételezné, hogy a bank valóban nyersolajat fog vásárolni az általunk befizetett törlesztő részletekből. Ezen hitelek egyszerű forint hitelek, amelyeket a bank forintban folyósított, az adós pedig forintban tartozik visszafizetni.



Alább részletesen kifejtem, hogy miért jutottam a fenti megállapításra.



1.) A bankok hozzájárultak az árfolyam rögzítés bevezetéséhez. Mint ismeretes, az adósok szerződésmódosítás útján 2015.-ig rögzíthetik a svájci frank és az euro árfolyamát. A rögzített árfolyam és a tényleges árfolyam közötti különbözet pedig egy külön számlán halmozódik, melyet az adós a türelmi időszak után köteles a banknak visszafizetni. Amennyiben igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, kézzel-lábbal tiltakoztak volna az árfolyamrögzítés ellen, hiszen akkor nekik kellett volna „saját zsebből” kipótolni az ügyfelek által fizetett törlesztés és a valós árfolyam közötti különbözetet. Nem tartom valószínűnek, hogy a hazai bankok ekkora áldozatot vállalnának az ügyfelekért.



2.) A kereskedelmi bankok kínálatában egyaránt szerepelt a svájci frank, az euro és a japán jen alapú hitel. Honnan tudták a bankok, hogy milyen arányban kell az egyes deviza forrásokat beszerezni? Valóban kizárólag svájci frankot vásároltak a svájci frank alapú hitelek finanszírozásához? Ez utólag követhetetlen, hiszen az ügyfél már csak forintot lát, a frank csupán papíron létezik. Jogosan kéri-e a bank a svájci frank árfolyama szerint a törlesztést, ha a forrást egyébként pl. euroban szerezte be? Tudja-e igazolni a bank, hogy egy konkrét ügyfél hitelét milyen forrásból folyósította? Ehhez kapcsolódóan a bank tudja-e igazolni a hitelkihelyezéshez szükséges deviza források beszerzését?



3.) Az ügyfél nem törlesztheti devizában a tartozását. Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, elfogadnának az ügyfelektől devizát is, hiszen akkor nem kell vásárolniuk. Ezzel szemben, ha az ügyfél befárad a bankjába és közli, hogy svájci frankhoz jutott és szeretne törleszteni, a bank a frankot vételi árfolyamon átváltja forintra, majd eladási árfolyamon visszaváltja frankra és ezt számolja el törlesztésként. A szerződések éppen ezért tartalmazzák azt a kitételt, hogy az ügyfél minden esetben forintban köteles törleszteni, nehogy valaki megfossza a bankot a jól megérdemelt hasznától.



4.) A szerződések – természetesen díj ellenében – a futamidő alatt átdolgozhatóak más devizanemre vagy forint alapúra. Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, természetesen nem tennék lehetővé, hogy az ügyfél forint alapúra módosítsa a szerződését, hiszen akkor az azt követő árfolyamváltozás kizárólag a bank kockázata lenne.



5.) Az összes hazai bank vállalkozások számára kidolgozott ajánlatában megtalálható az úgy nevezett „multicurrency”, magyarul „többdevizás hitel” Ez azt jelenti, hogy az ügyfél a hitel futamideje alatt bármikor megváltoztatja az elszámolás devizanemét. Akár hetente is. Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, természetesen nem tennék lehetővé ezt a fajta szerződést, hiszen nem tudják előre, hogy az ügyfelek milyen devizában kívánják nyilvántartani a hitelüket, tehát nyilvánvaló, hogy a bank nem abban a devizában szerzi be a forrást, amiben a hitelt nyilvántartja. Ez a fajta banki termék egyértelműen mutatja, hogy ahhoz a devizához, amelyben a bank az adósságot nyilvántartja, sem az ügyfélnek sem a banknak, sem az adósságnak semmi köze.



http://www.budapestbank.hu/szolgaltatas/vallalat/finanszirozas-bkonstrukcio-hitel-tobbdevizas-multicurrency-hitelek.php



http://www.erstebank.hu/hu/21052417.html



6.) A bankok, mint minden vállalkozás, közzéteszik éves beszámolójukat. Ezen beszámolók, a mérlegek, bárki számára szabadon hozzáférhetőek.



http://www.e-beszamolo.kim.gov.hu/kereses-Default.aspx



Ebből látszik, hogy milyen követelései és milyen kötelezettségei vannak az adott vállalkozásnak, jelen esetben banknak. A mérlegekben nyoma sincsen a nagy összegű, külföldről beszerzett forrásoknak. A bankok hitelállománya nagyságrendileg megegyezik a betétállománnyal, tehát nem igaz, hogy kizárólag külső forrásból finanszírozzák a hitelkihelyezéseket. Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, akkor ennek a beszámolóban meg kellene jelennie. Bármelyik bank beszámolóját áttekintve láthatjuk, hogy nincsenek a kihelyezett hitelek nagyságrendjét elérő kötelezettségek más pénzintézetek felé. (A 250/2000 (XII.24.) Korm. rendelet szabályozza, hogy ezen kötelezettségeket miként kell a beszámolóban feltüntetni.) A bankok kommunikációja szerint ma, Magyarországon a bankokban egyetlen fillér lekötött betét, folyószámla nincsen, hiszen a bankoknak hitelt kell felvennie ahhoz, hogy hitelt helyezzen ki, amelyeket kizárólag a befolyt törlesztő részletekből tud visszafizetni. Ez nyilvánvalóan nem igaz. A témához tartozik még az ún. „multiplikátor” hatás is. Ehhez tisztázni kell a kötelező tartalékráta és a multiplikátor fogalmát.



Kötelező tartalékráta (t)

A kötelező tartalékráta a központi bank által meghatározott tartalékolási arány. A kereskedelmi bankok a velük szembeni folyószámla-követelések összegének ezen hányadát kötelesek jegybankpénz formájában tartalékolni a központi banknál vezetett számlájukon.



Egyszerű pénz-multiplikátor (1/t)

A kötelező tartalékráta reciproka - 1/t - amelyik kifejezi, hogy egységnyi jegybanki pénz hányszorosának megfelelő kereskedelmi banki pénz kerülhet fogalomba.



A Hpt. 75.§ (2) bekezdése szerint a kötelező tartalékráta a tárgyévi adózott eredmény 10%-a. Tehát, ha egy banknak 1000 Ft betétje van, akkor abból 900 Ft-ot hitelként kihelyezhet. A felvett hitelt az adós elkölti, például lakást vásárol belőle. Az eladó a vételárat, tehát 900 Ft-ot befizet a bankszámlájára. A számlavezető bank a 900 Ft betétből 810 Ft-ot hitelként újra kihelyezhet. És így tovább. Látható, hogy a bankok a semmiből „teremtik” a pénzt, a náluk elhelyezett betétek tízszeresét helyezhetik ki hitelként. Ebből is látszik, hogy a bankoknak nem szükséges hiteleket felvenni ahhoz, hogy hiteleket folyósítsanak.



7.) A kölcsönszerződések kivétel nélkül ingatlanfedezet mellett jöttek létre. Ez a fedezet biztosítja a banknak, hogy akkor is a pénzéhez jut, ha az adós nem fizet. Ez az oka annak, hogy a bankok kizárólag a jelzálogfedezet értékének meghatározott részéig folyósítottak hitelt. Például, ha egy 10.000.000.- forint értékű lakás a fedezet, a bank legfeljebb 6.000.000.- forint összegű hitelkérelmet fogadott be. A szerződések rögzítik, hogy ha a fedezet értéke lecsökken, a bank jogosult pótfedezet bevonását kezdeményezni vagy a szerződést felmondani. Ez logikus, hiszen, ha csökken a biztosíték értéke, a bank kielégítése veszélybe kerül. A svájci frank árfolyamának emelkedése miatt az adósok fennálló adóssága akár a duplájára is emelkedhetett. Fenti példánknál maradva, a felvett 6.000.000.- forint hitel mára akár 14.000.000.- forintra is emelkedhetett, azonban a fedezetül lekötött lakás értéke továbbra is 10.000.000.- forint vagy kevesebb. Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, azonnal pótfedezet bevonására szólítanák fel az adósokat, hiszen követelésük jelentős részére semmiféle fedezet nem áll rendelkezésre. Ebből egyértelműen következik, hogy a bankok azért fogadják el továbbra is az eredeti fedezetet, mert kizárólag az eredetileg folyósított hitelösszeg biztosítása áll érdekükben, nem pedig a kétszeresére duzzadt tartozásé. Ebből is látszik, hogy a svájci franknak semmi köze a szerződéshez.

A jelenlegi kormány nem tudja mi a deviza alapú hitel. Vagy tudja, ami rosszabb ezért kell 75 éves korig fizetnie az átvert ügyfélnek.

Székesfehérvár, 2011. augusztus 23.

-Szabad Hírek-

2011. augusztus 25., csütörtök

Élőlánccal meghiúsították a budaörsi árverezést.

Budaörsön csütörtökön civil élőlánccal meghiúsították azt az árverezést, amelyen Kovács István devizahiteles, a Magyar Szociális Fórum (MSZF) szervezőjének érdi otthonát akarták kalapács alá bocsájtani – közölte az MSZF.

Az MSZF szervezőjével szolidáris, köztük távolabbi településekről érkező emberek egymásba karolva elállták Schmör Ákos árverező irodájának bejáratát, majd a licitálás meghirdetésekor tömegesen benyomultak az irodába, kiszorítva onnan minden esetleges érdeklődőt, köztük a neppereket. Az árverező megkérdezte, van-e érdeklődő a lakás iránt, mire a jelenlévő kb. 60 civil kórusban felelte, hogy nincs. Ennek hatására az árverezést sikertelennek nyilvánította és fél évvel elnapolta.

Kovács István lakásának elárverezését május 26. óta immár másodszor hiúsították meg társadalmi összefogással. Az élőláncban otthonvédők, jogvédők, ügyvédek és kisebb pártok vezetői vettek részt, köztük Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke.

Az árverezés meghiúsulása nem jelenti, hogy végleg lekerült volna a napirendről az MSZF szervező otthonának értékesítése. A Szociális Fórum szerint megnyugtató megoldást csak az hozhat, ha megtiltják azoknak a családoknak a kilakoltatását, akik – mint Kovácsék - azért váltak fizetésképtelenné, mert kellő jövedelem híján nem tudtak eleget tenni a bankok tisztességtelen és törvénytelen követeléseinek.

A magyar civil társadalom két nap leforgása alatt a második eredményt könyvelhette el a Magyar Szociális Fórum mozgósításával: szerdán a 90 éves székesfehérvári Vincze Józsefnét és rokkant fiát sikerült megmenteni a kilakoltatástól.

Pénteken újabb kiállás következik: Élőlánccal veszik körül a Bankszövetség budapesti épületét a József Nádor téren tiltakozásul a kormány bankokkal kötött júniusi kiegyezése miatt, melynek legfőbb kárvallottjai a Hitelkárosultak. Az érintettek önszerveződő megmozdulását az MSZF teljes mértékben támogatja, mozgósít rá, képviselője pedig felszólal – áll a csütörtökön kiadott közleményben.

hirforrás: http://mszfszk.hu/index

2011. augusztus 23., kedd

Közlemény 2011. augusztus 23.

AZ OTP Faktoring Zsarolással történő ingatlan szerzései ellen minden eszközzel fel kívánunk lépni!
Közlemény 2011. augusztus 23.


Felhívás!

AZ OTP Faktoring Zsarolással történő ingatlan szerzései ellen minden eszközzel fel kívánunk lépni!

A Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége felhívással fordul minden segíteni akaró és tudó emberhez valamint az OTP Faktoring által zsarolt és tönkretett károsultakhoz.

Egyre több sértett keresi meg szövetségünket és mondja el, írja le, az OTP Faktoring csalásait, zsarolásait és embertelen aljas ügyfél kezelési módszereit. A megkeresések és elmondások alapján nem riadnak vissza a törvénytelen eszközöktől sem.

Az adósok megkeresései alapján, tudomásunkra jutott az is, hogy az OTP Faktoring két megtermett szép szál legénye megkeresi az adósokat és arra kényszerítik őket, „kedvezményt” adva, hogy írjanak alá új szerződést. Melyet 60 hónapra ők adnak és csak az - az egy lehetőségük van, hogy aláírják, ellenkező esetben másnap jönnek a végrehajtóval és kilakoltatják. (ezek szerint valóban összejátszanak a végrehajtókkal?)

Kérjük, aki szembesül ezzel a ténnyel, vagy megjelenik a két szál legény, NE engedjék be, NE írjanak alá semmit, még kényszer ellenére se. Valamint egyszerre értesítsék a helyi rendőrséget, valamint a „Fehér Kéményseprőket”, hogy együttesen meg tudjuk tenni a zsarolás és csalás bűntett elkövetésében a büntető feljelentést!

Egyet NEM értünk, hol van ilyenkor a Csányi úr és a Tisztelt Nyomozó hatóság?

Itt az OTP Faktoring és a végrehajtó a király?

Több ízben tettünk büntető feljelentést az OTP Faktoring ellen is, de minden esetben elutasították, még a nyomozást sem rendelték el, arra hivatkozva, hogy nem tudunk egyetlen egy károsultat sem NÉV szerint bemutatni, aki bizonyítani tudja, saját esetével az OTP Faktoring VISSZAÉLÉSEIT!

Ezért ha van olyan személy, aki hajlandó velünk összefogni az OTP Faktoring bűnözései ellen vegye fel a kapcsolatot az alábbi címen info@feherkemeny.com velük, hogy minél hamarabb megindíthassuk a büntető eljárást a bűnözők ellen.

Nem KELL hajléktalanná, nincstelenné válnia, van segítség, csak tenni kell érte a családjáért, az igazáért, önmagáért.



CSAK CIVIL ÖSSZEFOGÁSSAL VÉDHETJÜK MEG EGYMÁST!



Budapest, 2011. augusztus 23.
www.feherkemeny.com Email cím: info@feherkemeny.com; Telefon: 06-20/ 399-5821

2011. augusztus 14., vasárnap

Senki ne merjen a bankoknak menni, mert a tűzzel fognak játszani !?

Nyílt levél



Tisztelt Csányi Sándor Otp Vezérigazgató és Gresa István Otp vezérigazgató-helyettes ! Az OTP vezérigazgató-helyettese – Gresa István – 2011. augusztus 11-i napon tartott sajtótájékoztatón többek között a Menedzsment Fórum internetes újság tájékoztatása szerint részben a következőket közölte: 1./ "Állunk a perek elébe, de kérdés, ki fogja majd azoknak a kárát megtéríteni, akik részt vesznek ezekben a perekben. 2./ "A tűzzel játszanak azok, akik ezt a stabilitást próbálják megrengetni". Én, alulírott Kirchner Gézáné más ügyből kifolyólag, engedjék meg, hogy had reagáljam le Gresa Úr fenti kijelentéseit. Jogszabályi hivatkozásokba most nem mennék bele. Gresa Úr nyilvánosan megfenyegette az embereket, adósokat, mely már Btk-ba ütköző cselekmény. Az első pont szerint már tudja, hogy akik perelni készülnek, el fogják veszíteni . A második pontban idézett kijelentése is Btk-ba ütköző cselekmény. Önök hivatalosan tönkretettek embereket, Önök a törvények felett állnak, melyhez az állam, a Bíróságok, a Pszáf, és a Gvh is asszisztált. Fentiek bizonyítékaként elmesélem történetem. A „ NAGY OTP „ –vel szemben 2006.11. óta próbáltam igazamat bebizonyítani. Jogszabályokkal dolgoztam, így úgy gondoltam, mint utólag kiderült, hogy naivan tettem ezt, mely bizonyítja Gresa Úr fenti kijelentéseit. Először levelezgetést folytattam az OTP-vel, közben a Pszáf-al is, hátha jogszabályilag alátámasztott levelezéseim eredményre vezetnek. A Pszáf bejelentésemre elindította a vizsgálatot, majd mindig azt a választ kaptam tőlük, hogy az Otp már kialakította álláspontját. Ez volt a nagy kivizsgálásuk, kötelezettségüket megszegték, ezáltal asszisztáltak az Otp-nek. Miután leveleim nem vezettek eredményre , Bírósághoz fordultam. A bírósági herce-hurcának idén januárban lett vége. Keresetemet az Ítélőtábla más okból (bírósági eljárási hiányosságok sorozata vezetett az eredményre ) ugyan elutasította, de megjegyzésként kimondta az igazamat. A ügy kezdete óta ( 2006.11 ) rengeteg hivatali jogszabálysértéssel , visszaéléssel találkoztam, melyeket papírokkal tudok alátámasztani. És az ügy pikantériája még, hogy ezek után még Én fizessek, mint átvert ügyfél, 180.000,- Ft ügyvédi költséget az Otp jogi képviselőjének munkájáért, aki mellesleg az Otp alkalmazottja, és a képviseletért kapja a vélhetően nem kevés munkabérét. Tisztelt Címzettek ! Úgy látszik, és szintén alátámasztja Gresa Úr kijelentéseit, hogy a jogszabályok, törvények betartása csak a jogtudatlan állampolgárokra vonatkoznak, csak nekik kell betartani. Hogy is van ez ? Önök még az ombudsmani megállapításokra, felhívásokra is fittyet hánynak. Gondolok itt az Önök által eltörölt 0 %-os végtörlesztési díjra, melyet egyoldalúan megszüntettek. Nekem közel 1 millió Ft-ot jelentett . A fentiekben már vázolt jogtalan intézkedésük miatt kényszerültem nem létező deviza alapú hitelt felvenni. A Pszáf-hoz sokan tettek bejelentést a végtörlesztési díjjal kapcsolatban az ügy kivizsgálására, és milyen meglepő, nem vizsgálták ki. Tehát Önök a törvények felett állnak. Továbbá ! Az illetékes Ügyészség is kimondta igazamat, de elutasította feljelentésemet azzal, hogy a bűncselekmény már elévült. Érdekes ! Fenti ügyemből kifolyólag nekem személy szerint több tízmillió Ft kárt okozott az Otp jogellenes intézkedése, és vélhetően nem én vagyok így egyedül. Önök hivatkozhatnak Üzleti szabályzatokra, Ászf-ekre. Senki sem ellenőrzi, hogy azok egyoldalúak, jogszabályellenesek, csak az Önök érdekeit szolgálja, melyek semmibe veszik az adósok Alkotmányban rögzített állampolgári jogait, valamint ellentétesek a Ptk, Hpt egyes rendelkezéseivel. Lehet nyilvánosan fenyegetőzni és megfélemlíteni embereket!!! Én személy szerint , mások érdekében is tovább fogom vinni az illetékes szervekhez ügyemet kivizsgálás céljából. És ez nem fenyegetőzés, mindent alá tudok támasztani iratokkal. Addig nem nyugszom, még le nem leplezem ezt a bűnszövetséget. Tisztelt Címzettek ! Hány embert akarnak még hivatalosan engedélyezve anyagilag, pszichikailag tönkre tenni , megfélemlíteni ? Hány embert akarnak az öngyilkosságba kergetni ? Tudják ölni nem csak fegyverrel, de pszichikai ráhatással is lehet. És ez is megvalósítja a Btk azon rendelkezését, tömeges népirtás. Kisgyerekes családokról, nyugdíjasokról, aktívan dolgozó embereket tettek tönkre hivatalosan, egyoldalúan engedélyezve. Ezeknek az embereknek már lassan a levegőért is pénzt kell fizetniük. A fentiekben előadottak valóban alátámasztják Gresa Úr szavait. Valamint azt is, hogy Önök a törvények felett állnak, amihez hivatalos szervek is asszisztálnak. Amennyiben levelemet hiteltelennek tartják, abban az esetben egy személyes megbeszélés keretében szívesen bemutatom Önöknek a kb. 5 kg- nyi iratanyagomat. Gresa Úr nem hiába nyilatkozott arról, hogy „ állunk a perek elébe „. Valamit nagyon tud, azt, hogy az adósok eleve vesztesek lesznek. Vajon miért ? Nem vagyunk az Önök alárendeltjeik, és jó lenne , ha minket, mint ügyfeleket, adósokat is emberszámba vennének, tekintettel lennének törvényekben meghatározott jogainkra. Önök semmiben sem különböznek tőlünk ! De valamiben mégis. Fizetésükben, erőfölényükben, amivel visszaélnek. És nem azon kellene gondolkozniuk, hogy év végén vajon mekkora adózott eredményt fognak realizálni a hivatalosan, jogszabályellenesen tönkretett ügyfeleik kárára. Felszólítom Önöket, hogy a nyilvános fenyegetőzést, megfélemlítést hagyják abba!

Maradok tisztelettel, Kirchner Gézáné Budapest, 2011-08-13.

2011. augusztus 10., szerda

A hitelszerződés semmisségének bejelentése a banknál!

http://www.utolag.com/KiutTobbszemkozt0811.htm


A Magyar Szociális Fórum - Szociális Kerekasztal ezennel a Hitelkárosultak rendelkezésére

bocsájtja Makkos Albert megoldását a szerződés semmisségének
megállapításáról
. A szerző így ír: A devizaalapú hitel
szerződések számos eleme megalapozza a semmisség
megállapítását. A Ptk. 234. § (1) bekezdése szerint nem kell
a bank ellen eljárást kezdeményezni, elegendő, ha a
hitelfelvevő a semmisséget a banknak bejelenti, hiszen a
törvény szerint a semmisség megállapításához külön eljárásra
nincs szükség.
Makkos a hitelfelvevő figyelmébe ajánlja,
hogy az eljárást csak ügyvédi közreműködéssel indítsa el.

MEGOLDÁS

A DEVIZAALAPÚ HITELEK

HITELFELVEVŐK ÁLTALI RENDEZÉSÉRE

I.

ELJÁRÁSI JAVASLAT

A bankok a devizaalapú hiteleket piaci bevezetésük előtt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével, és vélhetőleg más jogi szervezetekkel és szakemberekkel ellenőriztette. Ez helyes, sőt kötelező eljárás. Emiatt nyilatkozhatott Dr. Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára 2011. augusztus 2-án 13:05-kor a Lánchíd Rádióban, hogy a bankok a hitelezés során betartották a törvényeket.

A Szociális Kerekasztal a hitelfelvevők pernyertessége érdekében olyan tényeket tárt fel, amelyeket a bankok nagy valószínűséggel az előzetes ellenőrzés során nem terjesztettek elő a PSZÁF és a jogászok részére. A hatóságok figyelmét így ezek elkerülhették. A következő területek alapos elemzése a hitelfelvevők pernyertességi esélyét lényegesen megemelik:

  • a carry trade fogalma és alkalmazási területe,
  • a bankok által előre ismert svájci frank árfolyam emelkedése,
  • az elhallgatott svájci jegybanki referencia kamat.

A Szociális Kerekasztal a jogi megoldás kialakításánál arra törekedett, hogy

ü a hitelfelvevőknek a peres eljárás ideje alatt, ne az egyre emelkedő törlesztő részletet kelljen fizetni, hiszen mikorra a pert megnyerheti, időközben a bank a szerződést fizetési elmaradás címén felmondhatja,

ü a nehéz anyagi helyzetben lévő hitelfelvevők ne kerülhessenek olyan helyzetbe, hogy pénz hiánya miatt nem tudják a jogi eljárás költségét fedezni.

ü a jogi megoldás ne csak a hitelfelvevők érdekét képviselje, hanem a bankoknak is reális és elfogadható megoldást jelentsen,

A hitelfelvevő a jogi eljárást csak ügyvédi közreműködéssel indítsa el! A bankkal folytatandó jogi eljárás olyan összetett folyamat, amelynél minden szónak jelentősége van, minden döntést előre szakmailag át kell látni és gondolni. Az ügyvéd költsége pedig akár az eljárás egyéb kiadásain keresztül is megtakarítható.

A megoldás lépései a következők:

  • A hitelfelvevő bejelenti a banknak a semmisség tényét, és jogi indokait. Ugyanebben a levélben megírja, hogy a szerződést annak megkötésétől forint alapon létrejött szerződésnek tekinti, és jövőben a törlesztő részletet a forint alapú elszámolás szerint fizeti. Célszerű egy elszámolást mellékelni, mellyel alátámasztja, mennyit kell fizetnie. Az eddigi túlfizetését tőkecsökkentésre számolja el. Az esedékességkor a kiszámított törlesztő részletet ki is fizeti. A semmisség nem azt jelenti, hogy a hitel törlesztő részletét nem kell fizetni! Egyébként, aki ki akarja és tudja egy összegben fizetni a tartozását, annak a semmisség megállapítása erre egy jó lehetőség. A semmisség ugyanis a szerződést megszünteti és a felek között az eredeti állapot áll helyre. A forint alapú hitel egy másodlagos megoldás, hiszen a hitelfelvevőknek jellemzően nincs lehetőségük arra, hogy a semmisség megállapítása kapcsán az eredeti állapot létrejöttével egy összegben kifizessék fennmaradt tartozásukat.
  • A banknak a hitelszerződés szerint jogában áll a szerződést felmondania, és bármelyik közjegyzőtől a végrehajtáshoz a tanúsítvány kiállítását kérni. A banknak ez a lépése csak oly módon kerülhető el, ha minden közjegyző a semmisségről tértivevényes levélben értesítést kap. Az ügyvédnek lehetősége van, hogy egy levélben akár 10-20 ügyfél levelét is fel tudja adni, ami az egy főre eső postaköltséget lényegesen csökkentheti.

A Ptk. 234. §. (1) szerint „A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.” A banknak címzett írásos bejelentés tehát törvényes. Bármely további lépés előtt meg kell várni a bank nyilatkozatát, amely várhatóan vagy a semmiségi bejelentést vagy a semmisség indokát tekinti törvénytelennek. Alaposan feltételezhető, hogy mindkét vonatkozásban a hitelfelvevőnek van igaza, amit tényszerűen közölni kell a bankkal. A levélváltások fontosak, mert a bankkal való egyeztetés eredménytelenségét bizonyítani kell az elkövetkező jogi eljárásban.

A következő döntés kritikus: Kinek kell bizonyítani jogi állítását. A bizonyítás ugyanis a szükséges jogi lépés megtételével jár együtt, ami a perköltség fizetését is maga után vonhatja. Emiatt a további folyamat két irányban is haladhat.

HITELFELVEVŐ BIZONYÍTÁSA

A hitelfelvevő első lépésként választhatja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete keretében a kamarák mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület eljárását, amit a PSZÁF az alábbiak szerint jellemez.

https://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/panaszokrol/panaszkezeles_menete

A békéltető testület egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő eljárása keretében megkísérli, hogy egyezséget hozzon létre Ön és a pénzügyi szervezet között, ennek eredménytelensége esetén pedig határozzon a vitában. A békéltető testület határozata csak akkor kötelezi a pénzügyi szervezetet, ha annak alávetette magát. A békéltető testületek a területi gazdasági kamarák mellett működő független testületek, hatáskörüket és eljárásuk szabályait a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 18-39. §-ai tartalmazzák.”

A Pénzügyi Békéltető Testület költségszintje 20-30 ezer forint körül becsülhető. A tervezetben lévő díjszabást a következő honlap tartalmazza:

http://www.pszaf.hu/data/cms2311333/PBT_eljarasi_ktgek.pdf

Ha a bank nem működik együtt a Pénzügyi Békéltető Testület-tel, úgy bírságra számíthat. Az együttműködés azonban már azzal a feltétellel is teljesülhet, hogy egy levelet ír, amiben korábbi állásfoglalását megismétli. Továbbiakban a banknak dönteni kell, hogy aláveti-e magát az eljárásnak. Ha aláveti magát, úgy a Pénzügyi Békéltető Testület határozata bírósági határozattal egyenértékű. Ha a bank nem veti magát alá az eljárásnak, akkor a Pénzügyi Békéltető Testület nem hozhat érvényesíthető döntést. (Korábbi fogyasztóvédelmei eljárások tapasztalata szerint a bank nem vetette alá magát a Pénzügyi Békéltető Testület döntésének.)

Ha a Pénzügyi Békéltető Testület a hitelfelvevőre elmarasztaló határozatot hoz, úgy lehetősége van a fogyasztónak 15 napon belül a Pénzügyi Békéltető Testület döntésének bírósági úton való megtámadására. Ez a bírósági eljárás azonban csak a Pénzügyi Békéltető Testülethatározatának érvénytelenségét mondhatja ki. A bankkal kapcsolatos peres eljárásra új keresetet kell beadni a bíróságra. A döntésnél tehát figyelembe kell venni, hogy a bírósági eljárás elhúzódik, és két alkalommal is illetéket kell fizetni. Az illeték mértéke a perérték 6%-a, az illeték alapra és az illetékfeljegyzés a vonatkozásában a hitelfelvevő körülményei alapján az ügyvéd tud tanácsot adni.

Miután a Pénzügyi Békéltető Testület 2011. július 1-i hatállyal kezdte munkáját, tevékenységére nincs tapasztalat. (Pl. kik a bírák, a bírák jogi vagy pénzügyi szakemberek, ha jogi szakemberek, bevonnak-e pénzügyi szakértőket, stb. ?) A Szociális Kerekasztal nem tud egyértelmű tanácsot adni a Pénzügyi Békéltető Testület beiktatására.

Ha a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása nem vezet eredményre, a hitelfelvevő bírósági eljárást kezdeményezhet.

BANK BIZONYÍTÁSA

A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.”, vélelmezhető, hogy a bank nem tudja bizonyítani a semmisség bejelentésének jogtalanságát. Ebben az esetben a bankot terheli mind a bejelentés, mind a semmiség indokaira vonatkozó megállapítások bizonyítása. A banknak kell keresetet indítani, neki kell viselni a perköltséget. (A hitelfelvevő a perveszteség esetén fizeti a perköltséget és a banki ügyvéd díját is.) Ennek a változatnak nagy előnye, hogy nem kell a hitelfelvevőnek előzetesen kifizetni a bírósági illetéket!

Előfordulhat, hogy a bank nem indít keresetet, hanem díjelmaradás címén felmondja a szerződést. A közjegyzői végrehajtás lehetősége kizárt a közjegyzők részére történő semmiségi bejelentés alapján. A bank tehát csak a bíróságon kérhet végrehajtást. A bíróság azonban a végrehajtási záradék kiállítása előtt a tartozás elismerése miatt megkeresi a hitelfelvevőt, ahol lehetőség van a semmisség tényének előadására.

A szerződés semmisségi bejelentése esetén lehetősége van a hitelfelvevőnek a semmisség alapján a forinthitel törlesztő részletének megfelelő mértékű törlesztő részlet fizetésére. Ezt a mértékű törlesztő részletet azonban fizetni kell, hiszen ennek elmaradása esetén előfordulhat, hogy ugyan a pert megnyeri a hitelfelvevő, de a fizetés elmaradása miatt a banknak bekövetkezik a szerződéstől való elállás joga.

Ez a leírás a hitelfelvevők tájékoztatását szolgálja, hogy az eljárás folyamatát, költségvonzatát átlássák. A hitelfelvevők helyzete lényegesen eltérőek. Emiatt az eljárás is számos más formában előfordulhat. Az általános leírás nem jelent jogi felelősség vállalást, csak tájékoztatást. Viszont a leírás jól bizonyítja, hogy egy olyan összetett jogi eljárásról van szó, ami ügyvéd segítsége nélkül rendkívül kockázatos.

Az ügyvédi munkában is van specializáció. Vannak, akik a válóperekre, míg mások ingatlanra, büntetőre, stb. specializálták magukat. Célszerű, ha a pernél olyan ügyvédet választunk, aki hajlandó a per képviselete érdekében a pénzügyi ismereteket megszerezni.

II.

A DEVIZAHITELEK SEMMISSÉGE

A bankok a 2000-es évek elején, közepén kezdték meg a devizahiteleket kínálni, amely a jellemzően Svájc alacsony kamatszintje miatt kedvezőnek tűnt. Látszatra alacsonyabb volt a magyarországi forint kamatszintnél, ami miatt 2005-től a lakosság, majd a vállalatok és az önkormányzatok is tömegesen vettek fel devizahitelt.

A pénzügyi ismeretekkel nem rendelkező lakosság az elmúlt fél évszázad alatt legfeljebb csak utazása során találkozott külföldi fizetőeszközzel, és a devizahitel vonzatait sem látta át. A hitelfelvevők nem tudták, hogy a devizahitelek felvételkori kedvező helyzete csak látszólagos és átmeneti állapot.

A bankok a devizahitelek alkalmazása vonatkozásában megtévesztették a hitelfelvevőket, hiszen a devizahitel jellemző tulajdonságait nem mondták el, sőt olyan alkalmazásra beszélték rá a hitelfelvevőket, amely a számukra egyértelmű veszteséget eredményez. A jóerkölcsbe ütköző, megtévesztéssel létrejött szerződések a magyar polgárjog, a Ptk. 200. § (2) bekezdése szerint semmisnek tekinthetők.

Ptk. 200. §. (2) bekezdése szerint „Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.”

A Ptk. 234. § (1) szerint a semmisségre bárki határidő nélkül hivatkozhat, azaz közömbös, hogy a szerződés kötése, vagy a semmisség felismerése óta mennyi idő telt el. Nem kell külön (pl. bírósági) eljárás, elegendő személyesen írásban, vagy tértivevényes levélben bejelenteni a banknak a semmiséget.

Ptk. 234. §. (1) szerintA semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség”

A feleket a szerződés megkötésénél a hitelnyújtás és a hitelfelvétel szándéka vezette. Miután a devizahitel szerződés semmis, a szerződés érvényességi kellékei megfelelnek a forint alapon kötendő szerződésnek, a Ptk. 234. § (2) bekezdés szerint „ez utóbbi érvényes”.

Ptk. 234. §. (2)Ha valamely semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellenkezik.

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNY MAGYARÁZATA [KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, pg. 871.] szerint „A törvény tekintettel volt olyan esetekre, amikor a szerződés a maga egészében semmis ugyan, mégis megtalálhatók benne egy másik szerződésnek az elemei is, és ezt a másik szerződést érvényesnek el lehet fogadni. Ilyen esetekre tekintettel mondta ki a 234. § (2) bekezdése azt, hogy az érvénytelen szerződés keretei között megbúvó másik szerződés érvényes lesz, kivéve ha megállapítható, hogy ezt a felek nem akarták volna megkötni. Ez a rendelkezés összhangban van a tv. több más rendelkezésével is.

A semmis devizaszerződés keretei között a forint szerződés elemei megtalálhatók, így olyan mintha eredetileg forint szerződést kötöttek volna. Nem elegendő a bank részére a szerződés semmisségét bejelenteni, hanem közölni kell, hogy a devizahitel szerződését annak kötése időpontjától (ex tunc) tekinti semmisnek. A hitelfelvevő a szerződést forint alapon megkötött szerződésnek minősíti, és ez alapján hajlandó a forinthitel törlesztő részletét fizetni. A kamatszintre a Magyar Nemzeti Bank ajánlásának megfelelően hajlandó egy külső, a hitelnyújtó banktól független rögzített adathoz viszonyított kamatszintet fizetni, amely elv megfelel a Hpt. 209. §-ban megfogalmazott követelménynek. Kamatszintnek a 3 hónapos BUBOR + 1,5 % kezelési költséget tekinti. A hitelfelvevőnek a már megtörtént befizetések alapján egy mellékelt elszámítás szerint kell levezetni a jelenlegi tartozás szintjét. A jövőbeni fizetést pedig az annuitás szabályai szerint kell számolnia. A kiszámított törlesztő részletet pedig valóban fizetni kell.

A bankok a deviza hitelszerződéseket közjegyző által közokiratba foglaltatták. A közokirat révén a bank a saját adatai alapján fizetési elmaradás esetén kérheti a közjegyzőt a szerződés lezárására, és ezzel megnyílik a lehetőség az azonnali végrehajtásra. Ez csak egy módon kerülhető el, ha a közjegyző a banki bejelentő levéllel egyidejűleg megkapja azt a levelet is, amelyben tájékoztatják a banki szerződés semmisségéről. Egy semmis szerződésnél ugyanis a közjegyző nem állapíthatja meg a fizetésképtelenséget.

Ha a bank nem ért egyet a semmisségi bejelentéssel, akkor a banknak kell bírósági keresetet indítani. Ezzel az eljárási rend megfordul. A hitelfelvevőt a per idején nem terheli az egyre magasabb törlesztő részlet, azaz a per idején az irreális többletterhek miatt nem mehet tönkre.

A fenti eljárás hatására a szerződés úgy tekinthető, mintha a felek eredetileg forint szerződést kötöttek volna.

  • Kamat: a devizahitel kamata ma már akkora, mint a forinthitelé, a kamatszint tehát a mai kamatszinthez képest akár csökkenhet is.
  • Törlesztő részlet: a havonta fizetendő törlesztő részlet - forintban van a szerződés - az átváltási árfolyam elmaradása miatt mintegy 30-40%-kal csökken.
  • Tőketartozás: a semmisség miatt az eredetileg forintban folyósított hitel összegéből kell kiindulni. A már befizetett törlesztések a forintban folyósított eredeti hiteltartozást csökkentik. Elmarad a tőketartozás árfolyam emelkedése miatt felárazódása.

A semmisség tehát visszamenőleg szüntet meg minden olyan terhet, amely a svájci frank árfolyam emelkedéséből keletkezett.

III.

SEMMISSÉG BIZONYÍTÁSA

Az semmisség megállapítása során az ügyfélnek csak a szerződéskötés pillanatában fennálló okokra lehet hivatkozni.

A Ptk. 234. § magyarázata szerint a „A szerződés érvénytelensége esetén az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.”

A hitelnyújtók nem tájékoztatták a hitelfelvevőket a devizaalapú hitel valós pénzügyi körülményeiről.

Az alábbiakban felsorolt tények bizonyítják, hogy a devizaalapú hitelszerződés jogszabályba, ill. jó erkölcsbe ütközik, amelyek a Ptk. 234. §-nak megfelelően már a szerződés megkötésének időpontjában fennálltak a Ptk. 200. §. (2) feltételei.

A Ptk. szerint a hitelszerződések szereplői, a bankok és a hitelfelvevő egymással mellérendelt viszonyban lévő autonóm szereplők. A gyakorlatban a mellérendelt viszony nem érvényesült. A bank - mint a szolgáltatás nyújtója - a hitelt egy általa meghatározott formában alakította ki, és egységes szerkezetbe foglalva kínálta a hitelfelvevő részére. A hitelfelvevő jellemzően csak olyan mértékű döntési lehetőséggel rendelkezett, hogy felveszi-e a hitelt, vagy sem.

A jogilag mellérendelt viszony nem érvényesül a szerződő felek tudásszintjében sem. A szerződés lényeges minősítési szempontja, hogy a lakosság egy ilyen összetett pénzügyi konstrukció sajátosságainak pénzügyi ismereteivel nem rendelkezett és jelenleg sem rendelkezik. A lakosság éppen bonyolult termék vonatkozásában fennálló pénzügyi ismereteinek hiánya miatt fokozott bizalommal fordult a bankokhoz, és hagyatkozott a tanácsaira. Ilyen helyzetben a bankoknak a lakosság bizalmával visszaélni nem csak tisztességtelen, hanem a bankok cselekedetének megítélése vonatkozásában súlyosbító tényező is.

Ptk. 4. § (1) „A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

A bankok a hitelfelvevőket megtévesztették, így a hitelfelvevőnek jelentős anyagi hátrányt, magának pedig jogtalan és indokolatlan anyagi előnyt biztosítottak.

Az semmisség megállapítása során az ügyfélnek csak a szerződéskötés pillanatában fennálló okokra lehet hivatkozni.

A Ptk. 234. § magyarázata szerint a „A szerződés érvénytelensége esetén az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.”

A hitelnyújtók a következő területeken nem tájékoztatták a szerződéskötéskor a hitelfelvevőket a devizahitel valós pénzügyi körülményeiről.

III/I.

CARRY TRADE

A bankok a devizahitelezés vonatkozásában a pénzügyi világban carry trade ügyletnek nevezett pénzügyi konstrukciót ajánlottak a hitelfelvevőnek. A carry trade lényege, hogy egy alacsony kamatozású devizában felvett hitelt magas kamatozású országba helyeznek ki.

A carry trade üzletnek két lába van:

  • A hitelfelvevő haszna a két ország kamatának különbsége. (CHF-HUF viszonylatban a kamatkülönbség 2004-2008 közötti időszakban 5,5-6% között mozgott.) A hitelfelvevő mindkét kamatszintet az ügylet létrehozásánál ismeri, ennek tudatában kockázatmentesen dönt.
  • Az árfolyam változása az ügylet létrehozásánál nem ismert. Az árfolyam változása dinamikus, gyakrabban és nagyobb mértékben változik, mint a kamat. A magas kamatozású deviza – jelen esetben a forint – árfolyamának csökkenése esetén a hitelt vissza kell fizetni, különben az árfolyam változása nem csak a kamatnyereséget viszi el, hanem a hitelfelvevőnek jelentős veszteséget is eredményezhet. (Ez következett be 2009. év elején a magyar devizahiteleseknél.)

Csak egy professzionális, komoly tőzsdei ismeretekkel rendelkező befektető képes azt átlátni, hogy mikor átmeneti a veszteség, és mikor kell az ügyletből kilépni és a hitelt visszafizetni. Az azonnali visszafizetés miatt alapszabály, hogy carry trade kölcsönt csak azonnal pénzre váltható eszközbe (pl. állampapír) szabad fektetni.

A Magyar Nemzeti Bank gondozásában jelent meg Kisgergely Kornél: A carry trade* című tanulmánya, amely szerint: (A tanulmányban a CT a carry trade rövidítés. A szerző a nagy összegű devizaforrás miatt vélelmezte, hogy a befektető külföldi. Az internet cím az elérhetőség)

http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbszemle/mnbhu_msz_201006/kisgergely_mnbszemle_0623.pdf

A carry trade egy tőkeáttételes ügylet, ami a devizapiacra korlátozódik. A külföldi befektetők csak akkor realizálhatnak többlethozamot, ha felvállalják az árfolyamkockázatot is. A carry trade évekig magas hozamot termel, azonban turbulens időszakokban több év kumulált nyereségét lehet elveszíteni vele néhány hét leforgása alatt.” [Bevezető] (Aláhúzás nem idézet.) 2008. év végén ez a folyamat játszódott le, több év nyeresége úszott el néhány hét alatt. Sőt aki csak röviddel az árfolyam emelkedése előtt kötötte a devizahitel szerződést, nem is nagyon volt kamatnyeresége, csak árfolyamvesztesége keletkezett.

„A carry trade mint devizapiaci

kereskedési stratégia

A szűken értelmezett CT az a kereskedési stratégia, amelyben a carry trader hitelt vesz fel alacsony kamatozású devizákban, és magas kamatozású devizákba fektet. A befektető két forrásból szerzi a nyereségét (y–t), az előre ismert kamatkülönbözetből (rH–rL) és a lejáratig megvalósuló (előre nem ismert) árfolyam-elmozdulásból.” … „Azaz a pozitív kamatkülönbözet a magas kamatozású deviza gyengülését kell, hogy előre jelezze. Hiába magasabb a kamat az egyik országban, az árfolyamgyengülés várhatóan kiegyenlíti a hozamokat.” [2. oldal](Aláhúzás nem idézet.) Azaz a carry trade ügylet a szakértő szerint hosszabb távon egyértelműen veszteségessé válik, ha a pénzpiac radikális változás előtt a hitelt nem sikerül visszafizetni.

A szakértő pénzügyi okból fedezetlen devizahitelnek nevezett ügylettel kapcsolatban az alábbi véleményt alakította ki: (A magyarországi devizahitelezéssel ennek tekinthető.)

„Devizahitelezés

Mielőtt rátérnék a CT mint devizapiaci befektetési stratégia bővebb tárgyalására, röviden kitérek a devizahitelezés kérdésére. A fedezetlen devizahitel felvétele tekinthető a carry trade egy naiv formájának. A devizahiteles alacsonyabb törlesztőrészleteket fizet, mint ha hazai devizában vette volna fel hitelét mindaddig, amíg a hazai (magas kamatú) deviza árfolyama nem gyengül a UIP-nek megfelelő mértékben. Azonban a külföldi befektető, aki a devizahitelt nyújtja, semmiképpen nem tekinthető carry tradernek, ugyanis neki a saját devizájában keletkezik kitettsége, így a kamatkülönbözetet nem nyeri meg, ahogy az árfolyamkockázatot sem futja.” (UIP = kamatkülönbség)

A szerző megfogalmazásában a „carry trade egy naiv formájának” kifejezés azt takarja, hogy csak egy pénzügyi, tőzsdei tudással nem rendelkező, naiv ember hiheti azt, hogy hosszú távú szerződéssel ily módon előnyhöz juthat.

A szerző a „külföldi befektető” alatt magyar viszonylatban a carry trade jellegű devizahitelt nyújtó bankot érti. Nem a bank a carry trader. A kockázatviselő a „naiv” lakosság. A szerző szerint a banknak nincs kockázata és nincs nyeresége sem.

Valójában a magyarországi bankoknak jelentős nyereségük volt, hiszen a CHF kamatot kamatfelárral meg is fejelték. A CHF kamat és a kamatfelár adta ki az ügyleti kamatot. A bank a szerződésben mindenkor ügyleti kamatot kötött ki, amit ráadásul folyamatosan emelt. A bankok az egyre növekvő kamatfelár alkalmazása révén kiemelkedően nyereségessé tették gazdálkodásukat!

Az ügyfelek szemében a csali az alacsony CHF kamat volt. A tanulmány is alátámasztja, hogy a hitelfelvevőnek hosszú távon alacsony CHF kamat mellett nincs nyeresége. A bank azonban a kamatfelár alkalmazása révén már a szerződéskötéskor garantáltan veszteségessé tette a hitelfelvevőt.

A felek szerződési jogállása mellérendelt, de a felek tudásszintje lényegesen eltérő. Fel kell tenni a kérdést, hogy a szerződés megkötése előtt vajon a bank a hitelfelvevőt professzionális ügyféllé képezte-e ki? Megpróbálta-e a devizahitel lényeges elemeit (pl. tőzsdei árfolyam értékelése, devizapiac sajátosságai) megismertetni, hogy az ügyfél a devizahitelt kezelni tudja?

Szakmai tapasztalat szerint a carry trade üzlet elmagyarázása 4-5 órát vesz igénybe. Az ügyfél ezután legfeljebb érti, de alkalmazni nem tudja a szabályokat. További 1-1½ órát vesz igénybe a hitelszerződés közjegyző általi felolvasása és értelmezése. Vajon fordítottak minden hitelfelvevőre ennyi időt a hitelszerződés megkötésénél? Nyilatkoztatni kell az ügyfelet, hogy mennyi ideig tartott a szerződés aláírása, illetve nyilatkoztatni kell a közjegyzőt az időtartamra és az aznap megkötött szerződések számára vonatkoztatóan. Nem valószínűsíthető, hogy akár egyetlen ügyfél is akad, akire elég időt fordítottak volna, akinek a banki tájékoztatása megfelelő lett volna

A bankok tehát a következő hibákat követték el:

  • A carry trade intézményi professzionális befektetőknek való termék, akik a pénzüggyel, tőzsdével teljesen tisztában vannak. A lakossági hitelfelvevő nem szakember, emiatt az ügyletet nem tudja kezelni. A bankok az alapvető intézkedéseket sem tették meg a hitelfelvevők képzésére. A bankok tudták, hogy a hitelfelvevők tudásuk hiánya miatt garantáltan veszteségesek lesznek. Súlyos hiba volt a lakosságnak a devizahitelt kiajánlani!
  • A carry trade ügylet lakossági alkalmazásban 5-10-15 év távlatában törvényszerűen elveszíti nyereségét. Jelen esetben Magyarországon már néhány év után bekövetkezett a veszteség. Hiba volt a devizahitelt hosszú távú befektetésre ajánlani, mert azoknak a hitelfelvevőknek, akik rövid időn belül nem fizették vissza a hitelt, biztos veszteséget eredményezett.
  • A leírtak alapján egyértelmű, hogy a carry trade konstrukcióban a felvett kölcsönt csak azonnal forintra váltható eszközbe szabad fektetni. Ingatlanba, tartós fogyasztási cikkbe való befektetés a hitel részletben történő visszafizetése miatt garantáltan veszteséget eredményez a hitelfelvevőnek.
  • A bankok a különböző költségek (pl. kamatfelár, folyósítási jutalék, stb.) alkalmazásával a hitelfelvevőtől elvették az alacsonyabb CHF kamatból eredő nyereséget, és így a hitelfelvevőket eleve veszteségessé tették.

A Ptk. 205.§ (3) „A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.”

A bankok tehát egy professzionális befektetők által alkalmazott, spekulációval pénzkeresetre szolgáló, előre meghatározatlan időre, de valószínűleg rövid távra szolgáló kereskedési formát ajánlottak egy pénzügyekhez nem értő, saját szükségleteinek kielégítését szándékozó, hitelfelvevőnek hosszú távú részletben való visszafizetésre, amelynél az azonnali visszafizetést a befektetés módja (pl. ingatlan) eleve kizárja. A carry trade minden lakosság vonatkozásában alkalmazott eleme ellentétes a carry trade felhasználásától.

A korábban idézett Ptk. 4. § előírja, hogy a felek „a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően” kötelesek eljárni. A bank részéről nyomokban sem volt meg a jóhiszeműség, és a tisztesség. Az idézett Ptk. 205.§ (3) „és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.” A bank nem volt tekintettel az ügyfél érdekére, és a devizahitel lényeges körülményeiről sorozatosan nem tájékoztatta az ügyfelet. A többrendbeli szándékos károkozás miatt a szerződés semmis!

III/II.

ÁRFOLYAM

Az elmúlt 10 év pénzügyi tapasztalata, hogy a svájci frank (CHF) árfolyama a mértékadó dollárhoz (USD) képest már hosszú ideje folyamatosan erősödött. A tőzsdei ismeretekkel rendelkező pénzügyi szakemberek - mint például a hitelt nyújtó bankok – ezt a svájci frank erősödést folyamatában ismerték. Az átlagos magyar polgár nem jut hozzá a tőzsdei árfolyamokhoz, és különösen nem jutott hozzá a szerződéskötéskor, az azt megelőző mintegy 5-10 évvel korábbi adatokhoz.

A bankok előre tudták a svájci frank erősödését. Ezt bizonyítja, hogy egyes bankok a hitelszerződésbe beírták, hogy „ha a CHF Svájci törvényes fizetőeszközként megszűnne létezni, akkor annak helyébe jelen szerződés tekintetében a CHF helyébe lépő, Svájcban törvényes fizetőeszközként elismert devizanem lép, annak bevezetésével egyidejűleg, az akkor, arra az esetre meghatározott átváltási árfolyam figyelembe vétele mellett.” Egy több évszázada létező deviza vonatkozásában már ez a felvetés is meghökkentő. Komoly pénzügyi tudás kell ahhoz, hogy valaki kitalálja, hogy a CHF megszűnése a HUF/CHF árfolyam lényeges megemelkedése révén következik be. Ez magában rejti azt a kockázatot is, hogy a HUF/CHF árfolyam emelkedése megállíthatatlan, és a CHF emelkedése a deviza megszűnése előtt az „egekbe száll”. Ennek vagyunk ma szemtanúi. Ez a szerződési feltétel ezt jelenti!

A Magyar Nemzeti Bank honlapjáról letöltött a HUF/CHF árfolyam egyenletesen oldalazó (nem emelkedő, nem süllyedő) trendet mutatott. A grafikon szerint a hitelfelvevő nem következtethetett lényegesebb árfolyamváltozásra. A PSZÁF 2006. szeptemberében kiadott és minden bankban elérhető tájékoztatója ugyan felhívta a figyelmet az árfolyam emelkedésére, de saját számításainál ennek mértékét a felvételkori 165 HUF/CHF mellett 185 HUF/CHF árfolyamra becsülte, ami mindössze 12%-os, elviselhető emelkedést jelentett. A hitelfelvevő a PSZÁF tájékoztatása alapján ilyen mértékű árfolyam emelkedéssel számolt. A PSZÁF a tájékoztatása is félrevezető volt.

A bankok ugyan az árfolyam emelkedésére felhívták a figyelmet, de nem utaltak rá:

  • az árfolyam a becsültnél lényegesen magasabb lehet, mint 185 HUF/CHF,
  • arra sem hívták fel a figyelmet, hogy a kedvezőbb kamatból fakadó nyereséget az árfolyam emelkedéséből fakadó veszteség elviszi,
  • az árfolyam emelkedés következményeként a tőketartozás is - akár 40-60%-kal is emelkedhet, és a tartozás egy kifizethetetlen adósság spirállá alakulhat.

Összegezve a bankok nem jártak el a Ptk. 4. § szerint előírt jóhiszeműséggel, valamint megsértették a Ptk. 205.§ (3) szerint nem volt figyelemmel a hitelfelvevő érdekeire. A szerződéskötést megelőzően nem tájékoztatták teljes körűen a hitelfelvevőt a megkötendő szerződést érintő árfolyammal kapcsolatos veszélyekre. A bankok tájékoztatásának elmaradása jó erkölcsbe ütközik, amely megalapozza a szerződés semmisségét.

III/III.

KAMAT

A devizaalapú hitelt az emberek az alacsony svájci kamatszint miatt vették fel. A kamatszint mértékét illetően több vonatkozásban is megtévesztés történt.

  • A bankok a szerződésben ügyleti kamatot alkalmaztak, ami a devizakamat és a kamatfelár összege. A devizahitel felvevő tehát nem a svájci referenciakamatnak megfelelő kamatszint, hanem egy a bank által megállapított kamatfelárral megemelt ügyleti kamatszint alapján törleszt. A banki kamatfelár tehát lényegesen csökkentette a magyar és a svájci kamat közötti különbséget, és így a hitelfelvevő nyereségét is. Sőt a bankok a kamatfelárat folyamatosan egyoldalúan és indokolatlanul emelték. A szerződés indítéka, az alacsony kamatszint teljesen eltűnt, ugyanakkor a hitelfelvevő teljes mértékben viselték az árfolyam kockázatát. A bankok részéről a hitelfelvevők szándékos megtévesztése maradéktalanul bebizonyosodott. A devizaalapú hitel felvevők vesztesége tehát a carry trade fejezetben leírtak miatt elkerülhetetlenné vált.
  • A bankok a jogszabály hibás értelmezése, vagy a hibás jogszabály (?) révén – a világon egyedülállóan – a kamatokat egyoldalúan, korlátlanul és kartellszerűen emelhették! Az egyoldalú kamatemelés révén a devizahiteleknél alkalmazott kamatok egy idő múlva magasabbá váltak, mint a forinthitelek kamatai. Ráadásul a hitelfelvevők az árfolyamváltozás miatt 40-50%-kal magasabb törlesztő részletet fizettek, és emellett óriási teher, hogy ennyivel emelkedett a tőketartozásuk is.
  • A bankok egyoldalú kamatváltoztatása miatt a svájci frank alapú hitelek terhe különösen megnövekedett 2008. év végén. A svájci referencia kamat több mint 2%-kal csökkent, ugyanakkor a bankok a devizahitelesek kamatát nem csökkentették, hanem emelték. Ha a devizaalapú hitel kamata követte volna a svájci referencia kamatszintet, az árfolyam miatti törlesztőrészlet emelkedés nem 30-40% lett volna, hanem legfeljebb 10-15%.

A kamattal való visszaélést jól jellemzi, hogy ma már a devizahitel szerződésekben alkalmazott ügyleti kamat (pl. az AXA banknál 10,2%) akár százszorosát is eléri a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatának, amely jelenleg mintegy 0,1% körül alakul. (2011.08.04-én 0,0579%) Ez az érték az AXA Bank esetében a svájci referenciakamat százhetvenhatszorosa!)

A devizaalapú hitelszerződéseknél egyoldalúan alkalmazott kamatemelés két okból is jogellenes:

Ptk. 207. § (1) „A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.

Az átlagos műveltségű hitelfelvevő a szerződés fogalmát a Magyar Értelmező Kéziszótár (Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet, Akadémiai Kiadó, 1978;) szerint értelmezi,

Szerződés fn Jog is Két v. több (jogi) személynek közös megegyezésen alapuló, írásba esetleg törvénybe foglalt megállapodása, amelyből (kölcsönös) jogok és kötelezettségek következnek.

A fenti fogalomba az egyoldalú szerződésmódosítás nem fér bele! A magyar nyelv az egyoldalú szerződésmódosítást diktátumnak nevezi.

Diktátum fn 2. Pol. is, vál Valakire v. valamely népre rákényszerített megállapodás”,

Ha a banknak jogában áll, az egyoldalú szerződésmódosítás, akkor az nem szerződés, hanem erőfölényre épülő diktátum. Egy erőfölényre épülő diktátum a diktatúra jellemzője:

Diktatúra fn 1. Pol. Valakinek vagy valamely társadalmi osztálynak erőszakra támaszkodó korlátlan uralma.

A diktatúra stílusjegyei ellentétesek a Magyar Alkotmány szellemével.

Alkotmány 2. §. (1) „A Magyar Köztársaság független jogállam.

Az egyoldalú kamatemelés kiveszi a szerződő fél kezéből azt a lehetőséget, hogy megállapodjon, azaz a szerződés létrejöjjön. Mindezek szellemében az egyoldalú, független külső bázishoz nem kötött, előre számítási módszerrel nem meghatározható, a szerződő fél által nem ellenőrizhető kamatváltoztatás alkotmányellenes. Nem alaptalan, hogy a világon egyetlen államban sincs olyan lehetőség, hogy a bankok szerződéskötés után egyoldalúan állapíthassák meg a kamatszintet.

A másik okfejtés szerint az Alkotmány 56. §A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes.” A magyarázat szerint „A jogképesség fogalmi eleme ugyanis az, hogy a jogképességgel rendelkező (természetes és jogi személy, az állam) személy jogviszonyok alanyaként jogok és kötelességek hordozója lehet. Valóban, az alapjogok katalógusában foglalt jogok alapján ma már valamilyen jogviszony jöhet létre, amelyben az alanyokat - a feleket - megillető jogok és kötelességek valamilyen módon kikényszeríthetők. Ebben az értelmezésben tehát legáltalánosabb szinten az egyenlőség az egyenjogúság gondolata van jelen.” … „II. A jogról való lemondás Az alkotmányok, s az alapjogokkal kapcsolatos dokumentumok eredetileg az ember természetes és elidegeníthetetlen jogairól szóltak, amibe a jogról való lemondás tilalmát lehetett beleérteni.Sőt az Alkotmány 8.§ (4) bekezdése szerint az alapjogok felfüggesztése esetén „nem függeszthető fel, vagy korlátozható” … „a jogképességhez való jog

Nem hozható tehát olyan törvény, amely a két szerződő fél közül egyikének jogát a szerződés alapvető kelléke, az ár megállapítása vonatkozásában kizárja.

Az egyoldalú független külső bázishoz nem kötött, számítási módszerrel előre nem meghatározható, a szerződő fél által nem ellenőrizhetőkamatváltoztatás joga alkotmányellenes. Az alkotmányellenes elvre épülő törvényi rendelkezéssel létrejött devizaalapú hitelszerződés tehát a Ptk. 200. §. (2) bekezdése szerint semmis.

III/IV.

SVÁJCI NEMZETI BANK ALAPKAMATA

A felek CHF alapú hitelszerződést kötöttek. A bankok a devizaérték átszámításánál egyértelműen alkalmazzák a Magyar Nemzeti Bank árfolyamára épülő átváltási árfolyamot. Ebből következően a svájci frank esetében a Svájci Nemzeti Bank alapkamata (referencia kamata) a mérvadó, ami egy közérdekű adat. A Svájci Nemzeti Bank alapkamata mintegy kétmillió szerződést érint. Teljesen egyértelmű, hogy a bankoknak a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatszintjét mindig is közzé kellett volna tenniük.

Az Alkotmány 61. § (1)A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.

A személyes adatok védelméről, és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. § (1) bekezdése szerint: Az államivagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

A bankok az eredeti svájci referenciakamat elhallgatásával az Alkotmányt és más törvényeket sértettek meg.

A kamat a pénz használat díja. Egy svájci frank alapú hitelszerződés esetén a svájci alapkamat maga a svájci frank használatának az díja, de legalább is része annak. Az alapkamat közlése nélkül nem ismert a díj, mint a szerződés alapvető kelléke. A svájci alapkamat elhallgatása révén nem jöhetett létre a devizaalapú hitel szerződés.

III/V.

DEVIZAALAPÚ SZERZŐDÉS

A PSZÁF 2006. szeptemberi kiadványa szerint: „Megkülönböztethető deviza és deviza alapú hitel. Devizahitelnél a folyósítás és a törlesztés is devizában ténylegesen történik. Deviza alapú hitelnél a folyósítás és a törlesztés forintban történik, de devizában van meghatározva a hitelösszeg és a törlesztő részlet” A PSZÁF megfogalmazása szerint a deviza és a devizaalapú szerződés között csak egyben, a hitel összegének és törlesztő részlet fizetésének pénznemében van különbség, amely forintban történik. Teljesen mindegy, hogy a magyar lakosságnak deviza, vagy devizaalapú hitelt nyújtottak, deviza ügylet került megkötésre, a hitel mögött deviza fedezetnek kellett lennie. A hitelfelvevőnek a pénz átadásának neme ugyanis a devizafedezet kérdését nem befolyásolja.

A kérdés azonban összetettebb. Ha a bankok nem devizában biztosították a hitel fedezetét, azaz a bankok könyvelésében a nyújtott hitel mögött nem deviza, hanem forint volt, akkor a bankok egy olyan költséget számoltak el, ami nem vetődött fel, amely mögött nem volt ellenszolgáltatás. Ugyanakkor megtévesztették a hitelfelvevőt, hiszen egy ellenszolgáltatás nélküli tétel vonatkozásában bevállaltattak vele egy rendkívül jelentős kockázatot, miközben a hitelfelvevőt a kockázat mértékéről nem tájékoztatták, nem közölték a hitelfelvevővel, hogy a törlesztő részlete akár a duplájára, sőt még magasabbra is fog emelkedni.

Ptk. 205.§ (3) „figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.

A Ptk 201. § (1) „A szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerződésből vagy a körülményeiből kifejezetten más nem következik – ellenszolgáltatás jár.

A bankok nem voltak tekintettel az ügyfél érdekére, és a devizahitel lényeges körülményeiről nem tájékoztatták az ügyfelet. Az ellenszolgáltatás nélküli számlázás miatt szándékos károkozás címén a szerződés semmis!

IV.

ÖSSZEFOGLALÁS

A devizaalapú hitel szerződések számos eleme megalapozza a semmisség megállapítását. A Ptk. 234. § (1) bekezdése szerint nem kell a bank ellen eljárást kezdeményezni, elegendő, ha a hitelfelvevő a semmisséget a banknak bejelenti, hiszen a törvény szerint a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.

A semmisségi nyilatkozat révén új helyzet állt elő. Miután a bank hitelnyújtási szándéka, valamint a hitelfelvevő hitel igénye nem kétséges, és a felek ezen szándéka a szerződésből kiolvasható, a szerződés deviza jellegét semmisnek tekintve, a szerződést forint alapon létrejött szerződésnek tekintjük. Ez a megoldás a banknak reális nyereséget biztosít, de nem teszi lehetővé jogtalan banki extraprofit elérését.

A hitelfelvevők részéről a semmisségi megállapítás a Ptk. jogszabályainak szó szerinti értelmezésével készült. Ha a semmisség megállapításának módja és ténye a bankok és/vagy a bíróságok részéről nem kerül elfogadásra, úgy az Alkotmány 2.§-ban foglalt jogállamiság elve kerül megkérdőjelezésre.

Budapest, 2011. augusztus 7.

Szociális Kerekasztal

Makkos Albert

Tisztelt Közjegyző Úr/Asszony!

Alulírott ……………………………nevű …………………szám alatti lakóhelyű adósok az Ön közreműködésével kölcsönszerződést írtunk alá …………………..időpontban

…………………………Bank hitelezővel.

Tekintettel arra, hogy a PSZÁF által eddig inditott, tisztességtelen szerződési feltételek megállapítására irányuló peres eljárásokban a bíróságok megállapították azt, hogy hasonló kölcsönszerződésekben tucatnál több tisztességtelen szerződési feltétel került rögzítésre, valamint a mellékelt, bank részére írt levelemben megállapításra kerültek olyan tisztességtelen szerződési kikötések, amelyekkel a bank tudatosan megtévesztett, és szándékosan olyan szerződést kötött, amely – a szerződés kötésekor általam nem látható módon – részemre törvényszerű veszteséget eredményezett, bejelentettem a banknak a szerződés részleges semmiségét. Ezen okok alapján

b e j e l e n t j ü k

azt, hogy a fentiekben részletezett, Ön által készített kölcsönszerződésünket részben semmisnek, tekintjük.

Erre tekintettel a hitelező nincs abban a helyzetben, hogy valós, érvényes szerződés esetén esedékes tartozásunk összegét Önnel közölje, ennek megállapítására csak közöttünk létrejövő egyezség, vagy bírósági eljárás után kerülhet sor.

Fentiekre tekintettel

k é r j ü k

Önt arra, hogy jövőben sem ténytanúsítványt, sem másféle, velünk szemben lehetséges végrehajtási eljáráshoz szükséges iratot ne adjon ki, mert azoknak bank által közölt valóságtartalma csak hamis lehet.

Megemlítem, hogy egyes közjegyzők korábban már készítettek olyan okiratot, amelyek általános szállítási feltételeire a bíróság megállapította a jogsértést. Így a közjegyzői okirat tartalma is jogsértő.

Amennyiben figyelmeztetésünk ellenére a hitelező részére bármiféle tanúsítványt, iratot kiad, úgy akár az intézkedés rosszhiszeműnek is tekinthető, és részemről jogi lépéseket tesz szükségessé.

…………….2011. július 31. napján. Tisztelettel:

Előttünk, mint tanuk előtt:

név:

-------------------------------------------

lakás:

--------------------------------------------------

a d ó s (o k)

név:

-------------------------------------------

lakás:


kiadta:
http://www.mszfszk.hu :