2012. december 17., hétfő

A kormányzói tisztség: hívatás, de választás eredménye is

A kormányzói tisztség: hívatás, de választás eredménye is
Posted on 2012/12/17 by Nifadmin


„Ma Magyarországon, egy bírósági tárgyalásról kommandósok hurcolják el azt a személyt, aki a korrupció feltárásával és a történelmi államok sorában létező államunk jogrendjének jogfolytonosságát hirdetve, nem akar beletörődni a hamis törvénykezés jogrendjébe, a következmények nélküli hazugságállam, látszat igazságszolgáltatásának, butaságaiba?”

Az Apostoli Magyar Királyságról és a kormányzói tisztségről a mai fiatalok nem is hallottak, az idősek pedig azt hitték, hogy bolsevizmus agymosása után már nem is szabad ezt emlegetni. De nem így van, mert egy bevált alkotmányos rendet vétek kidobni!
A királyság és a kormányzói tisztség a magyar történelem fontos és bevált eleme, s így érthetetlen, hogy mi az oka a teljes elhallgatásnak. Ma ugyanis a jogfolytonos magyar állam valójában királyság, s az államot bár egy kancellár(Miniszterelnök?) „kormányozza”, de az államfő megnevezése semmiképp sem lehetne „köztársasági elnök”, hiszen soha nem volt népszavazás a köztársaság bevezetéséről.Vagy talán annyira megöregedtem, hogy Én nem emlékszem csupán az államformáról szóló népszavazásra? (ráadásul állandóan a népszuverenitást sulykolják az emberek fejébe, s közben annak minden megnyilvánulását akadályozzák, elveit lábbal tapossa minden pártpolitikai erő)

Most sokan felkapják a fejüket és rettegni kezdtek, hiszen a napokban tűnt el Borbély József, aki magát az Apostoli Királyság kormányzójaként tűnteti fel, s bizony érdekes, felvilágosító munkát végez az egyébként agymosott hazai társadalom alsóbb rétegeiben is.

Többen kérdezték már: Mi közöm nekem Borbély Józsefhez?

(A kérdezők utaltak arra, hogy hivatkozik véleményemre honlapján.)

Mivel engem perbe hívott Borbély úr 2006-ban, mert lekapartam a Kossuth téren az Ő pártjának reklámját (?), így ismerem Őt. Ám nem tartom legitim módon választott kormányzónak. (elismerem, hogy jelen média viszonyok között nehéz is lenne egy legitim és hazugságokkal nem manipulált, befolyásmentes választást tartani)

Az, hogy hivatkozik rám, talán azért van, mert egyedül én vállalom fel az illegitim államnak az elméleti leleplezését. Ő viszont éppen ezen elmélet alapján megpróbál “gyakorlati” hatalomra szert tenni. A dolog működne is, ha valóban “társadalmi nyomás” és szervezett erő lenne az Ő ténykedése mögött.

Ám ez sajnos, nem így van, hiszen sem népi, sem nemzeti, de még társadalmi nyomás nincs mögötte, hiszen nem érett még sem a nép, sem a társadalom meg erre, s a nemzet pedig még nem vált tudatossá, csupán indulati és érzelmi szinteken van jelen. Utóbbi a nemzetépítésre vár, ami az MSZ vállalt feladata, csak lassan halad vele. Mert kell egy mozgalom, amely nemzetté szervezi a népből kiemelkedő új értelmiséget, azaz felépíti és tudatossá teszi az önszerveződő nemzetet. (Nemzet nélkül nem megy!)

Többen írtak már az interneten Borbély kapcsán a csengőfrászról.

Erről a fiatalság végképp nem hallott, az idősek pedig azt hitték, hogy a Rákosi-Kádár korszakok után ez nyomtalanul eltűnt. Ám sajnos, ez sem így történt! A csengőfrászt, az éjjeli letartóztatások „professzora” Péter Gábor –született Auspitz vagy Eisenberger Benjamin – az ÁVH vezetője vezette be, akinek polgári foglalkozása szabósegéd volt. Az illető ágyban és párnák között halt meg Budapesten, 1993. január 23.-án. A csengőfrász modern felújítói azonban nemcsak édesapát, hanem már számítógépet is elhurcolnak, ha erre kapnak parancsot. Fel kell tehát készülnünk arra, hogy az illegitim voltát cáfolni nem képes hatalom, a „demokrácia ökleként” előbb-utóbb le fog többekre is csapni. Hiszen azt nem tűrheti el az állam, hogy még a liberális politikai filozófia elvei által is bizonyítottan: illegitimnek nevezzünk, egy közjogi szempontból teljes mértékben törvénytelen, azaz legitimitás hiányos államot. (pedig ők is pontosan tudják, hogy az!) Ráadásul ezen állam köszönő viszonyban sincs az utolsó törvényes magyar állammal, s a ’legalitásra’ hivatkozik ugyan, de az a Kádár-korszak törvényeihez köti őket. Ráadásul még a 7,8 millió szavazásra jogosult választópolgárból is csak 2, 706 292 fő szavazott a jelenlegi hatalom képviselőjelöltjeire és ez szerzett nekik 262+1 alsóházi mandátumot. (A nyíltan nemzetáruló MSZP és csatlós pártjairól most nem ejtek szót, pedig ők az igazi okozói a jelen korszak törvénytelenségeinek!)

Mindez a választási törvény hamissága miatt következett be. Most, hogy Posta Imrét is – akit három gyermeke és a felesége mellől hurcolt el a hatalom éjjel – nyomás alá helyezték, már érezhetően egyre fenyegetőbb a helyzet. Lassan minden személyt begyűjtenek majd, akik nem fogják be a szájukat, vagy leírják az igazságot a „rendszerváltás” és annak továbbélő hazugságáról? Persze nem tudni, hogy provokáció, vagy megfélemlítés a valóságos célja ezeknek az akcióknak, ahogy az ’Apostoli Királyság kormányzójának’ elhurcolása is felveti e kérdést!

Ha már Borbély József önmagát megválasztó kormányzót is említem, akkor bevallhatom: tanulmányt készültem írni a Szilágyi-Hunyadi és Kossuth, valamint Horthy Miklós kormányzók tevékenységéről, hogy összehasonlítsam formailag, illetve tartalmilag a hatalomgyakorlásuk eredményességét. Bevallom Borbély mondatai nem idegenek tőlem, hiszen magam is illegitimnek vallom a jelen állam berendezkedését, ám a katonás kiállású és kitűnő szónoki képességű kormányzóink között kissé kopottnak tűnik a köpcös és pocakos Borbély. Mindezt nem negligálás okán írom, mert nincs szavaimban sem cinizmus, sem ellenségeskedés, hiszen szimpatizálok vele. Borbély érezhetően olvassa írásaimat, sőt igyekszik megfelelni a kormányzói tisztségnek a maga „vállalkozói” módján. Ám az összes többi kormányzónk korában, még voltak olyan nemzeti erők, kardforgatók és hadseregek, amelynek élére lehetett állni, vagy meg lehetett szervezni őket. Borbélynak azonban már egy olyan népesség jutott, akikből aligha lehet komoly haderőt kovácsolni ma. S olyan szellemi mélyrepülés tapasztalható most, amely csupán az agymosás jeleit adja vissza! Az Internetes korszak hírtúladagolásának korában pedig, komoly karizma és óriási felkészültség nélkül, valamint hadsereg nélkül, nem fogja az agyon-gyötört és kifosztott nép megostromolni a „kezelőintézetet”, ahová a magát kormányzónak nevező Borbély Józsefet bevitték. Sajnos komoly tömegbázis is, csupán a saját maga választotta vezetőjét lenne képes kiszabadítani, de magányos utópistákat nem. Higgye el a kedves olvasó, hogy közjogi szempontból értem Borbély József taktikáját. Ha nem legitim a köztársaság – s ezt több írásomban is bebizonyítottam már – akkor szükséges a legitim és a jogfolytonos állam helyreállítása.

A történelmi alkotmány-ellenes hatalom azonban csak akkor hátrál meg a nemzet erejétől, ha jól meg van szervezve és nem megosztható! Mert minden hatalomnak – még a legitimnek is – ez a természete!

Mivel Borbély József egyik igen kitűnő munkatársa – Minda Zoli – a korrupciós ügyek kinyomozásával és nyilvánosságra hozásával, valamint az idegen jogrend joghézagait kihasználva pereket indított és nyert, így alaposan ráijesztett a politikai maffia tagjaira. Attól félnek, hogy kiborítanak minden szennyest. Ez most az oka annak, hogy a „kormányzót” a sztálinista hagyományok szerint begyűjtötték és a veszélyességének függvényében döntenek a sorsáról. Kicsit hasonlít ez, Daka József Árpád-házi leszármazott ügyéhez. Ő királynak mondja magát és így jogot formál az uralkodásra. Elmondása szerint: még Horthy Miklós koronáztatta meg 1944-ben a Budai Várpalotában. Szerintem azonban az intézmény – az Apostoli Királyság tényének – a lejáratására szolgál az ügy, hiszen Daka Józsefet soha alkotmányosan meg nem választották, s így nem is koronázhatták meg.(állítása egyszerűen közjogi képtelenség) De nem történt meg néhány olyan „apróság” sem, amik nélkül nem lehet érvényes a magyar király koronázása, de most ezt nem sorolom.

Borbély úr azzal, hogy Kormányzónak kiáltotta ki magát, semmi veszélyt nem jelent a jelen hatalomra, viszont sikerült mosolyt csalni néhány érdeklődő arcára, s így részben Ő is lejáratta az intézményt, de más szemszögből viszont (elismerem!) sokak figyelmét felhívta a tarthatatlan jogállapotra. A jelen állam ugyanis jogfolytonos a Kádár féle diktatúrával! (Ez sajnos cáfolhatatlanul így van!)

Hogy a mérleg merre fog billenni, azt a Jóisten és a jövő tudja, ám elmeszakértői vizsgálat alá vetni bárkit, aki igazat beszél…nos, ez nem túl elegáns. S akkor még nagyon-nagyon szolidan fogalmaztam!

Mindezek ellenére: Hiszek a folyamatos tudatosodás révén megvalósuló önszerveződés erejében, tehát a nemzetben.

A nemzetben, amely képes létrehozni a jövőjét biztosító önvédelmet és önellátást.

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában!

Dr. Bene Gábor
Nemzeti InternetFigyelő

Nincsenek megjegyzések: