2011. augusztus 26., péntek

A rejtélyes svájci frank nyomában

Kérdezd meg, ne a gyógyszerészt, hogyan egyeztettek a bankok Gyurcsánnyal a deviza-hitel kibocsátása előtt? Mert ilyen csaláshoz kollektív közreműködés kell. Mesterházy nem nyilatkozik az ügyről... 2011. augusztus 25. Közélet
Olvasd végig, majd vond le a megfelelő következtetéseket.
Ja, és ne felejtsd el továbbküldeni, hogy minél több emberhez eljusson!

A tudatlanságunkat használják ki a bankok.


A rejtélyes svájci frank nyomában

A hazai bankok arra hivatkozással emelnek folyamatosan a „deviza alapú” hitelek kamatain, illetve azért kérik a mindenkor aktuális deviza-árfolyam szerint kiszámított részleteket, mert arra hivatkoznak, hogy az általuk kihelyezett hitelek forrását nekik a nemzetközi pénzpiacon kell beszerezniük, és devizában kell törleszteniük.



http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/08/15/tularazzak_frankhiteleiket_a_bankok/



http://os.mti.hu/hirek/70048/120_szoros_a_kamat_a_deviza_hitelekre



Annak ellenére, hogy nem vagyok közgazdász, megkockáztatom, hogy ez egész egyszerűen nem igaz, mindössze arról van szó, hogy a hazai bankok ezen a jogcímen is extra profitra próbálnak – nem kevés sikerrel – szert tenni. A deviza alapú hiteleknek semmi köze sem a svájci frankhoz, sem az euróhoz, sem a japán jenhez, sem bármilyen más devizához. A deviza, a szerződés szerint is kizárólag az elszámolás alapja, ugyanígy megállapodhattak volna a felek abban is, hogy a hitel összegét a „brent” nyersolaj hordónkénti árában fejezik ki, aminek szintén nemzetközileg jegyzett ára van. Ez esetben olaj-alapú hitelekről beszélnénk, de senki nem feltételezné, hogy a bank valóban nyersolajat fog vásárolni az általunk befizetett törlesztő részletekből. Ezen hitelek egyszerű forint hitelek, amelyeket a bank forintban folyósított, az adós pedig forintban tartozik visszafizetni.



Alább részletesen kifejtem, hogy miért jutottam a fenti megállapításra.



1.) A bankok hozzájárultak az árfolyam rögzítés bevezetéséhez. Mint ismeretes, az adósok szerződésmódosítás útján 2015.-ig rögzíthetik a svájci frank és az euro árfolyamát. A rögzített árfolyam és a tényleges árfolyam közötti különbözet pedig egy külön számlán halmozódik, melyet az adós a türelmi időszak után köteles a banknak visszafizetni. Amennyiben igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, kézzel-lábbal tiltakoztak volna az árfolyamrögzítés ellen, hiszen akkor nekik kellett volna „saját zsebből” kipótolni az ügyfelek által fizetett törlesztés és a valós árfolyam közötti különbözetet. Nem tartom valószínűnek, hogy a hazai bankok ekkora áldozatot vállalnának az ügyfelekért.



2.) A kereskedelmi bankok kínálatában egyaránt szerepelt a svájci frank, az euro és a japán jen alapú hitel. Honnan tudták a bankok, hogy milyen arányban kell az egyes deviza forrásokat beszerezni? Valóban kizárólag svájci frankot vásároltak a svájci frank alapú hitelek finanszírozásához? Ez utólag követhetetlen, hiszen az ügyfél már csak forintot lát, a frank csupán papíron létezik. Jogosan kéri-e a bank a svájci frank árfolyama szerint a törlesztést, ha a forrást egyébként pl. euroban szerezte be? Tudja-e igazolni a bank, hogy egy konkrét ügyfél hitelét milyen forrásból folyósította? Ehhez kapcsolódóan a bank tudja-e igazolni a hitelkihelyezéshez szükséges deviza források beszerzését?



3.) Az ügyfél nem törlesztheti devizában a tartozását. Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, elfogadnának az ügyfelektől devizát is, hiszen akkor nem kell vásárolniuk. Ezzel szemben, ha az ügyfél befárad a bankjába és közli, hogy svájci frankhoz jutott és szeretne törleszteni, a bank a frankot vételi árfolyamon átváltja forintra, majd eladási árfolyamon visszaváltja frankra és ezt számolja el törlesztésként. A szerződések éppen ezért tartalmazzák azt a kitételt, hogy az ügyfél minden esetben forintban köteles törleszteni, nehogy valaki megfossza a bankot a jól megérdemelt hasznától.



4.) A szerződések – természetesen díj ellenében – a futamidő alatt átdolgozhatóak más devizanemre vagy forint alapúra. Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, természetesen nem tennék lehetővé, hogy az ügyfél forint alapúra módosítsa a szerződését, hiszen akkor az azt követő árfolyamváltozás kizárólag a bank kockázata lenne.



5.) Az összes hazai bank vállalkozások számára kidolgozott ajánlatában megtalálható az úgy nevezett „multicurrency”, magyarul „többdevizás hitel” Ez azt jelenti, hogy az ügyfél a hitel futamideje alatt bármikor megváltoztatja az elszámolás devizanemét. Akár hetente is. Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, természetesen nem tennék lehetővé ezt a fajta szerződést, hiszen nem tudják előre, hogy az ügyfelek milyen devizában kívánják nyilvántartani a hitelüket, tehát nyilvánvaló, hogy a bank nem abban a devizában szerzi be a forrást, amiben a hitelt nyilvántartja. Ez a fajta banki termék egyértelműen mutatja, hogy ahhoz a devizához, amelyben a bank az adósságot nyilvántartja, sem az ügyfélnek sem a banknak, sem az adósságnak semmi köze.



http://www.budapestbank.hu/szolgaltatas/vallalat/finanszirozas-bkonstrukcio-hitel-tobbdevizas-multicurrency-hitelek.php



http://www.erstebank.hu/hu/21052417.html



6.) A bankok, mint minden vállalkozás, közzéteszik éves beszámolójukat. Ezen beszámolók, a mérlegek, bárki számára szabadon hozzáférhetőek.



http://www.e-beszamolo.kim.gov.hu/kereses-Default.aspx



Ebből látszik, hogy milyen követelései és milyen kötelezettségei vannak az adott vállalkozásnak, jelen esetben banknak. A mérlegekben nyoma sincsen a nagy összegű, külföldről beszerzett forrásoknak. A bankok hitelállománya nagyságrendileg megegyezik a betétállománnyal, tehát nem igaz, hogy kizárólag külső forrásból finanszírozzák a hitelkihelyezéseket. Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, akkor ennek a beszámolóban meg kellene jelennie. Bármelyik bank beszámolóját áttekintve láthatjuk, hogy nincsenek a kihelyezett hitelek nagyságrendjét elérő kötelezettségek más pénzintézetek felé. (A 250/2000 (XII.24.) Korm. rendelet szabályozza, hogy ezen kötelezettségeket miként kell a beszámolóban feltüntetni.) A bankok kommunikációja szerint ma, Magyarországon a bankokban egyetlen fillér lekötött betét, folyószámla nincsen, hiszen a bankoknak hitelt kell felvennie ahhoz, hogy hitelt helyezzen ki, amelyeket kizárólag a befolyt törlesztő részletekből tud visszafizetni. Ez nyilvánvalóan nem igaz. A témához tartozik még az ún. „multiplikátor” hatás is. Ehhez tisztázni kell a kötelező tartalékráta és a multiplikátor fogalmát.



Kötelező tartalékráta (t)

A kötelező tartalékráta a központi bank által meghatározott tartalékolási arány. A kereskedelmi bankok a velük szembeni folyószámla-követelések összegének ezen hányadát kötelesek jegybankpénz formájában tartalékolni a központi banknál vezetett számlájukon.



Egyszerű pénz-multiplikátor (1/t)

A kötelező tartalékráta reciproka - 1/t - amelyik kifejezi, hogy egységnyi jegybanki pénz hányszorosának megfelelő kereskedelmi banki pénz kerülhet fogalomba.



A Hpt. 75.§ (2) bekezdése szerint a kötelező tartalékráta a tárgyévi adózott eredmény 10%-a. Tehát, ha egy banknak 1000 Ft betétje van, akkor abból 900 Ft-ot hitelként kihelyezhet. A felvett hitelt az adós elkölti, például lakást vásárol belőle. Az eladó a vételárat, tehát 900 Ft-ot befizet a bankszámlájára. A számlavezető bank a 900 Ft betétből 810 Ft-ot hitelként újra kihelyezhet. És így tovább. Látható, hogy a bankok a semmiből „teremtik” a pénzt, a náluk elhelyezett betétek tízszeresét helyezhetik ki hitelként. Ebből is látszik, hogy a bankoknak nem szükséges hiteleket felvenni ahhoz, hogy hiteleket folyósítsanak.



7.) A kölcsönszerződések kivétel nélkül ingatlanfedezet mellett jöttek létre. Ez a fedezet biztosítja a banknak, hogy akkor is a pénzéhez jut, ha az adós nem fizet. Ez az oka annak, hogy a bankok kizárólag a jelzálogfedezet értékének meghatározott részéig folyósítottak hitelt. Például, ha egy 10.000.000.- forint értékű lakás a fedezet, a bank legfeljebb 6.000.000.- forint összegű hitelkérelmet fogadott be. A szerződések rögzítik, hogy ha a fedezet értéke lecsökken, a bank jogosult pótfedezet bevonását kezdeményezni vagy a szerződést felmondani. Ez logikus, hiszen, ha csökken a biztosíték értéke, a bank kielégítése veszélybe kerül. A svájci frank árfolyamának emelkedése miatt az adósok fennálló adóssága akár a duplájára is emelkedhetett. Fenti példánknál maradva, a felvett 6.000.000.- forint hitel mára akár 14.000.000.- forintra is emelkedhetett, azonban a fedezetül lekötött lakás értéke továbbra is 10.000.000.- forint vagy kevesebb. Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, azonnal pótfedezet bevonására szólítanák fel az adósokat, hiszen követelésük jelentős részére semmiféle fedezet nem áll rendelkezésre. Ebből egyértelműen következik, hogy a bankok azért fogadják el továbbra is az eredeti fedezetet, mert kizárólag az eredetileg folyósított hitelösszeg biztosítása áll érdekükben, nem pedig a kétszeresére duzzadt tartozásé. Ebből is látszik, hogy a svájci franknak semmi köze a szerződéshez.

A jelenlegi kormány nem tudja mi a deviza alapú hitel. Vagy tudja, ami rosszabb ezért kell 75 éves korig fizetnie az átvert ügyfélnek.

Székesfehérvár, 2011. augusztus 23.

-Szabad Hírek-

2011. augusztus 25., csütörtök

Élőlánccal meghiúsították a budaörsi árverezést.

Budaörsön csütörtökön civil élőlánccal meghiúsították azt az árverezést, amelyen Kovács István devizahiteles, a Magyar Szociális Fórum (MSZF) szervezőjének érdi otthonát akarták kalapács alá bocsájtani – közölte az MSZF.

Az MSZF szervezőjével szolidáris, köztük távolabbi településekről érkező emberek egymásba karolva elállták Schmör Ákos árverező irodájának bejáratát, majd a licitálás meghirdetésekor tömegesen benyomultak az irodába, kiszorítva onnan minden esetleges érdeklődőt, köztük a neppereket. Az árverező megkérdezte, van-e érdeklődő a lakás iránt, mire a jelenlévő kb. 60 civil kórusban felelte, hogy nincs. Ennek hatására az árverezést sikertelennek nyilvánította és fél évvel elnapolta.

Kovács István lakásának elárverezését május 26. óta immár másodszor hiúsították meg társadalmi összefogással. Az élőláncban otthonvédők, jogvédők, ügyvédek és kisebb pártok vezetői vettek részt, köztük Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke.

Az árverezés meghiúsulása nem jelenti, hogy végleg lekerült volna a napirendről az MSZF szervező otthonának értékesítése. A Szociális Fórum szerint megnyugtató megoldást csak az hozhat, ha megtiltják azoknak a családoknak a kilakoltatását, akik – mint Kovácsék - azért váltak fizetésképtelenné, mert kellő jövedelem híján nem tudtak eleget tenni a bankok tisztességtelen és törvénytelen követeléseinek.

A magyar civil társadalom két nap leforgása alatt a második eredményt könyvelhette el a Magyar Szociális Fórum mozgósításával: szerdán a 90 éves székesfehérvári Vincze Józsefnét és rokkant fiát sikerült megmenteni a kilakoltatástól.

Pénteken újabb kiállás következik: Élőlánccal veszik körül a Bankszövetség budapesti épületét a József Nádor téren tiltakozásul a kormány bankokkal kötött júniusi kiegyezése miatt, melynek legfőbb kárvallottjai a Hitelkárosultak. Az érintettek önszerveződő megmozdulását az MSZF teljes mértékben támogatja, mozgósít rá, képviselője pedig felszólal – áll a csütörtökön kiadott közleményben.

hirforrás: http://mszfszk.hu/index

2011. augusztus 23., kedd

Közlemény 2011. augusztus 23.

AZ OTP Faktoring Zsarolással történő ingatlan szerzései ellen minden eszközzel fel kívánunk lépni!
Közlemény 2011. augusztus 23.


Felhívás!

AZ OTP Faktoring Zsarolással történő ingatlan szerzései ellen minden eszközzel fel kívánunk lépni!

A Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége felhívással fordul minden segíteni akaró és tudó emberhez valamint az OTP Faktoring által zsarolt és tönkretett károsultakhoz.

Egyre több sértett keresi meg szövetségünket és mondja el, írja le, az OTP Faktoring csalásait, zsarolásait és embertelen aljas ügyfél kezelési módszereit. A megkeresések és elmondások alapján nem riadnak vissza a törvénytelen eszközöktől sem.

Az adósok megkeresései alapján, tudomásunkra jutott az is, hogy az OTP Faktoring két megtermett szép szál legénye megkeresi az adósokat és arra kényszerítik őket, „kedvezményt” adva, hogy írjanak alá új szerződést. Melyet 60 hónapra ők adnak és csak az - az egy lehetőségük van, hogy aláírják, ellenkező esetben másnap jönnek a végrehajtóval és kilakoltatják. (ezek szerint valóban összejátszanak a végrehajtókkal?)

Kérjük, aki szembesül ezzel a ténnyel, vagy megjelenik a két szál legény, NE engedjék be, NE írjanak alá semmit, még kényszer ellenére se. Valamint egyszerre értesítsék a helyi rendőrséget, valamint a „Fehér Kéményseprőket”, hogy együttesen meg tudjuk tenni a zsarolás és csalás bűntett elkövetésében a büntető feljelentést!

Egyet NEM értünk, hol van ilyenkor a Csányi úr és a Tisztelt Nyomozó hatóság?

Itt az OTP Faktoring és a végrehajtó a király?

Több ízben tettünk büntető feljelentést az OTP Faktoring ellen is, de minden esetben elutasították, még a nyomozást sem rendelték el, arra hivatkozva, hogy nem tudunk egyetlen egy károsultat sem NÉV szerint bemutatni, aki bizonyítani tudja, saját esetével az OTP Faktoring VISSZAÉLÉSEIT!

Ezért ha van olyan személy, aki hajlandó velünk összefogni az OTP Faktoring bűnözései ellen vegye fel a kapcsolatot az alábbi címen info@feherkemeny.com velük, hogy minél hamarabb megindíthassuk a büntető eljárást a bűnözők ellen.

Nem KELL hajléktalanná, nincstelenné válnia, van segítség, csak tenni kell érte a családjáért, az igazáért, önmagáért.



CSAK CIVIL ÖSSZEFOGÁSSAL VÉDHETJÜK MEG EGYMÁST!



Budapest, 2011. augusztus 23.
www.feherkemeny.com Email cím: info@feherkemeny.com; Telefon: 06-20/ 399-5821

2011. augusztus 14., vasárnap

Senki ne merjen a bankoknak menni, mert a tűzzel fognak játszani !?

Nyílt levél



Tisztelt Csányi Sándor Otp Vezérigazgató és Gresa István Otp vezérigazgató-helyettes ! Az OTP vezérigazgató-helyettese – Gresa István – 2011. augusztus 11-i napon tartott sajtótájékoztatón többek között a Menedzsment Fórum internetes újság tájékoztatása szerint részben a következőket közölte: 1./ "Állunk a perek elébe, de kérdés, ki fogja majd azoknak a kárát megtéríteni, akik részt vesznek ezekben a perekben. 2./ "A tűzzel játszanak azok, akik ezt a stabilitást próbálják megrengetni". Én, alulírott Kirchner Gézáné más ügyből kifolyólag, engedjék meg, hogy had reagáljam le Gresa Úr fenti kijelentéseit. Jogszabályi hivatkozásokba most nem mennék bele. Gresa Úr nyilvánosan megfenyegette az embereket, adósokat, mely már Btk-ba ütköző cselekmény. Az első pont szerint már tudja, hogy akik perelni készülnek, el fogják veszíteni . A második pontban idézett kijelentése is Btk-ba ütköző cselekmény. Önök hivatalosan tönkretettek embereket, Önök a törvények felett állnak, melyhez az állam, a Bíróságok, a Pszáf, és a Gvh is asszisztált. Fentiek bizonyítékaként elmesélem történetem. A „ NAGY OTP „ –vel szemben 2006.11. óta próbáltam igazamat bebizonyítani. Jogszabályokkal dolgoztam, így úgy gondoltam, mint utólag kiderült, hogy naivan tettem ezt, mely bizonyítja Gresa Úr fenti kijelentéseit. Először levelezgetést folytattam az OTP-vel, közben a Pszáf-al is, hátha jogszabályilag alátámasztott levelezéseim eredményre vezetnek. A Pszáf bejelentésemre elindította a vizsgálatot, majd mindig azt a választ kaptam tőlük, hogy az Otp már kialakította álláspontját. Ez volt a nagy kivizsgálásuk, kötelezettségüket megszegték, ezáltal asszisztáltak az Otp-nek. Miután leveleim nem vezettek eredményre , Bírósághoz fordultam. A bírósági herce-hurcának idén januárban lett vége. Keresetemet az Ítélőtábla más okból (bírósági eljárási hiányosságok sorozata vezetett az eredményre ) ugyan elutasította, de megjegyzésként kimondta az igazamat. A ügy kezdete óta ( 2006.11 ) rengeteg hivatali jogszabálysértéssel , visszaéléssel találkoztam, melyeket papírokkal tudok alátámasztani. És az ügy pikantériája még, hogy ezek után még Én fizessek, mint átvert ügyfél, 180.000,- Ft ügyvédi költséget az Otp jogi képviselőjének munkájáért, aki mellesleg az Otp alkalmazottja, és a képviseletért kapja a vélhetően nem kevés munkabérét. Tisztelt Címzettek ! Úgy látszik, és szintén alátámasztja Gresa Úr kijelentéseit, hogy a jogszabályok, törvények betartása csak a jogtudatlan állampolgárokra vonatkoznak, csak nekik kell betartani. Hogy is van ez ? Önök még az ombudsmani megállapításokra, felhívásokra is fittyet hánynak. Gondolok itt az Önök által eltörölt 0 %-os végtörlesztési díjra, melyet egyoldalúan megszüntettek. Nekem közel 1 millió Ft-ot jelentett . A fentiekben már vázolt jogtalan intézkedésük miatt kényszerültem nem létező deviza alapú hitelt felvenni. A Pszáf-hoz sokan tettek bejelentést a végtörlesztési díjjal kapcsolatban az ügy kivizsgálására, és milyen meglepő, nem vizsgálták ki. Tehát Önök a törvények felett állnak. Továbbá ! Az illetékes Ügyészség is kimondta igazamat, de elutasította feljelentésemet azzal, hogy a bűncselekmény már elévült. Érdekes ! Fenti ügyemből kifolyólag nekem személy szerint több tízmillió Ft kárt okozott az Otp jogellenes intézkedése, és vélhetően nem én vagyok így egyedül. Önök hivatkozhatnak Üzleti szabályzatokra, Ászf-ekre. Senki sem ellenőrzi, hogy azok egyoldalúak, jogszabályellenesek, csak az Önök érdekeit szolgálja, melyek semmibe veszik az adósok Alkotmányban rögzített állampolgári jogait, valamint ellentétesek a Ptk, Hpt egyes rendelkezéseivel. Lehet nyilvánosan fenyegetőzni és megfélemlíteni embereket!!! Én személy szerint , mások érdekében is tovább fogom vinni az illetékes szervekhez ügyemet kivizsgálás céljából. És ez nem fenyegetőzés, mindent alá tudok támasztani iratokkal. Addig nem nyugszom, még le nem leplezem ezt a bűnszövetséget. Tisztelt Címzettek ! Hány embert akarnak még hivatalosan engedélyezve anyagilag, pszichikailag tönkre tenni , megfélemlíteni ? Hány embert akarnak az öngyilkosságba kergetni ? Tudják ölni nem csak fegyverrel, de pszichikai ráhatással is lehet. És ez is megvalósítja a Btk azon rendelkezését, tömeges népirtás. Kisgyerekes családokról, nyugdíjasokról, aktívan dolgozó embereket tettek tönkre hivatalosan, egyoldalúan engedélyezve. Ezeknek az embereknek már lassan a levegőért is pénzt kell fizetniük. A fentiekben előadottak valóban alátámasztják Gresa Úr szavait. Valamint azt is, hogy Önök a törvények felett állnak, amihez hivatalos szervek is asszisztálnak. Amennyiben levelemet hiteltelennek tartják, abban az esetben egy személyes megbeszélés keretében szívesen bemutatom Önöknek a kb. 5 kg- nyi iratanyagomat. Gresa Úr nem hiába nyilatkozott arról, hogy „ állunk a perek elébe „. Valamit nagyon tud, azt, hogy az adósok eleve vesztesek lesznek. Vajon miért ? Nem vagyunk az Önök alárendeltjeik, és jó lenne , ha minket, mint ügyfeleket, adósokat is emberszámba vennének, tekintettel lennének törvényekben meghatározott jogainkra. Önök semmiben sem különböznek tőlünk ! De valamiben mégis. Fizetésükben, erőfölényükben, amivel visszaélnek. És nem azon kellene gondolkozniuk, hogy év végén vajon mekkora adózott eredményt fognak realizálni a hivatalosan, jogszabályellenesen tönkretett ügyfeleik kárára. Felszólítom Önöket, hogy a nyilvános fenyegetőzést, megfélemlítést hagyják abba!

Maradok tisztelettel, Kirchner Gézáné Budapest, 2011-08-13.

2011. augusztus 10., szerda

A hitelszerződés semmisségének bejelentése a banknál!

http://www.utolag.com/KiutTobbszemkozt0811.htm


A Magyar Szociális Fórum - Szociális Kerekasztal ezennel a Hitelkárosultak rendelkezésére

bocsájtja Makkos Albert megoldását a szerződés semmisségének
megállapításáról
. A szerző így ír: A devizaalapú hitel
szerződések számos eleme megalapozza a semmisség
megállapítását. A Ptk. 234. § (1) bekezdése szerint nem kell
a bank ellen eljárást kezdeményezni, elegendő, ha a
hitelfelvevő a semmisséget a banknak bejelenti, hiszen a
törvény szerint a semmisség megállapításához külön eljárásra
nincs szükség.
Makkos a hitelfelvevő figyelmébe ajánlja,
hogy az eljárást csak ügyvédi közreműködéssel indítsa el.

MEGOLDÁS

A DEVIZAALAPÚ HITELEK

HITELFELVEVŐK ÁLTALI RENDEZÉSÉRE

I.

ELJÁRÁSI JAVASLAT

A bankok a devizaalapú hiteleket piaci bevezetésük előtt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével, és vélhetőleg más jogi szervezetekkel és szakemberekkel ellenőriztette. Ez helyes, sőt kötelező eljárás. Emiatt nyilatkozhatott Dr. Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára 2011. augusztus 2-án 13:05-kor a Lánchíd Rádióban, hogy a bankok a hitelezés során betartották a törvényeket.

A Szociális Kerekasztal a hitelfelvevők pernyertessége érdekében olyan tényeket tárt fel, amelyeket a bankok nagy valószínűséggel az előzetes ellenőrzés során nem terjesztettek elő a PSZÁF és a jogászok részére. A hatóságok figyelmét így ezek elkerülhették. A következő területek alapos elemzése a hitelfelvevők pernyertességi esélyét lényegesen megemelik:

  • a carry trade fogalma és alkalmazási területe,
  • a bankok által előre ismert svájci frank árfolyam emelkedése,
  • az elhallgatott svájci jegybanki referencia kamat.

A Szociális Kerekasztal a jogi megoldás kialakításánál arra törekedett, hogy

ü a hitelfelvevőknek a peres eljárás ideje alatt, ne az egyre emelkedő törlesztő részletet kelljen fizetni, hiszen mikorra a pert megnyerheti, időközben a bank a szerződést fizetési elmaradás címén felmondhatja,

ü a nehéz anyagi helyzetben lévő hitelfelvevők ne kerülhessenek olyan helyzetbe, hogy pénz hiánya miatt nem tudják a jogi eljárás költségét fedezni.

ü a jogi megoldás ne csak a hitelfelvevők érdekét képviselje, hanem a bankoknak is reális és elfogadható megoldást jelentsen,

A hitelfelvevő a jogi eljárást csak ügyvédi közreműködéssel indítsa el! A bankkal folytatandó jogi eljárás olyan összetett folyamat, amelynél minden szónak jelentősége van, minden döntést előre szakmailag át kell látni és gondolni. Az ügyvéd költsége pedig akár az eljárás egyéb kiadásain keresztül is megtakarítható.

A megoldás lépései a következők:

  • A hitelfelvevő bejelenti a banknak a semmisség tényét, és jogi indokait. Ugyanebben a levélben megírja, hogy a szerződést annak megkötésétől forint alapon létrejött szerződésnek tekinti, és jövőben a törlesztő részletet a forint alapú elszámolás szerint fizeti. Célszerű egy elszámolást mellékelni, mellyel alátámasztja, mennyit kell fizetnie. Az eddigi túlfizetését tőkecsökkentésre számolja el. Az esedékességkor a kiszámított törlesztő részletet ki is fizeti. A semmisség nem azt jelenti, hogy a hitel törlesztő részletét nem kell fizetni! Egyébként, aki ki akarja és tudja egy összegben fizetni a tartozását, annak a semmisség megállapítása erre egy jó lehetőség. A semmisség ugyanis a szerződést megszünteti és a felek között az eredeti állapot áll helyre. A forint alapú hitel egy másodlagos megoldás, hiszen a hitelfelvevőknek jellemzően nincs lehetőségük arra, hogy a semmisség megállapítása kapcsán az eredeti állapot létrejöttével egy összegben kifizessék fennmaradt tartozásukat.
  • A banknak a hitelszerződés szerint jogában áll a szerződést felmondania, és bármelyik közjegyzőtől a végrehajtáshoz a tanúsítvány kiállítását kérni. A banknak ez a lépése csak oly módon kerülhető el, ha minden közjegyző a semmisségről tértivevényes levélben értesítést kap. Az ügyvédnek lehetősége van, hogy egy levélben akár 10-20 ügyfél levelét is fel tudja adni, ami az egy főre eső postaköltséget lényegesen csökkentheti.

A Ptk. 234. §. (1) szerint „A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.” A banknak címzett írásos bejelentés tehát törvényes. Bármely további lépés előtt meg kell várni a bank nyilatkozatát, amely várhatóan vagy a semmiségi bejelentést vagy a semmisség indokát tekinti törvénytelennek. Alaposan feltételezhető, hogy mindkét vonatkozásban a hitelfelvevőnek van igaza, amit tényszerűen közölni kell a bankkal. A levélváltások fontosak, mert a bankkal való egyeztetés eredménytelenségét bizonyítani kell az elkövetkező jogi eljárásban.

A következő döntés kritikus: Kinek kell bizonyítani jogi állítását. A bizonyítás ugyanis a szükséges jogi lépés megtételével jár együtt, ami a perköltség fizetését is maga után vonhatja. Emiatt a további folyamat két irányban is haladhat.

HITELFELVEVŐ BIZONYÍTÁSA

A hitelfelvevő első lépésként választhatja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete keretében a kamarák mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület eljárását, amit a PSZÁF az alábbiak szerint jellemez.

https://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/panaszokrol/panaszkezeles_menete

A békéltető testület egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő eljárása keretében megkísérli, hogy egyezséget hozzon létre Ön és a pénzügyi szervezet között, ennek eredménytelensége esetén pedig határozzon a vitában. A békéltető testület határozata csak akkor kötelezi a pénzügyi szervezetet, ha annak alávetette magát. A békéltető testületek a területi gazdasági kamarák mellett működő független testületek, hatáskörüket és eljárásuk szabályait a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 18-39. §-ai tartalmazzák.”

A Pénzügyi Békéltető Testület költségszintje 20-30 ezer forint körül becsülhető. A tervezetben lévő díjszabást a következő honlap tartalmazza:

http://www.pszaf.hu/data/cms2311333/PBT_eljarasi_ktgek.pdf

Ha a bank nem működik együtt a Pénzügyi Békéltető Testület-tel, úgy bírságra számíthat. Az együttműködés azonban már azzal a feltétellel is teljesülhet, hogy egy levelet ír, amiben korábbi állásfoglalását megismétli. Továbbiakban a banknak dönteni kell, hogy aláveti-e magát az eljárásnak. Ha aláveti magát, úgy a Pénzügyi Békéltető Testület határozata bírósági határozattal egyenértékű. Ha a bank nem veti magát alá az eljárásnak, akkor a Pénzügyi Békéltető Testület nem hozhat érvényesíthető döntést. (Korábbi fogyasztóvédelmei eljárások tapasztalata szerint a bank nem vetette alá magát a Pénzügyi Békéltető Testület döntésének.)

Ha a Pénzügyi Békéltető Testület a hitelfelvevőre elmarasztaló határozatot hoz, úgy lehetősége van a fogyasztónak 15 napon belül a Pénzügyi Békéltető Testület döntésének bírósági úton való megtámadására. Ez a bírósági eljárás azonban csak a Pénzügyi Békéltető Testülethatározatának érvénytelenségét mondhatja ki. A bankkal kapcsolatos peres eljárásra új keresetet kell beadni a bíróságra. A döntésnél tehát figyelembe kell venni, hogy a bírósági eljárás elhúzódik, és két alkalommal is illetéket kell fizetni. Az illeték mértéke a perérték 6%-a, az illeték alapra és az illetékfeljegyzés a vonatkozásában a hitelfelvevő körülményei alapján az ügyvéd tud tanácsot adni.

Miután a Pénzügyi Békéltető Testület 2011. július 1-i hatállyal kezdte munkáját, tevékenységére nincs tapasztalat. (Pl. kik a bírák, a bírák jogi vagy pénzügyi szakemberek, ha jogi szakemberek, bevonnak-e pénzügyi szakértőket, stb. ?) A Szociális Kerekasztal nem tud egyértelmű tanácsot adni a Pénzügyi Békéltető Testület beiktatására.

Ha a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása nem vezet eredményre, a hitelfelvevő bírósági eljárást kezdeményezhet.

BANK BIZONYÍTÁSA

A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.”, vélelmezhető, hogy a bank nem tudja bizonyítani a semmisség bejelentésének jogtalanságát. Ebben az esetben a bankot terheli mind a bejelentés, mind a semmiség indokaira vonatkozó megállapítások bizonyítása. A banknak kell keresetet indítani, neki kell viselni a perköltséget. (A hitelfelvevő a perveszteség esetén fizeti a perköltséget és a banki ügyvéd díját is.) Ennek a változatnak nagy előnye, hogy nem kell a hitelfelvevőnek előzetesen kifizetni a bírósági illetéket!

Előfordulhat, hogy a bank nem indít keresetet, hanem díjelmaradás címén felmondja a szerződést. A közjegyzői végrehajtás lehetősége kizárt a közjegyzők részére történő semmiségi bejelentés alapján. A bank tehát csak a bíróságon kérhet végrehajtást. A bíróság azonban a végrehajtási záradék kiállítása előtt a tartozás elismerése miatt megkeresi a hitelfelvevőt, ahol lehetőség van a semmisség tényének előadására.

A szerződés semmisségi bejelentése esetén lehetősége van a hitelfelvevőnek a semmisség alapján a forinthitel törlesztő részletének megfelelő mértékű törlesztő részlet fizetésére. Ezt a mértékű törlesztő részletet azonban fizetni kell, hiszen ennek elmaradása esetén előfordulhat, hogy ugyan a pert megnyeri a hitelfelvevő, de a fizetés elmaradása miatt a banknak bekövetkezik a szerződéstől való elállás joga.

Ez a leírás a hitelfelvevők tájékoztatását szolgálja, hogy az eljárás folyamatát, költségvonzatát átlássák. A hitelfelvevők helyzete lényegesen eltérőek. Emiatt az eljárás is számos más formában előfordulhat. Az általános leírás nem jelent jogi felelősség vállalást, csak tájékoztatást. Viszont a leírás jól bizonyítja, hogy egy olyan összetett jogi eljárásról van szó, ami ügyvéd segítsége nélkül rendkívül kockázatos.

Az ügyvédi munkában is van specializáció. Vannak, akik a válóperekre, míg mások ingatlanra, büntetőre, stb. specializálták magukat. Célszerű, ha a pernél olyan ügyvédet választunk, aki hajlandó a per képviselete érdekében a pénzügyi ismereteket megszerezni.

II.

A DEVIZAHITELEK SEMMISSÉGE

A bankok a 2000-es évek elején, közepén kezdték meg a devizahiteleket kínálni, amely a jellemzően Svájc alacsony kamatszintje miatt kedvezőnek tűnt. Látszatra alacsonyabb volt a magyarországi forint kamatszintnél, ami miatt 2005-től a lakosság, majd a vállalatok és az önkormányzatok is tömegesen vettek fel devizahitelt.

A pénzügyi ismeretekkel nem rendelkező lakosság az elmúlt fél évszázad alatt legfeljebb csak utazása során találkozott külföldi fizetőeszközzel, és a devizahitel vonzatait sem látta át. A hitelfelvevők nem tudták, hogy a devizahitelek felvételkori kedvező helyzete csak látszólagos és átmeneti állapot.

A bankok a devizahitelek alkalmazása vonatkozásában megtévesztették a hitelfelvevőket, hiszen a devizahitel jellemző tulajdonságait nem mondták el, sőt olyan alkalmazásra beszélték rá a hitelfelvevőket, amely a számukra egyértelmű veszteséget eredményez. A jóerkölcsbe ütköző, megtévesztéssel létrejött szerződések a magyar polgárjog, a Ptk. 200. § (2) bekezdése szerint semmisnek tekinthetők.

Ptk. 200. §. (2) bekezdése szerint „Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.”

A Ptk. 234. § (1) szerint a semmisségre bárki határidő nélkül hivatkozhat, azaz közömbös, hogy a szerződés kötése, vagy a semmisség felismerése óta mennyi idő telt el. Nem kell külön (pl. bírósági) eljárás, elegendő személyesen írásban, vagy tértivevényes levélben bejelenteni a banknak a semmiséget.

Ptk. 234. §. (1) szerintA semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség”

A feleket a szerződés megkötésénél a hitelnyújtás és a hitelfelvétel szándéka vezette. Miután a devizahitel szerződés semmis, a szerződés érvényességi kellékei megfelelnek a forint alapon kötendő szerződésnek, a Ptk. 234. § (2) bekezdés szerint „ez utóbbi érvényes”.

Ptk. 234. §. (2)Ha valamely semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellenkezik.

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNY MAGYARÁZATA [KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, pg. 871.] szerint „A törvény tekintettel volt olyan esetekre, amikor a szerződés a maga egészében semmis ugyan, mégis megtalálhatók benne egy másik szerződésnek az elemei is, és ezt a másik szerződést érvényesnek el lehet fogadni. Ilyen esetekre tekintettel mondta ki a 234. § (2) bekezdése azt, hogy az érvénytelen szerződés keretei között megbúvó másik szerződés érvényes lesz, kivéve ha megállapítható, hogy ezt a felek nem akarták volna megkötni. Ez a rendelkezés összhangban van a tv. több más rendelkezésével is.

A semmis devizaszerződés keretei között a forint szerződés elemei megtalálhatók, így olyan mintha eredetileg forint szerződést kötöttek volna. Nem elegendő a bank részére a szerződés semmisségét bejelenteni, hanem közölni kell, hogy a devizahitel szerződését annak kötése időpontjától (ex tunc) tekinti semmisnek. A hitelfelvevő a szerződést forint alapon megkötött szerződésnek minősíti, és ez alapján hajlandó a forinthitel törlesztő részletét fizetni. A kamatszintre a Magyar Nemzeti Bank ajánlásának megfelelően hajlandó egy külső, a hitelnyújtó banktól független rögzített adathoz viszonyított kamatszintet fizetni, amely elv megfelel a Hpt. 209. §-ban megfogalmazott követelménynek. Kamatszintnek a 3 hónapos BUBOR + 1,5 % kezelési költséget tekinti. A hitelfelvevőnek a már megtörtént befizetések alapján egy mellékelt elszámítás szerint kell levezetni a jelenlegi tartozás szintjét. A jövőbeni fizetést pedig az annuitás szabályai szerint kell számolnia. A kiszámított törlesztő részletet pedig valóban fizetni kell.

A bankok a deviza hitelszerződéseket közjegyző által közokiratba foglaltatták. A közokirat révén a bank a saját adatai alapján fizetési elmaradás esetén kérheti a közjegyzőt a szerződés lezárására, és ezzel megnyílik a lehetőség az azonnali végrehajtásra. Ez csak egy módon kerülhető el, ha a közjegyző a banki bejelentő levéllel egyidejűleg megkapja azt a levelet is, amelyben tájékoztatják a banki szerződés semmisségéről. Egy semmis szerződésnél ugyanis a közjegyző nem állapíthatja meg a fizetésképtelenséget.

Ha a bank nem ért egyet a semmisségi bejelentéssel, akkor a banknak kell bírósági keresetet indítani. Ezzel az eljárási rend megfordul. A hitelfelvevőt a per idején nem terheli az egyre magasabb törlesztő részlet, azaz a per idején az irreális többletterhek miatt nem mehet tönkre.

A fenti eljárás hatására a szerződés úgy tekinthető, mintha a felek eredetileg forint szerződést kötöttek volna.

  • Kamat: a devizahitel kamata ma már akkora, mint a forinthitelé, a kamatszint tehát a mai kamatszinthez képest akár csökkenhet is.
  • Törlesztő részlet: a havonta fizetendő törlesztő részlet - forintban van a szerződés - az átváltási árfolyam elmaradása miatt mintegy 30-40%-kal csökken.
  • Tőketartozás: a semmisség miatt az eredetileg forintban folyósított hitel összegéből kell kiindulni. A már befizetett törlesztések a forintban folyósított eredeti hiteltartozást csökkentik. Elmarad a tőketartozás árfolyam emelkedése miatt felárazódása.

A semmisség tehát visszamenőleg szüntet meg minden olyan terhet, amely a svájci frank árfolyam emelkedéséből keletkezett.

III.

SEMMISSÉG BIZONYÍTÁSA

Az semmisség megállapítása során az ügyfélnek csak a szerződéskötés pillanatában fennálló okokra lehet hivatkozni.

A Ptk. 234. § magyarázata szerint a „A szerződés érvénytelensége esetén az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.”

A hitelnyújtók nem tájékoztatták a hitelfelvevőket a devizaalapú hitel valós pénzügyi körülményeiről.

Az alábbiakban felsorolt tények bizonyítják, hogy a devizaalapú hitelszerződés jogszabályba, ill. jó erkölcsbe ütközik, amelyek a Ptk. 234. §-nak megfelelően már a szerződés megkötésének időpontjában fennálltak a Ptk. 200. §. (2) feltételei.

A Ptk. szerint a hitelszerződések szereplői, a bankok és a hitelfelvevő egymással mellérendelt viszonyban lévő autonóm szereplők. A gyakorlatban a mellérendelt viszony nem érvényesült. A bank - mint a szolgáltatás nyújtója - a hitelt egy általa meghatározott formában alakította ki, és egységes szerkezetbe foglalva kínálta a hitelfelvevő részére. A hitelfelvevő jellemzően csak olyan mértékű döntési lehetőséggel rendelkezett, hogy felveszi-e a hitelt, vagy sem.

A jogilag mellérendelt viszony nem érvényesül a szerződő felek tudásszintjében sem. A szerződés lényeges minősítési szempontja, hogy a lakosság egy ilyen összetett pénzügyi konstrukció sajátosságainak pénzügyi ismereteivel nem rendelkezett és jelenleg sem rendelkezik. A lakosság éppen bonyolult termék vonatkozásában fennálló pénzügyi ismereteinek hiánya miatt fokozott bizalommal fordult a bankokhoz, és hagyatkozott a tanácsaira. Ilyen helyzetben a bankoknak a lakosság bizalmával visszaélni nem csak tisztességtelen, hanem a bankok cselekedetének megítélése vonatkozásában súlyosbító tényező is.

Ptk. 4. § (1) „A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

A bankok a hitelfelvevőket megtévesztették, így a hitelfelvevőnek jelentős anyagi hátrányt, magának pedig jogtalan és indokolatlan anyagi előnyt biztosítottak.

Az semmisség megállapítása során az ügyfélnek csak a szerződéskötés pillanatában fennálló okokra lehet hivatkozni.

A Ptk. 234. § magyarázata szerint a „A szerződés érvénytelensége esetén az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.”

A hitelnyújtók a következő területeken nem tájékoztatták a szerződéskötéskor a hitelfelvevőket a devizahitel valós pénzügyi körülményeiről.

III/I.

CARRY TRADE

A bankok a devizahitelezés vonatkozásában a pénzügyi világban carry trade ügyletnek nevezett pénzügyi konstrukciót ajánlottak a hitelfelvevőnek. A carry trade lényege, hogy egy alacsony kamatozású devizában felvett hitelt magas kamatozású országba helyeznek ki.

A carry trade üzletnek két lába van:

  • A hitelfelvevő haszna a két ország kamatának különbsége. (CHF-HUF viszonylatban a kamatkülönbség 2004-2008 közötti időszakban 5,5-6% között mozgott.) A hitelfelvevő mindkét kamatszintet az ügylet létrehozásánál ismeri, ennek tudatában kockázatmentesen dönt.
  • Az árfolyam változása az ügylet létrehozásánál nem ismert. Az árfolyam változása dinamikus, gyakrabban és nagyobb mértékben változik, mint a kamat. A magas kamatozású deviza – jelen esetben a forint – árfolyamának csökkenése esetén a hitelt vissza kell fizetni, különben az árfolyam változása nem csak a kamatnyereséget viszi el, hanem a hitelfelvevőnek jelentős veszteséget is eredményezhet. (Ez következett be 2009. év elején a magyar devizahiteleseknél.)

Csak egy professzionális, komoly tőzsdei ismeretekkel rendelkező befektető képes azt átlátni, hogy mikor átmeneti a veszteség, és mikor kell az ügyletből kilépni és a hitelt visszafizetni. Az azonnali visszafizetés miatt alapszabály, hogy carry trade kölcsönt csak azonnal pénzre váltható eszközbe (pl. állampapír) szabad fektetni.

A Magyar Nemzeti Bank gondozásában jelent meg Kisgergely Kornél: A carry trade* című tanulmánya, amely szerint: (A tanulmányban a CT a carry trade rövidítés. A szerző a nagy összegű devizaforrás miatt vélelmezte, hogy a befektető külföldi. Az internet cím az elérhetőség)

http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbszemle/mnbhu_msz_201006/kisgergely_mnbszemle_0623.pdf

A carry trade egy tőkeáttételes ügylet, ami a devizapiacra korlátozódik. A külföldi befektetők csak akkor realizálhatnak többlethozamot, ha felvállalják az árfolyamkockázatot is. A carry trade évekig magas hozamot termel, azonban turbulens időszakokban több év kumulált nyereségét lehet elveszíteni vele néhány hét leforgása alatt.” [Bevezető] (Aláhúzás nem idézet.) 2008. év végén ez a folyamat játszódott le, több év nyeresége úszott el néhány hét alatt. Sőt aki csak röviddel az árfolyam emelkedése előtt kötötte a devizahitel szerződést, nem is nagyon volt kamatnyeresége, csak árfolyamvesztesége keletkezett.

„A carry trade mint devizapiaci

kereskedési stratégia

A szűken értelmezett CT az a kereskedési stratégia, amelyben a carry trader hitelt vesz fel alacsony kamatozású devizákban, és magas kamatozású devizákba fektet. A befektető két forrásból szerzi a nyereségét (y–t), az előre ismert kamatkülönbözetből (rH–rL) és a lejáratig megvalósuló (előre nem ismert) árfolyam-elmozdulásból.” … „Azaz a pozitív kamatkülönbözet a magas kamatozású deviza gyengülését kell, hogy előre jelezze. Hiába magasabb a kamat az egyik országban, az árfolyamgyengülés várhatóan kiegyenlíti a hozamokat.” [2. oldal](Aláhúzás nem idézet.) Azaz a carry trade ügylet a szakértő szerint hosszabb távon egyértelműen veszteségessé válik, ha a pénzpiac radikális változás előtt a hitelt nem sikerül visszafizetni.

A szakértő pénzügyi okból fedezetlen devizahitelnek nevezett ügylettel kapcsolatban az alábbi véleményt alakította ki: (A magyarországi devizahitelezéssel ennek tekinthető.)

„Devizahitelezés

Mielőtt rátérnék a CT mint devizapiaci befektetési stratégia bővebb tárgyalására, röviden kitérek a devizahitelezés kérdésére. A fedezetlen devizahitel felvétele tekinthető a carry trade egy naiv formájának. A devizahiteles alacsonyabb törlesztőrészleteket fizet, mint ha hazai devizában vette volna fel hitelét mindaddig, amíg a hazai (magas kamatú) deviza árfolyama nem gyengül a UIP-nek megfelelő mértékben. Azonban a külföldi befektető, aki a devizahitelt nyújtja, semmiképpen nem tekinthető carry tradernek, ugyanis neki a saját devizájában keletkezik kitettsége, így a kamatkülönbözetet nem nyeri meg, ahogy az árfolyamkockázatot sem futja.” (UIP = kamatkülönbség)

A szerző megfogalmazásában a „carry trade egy naiv formájának” kifejezés azt takarja, hogy csak egy pénzügyi, tőzsdei tudással nem rendelkező, naiv ember hiheti azt, hogy hosszú távú szerződéssel ily módon előnyhöz juthat.

A szerző a „külföldi befektető” alatt magyar viszonylatban a carry trade jellegű devizahitelt nyújtó bankot érti. Nem a bank a carry trader. A kockázatviselő a „naiv” lakosság. A szerző szerint a banknak nincs kockázata és nincs nyeresége sem.

Valójában a magyarországi bankoknak jelentős nyereségük volt, hiszen a CHF kamatot kamatfelárral meg is fejelték. A CHF kamat és a kamatfelár adta ki az ügyleti kamatot. A bank a szerződésben mindenkor ügyleti kamatot kötött ki, amit ráadásul folyamatosan emelt. A bankok az egyre növekvő kamatfelár alkalmazása révén kiemelkedően nyereségessé tették gazdálkodásukat!

Az ügyfelek szemében a csali az alacsony CHF kamat volt. A tanulmány is alátámasztja, hogy a hitelfelvevőnek hosszú távon alacsony CHF kamat mellett nincs nyeresége. A bank azonban a kamatfelár alkalmazása révén már a szerződéskötéskor garantáltan veszteségessé tette a hitelfelvevőt.

A felek szerződési jogállása mellérendelt, de a felek tudásszintje lényegesen eltérő. Fel kell tenni a kérdést, hogy a szerződés megkötése előtt vajon a bank a hitelfelvevőt professzionális ügyféllé képezte-e ki? Megpróbálta-e a devizahitel lényeges elemeit (pl. tőzsdei árfolyam értékelése, devizapiac sajátosságai) megismertetni, hogy az ügyfél a devizahitelt kezelni tudja?

Szakmai tapasztalat szerint a carry trade üzlet elmagyarázása 4-5 órát vesz igénybe. Az ügyfél ezután legfeljebb érti, de alkalmazni nem tudja a szabályokat. További 1-1½ órát vesz igénybe a hitelszerződés közjegyző általi felolvasása és értelmezése. Vajon fordítottak minden hitelfelvevőre ennyi időt a hitelszerződés megkötésénél? Nyilatkoztatni kell az ügyfelet, hogy mennyi ideig tartott a szerződés aláírása, illetve nyilatkoztatni kell a közjegyzőt az időtartamra és az aznap megkötött szerződések számára vonatkoztatóan. Nem valószínűsíthető, hogy akár egyetlen ügyfél is akad, akire elég időt fordítottak volna, akinek a banki tájékoztatása megfelelő lett volna

A bankok tehát a következő hibákat követték el:

  • A carry trade intézményi professzionális befektetőknek való termék, akik a pénzüggyel, tőzsdével teljesen tisztában vannak. A lakossági hitelfelvevő nem szakember, emiatt az ügyletet nem tudja kezelni. A bankok az alapvető intézkedéseket sem tették meg a hitelfelvevők képzésére. A bankok tudták, hogy a hitelfelvevők tudásuk hiánya miatt garantáltan veszteségesek lesznek. Súlyos hiba volt a lakosságnak a devizahitelt kiajánlani!
  • A carry trade ügylet lakossági alkalmazásban 5-10-15 év távlatában törvényszerűen elveszíti nyereségét. Jelen esetben Magyarországon már néhány év után bekövetkezett a veszteség. Hiba volt a devizahitelt hosszú távú befektetésre ajánlani, mert azoknak a hitelfelvevőknek, akik rövid időn belül nem fizették vissza a hitelt, biztos veszteséget eredményezett.
  • A leírtak alapján egyértelmű, hogy a carry trade konstrukcióban a felvett kölcsönt csak azonnal forintra váltható eszközbe szabad fektetni. Ingatlanba, tartós fogyasztási cikkbe való befektetés a hitel részletben történő visszafizetése miatt garantáltan veszteséget eredményez a hitelfelvevőnek.
  • A bankok a különböző költségek (pl. kamatfelár, folyósítási jutalék, stb.) alkalmazásával a hitelfelvevőtől elvették az alacsonyabb CHF kamatból eredő nyereséget, és így a hitelfelvevőket eleve veszteségessé tették.

A Ptk. 205.§ (3) „A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.”

A bankok tehát egy professzionális befektetők által alkalmazott, spekulációval pénzkeresetre szolgáló, előre meghatározatlan időre, de valószínűleg rövid távra szolgáló kereskedési formát ajánlottak egy pénzügyekhez nem értő, saját szükségleteinek kielégítését szándékozó, hitelfelvevőnek hosszú távú részletben való visszafizetésre, amelynél az azonnali visszafizetést a befektetés módja (pl. ingatlan) eleve kizárja. A carry trade minden lakosság vonatkozásában alkalmazott eleme ellentétes a carry trade felhasználásától.

A korábban idézett Ptk. 4. § előírja, hogy a felek „a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően” kötelesek eljárni. A bank részéről nyomokban sem volt meg a jóhiszeműség, és a tisztesség. Az idézett Ptk. 205.§ (3) „és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.” A bank nem volt tekintettel az ügyfél érdekére, és a devizahitel lényeges körülményeiről sorozatosan nem tájékoztatta az ügyfelet. A többrendbeli szándékos károkozás miatt a szerződés semmis!

III/II.

ÁRFOLYAM

Az elmúlt 10 év pénzügyi tapasztalata, hogy a svájci frank (CHF) árfolyama a mértékadó dollárhoz (USD) képest már hosszú ideje folyamatosan erősödött. A tőzsdei ismeretekkel rendelkező pénzügyi szakemberek - mint például a hitelt nyújtó bankok – ezt a svájci frank erősödést folyamatában ismerték. Az átlagos magyar polgár nem jut hozzá a tőzsdei árfolyamokhoz, és különösen nem jutott hozzá a szerződéskötéskor, az azt megelőző mintegy 5-10 évvel korábbi adatokhoz.

A bankok előre tudták a svájci frank erősödését. Ezt bizonyítja, hogy egyes bankok a hitelszerződésbe beírták, hogy „ha a CHF Svájci törvényes fizetőeszközként megszűnne létezni, akkor annak helyébe jelen szerződés tekintetében a CHF helyébe lépő, Svájcban törvényes fizetőeszközként elismert devizanem lép, annak bevezetésével egyidejűleg, az akkor, arra az esetre meghatározott átváltási árfolyam figyelembe vétele mellett.” Egy több évszázada létező deviza vonatkozásában már ez a felvetés is meghökkentő. Komoly pénzügyi tudás kell ahhoz, hogy valaki kitalálja, hogy a CHF megszűnése a HUF/CHF árfolyam lényeges megemelkedése révén következik be. Ez magában rejti azt a kockázatot is, hogy a HUF/CHF árfolyam emelkedése megállíthatatlan, és a CHF emelkedése a deviza megszűnése előtt az „egekbe száll”. Ennek vagyunk ma szemtanúi. Ez a szerződési feltétel ezt jelenti!

A Magyar Nemzeti Bank honlapjáról letöltött a HUF/CHF árfolyam egyenletesen oldalazó (nem emelkedő, nem süllyedő) trendet mutatott. A grafikon szerint a hitelfelvevő nem következtethetett lényegesebb árfolyamváltozásra. A PSZÁF 2006. szeptemberében kiadott és minden bankban elérhető tájékoztatója ugyan felhívta a figyelmet az árfolyam emelkedésére, de saját számításainál ennek mértékét a felvételkori 165 HUF/CHF mellett 185 HUF/CHF árfolyamra becsülte, ami mindössze 12%-os, elviselhető emelkedést jelentett. A hitelfelvevő a PSZÁF tájékoztatása alapján ilyen mértékű árfolyam emelkedéssel számolt. A PSZÁF a tájékoztatása is félrevezető volt.

A bankok ugyan az árfolyam emelkedésére felhívták a figyelmet, de nem utaltak rá:

  • az árfolyam a becsültnél lényegesen magasabb lehet, mint 185 HUF/CHF,
  • arra sem hívták fel a figyelmet, hogy a kedvezőbb kamatból fakadó nyereséget az árfolyam emelkedéséből fakadó veszteség elviszi,
  • az árfolyam emelkedés következményeként a tőketartozás is - akár 40-60%-kal is emelkedhet, és a tartozás egy kifizethetetlen adósság spirállá alakulhat.

Összegezve a bankok nem jártak el a Ptk. 4. § szerint előírt jóhiszeműséggel, valamint megsértették a Ptk. 205.§ (3) szerint nem volt figyelemmel a hitelfelvevő érdekeire. A szerződéskötést megelőzően nem tájékoztatták teljes körűen a hitelfelvevőt a megkötendő szerződést érintő árfolyammal kapcsolatos veszélyekre. A bankok tájékoztatásának elmaradása jó erkölcsbe ütközik, amely megalapozza a szerződés semmisségét.

III/III.

KAMAT

A devizaalapú hitelt az emberek az alacsony svájci kamatszint miatt vették fel. A kamatszint mértékét illetően több vonatkozásban is megtévesztés történt.

  • A bankok a szerződésben ügyleti kamatot alkalmaztak, ami a devizakamat és a kamatfelár összege. A devizahitel felvevő tehát nem a svájci referenciakamatnak megfelelő kamatszint, hanem egy a bank által megállapított kamatfelárral megemelt ügyleti kamatszint alapján törleszt. A banki kamatfelár tehát lényegesen csökkentette a magyar és a svájci kamat közötti különbséget, és így a hitelfelvevő nyereségét is. Sőt a bankok a kamatfelárat folyamatosan egyoldalúan és indokolatlanul emelték. A szerződés indítéka, az alacsony kamatszint teljesen eltűnt, ugyanakkor a hitelfelvevő teljes mértékben viselték az árfolyam kockázatát. A bankok részéről a hitelfelvevők szándékos megtévesztése maradéktalanul bebizonyosodott. A devizaalapú hitel felvevők vesztesége tehát a carry trade fejezetben leírtak miatt elkerülhetetlenné vált.
  • A bankok a jogszabály hibás értelmezése, vagy a hibás jogszabály (?) révén – a világon egyedülállóan – a kamatokat egyoldalúan, korlátlanul és kartellszerűen emelhették! Az egyoldalú kamatemelés révén a devizahiteleknél alkalmazott kamatok egy idő múlva magasabbá váltak, mint a forinthitelek kamatai. Ráadásul a hitelfelvevők az árfolyamváltozás miatt 40-50%-kal magasabb törlesztő részletet fizettek, és emellett óriási teher, hogy ennyivel emelkedett a tőketartozásuk is.
  • A bankok egyoldalú kamatváltoztatása miatt a svájci frank alapú hitelek terhe különösen megnövekedett 2008. év végén. A svájci referencia kamat több mint 2%-kal csökkent, ugyanakkor a bankok a devizahitelesek kamatát nem csökkentették, hanem emelték. Ha a devizaalapú hitel kamata követte volna a svájci referencia kamatszintet, az árfolyam miatti törlesztőrészlet emelkedés nem 30-40% lett volna, hanem legfeljebb 10-15%.

A kamattal való visszaélést jól jellemzi, hogy ma már a devizahitel szerződésekben alkalmazott ügyleti kamat (pl. az AXA banknál 10,2%) akár százszorosát is eléri a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatának, amely jelenleg mintegy 0,1% körül alakul. (2011.08.04-én 0,0579%) Ez az érték az AXA Bank esetében a svájci referenciakamat százhetvenhatszorosa!)

A devizaalapú hitelszerződéseknél egyoldalúan alkalmazott kamatemelés két okból is jogellenes:

Ptk. 207. § (1) „A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.

Az átlagos műveltségű hitelfelvevő a szerződés fogalmát a Magyar Értelmező Kéziszótár (Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet, Akadémiai Kiadó, 1978;) szerint értelmezi,

Szerződés fn Jog is Két v. több (jogi) személynek közös megegyezésen alapuló, írásba esetleg törvénybe foglalt megállapodása, amelyből (kölcsönös) jogok és kötelezettségek következnek.

A fenti fogalomba az egyoldalú szerződésmódosítás nem fér bele! A magyar nyelv az egyoldalú szerződésmódosítást diktátumnak nevezi.

Diktátum fn 2. Pol. is, vál Valakire v. valamely népre rákényszerített megállapodás”,

Ha a banknak jogában áll, az egyoldalú szerződésmódosítás, akkor az nem szerződés, hanem erőfölényre épülő diktátum. Egy erőfölényre épülő diktátum a diktatúra jellemzője:

Diktatúra fn 1. Pol. Valakinek vagy valamely társadalmi osztálynak erőszakra támaszkodó korlátlan uralma.

A diktatúra stílusjegyei ellentétesek a Magyar Alkotmány szellemével.

Alkotmány 2. §. (1) „A Magyar Köztársaság független jogállam.

Az egyoldalú kamatemelés kiveszi a szerződő fél kezéből azt a lehetőséget, hogy megállapodjon, azaz a szerződés létrejöjjön. Mindezek szellemében az egyoldalú, független külső bázishoz nem kötött, előre számítási módszerrel nem meghatározható, a szerződő fél által nem ellenőrizhető kamatváltoztatás alkotmányellenes. Nem alaptalan, hogy a világon egyetlen államban sincs olyan lehetőség, hogy a bankok szerződéskötés után egyoldalúan állapíthassák meg a kamatszintet.

A másik okfejtés szerint az Alkotmány 56. §A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes.” A magyarázat szerint „A jogképesség fogalmi eleme ugyanis az, hogy a jogképességgel rendelkező (természetes és jogi személy, az állam) személy jogviszonyok alanyaként jogok és kötelességek hordozója lehet. Valóban, az alapjogok katalógusában foglalt jogok alapján ma már valamilyen jogviszony jöhet létre, amelyben az alanyokat - a feleket - megillető jogok és kötelességek valamilyen módon kikényszeríthetők. Ebben az értelmezésben tehát legáltalánosabb szinten az egyenlőség az egyenjogúság gondolata van jelen.” … „II. A jogról való lemondás Az alkotmányok, s az alapjogokkal kapcsolatos dokumentumok eredetileg az ember természetes és elidegeníthetetlen jogairól szóltak, amibe a jogról való lemondás tilalmát lehetett beleérteni.Sőt az Alkotmány 8.§ (4) bekezdése szerint az alapjogok felfüggesztése esetén „nem függeszthető fel, vagy korlátozható” … „a jogképességhez való jog

Nem hozható tehát olyan törvény, amely a két szerződő fél közül egyikének jogát a szerződés alapvető kelléke, az ár megállapítása vonatkozásában kizárja.

Az egyoldalú független külső bázishoz nem kötött, számítási módszerrel előre nem meghatározható, a szerződő fél által nem ellenőrizhetőkamatváltoztatás joga alkotmányellenes. Az alkotmányellenes elvre épülő törvényi rendelkezéssel létrejött devizaalapú hitelszerződés tehát a Ptk. 200. §. (2) bekezdése szerint semmis.

III/IV.

SVÁJCI NEMZETI BANK ALAPKAMATA

A felek CHF alapú hitelszerződést kötöttek. A bankok a devizaérték átszámításánál egyértelműen alkalmazzák a Magyar Nemzeti Bank árfolyamára épülő átváltási árfolyamot. Ebből következően a svájci frank esetében a Svájci Nemzeti Bank alapkamata (referencia kamata) a mérvadó, ami egy közérdekű adat. A Svájci Nemzeti Bank alapkamata mintegy kétmillió szerződést érint. Teljesen egyértelmű, hogy a bankoknak a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatszintjét mindig is közzé kellett volna tenniük.

Az Alkotmány 61. § (1)A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.

A személyes adatok védelméről, és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. § (1) bekezdése szerint: Az államivagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

A bankok az eredeti svájci referenciakamat elhallgatásával az Alkotmányt és más törvényeket sértettek meg.

A kamat a pénz használat díja. Egy svájci frank alapú hitelszerződés esetén a svájci alapkamat maga a svájci frank használatának az díja, de legalább is része annak. Az alapkamat közlése nélkül nem ismert a díj, mint a szerződés alapvető kelléke. A svájci alapkamat elhallgatása révén nem jöhetett létre a devizaalapú hitel szerződés.

III/V.

DEVIZAALAPÚ SZERZŐDÉS

A PSZÁF 2006. szeptemberi kiadványa szerint: „Megkülönböztethető deviza és deviza alapú hitel. Devizahitelnél a folyósítás és a törlesztés is devizában ténylegesen történik. Deviza alapú hitelnél a folyósítás és a törlesztés forintban történik, de devizában van meghatározva a hitelösszeg és a törlesztő részlet” A PSZÁF megfogalmazása szerint a deviza és a devizaalapú szerződés között csak egyben, a hitel összegének és törlesztő részlet fizetésének pénznemében van különbség, amely forintban történik. Teljesen mindegy, hogy a magyar lakosságnak deviza, vagy devizaalapú hitelt nyújtottak, deviza ügylet került megkötésre, a hitel mögött deviza fedezetnek kellett lennie. A hitelfelvevőnek a pénz átadásának neme ugyanis a devizafedezet kérdését nem befolyásolja.

A kérdés azonban összetettebb. Ha a bankok nem devizában biztosították a hitel fedezetét, azaz a bankok könyvelésében a nyújtott hitel mögött nem deviza, hanem forint volt, akkor a bankok egy olyan költséget számoltak el, ami nem vetődött fel, amely mögött nem volt ellenszolgáltatás. Ugyanakkor megtévesztették a hitelfelvevőt, hiszen egy ellenszolgáltatás nélküli tétel vonatkozásában bevállaltattak vele egy rendkívül jelentős kockázatot, miközben a hitelfelvevőt a kockázat mértékéről nem tájékoztatták, nem közölték a hitelfelvevővel, hogy a törlesztő részlete akár a duplájára, sőt még magasabbra is fog emelkedni.

Ptk. 205.§ (3) „figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.

A Ptk 201. § (1) „A szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerződésből vagy a körülményeiből kifejezetten más nem következik – ellenszolgáltatás jár.

A bankok nem voltak tekintettel az ügyfél érdekére, és a devizahitel lényeges körülményeiről nem tájékoztatták az ügyfelet. Az ellenszolgáltatás nélküli számlázás miatt szándékos károkozás címén a szerződés semmis!

IV.

ÖSSZEFOGLALÁS

A devizaalapú hitel szerződések számos eleme megalapozza a semmisség megállapítását. A Ptk. 234. § (1) bekezdése szerint nem kell a bank ellen eljárást kezdeményezni, elegendő, ha a hitelfelvevő a semmisséget a banknak bejelenti, hiszen a törvény szerint a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.

A semmisségi nyilatkozat révén új helyzet állt elő. Miután a bank hitelnyújtási szándéka, valamint a hitelfelvevő hitel igénye nem kétséges, és a felek ezen szándéka a szerződésből kiolvasható, a szerződés deviza jellegét semmisnek tekintve, a szerződést forint alapon létrejött szerződésnek tekintjük. Ez a megoldás a banknak reális nyereséget biztosít, de nem teszi lehetővé jogtalan banki extraprofit elérését.

A hitelfelvevők részéről a semmisségi megállapítás a Ptk. jogszabályainak szó szerinti értelmezésével készült. Ha a semmisség megállapításának módja és ténye a bankok és/vagy a bíróságok részéről nem kerül elfogadásra, úgy az Alkotmány 2.§-ban foglalt jogállamiság elve kerül megkérdőjelezésre.

Budapest, 2011. augusztus 7.

Szociális Kerekasztal

Makkos Albert

Tisztelt Közjegyző Úr/Asszony!

Alulírott ……………………………nevű …………………szám alatti lakóhelyű adósok az Ön közreműködésével kölcsönszerződést írtunk alá …………………..időpontban

…………………………Bank hitelezővel.

Tekintettel arra, hogy a PSZÁF által eddig inditott, tisztességtelen szerződési feltételek megállapítására irányuló peres eljárásokban a bíróságok megállapították azt, hogy hasonló kölcsönszerződésekben tucatnál több tisztességtelen szerződési feltétel került rögzítésre, valamint a mellékelt, bank részére írt levelemben megállapításra kerültek olyan tisztességtelen szerződési kikötések, amelyekkel a bank tudatosan megtévesztett, és szándékosan olyan szerződést kötött, amely – a szerződés kötésekor általam nem látható módon – részemre törvényszerű veszteséget eredményezett, bejelentettem a banknak a szerződés részleges semmiségét. Ezen okok alapján

b e j e l e n t j ü k

azt, hogy a fentiekben részletezett, Ön által készített kölcsönszerződésünket részben semmisnek, tekintjük.

Erre tekintettel a hitelező nincs abban a helyzetben, hogy valós, érvényes szerződés esetén esedékes tartozásunk összegét Önnel közölje, ennek megállapítására csak közöttünk létrejövő egyezség, vagy bírósági eljárás után kerülhet sor.

Fentiekre tekintettel

k é r j ü k

Önt arra, hogy jövőben sem ténytanúsítványt, sem másféle, velünk szemben lehetséges végrehajtási eljáráshoz szükséges iratot ne adjon ki, mert azoknak bank által közölt valóságtartalma csak hamis lehet.

Megemlítem, hogy egyes közjegyzők korábban már készítettek olyan okiratot, amelyek általános szállítási feltételeire a bíróság megállapította a jogsértést. Így a közjegyzői okirat tartalma is jogsértő.

Amennyiben figyelmeztetésünk ellenére a hitelező részére bármiféle tanúsítványt, iratot kiad, úgy akár az intézkedés rosszhiszeműnek is tekinthető, és részemről jogi lépéseket tesz szükségessé.

…………….2011. július 31. napján. Tisztelettel:

Előttünk, mint tanuk előtt:

név:

-------------------------------------------

lakás:

--------------------------------------------------

a d ó s (o k)

név:

-------------------------------------------

lakás:


kiadta:
http://www.mszfszk.hu :