2011. szeptember 16., péntek

A per, amitől a bankok rettegnek

A per, amitől a bankok rettegnek

Egy szegedi takarékszövetkezet egyoldalú szerződésmódosításai a Legfelsőbb Bíróság (LB) elé kerültek. Ezt megelőzően, a másodfokú eljárást lebonyolító ítélőtábla jogerősen is kimondta, hogy a pénzintézet összes egyoldalú szerződésmódosítása tisztességtelen volt, így azok három évre visszamenően érvénytelenek. Ha az LB elfogadja a bíróság jogi érvelést, akkor tömeges perek indulhatnak a bankok ellen az elmúlt évek kamatemelései miatt. Ha másutt is a pénzintézeteket elmarasztaló ítéletek születnek, az újabb százmilliárdos nagyságrendű veszteséget jelentene a bankoknak. Ha így is lesz, a pereskedések évekig húzódhatnak, ezért a dolognak azonnali negatív hatása nincs. A veszély viszont nagy: nem az a kérdés, hogy a bankok betartották-e a rájuk vonatkozó speciális szabályokat, hanem az, hogy az azok betartásával folytatott gyakorlat tisztességtelen volt-e.

Az egyoldalú szerződésmódosítások többsége tisztességtelen, ezért ezek évekre visszamenően semmisnek tekintendők – mondta ki a Szegedi Ítélőtábla a szintén szegedi Partiscum XI. Takarékszövetkezet ellen indult eljárást március 4-én lezáró jogerős ítéletében.

Az ítélőtábla a pénzintézet egyoldalú módosításokra lehetőséget adó általános szerződési feltételei (ászf) közül a legtöbb olyan kitételt érvénytelenítette, melyek alapján a Partiscumnak joga volt a hitelkamatok emelésre. Az ítélet nem csak a visszamenőlegesség miatt húsbavágó, hanem azért is, mert a takarékszövetkezet minden egyes szerződésére vonatkozik.

Csak suttognak

A Partiscum-per horderejét jelzi, hogy bár az ügy minden közvetlen érintettjét megkerestük, sem névvel sem név nélkül nem nyilatkoztak a konkrét esetről, illetve annak lehetséges távlati következményeiről. Az ügyet közvetetten ismerő forrásaink is csak háttérbeszélgetéseken ismerték el, hogy a bankszakmát és a szakjogászokat nagyon is foglalkoztatja a per, miközben a hivatalos csatornákon keresztül ezt természetesen mindenhol cáfolták. Ehhez képest több forrásunktól is úgy tudjuk, a Partiscum jogi képviselőit a per során több nagybank jogi osztályáról is tanácsokkal látták el, de megkeresésünkre ezt sem ismerték el sehol.

A szótlanság egyik oka feltehetően az, hogy az egyoldalú szerződésmódosításokat elkaszáló ügy a jogerős döntés ellenére még nem zárult le: a Partiscum ugyanis a márciusi ítélethirdetés után felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz (tárgyalás a jövő héten lesz). A másik, több beszélgetőtársunk által is említett ok pedig az, hogy a per jócskán túlmutat önmagán: a Partiscumhoz hasonló szerződési feltételeket alkalmaz a legtöbb magyarországi pénzintézet, és tény az is, hogy a Partiscum-ügy legrázósabb részét jelentő és a bíróság által kifogásolt egyoldalú szerződésmódosítások szintén a legtöbb banknál bevett gyakorlatnak számítanak.

Gúzsbakötve

A kezdet

Az ügyben felperes Csongrád Megyei Főügyészség első fokon a Csongrád Megyei Bíróságon támadta meg a Partiscum általános szerződési feltételeit. A városi bíróság tavaly október 20-án hozott szintén a takarékszövetkezetet marasztaló ítéletet, a Partiscum ezután fordult a Szegedi Ítélőtáblához.

Az ítélőtábla döntésének lényege nagyon tömören a következő: 2008. június 9-től a Partiscum minden egyes devizahitelt, forinthitelt illetve devizaalapú személyi kölcsönt érintő kamatemelése érvénytelen, ami a hitelintézetnek kedvezőtlen jogszabályváltozásból, vagy a forrásköltségek emelkedéséből következett. Az egyoldalú szerződésmódosításra a hitelszerződések általános szerződési feltételei ugyan feljogosították a Partiscumot, az eljárásában azonban pontosan ezeket a pontokat találta semmisnek a bíróság.

A döntéssel lényegében minden olyan hiteldrágítás érvénytelen lett, amit a takarékszövetkezet Magyarország hitelbesorolásának és országkockázati felárának változásával, a jegybanki alapkamat módosulásával vagy a bankközi kamatok, illetve a lekötött betéti kamatok változásával indokolt. Szintén semmis lett minden olyan, az ügyfélnek kedvezőtlen kamat-, díj vagy költségváltoztatás, ami a hitelintézetre kötelező szabályozók megváltozásából vagy valamilyen jegybanki rendelkezésből fakadóan korábban minden akadály nélkül beépülhetett a hiteltörlesztőkbe.

Precedens lehet


A bankok szempontjából a nem túl kedvező kilátásokat alátámasztja az az értesülésünk, miszerint az ügyben másodfokon határozatot hozó bírósági tanács elnöke, Kemenes István mindenképpen szeretne precedenst teremteni az ítélőtábla döntésből.

Bár a magyar jogrendszer a precedensjogot nem ismeri, az általunk megkérdezett jogi szakértők elmondása szerint, ha egy ítélet bekerül a Bírósági Határozatok gyűjteményébe (és úgy tudjuk, hogy kifejezetten ez Kemenes célja), az más, hasonló tárgyú perekben más bíróságokon is meglehetősen erős hivatkozási alap lehet.

A bírósági határozatok ugyan nem kötelezik, csupán orientálják majd a többi bírót, hogy ilyen ügyekben a szegedi ítélőtáblához hasonlóan, a pénzintézetek kárára döntsön – fogalmazott egy jogi ügyekben jártas forrásunk. Ez a gyakorlat tömeges perek esetén jelentős rendszerkockázatként jelentkezne a bankszektornak. Becslésünk szerint ha minden hiteles ügyében minden bíróság a szegedi ítélőtáblához hasonlóan döntene, tehát 2008 nyaráig visszamenően érvénytelenítené az egyoldalú módosításokat, az 100-150 milliárd forintos nagyságrendű kártérítési veszteséget jelenthetne a bankoknak, illetve az egész hitelezési gyakorlatuk felülvizsgálatára kényszerítené őket.

Ha az LB jövő héten nem kötelezi új eljárásra az ítélőtáblát, hanem elfogadja az eredeti döntését, az többek szerint lavinaszerű persorozatot gerjeszthet. Az ügyet ismerő egyik beszélgetőtársunkat idézve a helyzet az, hogy „ha az LB-n is átcsúszna a dolog, annak beláthatatlan következményei lennének, mert a hitelezés lefagyna, ami a bankokat teljesen megbénítaná”.


Ő igen, én nem?

Az ítélőtábla szerint a Partiscum általános szerződési feltételei azért tisztességtelenek, mert lehetőséget adnak arra, hogy a pénzintézet bármikor, saját érdekei szerint módosítsa a hitelszerződéseket, miközben ugyanilyen egyoldalú változtatásra a takarékszövetkezet ügyfeleinek nincs lehetősége.

Az ítélőtábla a döntéshozatalkor abból indult ki, hogy magánjogi szerződésekben a jogok és kötelezettségek meghatározásakor a felek egyenjogúak. Az ítélet indoklása szerint a pénzügyi intézmény gazdasági erőpozíciója ellenére jogi értelemben nincs fölérendelve a kölcsönvevőnek, éppen ezért nem erőltethet az utóbbiakra számukra hátrányos feltételeket. A hitelező pénzintézet nem hatóság, az adós pedig nem alárendelt „ügyfél" – olvasható a dokumentumban.

A bíróság szerint, bár a Partiscum formai szempontból megfelelt a törvényi előírásoknak, maradéktalanul betartotta a vonatkozó jogszabályokat (például a hitelintézeti törvényt) és az Etikai Kódexet, illetve tartotta magát az egyoldalú módosítások lehetséges okait rögzítő úgynevezett oklistához, mindebből nem következik az, hogy „azok a feltételek, amelyek az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét előre biztosítják, tartalmuk szerint ne lehetnének tisztességtelenek, amennyiben sértik a jóhiszeműség és tisztesség elvét.”

Az ítélőtábla szerint – és ez talán a legfontosabb – a szerződés módosítása általában nem kérhető az olyan körülmények megváltozása miatt, melyek „csak az egyik szerződő fél tevékenységi, működési körében merülnek fel”. Ezek alapján a bíróság úgy érvel, hogy „mindenki maga köteles feltárni a szerződéskötéssel együtt járó kockázati tényezőket, azok későbbi csökkentésére, kiküszöbölésére sem bírósági - sem a felek valamelyikének egyoldalú - szerződésmódosításával nincs lehetőség”, az üzleti kockázatok egyoldalúan történő áthárítása az ügyfelekre ezrét „tisztességtelen”.

Az ítélőtábla szerint, ha a Partiscumnak jogában állt az egyoldalú módosítás, akkor a felek közötti egyenlőség elve csak akkor érvényesülne, ha adott esetben az adósok is módosíthatnának a szerződésük kamat- és díjköltségein, egyoldalúan. Például akkor, ha a rájuk vonatkozó „jogszabályok, közterhek (adók, járulékok), közszolgáltatási díjak (pl. elektromos áram, gáz díja, közlekedési költség), megélhetési költségek hátrányosan változnak”.


Az LB-re várva
A döntés kimenetelét illetően két bizonytalanságra érdemes odafigyelni – figyelmeztetett egyik forrásunk. Az egyik, hogy az ítélőtábla a döntésében nem vette figyelembe a Rogán-Kósa féle nyolc pontot, amiből decemberben kormányrendelet lett. Ez szabályozza az egyoldalú szerződésmódosítások lehetséges okait, ez alapján tehát már jogos a bankok egyoldalú kamatemelési gyakorlata. Az oklistát az ítélőtábla azzal söpörte le az asztalról, hogy az Etikai Kódex nem jogszabály, de azt már nem vette figyelembe, hogy decemberben egy kormányrendelet (275/2010. [1]) jogszabályi szintre emelte a dokumentum legfontosabb részeit, ami már azokra is kötelező, akik önként nem csatlakoztak az etikai kódexhez. Az LB a döntésnél feltehetően ezt a tényezőt is figyelembe veszi majd.

Ha ez így is lesz, a válság kirobbanásakor megindult kamatemelési ciklus visszamenőlegesen még így is támadható. Az LB ugyanis mondhatja azt, hogy az etikai kódexből kivett oklista decemberi kormányrendeletbe foglalása óta minden kamatemelés rendben van, de a 2008-2010 közötti két év kamatemelései nem.

A másik bizonytalansági tényező, hogy az ítélőtábla az egyoldalú kamatemelések gyakorlatát egyetlen esetben, az ügyfélkockázatok emelkedésére hivatkozva elfogadhatónak tartotta. A döntés indoklása szerint azért, mert a felelős hitelezés a betétesek érdekeit is szem előtt kell tartsa, ezért elfogadhatatlan, ha a kölcsönszerződések miatt az ő kockázataik indokolatlanul, jelentősen megemelkednek. A bankoknak ez remek kiskapu lehet, hiszen mondhatják, hogy a marzsok azért szálltak el így, mert a megugrott ügyfélkockázatokat árazták.

Ez részben reális is lehet, azonban a svájci kamatok lejtmenete [2] elméletileg ellensúlyozhatta volna ezt a hatást, és mivel a bíróság szerint az országkockázat, ami szintén megugrott az utóbbi években, nem terhelhető tovább, így nem lehetett volna ilyen mértékben kamatot emelni. Mondhatjuk úgy is: az első két tényező nagyjából kioltják egymást, a harmadikat pedig a bíróság szerint eleve tilos beárazni.
Évekig húzódhat

Egy, az ügyet ismerő jogász szerint a világon mindenhol vannak egyoldalú módosítások, csak ezt a szerződés újratárgyalásának hívják. Emellett mindenhol megkövetelt, hogy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyensúlyban legyen. Szerinte ez a hitelügyleteknél csak úgy lehetséges, ha a banknak szerződésmódosítási jogot adnunk, mert a bank a szerződéskötéskor azonnal teljesíti a vállalását, hiszen egy összegben utal, míg az ügyfélnek a törlesztésre 20-30 éve is lehet. Ezalatt rengeteg kockázat merülhet fel (munkanélküliség, betegség, gazdasági recesszió), amit a bankok előre fognak árazni, ha a futamidő alatt nem módosíthatnak a feltételeken. A hiteleket ez nagyon megdrágítaná, a hitelezés leállna – szól az érvelés.

Egy másik, szintén névtelenséget kérő ügyvéd szerint, ha a szegedi döntést az LB jóváhagyja és ez bekerül a Bírósági Határozatok közé, attól még más bíróságok simán dönthetnek a bankok javára esetleges későbbi perekben. Megoldás azonban erre is van, ezt jogegységi eljárásnak hívják. Ilyenre általában akkor kerül sor, ha az ítélőtábla, a megyei bíróság vagy a helyi bíróság elvi kérdésben korábban hozott jogerős bírósági határozattól eltérő jogerős határozatot hozott, az LB elnöke vagy a legfőbb ügyész pedig az elvi kérdés eldöntését akarja. A lényeg, hogy ezek a határozatok már kötelezőek minden bírósági döntéshozóra.

Az ügy ettől a stádiumtól azonban még messze áll. Akár évek is eltelhetnek a jogegységi határozathozatalig, azt pedig egyelőre még találgatni sem érdemes, hogy ha lesz is ilyen, az mit fog tartalmazni. A Partiscum-ügy kapcsán hozott döntés azonban a későbbiekben mindenképpen irányadó lesz, mert az biztosan eldől, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások miatt érdemes-e újabb pereket indítani.


forrás: http://www.feherkemeny.hu - Szentkirályi Balázs -

2011. szeptember 6., kedd

Tisztelt Magyar Polgárok! Össznépi Giga Csődület! Felhívás

Tisztelt Magyar Polgárok!



Eljött az idő, hogy félre tegyünk, párt vagy eszmei hova tartozást, most nem az elveinket, hanem az egységet kell hangoztatnunk KÖZÖSEN EGYSÉGBEN CSELEKEDNÜNK a CSALÁDUNKÉRT AZ IGAZUNKÉRT! VILÁGRA SZÓLÓ ÉGBEKIÁLTÓ GYALÁZATBAN, TOVÁBB ÉLNI NEM LEHET.



A „Fehér Kéményseprők” Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége ezen felhívással hív minden MAGYAR POLGÁRT, Szeptember 12. 11 órára a Kossuth térre, a szakszervezetek megmozdulására rácsatlakozva



„Össznépi GIGA Csődületre”


A mozgalom keretében meg kell akadályozni, hogy a HITELT felvevő Magyar Polgáraink ne kerüljenek az utcára a bankok kapzsisága végett.


A „GIGA” tiltakozás a kormány elmúlt két évben hozott döntései ellen tarjuk, melyek súlyos hátrányt okoztak minden magyar állampolgárnak Szenvedő részesei voltunk a kormány megszorító intézkedéseinek, az alaptörvények felesleges módosításainak, a bankok tisztességtelen, törvénybe ütköző hitelpolitikájának és az eljárásukat eltűrő, a nyilvánosság előtt is a bankok mellé álló, őket és csalásaikat megvédő kormány ellen, aki az élethez való jogot figyelmen kívül hagyja. Az alkotmányos jogainkat csorbítva hoznak meg népellenes további el szegényesítéshez vezető törvényeket.

Teljes mértékben kimondható a bankok megtévesztő magatartása, valamint büntetőjogi felelősségük a „deviza alapú” kölcsönszerződések esetén is.


Mellékletben küldjük a felhívást, amit kérünk terjeszteni a lehető legszélesebb körben, egyben minden MAGYAR érezze át a súlyát annak, hogy amennyiben otthon marad, nem oldja meg senki a problémáját, mert a kormányt a jelenlegi döntéseik alapján nem érdekli, hogy ki és hány millió család kerül az utcára. Mindenki értse meg, hogy a demokratikus szavak már nem segítenek, itt már a tettek és az ÖSSZEFOGÁS segít, annak érdekében, hogy közösen meg tudjuk menteni a családját, az életét a gyermekeit.

Kérünk mindenkit, hogy vegyék komolyan, e demonstrációs felhívást, mert csak a tisztességes nagy létszámú kormányra gyakorolt nyomásgyakorlás segít, mert a Miniszterelnök a Pénz és a népnyúzó Bankok mellé állt.

Nem beszédeket akarunk már tartani, hanem minden eszközzel fellépni a népet sanyargató bankok ellen, akár síppal, dobbal, kereplővel és lehető legnagyobb hangzavarral. Itt már a beszédek nem segítenek, itt már a tettekre van szükség. Elszántan tervezzük, hogy akkora nagy létszám gyűlik össze, hogy a Miniszterelnök kijön, és maga személyesen mondja el, DE NEM IGÉRGETVE, mert azzal már tele a parlament pincéje, padlása, hanem a NÉP akaratát képviselve, megállítja az egész társadalmat érintő elszegényesedési és népirtási bűnözést.



A megmozdulás határozott célja, jogaink megvédése és az elszegényedés megállítása.



A munkavállalóknak, a hitelt felvevőknek okozott súlyos károk elleni közös tiltakozás jegyében szeretnénk, érvényt szerezni, alapvető jogainknak.





Tisztelt Magyar Polgárok!



Eljött az idő, hogy félre tegyünk, párt vagy eszmei hova tartozást, most nem az elveinket, hanem az egységet kell hangoztatnunk KÖZÖSEN EGYSÉGBEN CSELEKEDNÜNK a CSALÁDUNKÉRT AZ IGAZUNKÉRT! VILÁGRA SZÓLÓ ÉGBEKIÁLTÓ GYALÁZATBAN, TOVÁBB ÉLNI NEM LEHET.



A „Fehér Kéményseprők” Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége ezen felhívással hív minden MAGYAR POLGÁRT, Szeptember 12. 11 órára a Kossuth térre, a szakszervezetek megmozdulására rácsatlakozva



„Össznépi GIGA Csődületre”

A mozgalom keretében meg kell akadályozni, hogy a HITELT felvevő Magyar Polgáraink ne kerüljenek az utcára a bankok kapzsisága végett.

A „GIGA” tiltakozás a kormány elmúlt két évben hozott döntései ellen tarjuk, melyek súlyos hátrányt okoztak minden magyar állampolgárnak Szenvedő részesei voltunk a kormány megszorító intézkedéseinek, az alaptörvények felesleges módosításainak, a bankok tisztességtelen, törvénybe ütköző hitelpolitikájának és az eljárásukat eltűrő, a nyilvánosság előtt is a bankok mellé álló, őket és csalásaikat megvédő kormány ellen, aki az élethez való jogot figyelmen kívül hagyja. Az alkotmányos jogainkat csorbítva hoznak meg népellenes további el szegényesítéshez vezető törvényeket.

Teljes mértékben kimondható a bankok megtévesztő magatartása, valamint büntetőjogi felelősségük a „deviza alapú” kölcsönszerződések esetén is.



Mellékletben küldjük a felhívást, amit kérünk terjeszteni a lehető legszélesebb körben, egyben minden MAGYAR érezze át a súlyát annak, hogy amennyiben otthon marad, nem oldja meg senki a problémáját, mert a kormányt a jelenlegi döntéseik alapján nem érdekli, hogy ki és hány millió család kerül az utcára. Mindenki értse meg, hogy a demokratikus szavak már nem segítenek, itt már a tettek és az ÖSSZEFOGÁS segít, annak érdekében, hogy közösen meg tudjuk menteni a családját, az életét a gyermekeit.

Kérünk mindenkit, hogy vegyék komolyan, e demonstrációs felhívást, mert csak a tisztességes nagy létszámú kormányra gyakorolt nyomásgyakorlás segít, mert a Miniszterelnök a Pénz és a népnyúzó Bankok mellé állt.

Nem beszédeket akarunk már tartani, hanem minden eszközzel fellépni a népet sanyargató bankok ellen, akár síppal, dobbal, kereplővel és lehető legnagyobb hangzavarral. Itt már a beszédek nem segítenek, itt már a tettekre van szükség. Elszántan tervezzük, hogy akkora nagy létszám gyűlik össze, hogy a Miniszterelnök kijön, és maga személyesen mondja el, DE NEM IGÉRGETVE, mert azzal már tele a parlament pincéje, padlása, hanem a NÉP akaratát képviselve, megállítja az egész társadalmat érintő elszegényesedési és népirtási bűnözést.



A megmozdulás határozott célja, jogaink megvédése és az elszegényedés megállítása.



A munkavállalóknak, a hitelt felvevőknek okozott súlyos károk elleni közös tiltakozás jegyében szeretnénk, érvényt szerezni, alapvető jogainknak.




Tisztelt Magyar Polgárok!



Eljött az idő, hogy félre tegyünk, párt vagy eszmei hova tartozást, most nem az elveinket, hanem az egységet kell hangoztatnunk KÖZÖSEN EGYSÉGBEN CSELEKEDNÜNK a CSALÁDUNKÉRT AZ IGAZUNKÉRT! VILÁGRA SZÓLÓ ÉGBEKIÁLTÓ GYALÁZATBAN, TOVÁBB ÉLNI NEM LEHET.



A „Fehér Kéményseprők” Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége ezen felhívással hív minden MAGYAR POLGÁRT, Szeptember 12. 11 órára a Kossuth térre, a szakszervezetek megmozdulására rácsatlakozva



„Össznépi GIGA Csődületre”

A mozgalom keretében meg kell akadályozni, hogy a HITELT felvevő Magyar Polgáraink ne kerüljenek az utcára a bankok kapzsisága végett.

A „GIGA” tiltakozás a kormány elmúlt két évben hozott döntései ellen tarjuk, melyek súlyos hátrányt okoztak minden magyar állampolgárnak Szenvedő részesei voltunk a kormány megszorító intézkedéseinek, az alaptörvények felesleges módosításainak, a bankok tisztességtelen, törvénybe ütköző hitelpolitikájának és az eljárásukat eltűrő, a nyilvánosság előtt is a bankok mellé álló, őket és csalásaikat megvédő kormány ellen, aki az élethez való jogot figyelmen kívül hagyja. Az alkotmányos jogainkat csorbítva hoznak meg népellenes további el szegényesítéshez vezető törvényeket.

Teljes mértékben kimondható a bankok megtévesztő magatartása, valamint büntetőjogi felelősségük a „deviza alapú” kölcsönszerződések esetén is.



Mellékletben küldjük a felhívást, amit kérünk terjeszteni a lehető legszélesebb körben, egyben minden MAGYAR érezze át a súlyát annak, hogy amennyiben otthon marad, nem oldja meg senki a problémáját, mert a kormányt a jelenlegi döntéseik alapján nem érdekli, hogy ki és hány millió család kerül az utcára. Mindenki értse meg, hogy a demokratikus szavak már nem segítenek, itt már a tettek és az ÖSSZEFOGÁS segít, annak érdekében, hogy közösen meg tudjuk menteni a családját, az életét a gyermekeit.

Kérünk mindenkit, hogy vegyék komolyan, e demonstrációs felhívást, mert csak a tisztességes nagy létszámú kormányra gyakorolt nyomásgyakorlás segít, mert a Miniszterelnök a Pénz és a népnyúzó Bankok mellé állt.

Nem beszédeket akarunk már tartani, hanem minden eszközzel fellépni a népet sanyargató bankok ellen, akár síppal, dobbal, kereplővel és lehető legnagyobb hangzavarral. Itt már a beszédek nem segítenek, itt már a tettekre van szükség. Elszántan tervezzük, hogy akkora nagy létszám gyűlik össze, hogy a Miniszterelnök kijön, és maga személyesen mondja el, DE NEM IGÉRGETVE, mert azzal már tele a parlament pincéje, padlása, hanem a NÉP akaratát képviselve, megállítja az egész társadalmat érintő elszegényesedési és népirtási bűnözést.



A megmozdulás határozott célja, jogaink megvédése és az elszegényedés megállítása.



A munkavállalóknak, a hitelt felvevőknek okozott súlyos károk elleni közös tiltakozás jegyében szeretnénk, érvényt szerezni, alapvető jogainknak.

Fehér Kéményseprők: http://www.feherkemeny.hu/

2011. augusztus 30., kedd

Bíró Ica kifakadt: két barátnője is öngyilkos lett a hitelük miatt - Mok...

Egy ÚJABB maffia áldozat. Hahóóó !!! Még, Magyarország.?

Kilakoltattak egy 60 éves férfit kedden Székesfehérváron, ingatlanát már korábban elárverezték, kiköltöztetését a jogvédők sem tudták megakadályozni.
A kilakoltatás azután történt, hogy a férfi házát hiteltartozásának fejében elárvereztette a pénzintézet. A 2008-ban 42 millió forintra értékelt, felújított épülethez 14 millió forintért jutott hozzá az árverésen megjelent egyetlen licitáló. Az adós az árverést követően előbb kifogással élt a bíróságnál az árverezésen befolyt összeg felosztásával kapcsolatosan, majd a jogvédők javaslatára a kilakoltatásra kitűzött napon keresetet nyújtott be a végrehajtás megszüntetését - azaz a bankkal kötött alapszerződés érvénytelenségnek megállapítását - és a végrehajtás felfüggesztését kérve. A bíróság végrehajtás megszüntetése iránti perben elutasította a felfüggesztés iránti kérelmet. Az adós a végzés ellen fellebbezést nyújtott be.
A bíróság ilyen esetekben köteles a végrehajtást kérőnek észrevételezésre kiadni a fellebbezést, a kilakoltatás felfüggesztésére azonban nem volt lehetőség. A nyolcnapos határidő lejárta után a fellebbezés a Fejér Megyei Bíróságra kerül - mondta Gieszné Boda Orsolya, a megyei bíróság szóvivője.
A kilakoltatás rendőrök és több jogvédő jelenlétében folyt. Az idős férfi ingóságait a telken levő garázsban raktározták el, ő pedig délután még nem tudta, hol talál átmeneti szállást. Kutyáját egyelőre a jogvédők vették magukhoz. Kozma József, a Magyar Közösségi Garancia Kft. Jogsegélyszolgálat képviselője azt mondta, csak hétfőn értesültek a kilakoltatásról. A kilakoltatott, februártól nyugdíjas férfi elmondta, hogy 18 millió forint hitelt vett fel, 3 évig törlesztette, de adóssága mostanra 29-30 millió forint körül lehet. Egy hete kapta meg az értesítést arról, hogy az új tulajdonos kérte a kilakoltatását. Elkeseredetten úgy fogalmazott, hogy a maffia áldozata lett.
(MTI)- Kuruc.info



2011. augusztus 27., szombat

275/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet a szerződésekben előírt kamat

Íme újabb bizonyítéka a rendszer aljasságának minden résztvevőjével együtt.

Ez a törvény 1996-os , mivel 2004-ben EU tagok lettünk s mint köztudott az EU törvények felül írják a hazai törvényeket. Ezért a kormány ,kormány rendelettel erősítette meg „a kifosztás törvényét”. Még mielőtt valami hiba történne ez ügyben.


Ha elolvastad keresd fel az O.GY. képviselődet - mindegy melyik p’árt-hoz tartozik- s tégy a” legjobb belátásod szerint”. Csak megjegyzem ,az akasztófának mindegy hogy a voksolt ( és nem választott, mivel az nem volt) képviselőnek van-e szabad mandátuma és mentelmi joga vagy nincs!

275/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet



a szerződésekben előírt kamat egyoldalú módosításának feltételeiről


A Kormány a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. § (1) bekezdésének o) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

1. § (1) A pénzügyi intézmény a fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés kamatát az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamat mértékére ténylegesen hatást gyakorló, az alábbi feltételek bekövetkezése esetén módosíthatja:

a) a hitelező (2) bekezdés szerinti forrásköltségeinek, forrásszerzési lehetőségeinek kedvezőtlen változása,

b) a hitelkockázat (4) bekezdésben meghatározott változása,

c) a hitelező adott tevékenységének költségeit növelő, a hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő jogszabályváltozás.

(2) A forrásköltségek, forrásszerzési lehetőségek kedvezőtlen változása az alábbi események közül legalább egynek a bekövetkezését jelenti:

a) jegybanki alapkamat emelkedése,

b) bankközi pénzpiaci kamatlábak emelkedése,

c) a hitelező lekötött ügyfélbetétei kamatának emelkedése,

d) a refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír kamatának emelkedése,

e) a pénzügyi intézmény hitelezési vagy lízingtevékenysége refinanszírozásául szolgáló hitel-, kölcsönszerződések költségének bizonyítható növekedése.

(3) A kamat mértékének százalékban kifejezett növekedése nem haladhatja meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételek változásának együttes hatása alapján meghatározott mértéket, figyelembe véve a hitelező forrásszerkezetét és annak változását.

(4) A kamat ügyfél számára kedvezőtlen módosítására a hitelkockázat változásai esetén is sor kerülhet:

a) a hitelező eszközminősítési vagy belső adósminősítési szabályzata alapján az adott ügyfél, illetve a hitelügylet magasabb kockázati kategóriába történő átsorolása esetén, ha az átsorolásra a kölcsön összegében vagy a fedezetül szolgáló ingatlan értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás miatt került sor, feltéve, hogy ez a változás a kölcsön visszafizetését jelentős mértékben veszélyezteti, vagy

b) a hitelező eszközminősítési vagy belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának növekedése esetén, ha a kockázat növekedése az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének emelését teszi indokolttá.

(5) A (4) bekezdés a) pontja alapján a pénzügyi intézmény nem módosíthatja a devizában nyújtott és forintban törlesztett hitel kamatának mértékét az ügyfél számára kedvezőtlenül, ha a kölcsön forintban meghatározott összege az árfolyamváltozás miatt emelkedik.

(6) A (4) bekezdés b) pontja alapján a pénzügyi intézmény nem módosíthatja a kamat mértékét az ügyfél számára kedvezőtlenül, ha a fogyasztó nem esett 30 napon túli fizetési késedelembe.

2. § (1) E rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) E rendelet szabályait annak hatálybalépését megelőzően, fogyasztóval kötött lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés e rendelet hatálybalépését követő módosítása tekintetében is alkalmazni kell.

forrás: Posta Imre


Szerk.megj: Fontos lett nagy hireten megalkotni azt a rendeletet, amely a jogtalan gazdagosást törvényesíti, amely a kifosztást törvényesíti .?




2011. augusztus 26., péntek

A rejtélyes svájci frank nyomában

Kérdezd meg, ne a gyógyszerészt, hogyan egyeztettek a bankok Gyurcsánnyal a deviza-hitel kibocsátása előtt? Mert ilyen csaláshoz kollektív közreműködés kell. Mesterházy nem nyilatkozik az ügyről... 2011. augusztus 25. Közélet
Olvasd végig, majd vond le a megfelelő következtetéseket.
Ja, és ne felejtsd el továbbküldeni, hogy minél több emberhez eljusson!

A tudatlanságunkat használják ki a bankok.


A rejtélyes svájci frank nyomában

A hazai bankok arra hivatkozással emelnek folyamatosan a „deviza alapú” hitelek kamatain, illetve azért kérik a mindenkor aktuális deviza-árfolyam szerint kiszámított részleteket, mert arra hivatkoznak, hogy az általuk kihelyezett hitelek forrását nekik a nemzetközi pénzpiacon kell beszerezniük, és devizában kell törleszteniük.



http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/08/15/tularazzak_frankhiteleiket_a_bankok/



http://os.mti.hu/hirek/70048/120_szoros_a_kamat_a_deviza_hitelekre



Annak ellenére, hogy nem vagyok közgazdász, megkockáztatom, hogy ez egész egyszerűen nem igaz, mindössze arról van szó, hogy a hazai bankok ezen a jogcímen is extra profitra próbálnak – nem kevés sikerrel – szert tenni. A deviza alapú hiteleknek semmi köze sem a svájci frankhoz, sem az euróhoz, sem a japán jenhez, sem bármilyen más devizához. A deviza, a szerződés szerint is kizárólag az elszámolás alapja, ugyanígy megállapodhattak volna a felek abban is, hogy a hitel összegét a „brent” nyersolaj hordónkénti árában fejezik ki, aminek szintén nemzetközileg jegyzett ára van. Ez esetben olaj-alapú hitelekről beszélnénk, de senki nem feltételezné, hogy a bank valóban nyersolajat fog vásárolni az általunk befizetett törlesztő részletekből. Ezen hitelek egyszerű forint hitelek, amelyeket a bank forintban folyósított, az adós pedig forintban tartozik visszafizetni.



Alább részletesen kifejtem, hogy miért jutottam a fenti megállapításra.



1.) A bankok hozzájárultak az árfolyam rögzítés bevezetéséhez. Mint ismeretes, az adósok szerződésmódosítás útján 2015.-ig rögzíthetik a svájci frank és az euro árfolyamát. A rögzített árfolyam és a tényleges árfolyam közötti különbözet pedig egy külön számlán halmozódik, melyet az adós a türelmi időszak után köteles a banknak visszafizetni. Amennyiben igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, kézzel-lábbal tiltakoztak volna az árfolyamrögzítés ellen, hiszen akkor nekik kellett volna „saját zsebből” kipótolni az ügyfelek által fizetett törlesztés és a valós árfolyam közötti különbözetet. Nem tartom valószínűnek, hogy a hazai bankok ekkora áldozatot vállalnának az ügyfelekért.



2.) A kereskedelmi bankok kínálatában egyaránt szerepelt a svájci frank, az euro és a japán jen alapú hitel. Honnan tudták a bankok, hogy milyen arányban kell az egyes deviza forrásokat beszerezni? Valóban kizárólag svájci frankot vásároltak a svájci frank alapú hitelek finanszírozásához? Ez utólag követhetetlen, hiszen az ügyfél már csak forintot lát, a frank csupán papíron létezik. Jogosan kéri-e a bank a svájci frank árfolyama szerint a törlesztést, ha a forrást egyébként pl. euroban szerezte be? Tudja-e igazolni a bank, hogy egy konkrét ügyfél hitelét milyen forrásból folyósította? Ehhez kapcsolódóan a bank tudja-e igazolni a hitelkihelyezéshez szükséges deviza források beszerzését?



3.) Az ügyfél nem törlesztheti devizában a tartozását. Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, elfogadnának az ügyfelektől devizát is, hiszen akkor nem kell vásárolniuk. Ezzel szemben, ha az ügyfél befárad a bankjába és közli, hogy svájci frankhoz jutott és szeretne törleszteni, a bank a frankot vételi árfolyamon átváltja forintra, majd eladási árfolyamon visszaváltja frankra és ezt számolja el törlesztésként. A szerződések éppen ezért tartalmazzák azt a kitételt, hogy az ügyfél minden esetben forintban köteles törleszteni, nehogy valaki megfossza a bankot a jól megérdemelt hasznától.



4.) A szerződések – természetesen díj ellenében – a futamidő alatt átdolgozhatóak más devizanemre vagy forint alapúra. Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, természetesen nem tennék lehetővé, hogy az ügyfél forint alapúra módosítsa a szerződését, hiszen akkor az azt követő árfolyamváltozás kizárólag a bank kockázata lenne.



5.) Az összes hazai bank vállalkozások számára kidolgozott ajánlatában megtalálható az úgy nevezett „multicurrency”, magyarul „többdevizás hitel” Ez azt jelenti, hogy az ügyfél a hitel futamideje alatt bármikor megváltoztatja az elszámolás devizanemét. Akár hetente is. Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, természetesen nem tennék lehetővé ezt a fajta szerződést, hiszen nem tudják előre, hogy az ügyfelek milyen devizában kívánják nyilvántartani a hitelüket, tehát nyilvánvaló, hogy a bank nem abban a devizában szerzi be a forrást, amiben a hitelt nyilvántartja. Ez a fajta banki termék egyértelműen mutatja, hogy ahhoz a devizához, amelyben a bank az adósságot nyilvántartja, sem az ügyfélnek sem a banknak, sem az adósságnak semmi köze.



http://www.budapestbank.hu/szolgaltatas/vallalat/finanszirozas-bkonstrukcio-hitel-tobbdevizas-multicurrency-hitelek.php



http://www.erstebank.hu/hu/21052417.html



6.) A bankok, mint minden vállalkozás, közzéteszik éves beszámolójukat. Ezen beszámolók, a mérlegek, bárki számára szabadon hozzáférhetőek.



http://www.e-beszamolo.kim.gov.hu/kereses-Default.aspx



Ebből látszik, hogy milyen követelései és milyen kötelezettségei vannak az adott vállalkozásnak, jelen esetben banknak. A mérlegekben nyoma sincsen a nagy összegű, külföldről beszerzett forrásoknak. A bankok hitelállománya nagyságrendileg megegyezik a betétállománnyal, tehát nem igaz, hogy kizárólag külső forrásból finanszírozzák a hitelkihelyezéseket. Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, akkor ennek a beszámolóban meg kellene jelennie. Bármelyik bank beszámolóját áttekintve láthatjuk, hogy nincsenek a kihelyezett hitelek nagyságrendjét elérő kötelezettségek más pénzintézetek felé. (A 250/2000 (XII.24.) Korm. rendelet szabályozza, hogy ezen kötelezettségeket miként kell a beszámolóban feltüntetni.) A bankok kommunikációja szerint ma, Magyarországon a bankokban egyetlen fillér lekötött betét, folyószámla nincsen, hiszen a bankoknak hitelt kell felvennie ahhoz, hogy hitelt helyezzen ki, amelyeket kizárólag a befolyt törlesztő részletekből tud visszafizetni. Ez nyilvánvalóan nem igaz. A témához tartozik még az ún. „multiplikátor” hatás is. Ehhez tisztázni kell a kötelező tartalékráta és a multiplikátor fogalmát.



Kötelező tartalékráta (t)

A kötelező tartalékráta a központi bank által meghatározott tartalékolási arány. A kereskedelmi bankok a velük szembeni folyószámla-követelések összegének ezen hányadát kötelesek jegybankpénz formájában tartalékolni a központi banknál vezetett számlájukon.



Egyszerű pénz-multiplikátor (1/t)

A kötelező tartalékráta reciproka - 1/t - amelyik kifejezi, hogy egységnyi jegybanki pénz hányszorosának megfelelő kereskedelmi banki pénz kerülhet fogalomba.



A Hpt. 75.§ (2) bekezdése szerint a kötelező tartalékráta a tárgyévi adózott eredmény 10%-a. Tehát, ha egy banknak 1000 Ft betétje van, akkor abból 900 Ft-ot hitelként kihelyezhet. A felvett hitelt az adós elkölti, például lakást vásárol belőle. Az eladó a vételárat, tehát 900 Ft-ot befizet a bankszámlájára. A számlavezető bank a 900 Ft betétből 810 Ft-ot hitelként újra kihelyezhet. És így tovább. Látható, hogy a bankok a semmiből „teremtik” a pénzt, a náluk elhelyezett betétek tízszeresét helyezhetik ki hitelként. Ebből is látszik, hogy a bankoknak nem szükséges hiteleket felvenni ahhoz, hogy hiteleket folyósítsanak.



7.) A kölcsönszerződések kivétel nélkül ingatlanfedezet mellett jöttek létre. Ez a fedezet biztosítja a banknak, hogy akkor is a pénzéhez jut, ha az adós nem fizet. Ez az oka annak, hogy a bankok kizárólag a jelzálogfedezet értékének meghatározott részéig folyósítottak hitelt. Például, ha egy 10.000.000.- forint értékű lakás a fedezet, a bank legfeljebb 6.000.000.- forint összegű hitelkérelmet fogadott be. A szerződések rögzítik, hogy ha a fedezet értéke lecsökken, a bank jogosult pótfedezet bevonását kezdeményezni vagy a szerződést felmondani. Ez logikus, hiszen, ha csökken a biztosíték értéke, a bank kielégítése veszélybe kerül. A svájci frank árfolyamának emelkedése miatt az adósok fennálló adóssága akár a duplájára is emelkedhetett. Fenti példánknál maradva, a felvett 6.000.000.- forint hitel mára akár 14.000.000.- forintra is emelkedhetett, azonban a fedezetül lekötött lakás értéke továbbra is 10.000.000.- forint vagy kevesebb. Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, azonnal pótfedezet bevonására szólítanák fel az adósokat, hiszen követelésük jelentős részére semmiféle fedezet nem áll rendelkezésre. Ebből egyértelműen következik, hogy a bankok azért fogadják el továbbra is az eredeti fedezetet, mert kizárólag az eredetileg folyósított hitelösszeg biztosítása áll érdekükben, nem pedig a kétszeresére duzzadt tartozásé. Ebből is látszik, hogy a svájci franknak semmi köze a szerződéshez.

A jelenlegi kormány nem tudja mi a deviza alapú hitel. Vagy tudja, ami rosszabb ezért kell 75 éves korig fizetnie az átvert ügyfélnek.

Székesfehérvár, 2011. augusztus 23.

-Szabad Hírek-

2011. augusztus 25., csütörtök

Élőlánccal meghiúsították a budaörsi árverezést.

Budaörsön csütörtökön civil élőlánccal meghiúsították azt az árverezést, amelyen Kovács István devizahiteles, a Magyar Szociális Fórum (MSZF) szervezőjének érdi otthonát akarták kalapács alá bocsájtani – közölte az MSZF.

Az MSZF szervezőjével szolidáris, köztük távolabbi településekről érkező emberek egymásba karolva elállták Schmör Ákos árverező irodájának bejáratát, majd a licitálás meghirdetésekor tömegesen benyomultak az irodába, kiszorítva onnan minden esetleges érdeklődőt, köztük a neppereket. Az árverező megkérdezte, van-e érdeklődő a lakás iránt, mire a jelenlévő kb. 60 civil kórusban felelte, hogy nincs. Ennek hatására az árverezést sikertelennek nyilvánította és fél évvel elnapolta.

Kovács István lakásának elárverezését május 26. óta immár másodszor hiúsították meg társadalmi összefogással. Az élőláncban otthonvédők, jogvédők, ügyvédek és kisebb pártok vezetői vettek részt, köztük Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke.

Az árverezés meghiúsulása nem jelenti, hogy végleg lekerült volna a napirendről az MSZF szervező otthonának értékesítése. A Szociális Fórum szerint megnyugtató megoldást csak az hozhat, ha megtiltják azoknak a családoknak a kilakoltatását, akik – mint Kovácsék - azért váltak fizetésképtelenné, mert kellő jövedelem híján nem tudtak eleget tenni a bankok tisztességtelen és törvénytelen követeléseinek.

A magyar civil társadalom két nap leforgása alatt a második eredményt könyvelhette el a Magyar Szociális Fórum mozgósításával: szerdán a 90 éves székesfehérvári Vincze Józsefnét és rokkant fiát sikerült megmenteni a kilakoltatástól.

Pénteken újabb kiállás következik: Élőlánccal veszik körül a Bankszövetség budapesti épületét a József Nádor téren tiltakozásul a kormány bankokkal kötött júniusi kiegyezése miatt, melynek legfőbb kárvallottjai a Hitelkárosultak. Az érintettek önszerveződő megmozdulását az MSZF teljes mértékben támogatja, mozgósít rá, képviselője pedig felszólal – áll a csütörtökön kiadott közleményben.

hirforrás: http://mszfszk.hu/index