Az (I.r.) alperes Magyar Állam közreműködött .....

A (I.r.) alperes Magyar Állam közreműködött, hogy a további alperes(ek) közüzemi és pénzügyi szolgáltatók által a Ptk. 312.§ (3.) szerinti ellehetetlenülésem bekövetkezzen az alábbi tényállás alapján: A Magyar Állam feladata és kötelessége, hogy a külön törvényi szabályozás alá eső szolgáltatók (pl: bankok, közüzemi szolgáltatók) a rájuk vonatkozó törvények szerint működjenek, és ne élhessenek vissza erőfölényeikkel. A Magyar Állam bizonyítottan elmulasztotta ezen kötelességét teljesíteni, mivel a Kúria 2/2014 számú PJE határozata már kimondta, hogy a bankok tisztességtelenül jártak el. Továbbá a közüzemi szolgáltatók árainak 30%-os kormányzat általi csökkentése („rezsicsökkentés”) bizonyítja, hogy az ezt megelőző időszakban több mint 40%-os túlszámlázás történt. A Magyar Államnak mindeközben az erre a célra létrehozott és fenntartott szervei (PSZÁF, MNB, fogyasztóvédelem, ügyészség, stb.) az állampolgárok ellehetetlenítésének megakadályozása érdekében hatékonyan nem léptek fel annak ellenére, hogy minden eszközzel rendelkeztek ehhez (személyi állomány, pénz, tárgyi eszközök, jogkörök, hatáskörök és illetékesség). Ez egyébként a teljes politikára és közigazgatásra is jellemző, beleértve a rendőrséget és a bíróságokat is, mivel a fentieken túlmenően sem a jogalkotók, sem a jogalkalmazók nem tudták megakadályozni, hogy szinte a teljes nemzeti vagyont úgy magánosították, hogy az ellenértékének nagy része nem folyt be az államkasszába, illetve ami befolyt, az is rövid időn belül eltűnt. Ennek következtében az államkassza kiürült, a szociális háló szertefoszlott úgy, hogy közben a bürokraták sok-százezer fős tábora a minimálbér sokszorosát keresi érdemi munkavégzés nélkül. A fentieken túlmenően a Magyar Állam feladata lett volna a szintén külön törvényi szabályozás alá eső felszámolók és önálló bírósági végrehajtók tevékenységének ellenőrzése, melyet ugyancsak elmulasztott gyakorolni. A felszámolók az elmúlt 25 évben letarolták a magyar gazdaságot több millió munkahelyet megszüntetve, és a rájuk bízott csődvagyont évi 1000 milliárd Ft-tal csökkentve (sikkasztás, hűtlen/hanyag kezelés ellenszolgáltatásaként kapott fekete pénzt köztudomásúan offshore számlákon helyezték el több száz-milliárd dolláros nagyságrendben, mely összegek így nem lettek visszaforgatva a magyar gazdaságba, ezáltal nem jöttek létre új munkahelyek). Ezt követően az utcára került emberekkel már könnyen el tudtak bánni az önálló bírósági végrehajtók, akik először az ingóságaiktól illetve a még fellelhető megtakarításaiktól, családtól és barátoktól erre a célra kölcsönkapott összegektől fosztották meg, majd amikor már nem maradt más, a lakóingatlanjaink kerültek végrehajtási eljárásra, árverezésre. A hivatali eljárók gondatlanságán túlmenően számtalan esetben bizonyított a szándékosság már jogalkotói szinten is, de a jogalkalmazók tettenéréseit NBH-s lehallgatási jegyzőkönyvek tömkelege bizonyítja (KNYFÜ Nyom. 396/2003). A fentiekkel a Magyar Állam megsértette a közte és a Magyar Állampolgárok között, így köztem is lévő azon társadalmi szerződést, melynek elkészítésébe még csak beleszólásom sem volt (Alkotmány/Alaptörvény). A fentiek miatt szükséges a tényállást kiegészítenünk annak bemutatásával, hogy a demokratikus jogállam megnevezés a képviseleti demokráciában fogalmilag kizárt, így maga a köztársaság is mint államforma a választott képviselő útján, azaz a képviseleti demokrácia nem megvalósítható, de ezt már Kenneth J. Arrow 1952.-ben lehetetlenségi tételével bebizonyította, melyért 1972.-ben megosztott közgazdasági Nóbel-díjjal ismertek el („pusztító felismerés”): „Arrow lehetetlenségi tétele Ez a tétel az egyik leghíresebb közgazdasági tétel, amely formálisan próbál egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy megvalósítható-e a demokrácia. Arrow belátta azt, hogy bizonyos feltételek mellett létezik egyértelmű válasz erre a kérdésre. Arrow-tétel Ez egy sokkal szigorúbb állítás, mint May-tétele. Az alapkérdésünk most is ugyanaz lesz, mint korábban vagyis, hogy bizonyos intuitív igazságossági feltételek mellett, milyen preferenciaösszegző-függvény szolgáltat minden lehetséges bemenetre matematikai értelemben helyes rendezést (mi lesz a megfelelő társadalmi jóléti függvény). Majdnem ugyanazt fogjuk megkövetelni az Arrow tétel esetében is, mint amit a May-tételnél korábban. Az összegző-függvénytől megkövetelt tulajdonságok: i. Univerzalitás ii. Gyenge Pareto elv (P): ha mindenkinél x < y, akkor F szerint is x < y iii. Bináris függetlenség (BI): x,y alternatíva páros rendezése a kollektív rendezés szerint csak az egyének x-re és y-ra vonatkozó preferenciáitól függ iv. Diktátor-mentesség: nem létezik egy olyan személy, hogy a preferencia-összegzés mindig az ő véleményét adja (gyengébb feltétel, mint az anonimitás) Arrow-tétel: Tegyük fel, hogy |X| > 2. Ekkor nem létezik olyan társadalmi jóléti függvény (F), ami teljesíti a fenti négy feltételt és minden lehetséges preferencia profilhoz olyan relációt rendel, amely rendezés. Következmény: a közvetlen demokráciában nem létezik egyértelmű döntés.” Arrow tétele végkép érthetővé teszi, hogy Magyarországon miért nem sikerült mindmáig megvalósítani a demokráciát, azaz a népuralmat. A népuralom hiányát a társadalom nagytöbbsége saját bőrén már megtapasztalta, Arrow tétele ismeretében nyilvánvaló, hogy célként sem tűzhető ki, mert megvalósíthatatlan. Arrow tétele alapján tényként állapítható meg, hogy Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) érvénytelen, mivel az Alapvetés B) Cikk (1) pontjában foglaltak, miszerint „Magyarország független demokratikus jogállam”, fogalmilag kizárt. Az alábbiakban a Magyarország Alaptörvényéből a Nemzeti Hitvallásban foglaltakat bemásolva kiemeltük vastagítással és aláhúzással azon részeket, melyek fogalmilag zárják ki a szintén idemásolt Alapvetés B) Cikk további pontjaiban szintén vastagítással és aláhúzással kiemelteket. Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS1 MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat: Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit. Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait. Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. Kinyilvánítjuk, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit. Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez. Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével. Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki. Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet. Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye. Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése. Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi. Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését. Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki. Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének. Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra. Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot. Alaptörvényünk jogrendünk alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk. Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk. ALAPVETÉS A) cikk HAZÁNK neve Magyarország. B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam. (2) Magyarország államformája köztársaság. (3) A közhatalom forrása a nép. (4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. Az alábbiakban bemutatjuk a wikipédián fellelhető demokratikus alkotmányozás igényszintű definícióját, bírálatainak tömör felsorolását azon okból, hogy összehasonlítható legyen a szintén itt bemutatott alábbiak szerinti tényadatokon nyugvó jelenlegi magyarországi állapotokkal, mely Arrow elmélet ismeretének hiányában is minden kétséget kizáróan zárja ki a jogállamiságot jelenlegi formájában az 1989. óta „létező” 3. Magyar köztársaságban: Tovább nem tűrhetőek az ordító társadalmi különbségek! Az államot megjelenítő intézményrendszerek vezetői – kormánytagok, hivatalvezetők, állami intézmények vezetői –, valamint ezen személyeket hatalomban tartó bíróság mellett működő közjegyzők, felszámolók és végrehajtók sokaságainak a hivatalos juttatásai az egekbe szöktek (1.000.000 Ft, de nem ritkán meghaladják a 10.000.000 Ft-ot is havonta, lásd: MNB vezetők 4.000.000 Ft-os fizetését). Ezen felül értendő a feketén keletkezett „egyéb” jövedelem, ahol határ a csillagos ég. Az átlagember, azaz a munkásosztály jó esetben minimálbérért dolgozik, közmunkásként ez alatt, pl 6 órában 38.000 Ft-ért. Egyre több embernek viszont semmilyen munkája sincs, és szociális ellátást is kevesen kapnak, ami csak huszon-párezer forint, viszont nem unatkoznak, mivel folyamatosan keresi őket a NAV, az önkormányzati és az önálló bírósági végrehajtó mindenféle fizetési meghagyással. A maradék idejükben a faktorcégek behajtóival vívnak közelharcot. Érdemben a kesztyűt már nem tudják felvenni a hordával, mivel sem az ügyvédet, sem az eljárási illetéket megfizetni nem tudják. A kisemberek többsége ezért kényszerűségből még mindig a kormánytól várja a megoldást a problémáira. Ez teljességgel reménytelen, mert a szükséges szociális védőháló megteremtéséhez állami forrásokra lenne szükség, ami viszont nincs, mert állami vagyon sincs, amely működtetésének hasznából kellene ezt finanszírozni. Arra hiába várunk, hogy a jelenlegi hatalmi elit, a horda, visszatesz valamennyit a közösbe, vagy saját magukat törvényileg elszámoltatva visszaszármaztatnák önként a nemzeti vagyont az állam részére(lásd: “Az egész almásláda rohad” – Korrupció a csúcson - HVG.hu hvg.hu/itthon/20140606_az_egesz_almaslada_rohad_korrupcio 2014. jún. 6. - Miután Áder János államfő kinevezte a minisztereket, megalakult a harmadik Orbán-kormány. Ebből az alkalomból közöljük Jancsics Dávid ...). A fentiek alapján jogi álláspontom szerint a 3. Magyar köztársaság joghatás kiváltására alkalmas módon soha nem jött létre (a Fővárosi Törvényszék is megállapította a 31.P.22.134/2014/6-os számú végzésében, hogy a köztársaság nem jogképes). „Demokratikus alkotmányozás A demokratikus alkotmányt többé-kevésbé a nép vívja ki. Fontos az önálló alkotmányozó hatalom létrehozása, mert az alkotmány többek között a hatalomgyakorlási rendszer kereteit szabja meg, ezáltal nemcsak a főhatalom akarata jelenik meg benne. Ilyenkor az alkotmányt a társadalmi csoportok, különböző térségek (járások, megyék, régiók, tartományok, szövetségi állam tagjai) és nemzeti közösségek szövetségei hozzák létre. A polgárok egyéni érdekeit tartja szem előtt, célja ezen érdekek érvényesülését segíteni. Az emberek veleszületett jogaik egy részéről lemondanak a közösség, az állam javára, de ellenőrzik a társadalom irányítóit. Így az alkotmány a lehető legmagasabb szintű társadalmi megegyezést fejezi ki, tehát társadalmi szerződésnek nevezhető. Ennek következtében egyensúly jöhet létre az állampolgárok egyéni érdeke, a társadalmi csoportok és a hatalom között. Az alkotmányozás ezáltal biztosíthatja az alkotmány demokratikus jellegét és széles körű elfogadottságát. Az állampolgárok egyéni érdekeinek sérelme jól kirajzolódik társadalmi elégedetlenség formájában, azáltal, hogy folyamatosan csökken a választásokon való részvétel. Választási rendszer A hatáskörök, a döntéshozatali eljárásokat, a közjogi feladatok, a nemzeti közösségek, és a térségek érdekeinek figyelembevételével kialakíthatja a hatalmi rendszerének a választási alapelvét. Bírálata • A törvényalkotás szétválasztást ellenzők megkérdőjelezik , hogy az önálló, nem törvényalkotó, alkotmányozó szerv sem lesz mentes a pillanatnyi politikai hatásoktól. • Az alkotmányozás és a törvényalkotás elválasztását indokolhatja, hogy az alkotmányba beleépül a törvényhozók napi politikai érdeke. • Bibó István szerint, az alkotmányozó hatalom „a törvényhozó hatalomtól különálló hatalomként a többi hatalom hatáskörelosztását van hivatva megszabni.” • Sieyés: “az alkotmány egyetlen részében sem lehet az általa létrehozott, konstituált szervek műve” • Claus Offe: „ne a játékosok maguk szabják meg a játékszabályokat; azt, hogy kit engednek játszani.” • Sári János: “Mára már az alkotmányozó hatalom létezése általánossá vált, azaz az alaptörvény elfogadásáról más dönt, mint aki vagy amely a rendes törvényeket elfogadja.” • Szentpéteri István, Hart. Rácz Attila: „az alkotmányozás által ne a parlament szabja meg saját hatáskörét” „ További ellentmondásokkal terhelt tény, hogy míg az Alapvetés B) Cikk (4) szerint „ A nép a hatalmát választott képviselők útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.”, addig a bírói hatalmat gyakorlók a választott képviselők és azok testületétől (Parlament) „törvény szerint független, külön hatalmi ág” volna, ha nem az a köztársasági elnök nevezné ki őket, akit szintén a Parlament választja. Így csak annyira függetlenek, mint maga a köztársaság, ami függ a világ többi összes országától, akik elismerték. 2011 óta a bírák ítéleteiket már nem a köztársaság nevében hirdetik ki, csak a bíróság nevében. Ezzel hallgatólagosan elismerik, hogy a köztársaság nem jogképes, de ettől még a bíróságok a köztársaság bíróságai, akik nyilvánvalóan nem jogosultak a magyar állampolgárok ügyeiben eljárni, mint ahogy a bíróságok mellett működő közjegyzők és az önálló bírósági végrehajtók sem. Következtetés: 1. A bíró független a választott képviselőktől illetve azok testületétől, és akkor ezt a hatalmat nem a nép gyakorolja a választott képviselői útján. 2. A nép a választott képviselői útján gyakorolja a bírói hatalmat, de akkor nem független a bíró a nép által választott képviselőktől illetve azok testületétől. A kettő kizárja egymást. hírforrás: Borbély József nyomán