2011. november 17., csütörtök
Megmentették. Kilakoltatása közben lett öngyilkos.
Őt is "megmentette" a kormány: kilakoltatása közben lett öngyilkos egy 57 éves magyar ember.
A III. kerületi, San Marco utcai lakásnál csütörtökön délelőtt jelentek meg a végrehajtók. A lakásban élő 57 éves férfi a végrehajtás során kivetette magát a harmadik emeletről. A lezuhant férfi szörnyethalt, a kiérkező mentők már nem segíthettek rajta.
A rendőrség közigazgatási eljárásban vizsgálja a haláleset körülményeit. Az már most borítékolható, hogy a férfit a halálba kergető magyargyűlölő hiénáknak egy hajuk szála sem görbül majd.
forrás:(kurucinfo)
2011. november 16., szerda
Szabad a rablás. A brutális ingatlanlenyúlás egyike.
Házat, hazát III / 1. rész
Házat, hazát III / 2. rész
Házat, hazát III / 3. rész
2011. október 18., kedd
Egzotikus nyaralás a végrehajtóknak.
Amíg egyre nő azok száma, akik ellen végrehajtást indítanak, száz végrehajtó luxusúton vett részt Amerikában. A programok közt szerepelt: focimeccs, Los Angeles-i városnézés, helikopterezés Las Vegas felett.
Október 1. és 13. között amerikai luxusutazáson vett részt mintegy száz magyarországi végrehajtó. Ennek költségét – a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara tájékoztatása szerint – ugyan minden érintett maga állta, a kamara 2011-es költségvetési tervezetében húsz–harminc millió forint közötti összeget állítottak be erre – tájékoztatta a Magyar Hírlapot Dabasi Tamás, a Fehér Kéményseprők Szövetségének elnöke.
Mint mondta, felháborítónak tartja, hogy az otthonok, ingó és ingatlanok elárverezéséből és a jól jövedelmező végrehajtási eljárásokból, kilakoltatásokból élő végrehajtók luxusútra mennek, miközben az „ügyfeleik” a lét határán tengődnek.
Azt mondta, információik szerint a 13 napos luxusút során négycsillagos szállodában szálltak meg, s a néhány szakmai előadás között ellátogattak az Amerikai Ligában játszó két csapat, az LA Galaxy (David Beckham csapata) és a Real Salt Lake futballmeccsére, Los Angeles-i városlátogatásukon megnézték a Hollywood feliratot, a Rodeo Drive–ot, Beverly Hillst és a Mojave-sivatagot.
Emellett ízelítőt kaptak Las Vegas látnivalóból, részt vehettek a helikopteres fakultatív élményrepülésen a város felett, majd egész napos kirándulásukon megnézhették a Grand Canyont. A Hoover-gátat követően San Francisco volt az úti cél, ahol a Golden Gate hidat és a Union Streetet láthatták. Majd San Francisco utcái után az Alcatraz börtönsziget következett - a sacramentói látogatást megelőzően.
A szakember elmondta, amikor tudomásukra jutott, hogy a repülőgép mikor száll le Budapesten, a Fehér Kéményseprők és az Egységes Magyarország Mozgalom Otthonvédő önkéntesei egy több mint tízfős delegációval megjelentek, s az „Isten hozott a kilakoltatottak földjén! Reméljük, jól éreztétek magatokat a luxusnyaraláson!” feliratú táblát tartottak a kezükben.
Dabasi Tamás hozzátette, beadvánnyal fordultak az adóhatósághoz, amelyben azt indítványozták, indítsanak a végrehajtóknál vagyonosodási vizsgálatot. S nézzenek utána, a gyorsan szerzett vagyon hogyan keletkezett, s törvényesen adóznak-e utána.
Forrás: Magyar Hírlap
2011. október 14., péntek
Társadalmi szolidaritás!
Az MSZF szervezői csütörtökön találkoztak S. Éva lányával és Jáger Istvánnal, a Fővárosi Közlekedési Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnökével. S. Éva leánya megmutatta édesanyja utolsó sms üzenetét, melyet 09.55 órakor küldött el neki, amikor a végrehajtók megjelentek, hogy kilakoltassák: „Nagyon szeretlek, de már nem bírom ezt az igazságtalanságot. Bocsáss meg nekem!” – írta. Ez után S. Éva kivetette magát az ablakon.
Az áldozat lánya elmondta, hogy a rendőrség nem értesítette őt a történtekről. Anyjának sms üzenetére rohant haza, s az épület előtt pillantotta meg édesanyjának holttestét. A történtekről eddig nem kapott rendőrségi jegyzőkönyvet, sem mást, melyben leírták volna, pontosan mi történt és milyen körülmények között történt, kik és miért voltak jelen a tragédia helyszínén. „Anyám többször említette nekem, hogy lakásmaffiát sejt az ügy hátterében. Azt mondta, hogy valaki minden áron rá akarja tenni kezét a lakásra. Voltak hónapok, amikor egyetlen fillért sem kapott kézhez a fizetéséből, mert egész járandóságát levonták tartozás címén. Három munkát vállalt, mégsem keresett annyit, hogy törleszteni tudja 2006-ban felvett 4,8 millió forintos tartozását, melyet 2007-ben kiváltott egy svájci frank alapú 5,5 millió forintos hitellel. A Reiffeisen Bank felmondta a szerződését. A földhivatali tulajdoni lap szerint tartozása 134.618 forint főkövetelésből és járulékaiból állt. Soha, senkinek sem panaszkodott, és nem is kért segítséget. Mint aki a gyerekére háruló költségeket akarta volna csökkenteni azzal, hogy kiugrott az ablakon! 51 éves volt” – összegezte az áldozat gyermeke.
Mivel a lakást hatósági zár alá vették, a lányt sem engedik be oda, pedig a legszükségesebb holmiját is csak részben tudta kimenteni, ő maga pedig egy ismerősénél húzódott meg átmenetileg.
„Jogi segítségre van szükségem. Meg akarom ismerni a lakás elidegenítésének pontos körülményeit. Szeretném tudni, miért nem kötött velünk bérleti szerződést az új tulajdonos. Tudni szeretném, hogy örököltem-e tartozást anyámtól, és ha igen, miért és kivel szemben. Még nem tudom, hogyan tovább: ki kell-e költöznöm, mi lesz az ingóságommal, milyen költségeket kellene viselnem, s hogyan tudom fedezni havi nettó 69-70 ezer forintnyi fizetésemből. Anyagilag nullán állok” – folytatta.
A Magyar Szociális Fórum azzal a kéréssel fordul a BKV vezetéséhez, hogy S. Éva munkáltatójaként biztosítson jogi képviseletet a jogutódnak. Jáger István szakszervezeti elnök elmondta, hogy a metró munkatársai is pénzt gyűjtenek a lány megsegítésére.
Az igazságügyi szakértő még nem adta ki S. Éva holttestét. A temetés időpontja még nem ismert. Csak azt tudni, hogy nem szűk körben fogják eltemetni, mert sokan szeretnének ott lenni a temetésen. A Magyar Szociális Fórum jelezni fogja a temetés helyét és időpontját, mert szeretné, ha a temetés a társadalom néma jajkiáltásává, az embertelenség elleni tiltakozássá válna, és Évát mindazok elkísérnék utolsó útjára, akik nem hajlandók tovább tűrni, hogy bűnösök halálba kergessék az embert.
kiadta: MSZF SZK
2011. szeptember 28., szerda
A TOLVAJOK és a hivatalos LENYÚLÁS CSÚCSA!
"Öröklési","Eltartási","szerződés" Ha mégsem, akkor "Végrendelet" ? :)))))
<
Csak egy néhány gondolat megjegyzésként:
Érdekes kitalált varriáció. Ha nem ez, akkor az, ha az sem lehet, akkor más. Csak egy a lényeg, mit és hogyan leghet lenyúlni. -" Rokon gyerek "- Érdekes fordulata azoknak az isemereteknek a birtokában, amiről mi a gyerekeimmel tudtunk pár nappal az eemények megtörténte előtt. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a "szerződés" - már ha annak lehet minősíteni - 2010 november 10-i dátumú, 2010. november 11-i nappal meg elfekvőbe lett bedugva az Anyám roppant gyorsasággal a család háta mögött. Rá nyolc nappal pedig már a Földhivaali papíron is bejegyzésre került. Csupa tipp topp nem? Fel is merül a kérdés, akkor mit és hogyan lehetett, meg kit is ápolt valójában a kitalálója? Na meg természetesen az aláírója. Kit is? Fel merül az a kérdés is, hogy mennyire járkálhatott be Ausztriából az ügy érintetje, hiszen ez is közröhely. Ez sem igaz. Egy szó sem igaz a kitalált primitív megfogalmazott közjegyzői tartalomból. Közben pedig a középső gyerekem által pár nappal a Nagyanyjánál a kórházban otthagyott 50,000Ft- ból lett kifizetve a gyors " nívós" förmedvény, a gyors "segítség" .
Az a kérdés is felmerül az emberben, hogy vajon évekkel ezelőtt a Szhely Szürcsapó u 09 szám allatti esetben a Lőrinc ingatlanban, a fent nevezett közjegyző járt és fogalmazott -e meg hasonló tartalmú, de szerződésnek nevezett .... akármit? Hiszen az Anyám több ízben kitért erre az esetre, és tiltakozva emlékezett rá a kórházban. Többször kifejtette ottlétünkkor, hogy a testvére hiába is erőszakoskodik, - a másik - az ő vagyonának a sorsába nem fog belepofázni.
Arra is felhívnám a szíves figyelmüket, hogy a hiteles másolat, meg az eredeti eltér egymástól.
A Földhivatalban kiadott "eredeti" másolat egyetlen egy aláírást sem tartalmaz, a közjegyzőn, meg a plöcsnijén kívül. Egyetlen egy oldal nincs aláírva alul, amit 2011 01 hóban kiadtak a Földhivatalnál. Ugyanis a megfogalmazás után 8 nappal már a tulajdoni lapon szerepelt. De, arra is felhívnám a Tisztelt Olvasónak a figyelmét, hogy a 2011. 06 - hóban megkapott "eredeti "szerződésen is - a 02 oldal tartama szerinti aláírás - az aláírás olyan, ami megkérdőjelezhető, mert az Anyám nagyon szépen írt az utólsó pillanatig. Ha pedig valamit aláírattak vele, akkor pedig, már az aláírás milyensége, valamint vonalvezetéséből kítűnik az, hogy kérdésesé vált és volt az egészségi állapota. Az is megkérdőjelezhető, hogy vajon mit is irathattak vele alá? Hiszen egyetlen egy oldal nem tartalmaz szignót alul, aláírást sem, hogy tisztában volt -e a tartalmával. Azzal a tartalommal, vagy egyáltalán olvasta -e azt amit eléje dugtag. A kitaláció utolsó oldala bár tartalmaz aláírást, de tartalmilag az egész megkérdőjelezhető. Köztudott, hogy a számítógéppel írt dokumentum lementés után módosítható, az átfogalmazható. Az utolsó oldal bár tartalmaz ugyan aláírást, de az előző oldalak bármikor javíthatók, átfogalmazhatók.
Vajon lehet - e hiteles az ilyen kreálmány? A tények önmagukért beszélnek.
Ha pénzed van, akkor lesz vagyonod, lehet vagyonod. Ha nincs, akkor ha a törvények mellett is szólnak nem érnek semmit! Ebben az országban a bünözőknek áll a zászló.
Milyen ország is ez? Milyen is lehet az, ahol aljas számító hazug módon meg lehet szerezni valakinek a vagyonát, tejhatalommal van valaki, valakik felrzuházva, és ez elég ahhoz, hogy valakit, valakiket megfosszon a jogos törvényes vagyonától? Koholt mondvacsinált szemétséggel?
ropó! Csak úgy megjegyzem. A hugomat Dr.Elek Borbála képviselte(?), aki természetesen hagyta annak a kisemmizését is, mert lemondott helyette mindenről. Vajon képviselet ez? Tudomásom szerint törvény szerint ha valakit nem találnak, és nam halt meg, akkor hogy lehet helyette lemondani megfosztani mindentől? Képviselet az ilyen? Szerintem inkább szemétség, mint képviselet. Csakhogy világosak legyenek a dolgok ebben az ügyben.
Tisztelt Hölgyem, Uram!
Tessenek az ottani-(helyi) neten is érdeklődni,ott is feltenni e levelet,hogy a Szombathelyiek is lássák!!!Talán az ottani emberek többet tudnak segíteni!
Hihetetlen csalások vannak országunkban!Főleg ügyvédek és közjegyzők vállalnal nagy pénzért ingatlan-lenyúlásokat!Mert Önök esetében is nem 1-2 milliós ingatlant
Remélem a tetves aljasságukra, az ocsmány mocskosságukra fény fog derülni.
A béres shirtter, meg egy talabér genyó. Ja? meg a tupi genyó.... Na nem kivétel egyik sem. Úgy tűnik nincsenek tisztában azzal, hogy ha valaki valami állít, annak valós tartalmának kellene lennie. Általában az anyagi érdeken alapuló hamis, valótlan tartalomnak jogkövetkezményei lesznek. Ebből már ők sem lesznek kivételek. Főleg akkor, amikor azt köztudottan, nyílt tartalmú tények überelik felül.
Végtelenül sajnálom, hogy ilyen aljas, számító, primitív, és erkölcstelen embereket kellett megismernem, de ez legyen annak és azoknak a bűne, akik miatt kénytelen kellett nekem ebbe a rohadék tolvajságra épülő társadalomban megszületnem, amit nem kértem.
Legyen pokol minden percük azoknak, akik ebben az aljasságban részt
vettek. A sleppjükkel a rohadék társaságukkal együtt, amiért a
gyerekem által a Nagyamámájanál kórházban hagyott összegből
finanszírozták meg a legmocskosabb aljasságukat ellenünk, egy
mocsok közjegyzőnek. !!!!!! Úgy tűnik, itt is hatékony lett az osztrák
hatás... nem véletlen. Jól jön egy a kis magyar ingatlan,
természetesen mindenestül, s ráadásul még ingyen is.
A rablás, a tolvajlás, a korupció, a törvénytelenségek, a vagyon elleni bűncselekmények legmagasabb színtje ami ebben az országban megvalósulhat, példája lehet minden külfödi országnak. Lehet itt tanulni bőven, a legmagasabb színten.
Ja kérem? Milyen mocskos aljas rokonság az aki kijátssza és meglopja a másikat? Szerintem egy aljas és szutyok.
A legaljasabb, trágyadombok.
2011. szeptember 18., vasárnap
Amire érdemes odafigyelni, és meghallgatni.
2011. szeptember 16., péntek
A per, amitől a bankok rettegnek
A per, amitől a bankok rettegnek
Az egyoldalú szerződésmódosítások többsége tisztességtelen, ezért ezek évekre visszamenően semmisnek tekintendők – mondta ki a Szegedi Ítélőtábla a szintén szegedi Partiscum XI. Takarékszövetkezet ellen indult eljárást március 4-én lezáró jogerős ítéletében.
Az ítélőtábla a pénzintézet egyoldalú módosításokra lehetőséget adó általános szerződési feltételei (ászf) közül a legtöbb olyan kitételt érvénytelenítette, melyek alapján a Partiscumnak joga volt a hitelkamatok emelésre. Az ítélet nem csak a visszamenőlegesség miatt húsbavágó, hanem azért is, mert a takarékszövetkezet minden egyes szerződésére vonatkozik.
Csak suttognak
A Partiscum-per horderejét jelzi, hogy bár az ügy minden közvetlen érintettjét megkerestük, sem névvel sem név nélkül nem nyilatkoztak a konkrét esetről, illetve annak lehetséges távlati következményeiről. Az ügyet közvetetten ismerő forrásaink is csak háttérbeszélgetéseken ismerték el, hogy a bankszakmát és a szakjogászokat nagyon is foglalkoztatja a per, miközben a hivatalos csatornákon keresztül ezt természetesen mindenhol cáfolták. Ehhez képest több forrásunktól is úgy tudjuk, a Partiscum jogi képviselőit a per során több nagybank jogi osztályáról is tanácsokkal látták el, de megkeresésünkre ezt sem ismerték el sehol.A szótlanság egyik oka feltehetően az, hogy az egyoldalú szerződésmódosításokat elkaszáló ügy a jogerős döntés ellenére még nem zárult le: a Partiscum ugyanis a márciusi ítélethirdetés után felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz (tárgyalás a jövő héten lesz). A másik, több beszélgetőtársunk által is említett ok pedig az, hogy a per jócskán túlmutat önmagán: a Partiscumhoz hasonló szerződési feltételeket alkalmaz a legtöbb magyarországi pénzintézet, és tény az is, hogy a Partiscum-ügy legrázósabb részét jelentő és a bíróság által kifogásolt egyoldalú szerződésmódosítások szintén a legtöbb banknál bevett gyakorlatnak számítanak.
Gúzsbakötve
A kezdet
Az ügyben felperes Csongrád Megyei Főügyészség első fokon a Csongrád Megyei Bíróságon támadta meg a Partiscum általános szerződési feltételeit. A városi bíróság tavaly október 20-án hozott szintén a takarékszövetkezetet marasztaló ítéletet, a Partiscum ezután fordult a Szegedi Ítélőtáblához.
A döntéssel lényegében minden olyan hiteldrágítás érvénytelen lett, amit a takarékszövetkezet Magyarország hitelbesorolásának és országkockázati felárának változásával, a jegybanki alapkamat módosulásával vagy a bankközi kamatok, illetve a lekötött betéti kamatok változásával indokolt. Szintén semmis lett minden olyan, az ügyfélnek kedvezőtlen kamat-, díj vagy költségváltoztatás, ami a hitelintézetre kötelező szabályozók megváltozásából vagy valamilyen jegybanki rendelkezésből fakadóan korábban minden akadály nélkül beépülhetett a hiteltörlesztőkbe.
Precedens lehet
A bankok szempontjából a nem túl kedvező kilátásokat alátámasztja az az értesülésünk, miszerint az ügyben másodfokon határozatot hozó bírósági tanács elnöke, Kemenes István mindenképpen szeretne precedenst teremteni az ítélőtábla döntésből.
Bár a magyar jogrendszer a precedensjogot nem ismeri, az általunk megkérdezett jogi szakértők elmondása szerint, ha egy ítélet bekerül a Bírósági Határozatok gyűjteményébe (és úgy tudjuk, hogy kifejezetten ez Kemenes célja), az más, hasonló tárgyú perekben más bíróságokon is meglehetősen erős hivatkozási alap lehet.
A bírósági határozatok ugyan nem kötelezik, csupán orientálják majd a többi bírót, hogy ilyen ügyekben a szegedi ítélőtáblához hasonlóan, a pénzintézetek kárára döntsön – fogalmazott egy jogi ügyekben jártas forrásunk. Ez a gyakorlat tömeges perek esetén jelentős rendszerkockázatként jelentkezne a bankszektornak. Becslésünk szerint ha minden hiteles ügyében minden bíróság a szegedi ítélőtáblához hasonlóan döntene, tehát 2008 nyaráig visszamenően érvénytelenítené az egyoldalú módosításokat, az 100-150 milliárd forintos nagyságrendű kártérítési veszteséget jelenthetne a bankoknak, illetve az egész hitelezési gyakorlatuk felülvizsgálatára kényszerítené őket.
Ha az LB jövő héten nem kötelezi új eljárásra az ítélőtáblát, hanem elfogadja az eredeti döntését, az többek szerint lavinaszerű persorozatot gerjeszthet. Az ügyet ismerő egyik beszélgetőtársunkat idézve a helyzet az, hogy „ha az LB-n is átcsúszna a dolog, annak beláthatatlan következményei lennének, mert a hitelezés lefagyna, ami a bankokat teljesen megbénítaná”.
Az ítélőtábla szerint a Partiscum általános szerződési feltételei azért tisztességtelenek, mert lehetőséget adnak arra, hogy a pénzintézet bármikor, saját érdekei szerint módosítsa a hitelszerződéseket, miközben ugyanilyen egyoldalú változtatásra a takarékszövetkezet ügyfeleinek nincs lehetősége.
Az ítélőtábla a döntéshozatalkor abból indult ki, hogy magánjogi szerződésekben a jogok és kötelezettségek meghatározásakor a felek egyenjogúak. Az ítélet indoklása szerint a pénzügyi intézmény gazdasági erőpozíciója ellenére jogi értelemben nincs fölérendelve a kölcsönvevőnek, éppen ezért nem erőltethet az utóbbiakra számukra hátrányos feltételeket. A hitelező pénzintézet nem hatóság, az adós pedig nem alárendelt „ügyfél" – olvasható a dokumentumban.
A bíróság szerint, bár a Partiscum formai szempontból megfelelt a törvényi előírásoknak, maradéktalanul betartotta a vonatkozó jogszabályokat (például a hitelintézeti törvényt) és az Etikai Kódexet, illetve tartotta magát az egyoldalú módosítások lehetséges okait rögzítő úgynevezett oklistához, mindebből nem következik az, hogy „azok a feltételek, amelyek az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét előre biztosítják, tartalmuk szerint ne lehetnének tisztességtelenek, amennyiben sértik a jóhiszeműség és tisztesség elvét.”
Az ítélőtábla szerint – és ez talán a legfontosabb – a szerződés módosítása általában nem kérhető az olyan körülmények megváltozása miatt, melyek „csak az egyik szerződő fél tevékenységi, működési körében merülnek fel”. Ezek alapján a bíróság úgy érvel, hogy „mindenki maga köteles feltárni a szerződéskötéssel együtt járó kockázati tényezőket, azok későbbi csökkentésére, kiküszöbölésére sem bírósági - sem a felek valamelyikének egyoldalú - szerződésmódosításával nincs lehetőség”, az üzleti kockázatok egyoldalúan történő áthárítása az ügyfelekre ezrét „tisztességtelen”.
Az ítélőtábla szerint, ha a Partiscumnak jogában állt az egyoldalú módosítás, akkor a felek közötti egyenlőség elve csak akkor érvényesülne, ha adott esetben az adósok is módosíthatnának a szerződésük kamat- és díjköltségein, egyoldalúan. Például akkor, ha a rájuk vonatkozó „jogszabályok, közterhek (adók, járulékok), közszolgáltatási díjak (pl. elektromos áram, gáz díja, közlekedési költség), megélhetési költségek hátrányosan változnak”.
A döntés kimenetelét illetően két bizonytalanságra érdemes odafigyelni – figyelmeztetett egyik forrásunk. Az egyik, hogy az ítélőtábla a döntésében nem vette figyelembe a Rogán-Kósa féle nyolc pontot, amiből decemberben kormányrendelet lett. Ez szabályozza az egyoldalú szerződésmódosítások lehetséges okait, ez alapján tehát már jogos a bankok egyoldalú kamatemelési gyakorlata. Az oklistát az ítélőtábla azzal söpörte le az asztalról, hogy az Etikai Kódex nem jogszabály, de azt már nem vette figyelembe, hogy decemberben egy kormányrendelet (275/2010. [1]) jogszabályi szintre emelte a dokumentum legfontosabb részeit, ami már azokra is kötelező, akik önként nem csatlakoztak az etikai kódexhez. Az LB a döntésnél feltehetően ezt a tényezőt is figyelembe veszi majd.
Ha ez így is lesz, a válság kirobbanásakor megindult kamatemelési ciklus visszamenőlegesen még így is támadható. Az LB ugyanis mondhatja azt, hogy az etikai kódexből kivett oklista decemberi kormányrendeletbe foglalása óta minden kamatemelés rendben van, de a 2008-2010 közötti két év kamatemelései nem.
A másik bizonytalansági tényező, hogy az ítélőtábla az egyoldalú kamatemelések gyakorlatát egyetlen esetben, az ügyfélkockázatok emelkedésére hivatkozva elfogadhatónak tartotta. A döntés indoklása szerint azért, mert a felelős hitelezés a betétesek érdekeit is szem előtt kell tartsa, ezért elfogadhatatlan, ha a kölcsönszerződések miatt az ő kockázataik indokolatlanul, jelentősen megemelkednek. A bankoknak ez remek kiskapu lehet, hiszen mondhatják, hogy a marzsok azért szálltak el így, mert a megugrott ügyfélkockázatokat árazták.
Ez részben reális is lehet, azonban a svájci kamatok lejtmenete [2] elméletileg ellensúlyozhatta volna ezt a hatást, és mivel a bíróság szerint az országkockázat, ami szintén megugrott az utóbbi években, nem terhelhető tovább, így nem lehetett volna ilyen mértékben kamatot emelni. Mondhatjuk úgy is: az első két tényező nagyjából kioltják egymást, a harmadikat pedig a bíróság szerint eleve tilos beárazni.
Évekig húzódhat
Egy, az ügyet ismerő jogász szerint a világon mindenhol vannak egyoldalú módosítások, csak ezt a szerződés újratárgyalásának hívják. Emellett mindenhol megkövetelt, hogy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyensúlyban legyen. Szerinte ez a hitelügyleteknél csak úgy lehetséges, ha a banknak szerződésmódosítási jogot adnunk, mert a bank a szerződéskötéskor azonnal teljesíti a vállalását, hiszen egy összegben utal, míg az ügyfélnek a törlesztésre 20-30 éve is lehet. Ezalatt rengeteg kockázat merülhet fel (munkanélküliség, betegség, gazdasági recesszió), amit a bankok előre fognak árazni, ha a futamidő alatt nem módosíthatnak a feltételeken. A hiteleket ez nagyon megdrágítaná, a hitelezés leállna – szól az érvelés.
Egy másik, szintén névtelenséget kérő ügyvéd szerint, ha a szegedi döntést az LB jóváhagyja és ez bekerül a Bírósági Határozatok közé, attól még más bíróságok simán dönthetnek a bankok javára esetleges későbbi perekben. Megoldás azonban erre is van, ezt jogegységi eljárásnak hívják. Ilyenre általában akkor kerül sor, ha az ítélőtábla, a megyei bíróság vagy a helyi bíróság elvi kérdésben korábban hozott jogerős bírósági határozattól eltérő jogerős határozatot hozott, az LB elnöke vagy a legfőbb ügyész pedig az elvi kérdés eldöntését akarja. A lényeg, hogy ezek a határozatok már kötelezőek minden bírósági döntéshozóra.
Az ügy ettől a stádiumtól azonban még messze áll. Akár évek is eltelhetnek a jogegységi határozathozatalig, azt pedig egyelőre még találgatni sem érdemes, hogy ha lesz is ilyen, az mit fog tartalmazni. A Partiscum-ügy kapcsán hozott döntés azonban a későbbiekben mindenképpen irányadó lesz, mert az biztosan eldől, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások miatt érdemes-e újabb pereket indítani.
forrás: http://www.feherkemeny.hu - Szentkirályi Balázs -