2010. július 30., péntek
2010. július 27., kedd
Közlemény!! Tisztességes eljárás....- Itt ?????
Tisztelt Otthonvédők, Média!
A Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége közleményben tudatja, hogy a mai napon 2010. július 27. a déli órákban 8300 Tapolca Török J. u. 12. számú családi házból, KOVÁCS MIHÁLY JÓZSEF KORRUPT önálló bírósági végrehajtó RENDŐRI segítséggel kilakoltatta jogszerűen birtokolt otthonából, Lendvai Tamást családjával együtt.
A kilakoltatást egy korrupt ügyvéd Dr. Fiscer Sándor (8360 Keszthely , Meggyfa út 7) személyes kérésének és közben járásának köszönhetően teljesen magán akcióban jogerős bírósági végzés nélkül tették meg. Az ingatlanra az ügyvéd úrnak és feleségének Dr. Fiscerné Horváth Antónia ügyvédnek van vevője, akit előnyös feltételekkel nagyon alacsony áron juttatnak hozzá a 100m2 körüli ingatlanhoz. Véleményünk szerint, a kilakoltatás és az önálló bírósági végrehajtó eljárása magánakció volt, hivatali visszaélést követett el! Melyről telefonon tájékoztattuk, kértük függessz fel az árverést, erre kiröhögött és azt mondta, hogy őt semmilyen törvény nem érdekli, akkor is utcára teszi a családot! Mi pedig mehetünk ahova akarunk.
Az Országgyűlés 2010. július 22. napon, elfogadta a bírósági végrehajtásról szóló törvény kormány által kezdeményezett módosítását.
A parlament egyhangúlag, 351 igen szavazattal fogadta el a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását; a jogszabályhoz benyújtott, elfogadott egyik módosító javaslat az eredeti előterjesztéshez képest - amely március 31-ig írt volna elő - is tovább növelte a moratórium idejét.
A törvény a kihirdetését követő napon lép életbe és kimondja: a már a kilakoltatást elrendelő bírósági végzés kézhezvételét követő naptól - legkorábban így a törvény hatálybalépését követő naptól - el kellene halasztani a lakáskiürítést a következő év április 15-ig.
Vagyis a törvény alapján már hatályban volt a moratórium, és a bírósági végrehajtásról szóló törvénymódosítás. Ezért a végrehajtó és a neki asszisztáló összes rendőr, Marton Zsolt Főhadnagy vezetésével, bűncselekményt követett el, mely ügyben megtesszük a büntető feljelentést.
Budapest, 2010. július 27.
Dabasi Tamás elnök
Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetség
Otthon és Érdekvédők Magyarországi Szövetsége
www.feherkemeny.com
A Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége közleményben tudatja, hogy a mai napon 2010. július 27. a déli órákban 8300 Tapolca Török J. u. 12. számú családi házból, KOVÁCS MIHÁLY JÓZSEF KORRUPT önálló bírósági végrehajtó RENDŐRI segítséggel kilakoltatta jogszerűen birtokolt otthonából, Lendvai Tamást családjával együtt.
A kilakoltatást egy korrupt ügyvéd Dr. Fiscer Sándor (8360 Keszthely , Meggyfa út 7) személyes kérésének és közben járásának köszönhetően teljesen magán akcióban jogerős bírósági végzés nélkül tették meg. Az ingatlanra az ügyvéd úrnak és feleségének Dr. Fiscerné Horváth Antónia ügyvédnek van vevője, akit előnyös feltételekkel nagyon alacsony áron juttatnak hozzá a 100m2 körüli ingatlanhoz. Véleményünk szerint, a kilakoltatás és az önálló bírósági végrehajtó eljárása magánakció volt, hivatali visszaélést követett el! Melyről telefonon tájékoztattuk, kértük függessz fel az árverést, erre kiröhögött és azt mondta, hogy őt semmilyen törvény nem érdekli, akkor is utcára teszi a családot! Mi pedig mehetünk ahova akarunk.
Az Országgyűlés 2010. július 22. napon, elfogadta a bírósági végrehajtásról szóló törvény kormány által kezdeményezett módosítását.
A parlament egyhangúlag, 351 igen szavazattal fogadta el a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását; a jogszabályhoz benyújtott, elfogadott egyik módosító javaslat az eredeti előterjesztéshez képest - amely március 31-ig írt volna elő - is tovább növelte a moratórium idejét.
A törvény a kihirdetését követő napon lép életbe és kimondja: a már a kilakoltatást elrendelő bírósági végzés kézhezvételét követő naptól - legkorábban így a törvény hatálybalépését követő naptól - el kellene halasztani a lakáskiürítést a következő év április 15-ig.
Vagyis a törvény alapján már hatályban volt a moratórium, és a bírósági végrehajtásról szóló törvénymódosítás. Ezért a végrehajtó és a neki asszisztáló összes rendőr, Marton Zsolt Főhadnagy vezetésével, bűncselekményt követett el, mely ügyben megtesszük a büntető feljelentést.
Budapest, 2010. július 27.
Dabasi Tamás elnök
Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetség
Otthon és Érdekvédők Magyarországi Szövetsége
www.feherkemeny.com
2010. június 29., kedd
2010. június 28., hétfő
A HARC tovább folyatódik
Feljelentésekkel, Ombudsmani vizsgálatokkal tarkított évtizedes harc folyik egy vízivárosi házért.
A résztulajdonos Nagy Márta úgy véli, a lakásmaffia áldozata saját ügyvédje Dr. Cseszlai János korrupt ügyvéd adósaként. MELYBEN MOST SEGÍTSÉGET KÉR MINDEN JÓÉRZÉSŰ MAGYARTÓL
Dr. Cseszlai János korrupt ügyvéd végrehajtást kérőnek Nagy Márta adós elleni végrehajtási ügyében végrehajtási cselekményekre – árverésre - kerül sor 2010. június 29. napon 10 órai kezdettel. A Császti és Szunics végrehajtó iroda közreműködésével, hat nagy értékű lakás kerül kalapács alá egy időben. A jogtalan árverést XIII. kerület Váci út 201. szám alatt bonyolítják le kedden délelőtt 10 órakor.
A Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége kéri mindazon becsületes, tisztességes Magyar állampolgár és média segítségét, hogy legyen ott a helyszínen és jelenlétével hívja fel a figyelmet az aljas és embertelen árverések, kilakoltatások önálló bírósági végrehajtók hivatali visszaélései és a korrupció törvényben foglalt megállításának fontosságára.
(Mellékletben a részletek)
Fedőneve: ügyvéd
Feljelentésekkel, Ombudsmani vizsgálatokkal tarkított évtizedes harc folyik egy vízivárosi házért. A résztulajdonos Nagy Márta úgy véli, a lakásmaffia áldozata saját ügyvédje Dr. Cseszlai János korrupt ügyvéd adósaként.
Dr. Cseszlai János korrupt ügyvéd végrehajtást kérőnek Nagy Márta adós elleni végrehajtási ügyében végrehajtási cselekményekre – árverésre - kerül sor 2010. június 29. napon 10 órai kezdettel. A Császti és Szunics végrehajtó iroda közreműködésével, hat nagy értékű lakás kerül kalapács alá egy időben. A jogtalan árverést XIII. kerület Váci út 201. szám alatt bonyolítják le kedden délelőtt 10 órakor.
A Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége kéri mindazon becsületes, tisztességes Magyar állampolgár és média segítségét, hogy legyen ott a helyszínen és jelenlétével hívja fel a figyelmet az aljas és embertelen árverések, kilakoltatások önálló bírósági végrehajtók hivatali visszaélései és a korrupció törvényben foglalt megállításának fontosságára.
A mellékletben küldött végrehajtói dörgedelem nyolc évvel ezelőtt keletkezett, ám korántsem bizonyult záródokumentumnak egy elmérgesedett, az LB előtt még folyó ingatlanvitában. A vitatott ház a Király fürdő mellett, a Külügyminisztérium tőszomszédságában helyezkedik el, a környéken egyedülálló módon egy csendes zsákutcában, az udvarban terebélyes fügefával. A háromemeletes, de viszonylag kis alapterületű Ganz utcai társasház lakásainak többségét az adós, Nagy Márta családja szerezte meg, miután fokozatosan kivásárolta a többieket. Ezért az épületért harcol Nagy Márta és ügyvédje, Hidasi Gábor, aki jogi akcióival nemcsak az árverezést tudta mindeddig sikeresen megakadályozni, de igazáról meg tudta győzni az Ombudsmani hivatal szakértőjét is, aki immár ügyvédként is vállalta a képviseletét. Nem ígérkezik könnyűnek a feladata, mivel a bíróságok előtt eddig nem járt sikerrel megbízója, így immár csak perújításban bízhatnak.
A sok szálon futó történet még a kilencvenes évek elején kezdődött, a vágtató infláció és a ma már csak uzsorás szerződésekben feltűnő kamatok korszakában. Nagy Márta és vállalkozó édesanyja, illetve családi cégük az OTP Bank ügyfelei voltak, bécsi és budapesti kávézókat működtettek, hitelfedezetként a Ganz utcai ház két lakása szolgált. Édesanyja halála után Nagy mindössze 18 millió forintos kölcsönre 1995-ben az adósság átütemezését kérte, illetve üzleti javaslatot tett a banknak, felvetve, hogy a pénzintézet közreműködésével kivásárolná az összes tulajdonostársat. Nyilvánvaló, hogy vállalkozási szempontból az egész ház lényegesen nagyobb értéket képvisel, mint külön-külön a benne lévő lakások, hiszen egy egyedüli tulajdonos akár szállodává vagy más célra is átalakíthatja a kedvező fekvésű ingatlant. Az adós azt is felajánlotta, hogy a tulajdonában álló további lakásokra terjesszék ki a bank jelzálogjogát. Ez meg is történt. De csak ennyi, az OTP semmiféle közös üzleti vállalkozást nem indított az adóssal, sőt meggondolva magát 1996-ban már a hitelszerződés felbontásáról döntött, és miután az adós nem fizetett, bírósághoz fordult.
Nagy Márta ezt követően új üzleti partnert próbált találni, s édesanyjának egy ismerőse, Vásárhelyi István hozta össze Vitézy Tamással (HVG, 2004. november 20.). A mai politikai viszonyok közepette már nehéz elképzelni, hogy egy évtizede barátság volt a liberális Vásárhelyi és a konzervatív Vitézy közt, akik a rendszerváltás előtt a Rozmaring Szövetkezetnél munkatársak voltak. Az újabban sajtóvállalkozóként is ismert Vitézy nagyvállalkozó első lépésként 1997 végén egyetlen lakást vett meg a társasházban. Két évvel később viszont már meghatározó pozícióba került. Az OTP ugyanis Nagy Mártával szembeni követelését 1998 augusztusában faktorálta, a Hungaroholding Rt.-re engedményezte. E cég a követelést 40 millió forintért kínálta fel Nagy Mártának, aki ezt irreálisan drágának tartotta. Végül az engedményes is engedményezett: a követelés legújabb tulajdonosa Cseszlai János ügyvéd lett.
Cseszlai igazi bizalmi ember Vitézynél, a vállalkozó cégeiben rendre ő az Off-Shore tulajdonosok kézbesítési megbízottja, de a Ganz utcai történetben is annak idején ő készítette a Nagy Márta és Vitézy közti adásvételi szerződést (sőt az előbbi kérésére korábban egy végrendelet szerkesztésében is részt vett). A HVG kérdésére Vitézy és Cseszlai egyaránt megerősítették, hogy az ügyvéd a faktorálási szerződést valójában Vitézy kérésére kötötte, a követelés tényleges tulajdonosa a milliárdos nagyvállalkozó. A pereket azonban az ügyvéd mindvégig saját nevében vitte, s a feljelentések, ombudsmani elmarasztalás célszemélye is ő lett.
"Az ügyvédi engedményezési szerződés, ami az egész történet kulcsmozzanata, szerintem tisztességtelen, a jó erkölcsbe ütköző, és épp ezért semmis" - véli Wertán Balázs ügyvéd. Ő még Lenkovics Barnabás idejében, 2003-ban jegyezte előadóként az Ombudsmani hivatalnak a bankok hitelezési gyakorlatáról készített, több jogsértést is leíró jelentését. Ebben, igaz, csak monogramot használva, de elsőként éppen a Cseszlai-féle faktorálást vizsgálta, s leszögezte, hogy "az ügyvédi etika és az általános jó erkölcs szabályait sérti az ügyvédi magatartás, mellyel az ügyvéd volt ügyfelével szemben fennálló pénzintézeti követelést szerez meg úgy, hogy korábban (...) részére adásvételi szerződések és végrendelet szerkesztésére vonatkozó megbízást kapott". Mindezt a jelentés kiegészíti azzal, hogy az ügyvéd az adós minden egyezségi javaslatát elutasította. Az ügyvédi kamara mindenesetre Cseszlait nem marasztalta el.
Nagy sorra tette a büntetőfeljelentéseket - ügyvédi visszaélés, jogosulatlan pénzügyi szolgáltatás, csalás gyanújával -, emellett méltányos megoldást perújítástól remél. Vitézyék, mint azt a HVG kérdésére megjegyezték, korábban tettek kompromisszumos javaslatokat, például azt, hogy Nagy Mártának fizetnének mintegy 25 millió forintot a házban meglévő összes tulajdonrészéért. Ma már viszont egyedüli lehetőségnek azt tekintik, hogy az adós fizesse ki a végrehajtónak a teljes követelést. Ennek pontos összegét nem jelölték meg, de már 100 millió forint fölött lehet.
Nagy Márta nemcsak azért küzd, nehogy elveszítse tulajdonjogát a több százmillió forint értékű társasházban, de ítéletben szeretné látni, hogy lakásmaffia áldozatává vált. Vitézy sem enged. Több mint egy évtizede nem is járt a Ganz utcai lakásban, számára ez az üzlet önmagában jelentéktelen - de vállalkozóként azt vallja, a tartozást meg kell fizetni, s nem hagyhatja, hogy hülyének nézzék.
Dabasi Tamás elnök
Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége
Otthon és Érdekvédők Magyarországi Szövetsége
www.feherkemeny.hu
Budapest, 2010. június 28.
Dabasi Tamás elnök
Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége
Otthon és Érdekvédők Magyarországi Szövetsége
A résztulajdonos Nagy Márta úgy véli, a lakásmaffia áldozata saját ügyvédje Dr. Cseszlai János korrupt ügyvéd adósaként. MELYBEN MOST SEGÍTSÉGET KÉR MINDEN JÓÉRZÉSŰ MAGYARTÓL
Dr. Cseszlai János korrupt ügyvéd végrehajtást kérőnek Nagy Márta adós elleni végrehajtási ügyében végrehajtási cselekményekre – árverésre - kerül sor 2010. június 29. napon 10 órai kezdettel. A Császti és Szunics végrehajtó iroda közreműködésével, hat nagy értékű lakás kerül kalapács alá egy időben. A jogtalan árverést XIII. kerület Váci út 201. szám alatt bonyolítják le kedden délelőtt 10 órakor.
A Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége kéri mindazon becsületes, tisztességes Magyar állampolgár és média segítségét, hogy legyen ott a helyszínen és jelenlétével hívja fel a figyelmet az aljas és embertelen árverések, kilakoltatások önálló bírósági végrehajtók hivatali visszaélései és a korrupció törvényben foglalt megállításának fontosságára.
(Mellékletben a részletek)
Fedőneve: ügyvéd
Feljelentésekkel, Ombudsmani vizsgálatokkal tarkított évtizedes harc folyik egy vízivárosi házért. A résztulajdonos Nagy Márta úgy véli, a lakásmaffia áldozata saját ügyvédje Dr. Cseszlai János korrupt ügyvéd adósaként.
Dr. Cseszlai János korrupt ügyvéd végrehajtást kérőnek Nagy Márta adós elleni végrehajtási ügyében végrehajtási cselekményekre – árverésre - kerül sor 2010. június 29. napon 10 órai kezdettel. A Császti és Szunics végrehajtó iroda közreműködésével, hat nagy értékű lakás kerül kalapács alá egy időben. A jogtalan árverést XIII. kerület Váci út 201. szám alatt bonyolítják le kedden délelőtt 10 órakor.
A Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége kéri mindazon becsületes, tisztességes Magyar állampolgár és média segítségét, hogy legyen ott a helyszínen és jelenlétével hívja fel a figyelmet az aljas és embertelen árverések, kilakoltatások önálló bírósági végrehajtók hivatali visszaélései és a korrupció törvényben foglalt megállításának fontosságára.
A mellékletben küldött végrehajtói dörgedelem nyolc évvel ezelőtt keletkezett, ám korántsem bizonyult záródokumentumnak egy elmérgesedett, az LB előtt még folyó ingatlanvitában. A vitatott ház a Király fürdő mellett, a Külügyminisztérium tőszomszédságában helyezkedik el, a környéken egyedülálló módon egy csendes zsákutcában, az udvarban terebélyes fügefával. A háromemeletes, de viszonylag kis alapterületű Ganz utcai társasház lakásainak többségét az adós, Nagy Márta családja szerezte meg, miután fokozatosan kivásárolta a többieket. Ezért az épületért harcol Nagy Márta és ügyvédje, Hidasi Gábor, aki jogi akcióival nemcsak az árverezést tudta mindeddig sikeresen megakadályozni, de igazáról meg tudta győzni az Ombudsmani hivatal szakértőjét is, aki immár ügyvédként is vállalta a képviseletét. Nem ígérkezik könnyűnek a feladata, mivel a bíróságok előtt eddig nem járt sikerrel megbízója, így immár csak perújításban bízhatnak.
A sok szálon futó történet még a kilencvenes évek elején kezdődött, a vágtató infláció és a ma már csak uzsorás szerződésekben feltűnő kamatok korszakában. Nagy Márta és vállalkozó édesanyja, illetve családi cégük az OTP Bank ügyfelei voltak, bécsi és budapesti kávézókat működtettek, hitelfedezetként a Ganz utcai ház két lakása szolgált. Édesanyja halála után Nagy mindössze 18 millió forintos kölcsönre 1995-ben az adósság átütemezését kérte, illetve üzleti javaslatot tett a banknak, felvetve, hogy a pénzintézet közreműködésével kivásárolná az összes tulajdonostársat. Nyilvánvaló, hogy vállalkozási szempontból az egész ház lényegesen nagyobb értéket képvisel, mint külön-külön a benne lévő lakások, hiszen egy egyedüli tulajdonos akár szállodává vagy más célra is átalakíthatja a kedvező fekvésű ingatlant. Az adós azt is felajánlotta, hogy a tulajdonában álló további lakásokra terjesszék ki a bank jelzálogjogát. Ez meg is történt. De csak ennyi, az OTP semmiféle közös üzleti vállalkozást nem indított az adóssal, sőt meggondolva magát 1996-ban már a hitelszerződés felbontásáról döntött, és miután az adós nem fizetett, bírósághoz fordult.
Nagy Márta ezt követően új üzleti partnert próbált találni, s édesanyjának egy ismerőse, Vásárhelyi István hozta össze Vitézy Tamással (HVG, 2004. november 20.). A mai politikai viszonyok közepette már nehéz elképzelni, hogy egy évtizede barátság volt a liberális Vásárhelyi és a konzervatív Vitézy közt, akik a rendszerváltás előtt a Rozmaring Szövetkezetnél munkatársak voltak. Az újabban sajtóvállalkozóként is ismert Vitézy nagyvállalkozó első lépésként 1997 végén egyetlen lakást vett meg a társasházban. Két évvel később viszont már meghatározó pozícióba került. Az OTP ugyanis Nagy Mártával szembeni követelését 1998 augusztusában faktorálta, a Hungaroholding Rt.-re engedményezte. E cég a követelést 40 millió forintért kínálta fel Nagy Mártának, aki ezt irreálisan drágának tartotta. Végül az engedményes is engedményezett: a követelés legújabb tulajdonosa Cseszlai János ügyvéd lett.
Cseszlai igazi bizalmi ember Vitézynél, a vállalkozó cégeiben rendre ő az Off-Shore tulajdonosok kézbesítési megbízottja, de a Ganz utcai történetben is annak idején ő készítette a Nagy Márta és Vitézy közti adásvételi szerződést (sőt az előbbi kérésére korábban egy végrendelet szerkesztésében is részt vett). A HVG kérdésére Vitézy és Cseszlai egyaránt megerősítették, hogy az ügyvéd a faktorálási szerződést valójában Vitézy kérésére kötötte, a követelés tényleges tulajdonosa a milliárdos nagyvállalkozó. A pereket azonban az ügyvéd mindvégig saját nevében vitte, s a feljelentések, ombudsmani elmarasztalás célszemélye is ő lett.
"Az ügyvédi engedményezési szerződés, ami az egész történet kulcsmozzanata, szerintem tisztességtelen, a jó erkölcsbe ütköző, és épp ezért semmis" - véli Wertán Balázs ügyvéd. Ő még Lenkovics Barnabás idejében, 2003-ban jegyezte előadóként az Ombudsmani hivatalnak a bankok hitelezési gyakorlatáról készített, több jogsértést is leíró jelentését. Ebben, igaz, csak monogramot használva, de elsőként éppen a Cseszlai-féle faktorálást vizsgálta, s leszögezte, hogy "az ügyvédi etika és az általános jó erkölcs szabályait sérti az ügyvédi magatartás, mellyel az ügyvéd volt ügyfelével szemben fennálló pénzintézeti követelést szerez meg úgy, hogy korábban (...) részére adásvételi szerződések és végrendelet szerkesztésére vonatkozó megbízást kapott". Mindezt a jelentés kiegészíti azzal, hogy az ügyvéd az adós minden egyezségi javaslatát elutasította. Az ügyvédi kamara mindenesetre Cseszlait nem marasztalta el.
Nagy sorra tette a büntetőfeljelentéseket - ügyvédi visszaélés, jogosulatlan pénzügyi szolgáltatás, csalás gyanújával -, emellett méltányos megoldást perújítástól remél. Vitézyék, mint azt a HVG kérdésére megjegyezték, korábban tettek kompromisszumos javaslatokat, például azt, hogy Nagy Mártának fizetnének mintegy 25 millió forintot a házban meglévő összes tulajdonrészéért. Ma már viszont egyedüli lehetőségnek azt tekintik, hogy az adós fizesse ki a végrehajtónak a teljes követelést. Ennek pontos összegét nem jelölték meg, de már 100 millió forint fölött lehet.
Nagy Márta nemcsak azért küzd, nehogy elveszítse tulajdonjogát a több százmillió forint értékű társasházban, de ítéletben szeretné látni, hogy lakásmaffia áldozatává vált. Vitézy sem enged. Több mint egy évtizede nem is járt a Ganz utcai lakásban, számára ez az üzlet önmagában jelentéktelen - de vállalkozóként azt vallja, a tartozást meg kell fizetni, s nem hagyhatja, hogy hülyének nézzék.
Dabasi Tamás elnök
Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége
Otthon és Érdekvédők Magyarországi Szövetsége
www.feherkemeny.hu
Budapest, 2010. június 28.
Dabasi Tamás elnök
Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége
Otthon és Érdekvédők Magyarországi Szövetsége
2010. június 24., csütörtök
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ORSZÁGGYŰLÉSE
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ORSZÁGGYŰLÉSE
Dr. Schmitt Pál
Országgyűlés Elnöke
B U D A P E S T
Kossuth Lajos tér 1-3.
1 0 5 5
Tisztelt Elnök Úr!
Szervezetünk a Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége nevében, kéréssel fordulok Önökhöz, hogy az önálló bírósági végrehajtóktól azonnali hatállyal törvényileg is vegyék el a Köztársasági Elnök és Belügyminiszternél is nagyobb hatáskört! Szemtanúja volt azon Országgyűlési Képviselők, akik saját testükkel próbáltak megakadályozni egy embertelen kilakoltatást, de látták, hogy a végrehajtó még náluk is nagyobb hatáskörrel rendelkezik. 194/2010. (VI. 10.) Korm. rendelete a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003. (I. 30.) Korm. rendelet nem vonatkozik rájuk. Ezért az adósok megkeresései alapján azt a tájékoztatást kaptuk, hogy sokkal nagyobb intenzitással kezdtek el ÁRVEREZNI, naponta akár 10 árverést is lebonyolít egy végrehajtó, hogy minél hamarabb, megkeressék a nyugdíjukra valót. Tudjuk azt, hogy rájuk nem vonatkozik egyetlen egy Kormányrendelet, csak a 1994. évi LIII. törvény, melyben felügyelet nélküli egyértelmű hatalmat kaptak az önálló bírósági végrehajtók. Sajnos nagyon keményen és embertelen módszereket használva vissza is élnek. Sajnos minden törvény felett állnak, mellyel vissza is élnek.
Jelen pillanatban is rendelkezésünkre áll az ország egész területén előforduló bírósági titkárok által készült bírósági végzések, határozatok, mely szerint a előzmények nélkül is megindításra kerülnek végrehajtási eljárások.
A menete úgy történik, hogy minden előzmény nélkül, peresítés és fizetési meghagyás kibocsátása nélkül hoz úgy ítéletet, végzést a bírósági titkár, melyet sem bíró, sem bíróság nem kezelt előtte, mely alapján kiállítja a végrehajtási lapot, záradékot és kerül a bírósági végrehajtóhoz végrehajtási eljárás, kilakoltatás lefolytatására. Mindezt teszi összejátszva egy ügyvéddel, önálló bírósági végrehajtókkal, akik hamis adatokkal készült beadott papírok alapján kérnek végzést. Az ügyvédek a nepper, kilakoltató bűnöző cégek megbízottjai. Pontos név cím minden esetben a rendelkezésünkre áll, de eddig egyetlen egy nyomozó hatóságot nem érdekelt.
A feltárt jogtalanság, törvénytelen kilakoltatások megakadályozásában szeretnénk kérni tisztelettel, minden Országgyűlési Képviselő segítségét, mint ahogy kérjük már több mint egy éve, sikertelenül.
Legelső kérésünk, hogy azonnali hatállyal fügeszenek fel minden önálló bírósági végrehajtó által kezdeményezett kilakoltatást és árverést. Vonják vissza az önálló bírósági végrehajtóktól a Köztársasági Elnök és Belügyminiszternél is nagyobb hatáskört, mert a korrupt végrehajtók azt képzelik magukról, hogy minden törvény felett állnak, melynek hangot is adnak. Vonják felelősségre az összes önálló bírósági végrehajtót a Bírósági Végrehajtó Kamara elnökével kezdve az eddig elkövetett törvénysértései végett.
Az utóbbi években 300-400 millió Ft fölötti vagyont gyűjtöttek össze a visszaéléseikkel, ezért kérjük azonnali hatállyal teljes vagyoni felelősséggel zároltatni a vagyonukat.
Aztán itt vannak a Bíróságok! A Tisztelt Független Magyar Bíróságok, Bírák! NÁLUK, NEM az igazság az elsődleges szempont? Ha beadásra kerül a ezen korrupt, csaló bűnszövetkezetben tevékenykedő pénzügyi szolgáltatók (faktor, credit, Zrt, Kft, követeléskezelő, árverező) cégek részéről, a korrupt és kétes ügyvédeik segítségével egy valótlan kereset, már akkor eldöntik előre, hogy az adós tartozik, hát fizessen! Igen ám, DE KINEK? A csaló bűnszövetkezetben tevékenykedő pénzügyi szolgáltató (faktor, credit, Zrt, Kft, követeléskezelő, árverező) cégeknek? Hogy is van ez, Tisztelt Független Magyar Bíróságok? Miben független, ha állásfoglalás szerinti tényként kezelik, hogy az adósnak NEM LEHET IGAZA a csaló bűnszövetkezetben tevékenykedő pénzügyi szolgáltató (faktor, credit, Zrt, Kft, követeléskezelő, árverező) cégekkel szemben? Miért is? Nem az igazságszolgáltatás a cél? Nem a valós tényeken alapuló döntés a cél? Véleményünk szerint az összes eddig meghozott ítélet, melyben a felperes bármelyik pénzügyi szolgáltató (faktor, credit, Zrt, Kft, követeléskezelő, árverező) cég, semmisek!
Nagyon el kellene azon gondolkodni, hogy ezen bűnöző pénzügyi szolgáltatók, ekkora intenzitással FEL TUDTÁK használni a MAGYAR FÜGGETLEN BÍRÓSÁGOKAT arra, hogy embertelen kilakoltatásokban, bűncselekmények elkövetésében asszisztáljanak és hozzanak kedvező ítéleteket a csaló bűnszövetkezetben tevékenykedő pénzügyi cégek részére?
Sajnos vannak olyan ügyvédek, akik összejátszva korrumpálható bírósági tisztviselőkkel ki is használják, az összes vissza élési lehetőségeket.
Kértük a Tisztelt Legfelsőbb Bíróságot, hogy hatáskörében, hívja fel a bíróságok figyelmét a törvényesnek látszó visszaélések és a lakásmaffiával, nepperekkel való kapcsolattartás etikai és jogi következményeire, de sajnos nem történt érdemi intézkedés.
Bírói felügyelet, ellenőrzés nélkül készülnek el olyan – bírósági titkárok által ellenjegyzett – bírósági végzések, melyek jogalapját képezik végrehajtási eljárásoknak. Az önálló bírósági végrehajtók “pénzbehajtó” cégekkel való összejátszására szintén vannak név szerinti információink. Melyre egyetlen egy nyomozó hatóság sem kíváncsi, hisz soha nem kérték tőlünk a rendelkezésünkre álló bizonyítékokat.
Az összes faktor, credit, Zrt, Kft, követeléskezelő, árverező, kilakoltató cégek és vezetőik ellen teljes vagyonosodási vizsgálatot elrendelni és az OFF-SHORE cégeken keresztül kivitt vagyont után azonnali adó és illetékmegfizetésre kötelezzék. Vissza vonva a tevékenységi engedélyét.
Budapest, 2010. június 19.
Dabasi Tamás elnök
Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége
Otthon és Érdekvédők Magyarországi Szövetsége
A Kormány 194/2010. (VI. 10.) Korm. rendelete
A Kormány 194/2010. (VI. 10.) Korm. rendelete a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003. (I. 30.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 258. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:
1. § A zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003. (I. 30.) Korm. rendelet a következõ 8/G. §-sal egészül ki:
„8/G. § A kötelezett által lakott lakóingatlan a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 257–258. § alkalmazásával 2010. december 31-ig nem értékesíthetõ, árverési hirdetmény csak ezen idõpontot követõen tehetõ közzé az EÁF-en."
2. § Ez a rendelet a kihirdetésével egyidejûleg lép hatályba.
Orbán Viktor s.k.
A Kormány június 10-ére datált, 194/2010. számú (a Magyar Közlöny 2010. évi 99. számában is megjelent)
Dr. Schmitt Pál
Országgyűlés Elnöke
B U D A P E S T
Kossuth Lajos tér 1-3.
1 0 5 5
Tisztelt Elnök Úr!
Szervezetünk a Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége nevében, kéréssel fordulok Önökhöz, hogy az önálló bírósági végrehajtóktól azonnali hatállyal törvényileg is vegyék el a Köztársasági Elnök és Belügyminiszternél is nagyobb hatáskört! Szemtanúja volt azon Országgyűlési Képviselők, akik saját testükkel próbáltak megakadályozni egy embertelen kilakoltatást, de látták, hogy a végrehajtó még náluk is nagyobb hatáskörrel rendelkezik. 194/2010. (VI. 10.) Korm. rendelete a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003. (I. 30.) Korm. rendelet nem vonatkozik rájuk. Ezért az adósok megkeresései alapján azt a tájékoztatást kaptuk, hogy sokkal nagyobb intenzitással kezdtek el ÁRVEREZNI, naponta akár 10 árverést is lebonyolít egy végrehajtó, hogy minél hamarabb, megkeressék a nyugdíjukra valót. Tudjuk azt, hogy rájuk nem vonatkozik egyetlen egy Kormányrendelet, csak a 1994. évi LIII. törvény, melyben felügyelet nélküli egyértelmű hatalmat kaptak az önálló bírósági végrehajtók. Sajnos nagyon keményen és embertelen módszereket használva vissza is élnek. Sajnos minden törvény felett állnak, mellyel vissza is élnek.
Jelen pillanatban is rendelkezésünkre áll az ország egész területén előforduló bírósági titkárok által készült bírósági végzések, határozatok, mely szerint a előzmények nélkül is megindításra kerülnek végrehajtási eljárások.
A menete úgy történik, hogy minden előzmény nélkül, peresítés és fizetési meghagyás kibocsátása nélkül hoz úgy ítéletet, végzést a bírósági titkár, melyet sem bíró, sem bíróság nem kezelt előtte, mely alapján kiállítja a végrehajtási lapot, záradékot és kerül a bírósági végrehajtóhoz végrehajtási eljárás, kilakoltatás lefolytatására. Mindezt teszi összejátszva egy ügyvéddel, önálló bírósági végrehajtókkal, akik hamis adatokkal készült beadott papírok alapján kérnek végzést. Az ügyvédek a nepper, kilakoltató bűnöző cégek megbízottjai. Pontos név cím minden esetben a rendelkezésünkre áll, de eddig egyetlen egy nyomozó hatóságot nem érdekelt.
A feltárt jogtalanság, törvénytelen kilakoltatások megakadályozásában szeretnénk kérni tisztelettel, minden Országgyűlési Képviselő segítségét, mint ahogy kérjük már több mint egy éve, sikertelenül.
Legelső kérésünk, hogy azonnali hatállyal fügeszenek fel minden önálló bírósági végrehajtó által kezdeményezett kilakoltatást és árverést. Vonják vissza az önálló bírósági végrehajtóktól a Köztársasági Elnök és Belügyminiszternél is nagyobb hatáskört, mert a korrupt végrehajtók azt képzelik magukról, hogy minden törvény felett állnak, melynek hangot is adnak. Vonják felelősségre az összes önálló bírósági végrehajtót a Bírósági Végrehajtó Kamara elnökével kezdve az eddig elkövetett törvénysértései végett.
Az utóbbi években 300-400 millió Ft fölötti vagyont gyűjtöttek össze a visszaéléseikkel, ezért kérjük azonnali hatállyal teljes vagyoni felelősséggel zároltatni a vagyonukat.
Aztán itt vannak a Bíróságok! A Tisztelt Független Magyar Bíróságok, Bírák! NÁLUK, NEM az igazság az elsődleges szempont? Ha beadásra kerül a ezen korrupt, csaló bűnszövetkezetben tevékenykedő pénzügyi szolgáltatók (faktor, credit, Zrt, Kft, követeléskezelő, árverező) cégek részéről, a korrupt és kétes ügyvédeik segítségével egy valótlan kereset, már akkor eldöntik előre, hogy az adós tartozik, hát fizessen! Igen ám, DE KINEK? A csaló bűnszövetkezetben tevékenykedő pénzügyi szolgáltató (faktor, credit, Zrt, Kft, követeléskezelő, árverező) cégeknek? Hogy is van ez, Tisztelt Független Magyar Bíróságok? Miben független, ha állásfoglalás szerinti tényként kezelik, hogy az adósnak NEM LEHET IGAZA a csaló bűnszövetkezetben tevékenykedő pénzügyi szolgáltató (faktor, credit, Zrt, Kft, követeléskezelő, árverező) cégekkel szemben? Miért is? Nem az igazságszolgáltatás a cél? Nem a valós tényeken alapuló döntés a cél? Véleményünk szerint az összes eddig meghozott ítélet, melyben a felperes bármelyik pénzügyi szolgáltató (faktor, credit, Zrt, Kft, követeléskezelő, árverező) cég, semmisek!
Nagyon el kellene azon gondolkodni, hogy ezen bűnöző pénzügyi szolgáltatók, ekkora intenzitással FEL TUDTÁK használni a MAGYAR FÜGGETLEN BÍRÓSÁGOKAT arra, hogy embertelen kilakoltatásokban, bűncselekmények elkövetésében asszisztáljanak és hozzanak kedvező ítéleteket a csaló bűnszövetkezetben tevékenykedő pénzügyi cégek részére?
Sajnos vannak olyan ügyvédek, akik összejátszva korrumpálható bírósági tisztviselőkkel ki is használják, az összes vissza élési lehetőségeket.
Kértük a Tisztelt Legfelsőbb Bíróságot, hogy hatáskörében, hívja fel a bíróságok figyelmét a törvényesnek látszó visszaélések és a lakásmaffiával, nepperekkel való kapcsolattartás etikai és jogi következményeire, de sajnos nem történt érdemi intézkedés.
Bírói felügyelet, ellenőrzés nélkül készülnek el olyan – bírósági titkárok által ellenjegyzett – bírósági végzések, melyek jogalapját képezik végrehajtási eljárásoknak. Az önálló bírósági végrehajtók “pénzbehajtó” cégekkel való összejátszására szintén vannak név szerinti információink. Melyre egyetlen egy nyomozó hatóság sem kíváncsi, hisz soha nem kérték tőlünk a rendelkezésünkre álló bizonyítékokat.
Az összes faktor, credit, Zrt, Kft, követeléskezelő, árverező, kilakoltató cégek és vezetőik ellen teljes vagyonosodási vizsgálatot elrendelni és az OFF-SHORE cégeken keresztül kivitt vagyont után azonnali adó és illetékmegfizetésre kötelezzék. Vissza vonva a tevékenységi engedélyét.
Budapest, 2010. június 19.
Dabasi Tamás elnök
Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége
Otthon és Érdekvédők Magyarországi Szövetsége
A Kormány 194/2010. (VI. 10.) Korm. rendelete
A Kormány 194/2010. (VI. 10.) Korm. rendelete a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003. (I. 30.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 258. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:
1. § A zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003. (I. 30.) Korm. rendelet a következõ 8/G. §-sal egészül ki:
„8/G. § A kötelezett által lakott lakóingatlan a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 257–258. § alkalmazásával 2010. december 31-ig nem értékesíthetõ, árverési hirdetmény csak ezen idõpontot követõen tehetõ közzé az EÁF-en."
2. § Ez a rendelet a kihirdetésével egyidejûleg lép hatályba.
Orbán Viktor s.k.
A Kormány június 10-ére datált, 194/2010. számú (a Magyar Közlöny 2010. évi 99. számában is megjelent)
2010. június 20., vasárnap
2010. június 19., szombat
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)