2016. április 21., csütörtök
2016. április 12., kedd
2016. április 9., szombat
Földárverések !!! Ángyán-jelentés
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/foodforlife/foldarveresek/Angyan-jelentes_Foldarveresek_Fejer.pdf
Itt a legújabb Ángyán-tanulmány: a felcsútiak vették a legtöbb földet Fejérben
Itt a legújabb Ángyán-tanulmány: a felcsútiak vették a legtöbb földet Fejérben
Újabb tanulmányt tett közzé Ángyán József a földügyekkel kapcsolatban. A Fejér megyei földárverések első ütemének elemzése kapcsán arra jutott a neves agrárszakember, hogy a helyi kisgazdálkodók helyett a földek java részét politikaközeli spekulánsok nyerték el. A tanulmányt itt teljes terjedelmében is elolvashatja.
Számos tanulmányt jegyzett Ángyán József a második Orbán-kormány vidékfejlesztési államtitkára, a földhaszonbérleti rendszerrel kapcsolatos visszaélések kapcsán. A földárverésekkel kapcsolatos első tanulmánya az Átlátszón jelent meg2015 decemberében. Abban azt vázolta fel a nyugalmazott professzor, hogy miként megy szembe az eredeti, általa “nép-pártinak” nevezett, földügyi koncepcióval a földárverések rendszere.
Korábbi cikkeink Ángyán Józsefről
A tanulmány-sorozat ma megjelent, legújabb részében a 2015 negyedik negyedévében tartott első földárverési hullám tényadatait elemzi Ángyán.
Fejér megyében 2015-ben sikeresen elárverezett, összesen 392 darab birtoktestet 205 nyertes árverező szerezte meg. Az elkelt összterület valamivel több, mint tizenhétezer hektár, ami az országos megyei átlag háromszorosa. Az esetek kereken kétharmadában a vételár megegyezett a kikiáltási árral, vagyis egyáltalán nem volt licitálás.
Ángyán az elemzésében azt mutatta ki, hogy a valóban helyben élő, gazdálkodó családok használható méretű birtoktestek megvásárlásának a közelébe sem jutottak, mert a licitáló külső tőkeerő a föld közelébe sem engedte őket.
A földértékesítésből származó állami bevételek csalóka képéről is lerántja a leplet az agrárszakember. A nagyon kedvezményes kamatú állami hitelek figyelembevételével, és a bérlők kedvezményes önrész fizetési kötelezettségét is beleszámítva Ángyán szerint a tényleges bevétele az államnak a kimutatott vételár 16 %-a, az 4 milliárd Ft körül van.
A földárverések nyerteseinek a lakcímét vizsgálva azt állapította meg Ángyán, hogy Fejér megyében a helybeli gazdálkodó családok az elárverezett területeknek csupán mintegy egyötödét tudták a saját településük földjeiből megszerezni.
A legnagyobb vesztes települések listáján, ahol egyetlenegy helybéli sem nyert, ott van Hantos, ahol a kishantosi biogazdaság földjei voltak. Alcsútdobozon és Etyeken, ahol Mészáros Lőrinc családja vásárolt be az állami földekből, szintén nem tudott helyi gazdálkodó labdába rúgni az árveréseken.
A legnagyobb nyertesek településeinek listáját, nem meglepő módon, Felcsút vezeti. A megyében eddig elárverezett területeknek 9,5%-a a miniszterelnök kedvenc településének lakóinak a kezébe került. A budapestiek és a székesfehérváriak is nagy területhez jutottak hozzá a földárveréseken.
A nyertes pályázók lakhelyének tekintetében egy érdekes összevetést is készített Ángyán. A Fejér megyében első lépcsőben elárverezett 17.072 hektár állami földterületből 28,7%-át a birtoktesttől 25 km vagy annál nagyobb távolságban lakók nyerték el.
A Budapestről és más településekről érkező pályázók pontos lakókörnyezetét is feltérképezte a volt államtitkár. Jött nyertes licitáló a Rózsadomb és a Sas-hegy tetejéről, és káposztásmegyeri, valamint tatabányai panellakásokból is.
Korábbi cikkeink a Fejér megyei földekről:
A földhaszonbérleti pályázatokkal kapcsolatos visszaélésekről hat jelentést is írt már Ángyán József . Az akkor földbérlethez jutott bérlők most kedvezményes keretek között indulhattak a földárveréseken. Az agrárszakember szerint az elárverezett területek közel 40%-a a bérlők kezébe került.
A 2013-ban földbérletet nyert gazdasági erőcsoportok tekintetében két települést vizsgált mélyebb elemzésében a professzor. Az egyik település Hantos, (ahol a kishantosi biogazdaság földjeit szerezte meg a Mezőföld Kft körüli kör) arra példa, hogy a politikailag jól fekvő bérlők kezébe kerültek az állami földek.
A Vidékfejlesztési Minisztérium 2013-ban azt állította, hogy nyolc kisebb helyi gazda gondjára bízta a kishantosi földek sorsát. Ángyán szerint a „nyolc kisebb helyi gazda”között van egy 2.900 hektáros konvencionális nagygazdaság, egy használt bálás ruhával kereskedő vállalkozó, Mezőfalva nem gazdálkodó polgármestere, egy sárszentágotai gazda 25 km-ről, aki szerint nem lehet bio módon gazdálkodni, valamint három sárbogárdi gazda (20 km-ről), és egy 160 km-ről oda telepített építési vállalkozás.
Az agrárszakember szerint nem véletlen, hogy ezek a bérlők, egy kivétellel, a nagyon alacsony 1-1,5 millió Ft/hektáros kikiáltási áron, licitálás nélkül tudták megszerezni a földeket.
Korábbi cikkeink Kishantosról:
Lepsény, a másik település mélyebb elemzése arra példa, hogy ahol nem az eddigi bérlők nyerték el a földet, ott csupán egy klientúra-csere zajlott le. A Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó cég által bérelt földeket, nem a lepsényi Gazdálkodó Családok Egyesületét létrehozó, és mindezzel „az állam jóindulatát elvesztő” helyi gazdacsaládok szerezték meg.
A nagy tömbökben, egyben meghirdetett területek százmilliós kikiáltási árral indultak az árverésen, így a helyi gazdák nem voltak eléggé tőkeerősek. Bár egymás közt megegyeztek, és minden birtoktestre volt helyi pályázó is, a helyiek egyetlen hektár állami földhöz sem jutottak hozzá.
Az elemzésben Ángyán klasztereket készített a nyertesekből, ahol összesítette az egy érdekkörbe tartozó földárverés nyertesek által megvásárolt földeket.
Mészáros Lőrinc rokonsága 2015-ben 1425 hektár földet nyert el több, mint 1,9 milliárd forint értékben. A felcsúti polgármesterrel is üzletelő Csákvári Mg. Zrt vezérkara és annak rokonsága 1227 hektárt nyert el 1,5 milliárd forintért. Ugyanennyi pénzért a kishantosiak alól a földet kihúzó Mezőföld Kft társtulajdonosai ‘csupán’ alig több, mint ezer hektárhoz jutottak hozzá.
A Cserepes Agrár Kft tulajdonosai szintén másfélmilliárd forintért jutottak hozzá alig valamivel több ezer hektár nagyságú földterülethez. Az index.hu szerint az ötödik legtöbb földet nyert Eppel família közvetett kapcsolatba hozható a Flier családdal, akik a miniszterelnök feleségének földjeit művelték. Az Ángyán-jelentésben nevesített legnagyobb nyertes érdekkörök közé csak azért nem került be a miniszterelnök rokonságába tartozó Tiborcz család, mert ők az árverések második körében vásárolták meg a nagyobb birtokaikat.
A Fejér megyei birtokkoncentrációt a legjobban az szemlélteti, hogy az érdekeltségek legerősebb, felső 28,2%-a az összes aranykorona értéknek (földek minőségét jelző értékszám) 78,8%-át, a földterületnek pedig 72,2%-át vásárolhatja meg. Ebben az „elit” kategóriában egy nyertes árverező átlagosan 3.947 aranykorona értékű, 147,8 hektár összterületű 2,5 biroktestet nyert el a licit.
Ha ezt összevetjük a kormány kommunikációjában szereplő “átlagosan 20 hektárt szereznek a gazdák” jelszóval, akkor azt látjuk, hogy az elit a hét és félszeresét nyeri el a kormányzati kommunikációban szereplő példának. Az összes elkelt terület hatvan százaléka 100 milliós kikiáltási árnál nagyobb birtoktestekben talált gazdára. Ezekre a helyi kisgazdálkodóknak esélye sem volt rálicitálni.
Vágó Gábor
Közreműködött a Greenpeace Magyarország
A http:// atlatszo.hu nyomán ......
2016. április 7., csütörtök
Tíz csokor nárcisz a bűnjel
"Azt kívánom, hogy az Isten vegye olyan bűntelen szenvedésbe, mint ahogy én szenvedtem."
2016. április 4., hétfő
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)