2012. október 19., péntek
2012. október 17., szerda
2012. október 4., csütörtök
2012. szeptember 17., hétfő
2012. szeptember 12., szerda
2012. szeptember 8., szombat
2012. szeptember 6., csütörtök
2012. augusztus 22., szerda
Ceglédi Élő közvetítés.
Élő közvetítés!
Video streaming by Ustream Cegléden éjjel
Video streaming by Ustream Cegléden nappal
Video streaming by Ustream
Video streaming by Ustream Cegléden éjjel
Video streaming by Ustream Cegléden nappal
Video streaming by Ustream
2012. augusztus 6., hétfő
Izraeli lakópark miatt kell menniük
Hát így megy ez ebben az országban. Tulajdonvédelem nulla, a jogi lehetőség a magyar tulajdonosok számára nulla. Ez milyen jogállam? Semilyen.
Az anyagi érdekviszonyok döntik el ma, hogy van-e tulajdonvédelem, avagy nincs.
A magyar emberek kisemmizése, vagyonfosztása folyik mások anyagi érdekeinek a teljesítése miatt. Brutálisa szemétség. Hogy valakinek van saját tulajdona?Nem számít. "Ököljog"? A hatalommal való visszaéléssel veszik el, kijátszva az emberek jogi igényeit. Elsíbolják mások vagyonát és jogtalanságra alapítanak mások kárára tulajdonjogot. Na ez egy jogászállam, a joghoz viszont semmi köze. Mint jogállam egy nagy NULLA.
Lakásmaffia fogságában
A film 1999 -ben készült. Szégyen és gyalázat, hogy még mindig a mai napig is téma lehet az a brutális sorozatos hivatali eljárás, ami akkor még példaértékűnek számított. - Ma általános. Sajnos.- Téma lehet abból szempontból is, hogy a lopott holmi visszajár!!!! Mindenben természetesen, ezt hozzá kell tennem. Mindenkinek joga lenne a tisztességes eljárásokhoz. Bármennyire is furcsa elvárás ez egy állampolgártól. Elvárható lenne a hivataloktól az, hogy vagyonjogi ügyek elbírálása korupció mentes legyen és korrekt. Ne a törvénytelenség alapozzon valmire alapjogot ! Elvárható lenne az is, hogy ne a diszkrimináció határozza meg, na meg a nézőpont kérdése azt, vagy ne a széljárás iránya legyen meghatározó, alapja, egy - egy ügy elbírálásának vagy kimenetelének. Ez elvárható lenne. De, csak lenne, arra való tekintettel, hogy itt ebben az országban a XXI.században, ez csak kimondva lehet elvárható. Gyakorlatilag meg nem.
2012. július 19., csütörtök
A drégelyvár utcai kilakoltatás maffiafilmje
(2)
Szerk.megj:
Itt ebben az országban az ilyen ügyekben mindent elutasít bíróság, de természetesen főleg az áldozatok, a károsultak részére. Meg kell jegyezni azt is, hogy ilyen esetekben egyetlen egy hivatal sem kivétel.
Még kiegészítésként, csak a károsultak veszthetnek. Érdek érvényesítés folyik. Az én ügyem 1996 12 17 -től tart, érdemtelenül. Aljasság ami itt ebben az országban folyik, az ingyen megszerezhető vagyonért, ingatlanokért, lakásokért, a telkekért. A maffia érdekek mindenek felett.
19 perce · Tetszik
2012. július 13., péntek
2012. július 5., csütörtök
68 éves, lábak nélküli keresztény nagymama és 15 éves unokája kilakoltatási botránya
A Korupció mindent elért Magyarországon!
68 éves, lábak nélküli keresztény nagymama
és 15 éves unokája kilakoltatási botránya
- Pázmány Péter utca 108.; XV. kerület
A Korupció mindent elért Magyarországon! szer.megjegy: Tizen-husz éve.
2012. július 4., szerda
2012. június 28., csütörtök
2012. június 27., szerda
2012. június 25., hétfő
2012. június 17., vasárnap
2012. június 15., péntek
Z. Kárpát Dániel a rendőrség előtt (kilakoltatás, 2012.06.15)
............................................
Helyzetértékelés!
.............
szerk.megj:
Mit is lehet a hatalommal, a maffia körökkel szemben tenni? Ily mocskosul veszik el másnak a vagyonát. Ilyen brutális módszerekkel. Mi különbség van a cigány maffia 35-40 tagjai által elvett és elfoglalt házak, lakások esetében, meg e között a módszer között? Semmi. Mind a kettő az remekül az élet ellen tesz, a jogos tulajdon elvételéért, az ököljog alapján való vagyon megszerzésére irányul. Csak ezt az utóbbi módszert már törvényesítették, míg az előző esetben a háttérben volt irányítva a felső körökből. Hány család és hány ember sorsát tették tönkre, lehetetlenítették el? Akik ezeket a pulpitusra ültették, a 2/3 - al, azok most rohadtul szégyellhetik magukat, és várhatóan remélem, hogy a bumeráng vissza fog ütni, de bízom az övön aluli ütésben. Ez a minimum. Mégis gyalázat amit a Magyar Családokkal a Magyar Emberekkel művelnek olyan generált ok miatt, amit éppen az az aktuális vezetés gerjesztett, a felelőtlen és aljas mindenkin átgázoló aljas szándékú, a saját maguk zsebét tömögető harácsoló politikájukkal.
2012. június 2., szombat
Mészáros János Elek - 3 dal egy csokorban
Gratulálok ehhez a briliáns teljesítményhez. Sok sikert a továbbiakban.
2012. május 29., kedd
Z. Kárpát Dániel + Cséfalvay Zoltán (2012-05-29)
szer.megjegy:Szerintem, egyszerűbb lenne az ország lakosságát egyszerre megfosztani a tulajdonától, és nem kellene akkor beosztani azt évekre. - Nekik nem súlyos.
2012. május 20., vasárnap
Kiút a devizahitelezés tragédiájából - Lehmann György
Javaslom még meghallgatni az alábbi címen elhangzott műsort.
http://www.echotv.hu/videotar.html?mm_id=182&v_id=13632
2012. május 13., vasárnap
2012. április 29., vasárnap
Hajszálon az élet...
Ez lett a magyarok sorsa lett sajnos. A haszonszerzés mindenek felett. Kaszálhat itt az ingatlanmaffia. A vételári színt 3 millió, vagy 3.5 millió. Ft. Ennyi a saját tulajodon akkor, mikor a maffia eluralkodik valami felett. Smafu a bírósági, vagy a hivatali intézkedés. El lehet felejteni, mert a károsult érdekében semmit nem fog tenni. Itt csak az számít, mit lehet megszerezni fillérekért. Lehúzzák az embereket mindenükből. Itt hülyíteni az embereket a bírósági eljárásokkal ? Eredmény előre borítékolható. Legfeljebb annyi marad az áldozat számára, ha nem lesz otthon, akkor realizálják majd az ingatlan elvételét, vagy 16 év huzavona a hivatallal semmire.
Sajnos tapasztalat, meg a hozzá tartozó brutális élmények, az hatalmas úr.
2012. április 20., péntek
2012. április 19., csütörtök
Az ellopott holmi vissza jár!!! Ebben is!!!
Dr Hóos Tibor Elnök Úr részére Tájékoztatás!
Szíves tájékoztatására közlöm, hogy a számomra kiküldött 13.P.21.423/2011/11 számú Végzést elfogadni nem áll módomban,
Az előzményekkel együtt csatoltam és panasszal éltem valamint a további szükséges lépéseket is megtettem Strasbourg felé,
2012, 02. 22 -én, az ott korábban indított keresetem kiegészítéseként, az eljárások törvénytelensége okán a Magyar Állammal szemben, a számtalan hivatali visszaélések, az örökségem brutális lenyúlása, a jogos és törvényes az alkotmányos emberi jogaim sárba való taposása miatt.
Az ellopott holmi, az ellopott fondorlatos csalással elvett vagyonnal lehet szórakozni, lehet osztogatni, fosztogatni. Mindenkinek bele lehetett taposni az emlékeibe, el lehetett venni a múltját, a jelenét a jövőjét ebben az ocsmány országban. Sajnos, a gyerekeimét is.
Sajnálatos, hogy Magyarországon a hazardírozóknak, a tolvajoknak, a bűnözőknek vannak és "lehetnek" jogaik. Undor fog el attól a ténytől, hogy egyáltalán a résztvevők közül egyet is kellett látnom, vagy kénytelen voltam akaratomon kívül is ismerni.
Meg kell jegyeznem, nem tudok olyan országról, jogállamról, ahol így ilyen aljasul szórakozhatnának a magántulajdonnal, vagyis másnak a vagyonával mint itt ebben az
"jog"-államnak mondott országban.
Arról meg nem is beszélve, hogy egy kirendelt gondok, hogy meri megtenni azt , hogy másnak a vagyonáról teljes egészében lemond? Remélem lesz miből adott esetben rendeznie neki is.
2012. április 10., kedd
A „Fehér Kéményseprők” Szövetsége Segítséget kér
Segítséget kér Vas megyében a Fehér Kéményseprők Szövetsége
A Fehér Kéményseprők Szövetsége segítséget kér a 2012. április 11. 9 órai törvénytelen gép- és eszközárverés megakadályozásához.
Vas megye legnagyobb maffiózó korrupt végrehajtója Asztalos Árpád, aki minden törvény felett áll, annak ellenére, hogy a bíróság már többször felfüggesztette a végrehajtási eljárást, valamit a jelenleg jogerős bírósági végzés nélkül folyik több per, például a törvénytelen közjegyzői okirat kiállítása végett, valamint a „semmisségi” tisztességtelen szerződési feltételek végett per a bíróságon. Ennek ellenére mindenképp oda fog jönni szerdán, és árverezni fogja a gépeket, amivel teljesen ellehetetlenítik a vállalkozást! Ha ezt megengedjük, a vállalkozás bezárhat, és további munkahelyek szűnnek meg Asztalos kapzsisága miatt!
Mivel az ország területén egyedül Vas megyében még nincs védőcsapata a Fehér Kéményseprőknek, ezért arra kérnek minden igaz magyart, hogy segítsetek a törvénytelen árverés megakadályozásában.
A cél az, hogy az erő felmutatásával a kiérkező árverési vevőket elriasszuk a vásárlástól, és mire a korrupt végrehajtó megérkezik, ne legyen ott rajtunk kívül senki! Így az árverés árverési vevő hiányában meghiúsul! A végrehajtót nem akadályozzuk a bejutásban és munkájában, de az összes hiénát elhajtjuk!
Aljas törvénysértő módon még a megyei napi lapban is meghirdették, mely teljes mértékben ellentmond a törvénynek, ezzel is segítve, hogy minél több hiéna legyen ott a törvénytelen árverésen.
Erre kérjük a csapatot és minden embert, aki szívén viseli embertársa sorsát!
A Fehér Kéményseprők kéri, hogy 2012. április 11-én a 9 órai törvénytelen gép- és eszközárverés megakadályozásában segítsen, aki tud.
Kérjük, aki tud, egy órával, vagyis 8 órára jöjjön Celldömölk Tó út 2. szám elé, és segítsen a törvénytelenség és a korrupció felszámolásában! - kéri a szervezet.
hírforrás: www.feherkemeny.com
2012. április 4., szerda
Iránycél lett a társadalmi katasztrófa ?
Szörnyű, de a mai valóság.
http://www.echotv.hu/videotar.html?mm_id=127&v_id=12941
2012. április 1., vasárnap
2012. március 29., csütörtök
Csúcs! Sámántánc a Szent Korona körül a Parlamentben
Ojun Adigzsi See-Oglu a belső ázsiai Tuva köztársaságból érkezett Budapestre, ahol tiszteletadó szertartást tartott a Szent Korona előtt, Magyarország gyarapodásáért és az ország erősödéséért.
2012. március 28., szerda
2012. március 22., csütörtök
2012. március 19., hétfő
Ha pénzed nincs, jogod sincs! Ombudsmani állásfoglalás
Ombudsmani állásfoglalás a banki szerződési gyakorlatról
A banki szerződési gyakorlat és az arra vonatkozó állami ellenőrzés átalakítását az uniós jogharmonizációs kötelezettség is szükségesség teszi: a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/19/EGK Irányelv előírja: „a tagállamok kötelesek megvédeni a fogyasztókat a szolgáltató erőfölényétől, különösen az egyoldalú szabványszerződésekkel szemben, akkor is, ha a szerződési feltételeket több irat tartalmazza.”
A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) szerint a Pszáf feladata, hogy ellenőrizze és vizsgálja a pénzügyi szolgáltatási tevékenységet meghatározó szabályok érvényesülését, és azok betartását - szankciók alkalmazásával - kikényszerítse. Álláspontom szerint a helyes értelmezésben a pénzügyi szolgáltatási tevékenység szabályai alatt a Ptk. általános szerződési szabályait és alapvető jogelveit éppúgy érteni kell, mint a Hpt. szabályait. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 2. § (1) bekezdése szerint továbbá, a Felügyelet tevékenységének célja, többek között, hogy a pénzintézetek ügyfeleinek érdekeit védje. A fogyasztóvédelmi törvény (1997: CLV. tv.) alapján a Pszáf pert indíthat - fenti levezetésünk alapján pedig köteles pert indítani - az ellen, akinek a jogszabályba ütköző tevékenysége a fogyasztók széles körét érinti vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz. Megállapítom: jogszabályba ütközik a Ptk. elveit sértő szerződés, továbbá: jelentős nagyságú hátránynak minősül, ha az ügyfél úgy veszti el tulajdonjogát ingatlana fölött, hogy a forgalmi érték jelentős részét elveszti (és azt más realizálja).
A Ptk. 7. §-a kifejezetten hangsúlyozza, hogy a törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Ezen általános kötelezettséget a Pszáf külön nevesített kötelezettségei specifikálják a banki szféra adósai vonatkozásában. Megállapítom, ha a tényállásban rögzített banki gyakorlatot a Pszáf nem ellenőrzi, és nem tesz lépéseket annak érdekében, hogy a bankok ügyfeleinek alkotmányos és törvényes, valamint az irányadó közösségi jogszabályban rögzített jogai, érdekei ne csorbuljanak, nem teljesíti törvényi kötelezettségeit és ezzel mulasztásban megnyilvánuló alkotmányos visszásságot okoz. Felhívom a Pszáf elnökét törvényes kötelezettségének feltárására, és hatékonyabb, az ügyfelek érdekeit védő teljesítésére, továbbá az ügyfelek alkotmányos jogai sérülésének intézményes kiküszöböléséhez szükséges törvényes eszközök fokozott alkalmazására.
Az ügyfelek alkotmányos jogaival kapcsolatban visszásságot okozó hatásúnak minősítem továbbá az ügyfelek elégtelen tájékoztatását. Több panaszos állította, hogy a pénzintézeti előzetes tájékoztatókban közzétett szerződési feltételek között a vételi jog kikötése nem szerepelt, illetőleg, hogy a vételi jog kikötéséről csak a közjegyző felolvasásakor értesültek, de annak tartalmára, jogkövetkezményeire elégséges tájékoztatást ott sem kaptak.
Az ügyfelek tájékoztatásával kapcsolatban megállapítottam azt is, hogy a vizsgált esetekben a szerződést közokiratba foglaló közjegyzők - legalábbis a csupán eshetőlegesen, ráadásul az ügyfél szerződésszegése következtében megnyíló opció, a vételi jog tekintetében - nem teljesítették elégséges mértékben a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. tv.-ben előírt azon kötelezettségüket, hogy meggyőződjenek a felek valódi (ügyleti) szándékáról, tájékoztassák az ügyfelet a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről, továbbá, hogy meggyőződjék arról, hogy a közjegyzői okiratban foglaltak megfelelnek a fél akaratának. Megállapítom, ha az Országos Közjegyzői Kamara elmulasztja a törvényes előírásoknak mindenben és maradéktalanul megfelelő közjegyzői eljárás megkövetelését és ellenőrzését, e magatartásával az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében rögzített jogállamiságból eredő jogbiztonság követelményével, az annak részét képező tisztességes eljáráshoz való joggal, továbbá az Alkotmányban rögzített tulajdonhoz fűződő alkotmányos joggal összefüggésben visszásságot okoz.
Vizsgálatom során megállapítottam, hogy a Gazdasági Versenyhivatal által hivatalból lefolytatandó vizsgálat keretében indokolt tisztázni, hogy a pénzintézetek - egyedül vagy közösen - erőfölényes helyzetben vannak-e. Amennyiben az erőfölényes helyzet bármilyen formában bizonyítást nyer, akkor azt kell vizsgálni, hogy a pénzintézet visszaélt-e erőfölényével? Ugyanígy versenyhivatali vizsgálatot indokolt lefolytatni annak tisztázására, hogy egyes bankok nem hoztak-e létre kartellt jelzálog hitelezési és vételi jog alapítására vonatkozó gyakorlatuk során. Az erőfölénnyel való visszaélés és a kartelltilalom vonatkozik az árak, valamint az üzleti feltételek meghatározására, konkrétan az ingatlanok alulértékelési gyakorlatára, illetve a vételi jog kikötésére és e körben a vételár meghatározására is. E vizsgálat tisztázhatja azt is, hogy a hitelintézettel szerződő ügyfél ún. „fogvatartott fogyasztónak” minősül-e.
hírforrás: nincsigazsag.freeblog.hu/
szerk.megj: Kiemelten a törvényeket, a hatályos jogszabályokra tekintettel.
A Ptk. 7. §-a kifejezetten hangsúlyozza, hogy a törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége.
Alkotmány 2. § (1) bekezdésében rögzített jogállamiságból eredő jogbiztonság követelményével, az annak részét képező tisztességes eljáráshoz való joggal, továbbá, az Alkotmányban rögzített tulajdonhoz fűződő alkotmányos joggal összefüggésben visszásságot okoz.
Mennyi az a tisztázatlan ügy még, amelyben ezek az alapvető emberi jogok sárba lettek taposva, nem lettek figyelembe véve. Csak mert: Ha pénzed nincs, akkor jogod sincs!!!
A banki szerződési gyakorlat és az arra vonatkozó állami ellenőrzés átalakítását az uniós jogharmonizációs kötelezettség is szükségesség teszi: a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/19/EGK Irányelv előírja: „a tagállamok kötelesek megvédeni a fogyasztókat a szolgáltató erőfölényétől, különösen az egyoldalú szabványszerződésekkel szemben, akkor is, ha a szerződési feltételeket több irat tartalmazza.”
A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) szerint a Pszáf feladata, hogy ellenőrizze és vizsgálja a pénzügyi szolgáltatási tevékenységet meghatározó szabályok érvényesülését, és azok betartását - szankciók alkalmazásával - kikényszerítse. Álláspontom szerint a helyes értelmezésben a pénzügyi szolgáltatási tevékenység szabályai alatt a Ptk. általános szerződési szabályait és alapvető jogelveit éppúgy érteni kell, mint a Hpt. szabályait. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 2. § (1) bekezdése szerint továbbá, a Felügyelet tevékenységének célja, többek között, hogy a pénzintézetek ügyfeleinek érdekeit védje. A fogyasztóvédelmi törvény (1997: CLV. tv.) alapján a Pszáf pert indíthat - fenti levezetésünk alapján pedig köteles pert indítani - az ellen, akinek a jogszabályba ütköző tevékenysége a fogyasztók széles körét érinti vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz. Megállapítom: jogszabályba ütközik a Ptk. elveit sértő szerződés, továbbá: jelentős nagyságú hátránynak minősül, ha az ügyfél úgy veszti el tulajdonjogát ingatlana fölött, hogy a forgalmi érték jelentős részét elveszti (és azt más realizálja).
A Ptk. 7. §-a kifejezetten hangsúlyozza, hogy a törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Ezen általános kötelezettséget a Pszáf külön nevesített kötelezettségei specifikálják a banki szféra adósai vonatkozásában. Megállapítom, ha a tényállásban rögzített banki gyakorlatot a Pszáf nem ellenőrzi, és nem tesz lépéseket annak érdekében, hogy a bankok ügyfeleinek alkotmányos és törvényes, valamint az irányadó közösségi jogszabályban rögzített jogai, érdekei ne csorbuljanak, nem teljesíti törvényi kötelezettségeit és ezzel mulasztásban megnyilvánuló alkotmányos visszásságot okoz. Felhívom a Pszáf elnökét törvényes kötelezettségének feltárására, és hatékonyabb, az ügyfelek érdekeit védő teljesítésére, továbbá az ügyfelek alkotmányos jogai sérülésének intézményes kiküszöböléséhez szükséges törvényes eszközök fokozott alkalmazására.
Az ügyfelek alkotmányos jogaival kapcsolatban visszásságot okozó hatásúnak minősítem továbbá az ügyfelek elégtelen tájékoztatását. Több panaszos állította, hogy a pénzintézeti előzetes tájékoztatókban közzétett szerződési feltételek között a vételi jog kikötése nem szerepelt, illetőleg, hogy a vételi jog kikötéséről csak a közjegyző felolvasásakor értesültek, de annak tartalmára, jogkövetkezményeire elégséges tájékoztatást ott sem kaptak.
Az ügyfelek tájékoztatásával kapcsolatban megállapítottam azt is, hogy a vizsgált esetekben a szerződést közokiratba foglaló közjegyzők - legalábbis a csupán eshetőlegesen, ráadásul az ügyfél szerződésszegése következtében megnyíló opció, a vételi jog tekintetében - nem teljesítették elégséges mértékben a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. tv.-ben előírt azon kötelezettségüket, hogy meggyőződjenek a felek valódi (ügyleti) szándékáról, tájékoztassák az ügyfelet a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről, továbbá, hogy meggyőződjék arról, hogy a közjegyzői okiratban foglaltak megfelelnek a fél akaratának. Megállapítom, ha az Országos Közjegyzői Kamara elmulasztja a törvényes előírásoknak mindenben és maradéktalanul megfelelő közjegyzői eljárás megkövetelését és ellenőrzését, e magatartásával az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében rögzített jogállamiságból eredő jogbiztonság követelményével, az annak részét képező tisztességes eljáráshoz való joggal, továbbá az Alkotmányban rögzített tulajdonhoz fűződő alkotmányos joggal összefüggésben visszásságot okoz.
Vizsgálatom során megállapítottam, hogy a Gazdasági Versenyhivatal által hivatalból lefolytatandó vizsgálat keretében indokolt tisztázni, hogy a pénzintézetek - egyedül vagy közösen - erőfölényes helyzetben vannak-e. Amennyiben az erőfölényes helyzet bármilyen formában bizonyítást nyer, akkor azt kell vizsgálni, hogy a pénzintézet visszaélt-e erőfölényével? Ugyanígy versenyhivatali vizsgálatot indokolt lefolytatni annak tisztázására, hogy egyes bankok nem hoztak-e létre kartellt jelzálog hitelezési és vételi jog alapítására vonatkozó gyakorlatuk során. Az erőfölénnyel való visszaélés és a kartelltilalom vonatkozik az árak, valamint az üzleti feltételek meghatározására, konkrétan az ingatlanok alulértékelési gyakorlatára, illetve a vételi jog kikötésére és e körben a vételár meghatározására is. E vizsgálat tisztázhatja azt is, hogy a hitelintézettel szerződő ügyfél ún. „fogvatartott fogyasztónak” minősül-e.
hírforrás: nincsigazsag.freeblog.hu/
szerk.megj: Kiemelten a törvényeket, a hatályos jogszabályokra tekintettel.
A Ptk. 7. §-a kifejezetten hangsúlyozza, hogy a törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége.
Alkotmány 2. § (1) bekezdésében rögzített jogállamiságból eredő jogbiztonság követelményével, az annak részét képező tisztességes eljáráshoz való joggal, továbbá, az Alkotmányban rögzített tulajdonhoz fűződő alkotmányos joggal összefüggésben visszásságot okoz.
Mennyi az a tisztázatlan ügy még, amelyben ezek az alapvető emberi jogok sárba lettek taposva, nem lettek figyelembe véve. Csak mert: Ha pénzed nincs, akkor jogod sincs!!!
2012. március 17., szombat
Győztél, végrehajtó! De a harc még csak most kezdődik!
A Fehér Kéményseprők Szövetsége, annyival egészítené ki, hogy a végrehajtó, aki ezt az embertelen cselekedetét elkövette, "kényszerítés" vádjával és hivatali visszaélés végett folyik ellene a per a bíróságon, ügyészségi vádemeléssel ahol ítéletre vár!
Gondolta még utoljára megmutatja, hogy Ő a KIRÁLY és elbánik egy 82 éves beteg asszonnyal!
Még egy kérdés felmerül, hogyan és milyen jogszabály alapján asszisztál a Magyar Rendőrség egy börtönbüntetés előtt álló közfeladatot ellátó személy bűncselekményéhez, ha mint közfeladatot ellátó végrehajtó tevékenységét is fel kellett volna függeszteni a vádemeléssel együtt?
Hogy is van ez? HA egy rendőr, vagy polgármester ellen, aki közfeladatot lát el, büntető eljárást kezdeményeznek, vádlottként, abban a pillanatban felfüggesztik a munkavégzés alól, KIVÉVE a bírósági végrehajtók, aki még rendőri segítséget is kap a bűncselekményei további elkövetéséhez? Hogy is van ez? Tisztelt Ügyészség! Kérjük, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a kérdéses ügyekben a végrehajtó hivatali visszaéléses tevékenységét illetően.
Győztél, végrehajtó! De a harc még csak most kezdődik!
Otthonvédők | Balogh Béla | március 13, 2012 21:42
Kilakoltatások mindig is voltak. Csak vajmi kevés embert érdekel a másik sorsa. Nem árt elgondolkoznunk azon, hogy sok százezer ember jár hasonló cipőben s előbb vagy utóbb mindenki annak az Érdi családnak a sorsára jut, akit ma, 2012. március 13-án lakoltattak ki karhatalommal az otthonából. Annyi bizonyos, hogy ha a család eddig nem volt babonás, most az lesz, lévén, hogy 13-án vált semmivé az egész életük.
Mindenek előtt a kilakoltatott 82 éves nénike unokája és annak családja is hibás volt, hiszen az utolsó percre hagyták a segítségkérést. Menthetetlenek voltak. Tanúság lehet ez más emberek számára, hogy fontos idejében értesíteni a Koppány Csoportot vagy Dabasi Tamásék Otthonvédő csoportját, hogy megfelelően felkészülhessenek.
Reggel 6:46 perckor értesített Dabasi Tamás, hogy a lakóhelyemen kilakoltatás lesz karhatalom bevonásával. A kilakoltatás, pedig reggel 9 órára tűzték ki. Már semmit sem lehetett tenni, de azért felkerekedtem, hogy segítek a családnak, akikről közben kiderült, hogy ismerem is őket. Azonban fogalmam sem volt, hogy segíthetnék. Eleinte szinte csak pár ember volt ott és a Hírtelevízió, de aztán megérkeztek hárman a végrehajtótól. Egy arrogáns taknyos gyereket küldtek. Semmit sem tud az életről. Schakd György végrehajtó rögtön rendőrnek érezte magát és igazoltatni akart. Természetesen ezt megtagadtuk. Kisebb vita után megérkeztek a rendőrök. Akkor már tudtam, hogy nem lesz jó vége. Időhiány híján a családomból kértem pár embert, testvéremet és feleségemet, hogy segítsenek. Egy szóra jöttek, bár társam fél ezektől a dolgoktól. Egy igazi asszony, aki túllépve félelmén segített a bajban.
Egy óra sem telt bele és az egész utcát ellepték a rendőrök. Özönlöttek egyenruhában és civilben. Megérkezett a hatósági lakatos és a költöztető autó is. A család kérlelte a végrehajtáskérőt, hogy egyezzenek meg, s mint korábban felajánlották, hogy a néni nyugdíját teljes egészében felajánlják. Meg sem hallgatta. Végül annyira megtelt az utca, hogy autóval se be, se ki nem lehetett közlekedni. Becsületes dolog volt, hogy pusztán szolidaritásból a szomszéd hölgy is oda állt mellénk. Már az elején pedig a Jobbik Érdi képviselője is megérkezett egyedül. Sajnálom, hogy a Jobbik nem tesz semmit a kilakoltatásoknál. Annak ellenére nem, hogy neki azért lenne lehetősége akár az utcára is vonulni. Persze az ilyen irányú ígéretei csak ígéretek maradtak.
Végül minden értelmes emberi szó hatástalanná vált. A rendőrök felszólítottak minket, hármunkat, két hölgy és én, hogy ne akadályozzuk a kilakoltatást. Az egyik hölgy zokogva, míg mi csendben vártuk, mikor rontanak nekünk. És nekünk rontottak. Addigra belekapaszkodtam a kapuba, és nem engedtem el. Nem gondolkoztam, hogy akár le is fújhatnak, csak behunytam a szemem és imádkoztam. Nem félhettem. Most nem. Vagy 5 perc is bele telhetett, mire lefejtettek a kapuról. Hátra bilincseltek és beültettek a rendőrautóba. Egyik régi harcostársam, akit sikerült közben odahívni szintén a kerítésbe kapaszkodott. Őt szintén előállították. A rendőrségre vittek. Akkor láttam, hogy a néni lányát is behozták megbilincselve. 4 órai „jogtalan” fogvatatás után elengedtek minket. Kihallgatás nélkül. Az ügy érdekessége, hogy alá akartak irtani egy szabadító iratot, amiben az volt megfogalmazva, hogy panasszal nem élünk és ételt nem kértünk. Előre eldöntötték, hogy nem élünk panasszal. Hát éltem és a lap aljára írtam ezt. Kint várt a család. A néni lányát visszavittem a házukhoz, ahol javában folyt a bútorok elszállítása. Közölték vele, hogy nem mehet be a házba, ha csak nem akar visszakerülni még 4 órára. Nem ment be.
Mindent kipakoltak, kellett a ház az új vevőnek. Az ingatlan Érdliget legdrágább részén található. Fél óra múlva hazamentünk.
Nem volt mit tenni. Most nem. Megfelelő szervezés hiányában most ők győztek. A baj csak az, hogy még fognak is. Ez vár sok ezer emberre. Kellenek az ingatlanok a hiénáknak. Keserűen állapítom meg, hogy ez vár mindenkire, aki nem időben szól, vagy másokért, mint saját magérért nem áll közénk. Ez vár mindenkire, aki nem hajlandó tudomásul venni, hogy az egész élete forog kockán. Fel nem foghatom, hogy az emberek már csak akkor gondolkodnak el és sírnak, amikor mindenek vége. Pedig, ha velünk tartanának minden másképpen lehetne. Nem árt belegondolni, hogy akkor is így sikerült volna a kilakoltatás, ha 100 esetleg több száz polgári engedetlen ember lett volna ott a másik védelmében? A válasz egyértelmű: elmaradt volna a kilakoltatás. Amíg nem születnek biztos törvények, addig egy kilakoltatás megakadályozásával elért eredmény is sokat számít.
A kerítésbe kapaszkodva az egyik rendőr arra vetemedett, hogy a nyaki vénámat nyomta, hátha elszédülök. Nem engedtem nekik és nem törtem meg. Sokáig kapaszkodtak belém, hogy elrángassanak a kerítéstől, a végén már a belül lévő nénike mondta oda nekem: engedd el fiam, egyedül nem tudsz mit tenni. És be kellett látnom, hogy egy fecske nem csinál nyarat. Azonban az én lelkiismeretem tiszta. Gondolkozzon el mindenki, mi fontosabb: túllépni kicsinyes problémáinkon, az, hogy mindenféle ki fogás helyett inkább megyek önzetlenül segíteni, vagy utóbb maga is az utcára kerül. És a várt segítség mindenkinek jól jön.
Ismételten kérem a bátor embereket. Asszonyokat és fiatalokat, hogy csatlakozzanak hozzánk. Ha ma sokan vagyunk ott, ez nem történhetett volna meg ma. Álljatok ki másokért, mert ezzel magatokért álltok ki. Ha megvédtek másokat, magatokat véditek meg. Nem volt elég a rettegésből? Földönfutók akartok lenni? Döntsétek el, csak nehogy későn legyen. Nekem nincs hitelem, de segítek másokon. Csatlakozzatok hozzánk. Együtt űzzük el a gonoszt.
A Hír Tv felvétele az eseményről: http://mno.hu/hirtv/hirado-508
Ha csatlakozni akartok és elszántak is vagytok:
Balogh Béla/ www.hazafiak.com
hírforrás:/ www.feherkemeny.com
Gondolta még utoljára megmutatja, hogy Ő a KIRÁLY és elbánik egy 82 éves beteg asszonnyal!
Még egy kérdés felmerül, hogyan és milyen jogszabály alapján asszisztál a Magyar Rendőrség egy börtönbüntetés előtt álló közfeladatot ellátó személy bűncselekményéhez, ha mint közfeladatot ellátó végrehajtó tevékenységét is fel kellett volna függeszteni a vádemeléssel együtt?
Hogy is van ez? HA egy rendőr, vagy polgármester ellen, aki közfeladatot lát el, büntető eljárást kezdeményeznek, vádlottként, abban a pillanatban felfüggesztik a munkavégzés alól, KIVÉVE a bírósági végrehajtók, aki még rendőri segítséget is kap a bűncselekményei további elkövetéséhez? Hogy is van ez? Tisztelt Ügyészség! Kérjük, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a kérdéses ügyekben a végrehajtó hivatali visszaéléses tevékenységét illetően.
Győztél, végrehajtó! De a harc még csak most kezdődik!
Otthonvédők | Balogh Béla | március 13, 2012 21:42
Kilakoltatások mindig is voltak. Csak vajmi kevés embert érdekel a másik sorsa. Nem árt elgondolkoznunk azon, hogy sok százezer ember jár hasonló cipőben s előbb vagy utóbb mindenki annak az Érdi családnak a sorsára jut, akit ma, 2012. március 13-án lakoltattak ki karhatalommal az otthonából. Annyi bizonyos, hogy ha a család eddig nem volt babonás, most az lesz, lévén, hogy 13-án vált semmivé az egész életük.
Mindenek előtt a kilakoltatott 82 éves nénike unokája és annak családja is hibás volt, hiszen az utolsó percre hagyták a segítségkérést. Menthetetlenek voltak. Tanúság lehet ez más emberek számára, hogy fontos idejében értesíteni a Koppány Csoportot vagy Dabasi Tamásék Otthonvédő csoportját, hogy megfelelően felkészülhessenek.
Reggel 6:46 perckor értesített Dabasi Tamás, hogy a lakóhelyemen kilakoltatás lesz karhatalom bevonásával. A kilakoltatás, pedig reggel 9 órára tűzték ki. Már semmit sem lehetett tenni, de azért felkerekedtem, hogy segítek a családnak, akikről közben kiderült, hogy ismerem is őket. Azonban fogalmam sem volt, hogy segíthetnék. Eleinte szinte csak pár ember volt ott és a Hírtelevízió, de aztán megérkeztek hárman a végrehajtótól. Egy arrogáns taknyos gyereket küldtek. Semmit sem tud az életről. Schakd György végrehajtó rögtön rendőrnek érezte magát és igazoltatni akart. Természetesen ezt megtagadtuk. Kisebb vita után megérkeztek a rendőrök. Akkor már tudtam, hogy nem lesz jó vége. Időhiány híján a családomból kértem pár embert, testvéremet és feleségemet, hogy segítsenek. Egy szóra jöttek, bár társam fél ezektől a dolgoktól. Egy igazi asszony, aki túllépve félelmén segített a bajban.
Egy óra sem telt bele és az egész utcát ellepték a rendőrök. Özönlöttek egyenruhában és civilben. Megérkezett a hatósági lakatos és a költöztető autó is. A család kérlelte a végrehajtáskérőt, hogy egyezzenek meg, s mint korábban felajánlották, hogy a néni nyugdíját teljes egészében felajánlják. Meg sem hallgatta. Végül annyira megtelt az utca, hogy autóval se be, se ki nem lehetett közlekedni. Becsületes dolog volt, hogy pusztán szolidaritásból a szomszéd hölgy is oda állt mellénk. Már az elején pedig a Jobbik Érdi képviselője is megérkezett egyedül. Sajnálom, hogy a Jobbik nem tesz semmit a kilakoltatásoknál. Annak ellenére nem, hogy neki azért lenne lehetősége akár az utcára is vonulni. Persze az ilyen irányú ígéretei csak ígéretek maradtak.
Végül minden értelmes emberi szó hatástalanná vált. A rendőrök felszólítottak minket, hármunkat, két hölgy és én, hogy ne akadályozzuk a kilakoltatást. Az egyik hölgy zokogva, míg mi csendben vártuk, mikor rontanak nekünk. És nekünk rontottak. Addigra belekapaszkodtam a kapuba, és nem engedtem el. Nem gondolkoztam, hogy akár le is fújhatnak, csak behunytam a szemem és imádkoztam. Nem félhettem. Most nem. Vagy 5 perc is bele telhetett, mire lefejtettek a kapuról. Hátra bilincseltek és beültettek a rendőrautóba. Egyik régi harcostársam, akit sikerült közben odahívni szintén a kerítésbe kapaszkodott. Őt szintén előállították. A rendőrségre vittek. Akkor láttam, hogy a néni lányát is behozták megbilincselve. 4 órai „jogtalan” fogvatatás után elengedtek minket. Kihallgatás nélkül. Az ügy érdekessége, hogy alá akartak irtani egy szabadító iratot, amiben az volt megfogalmazva, hogy panasszal nem élünk és ételt nem kértünk. Előre eldöntötték, hogy nem élünk panasszal. Hát éltem és a lap aljára írtam ezt. Kint várt a család. A néni lányát visszavittem a házukhoz, ahol javában folyt a bútorok elszállítása. Közölték vele, hogy nem mehet be a házba, ha csak nem akar visszakerülni még 4 órára. Nem ment be.
Mindent kipakoltak, kellett a ház az új vevőnek. Az ingatlan Érdliget legdrágább részén található. Fél óra múlva hazamentünk.
Nem volt mit tenni. Most nem. Megfelelő szervezés hiányában most ők győztek. A baj csak az, hogy még fognak is. Ez vár sok ezer emberre. Kellenek az ingatlanok a hiénáknak. Keserűen állapítom meg, hogy ez vár mindenkire, aki nem időben szól, vagy másokért, mint saját magérért nem áll közénk. Ez vár mindenkire, aki nem hajlandó tudomásul venni, hogy az egész élete forog kockán. Fel nem foghatom, hogy az emberek már csak akkor gondolkodnak el és sírnak, amikor mindenek vége. Pedig, ha velünk tartanának minden másképpen lehetne. Nem árt belegondolni, hogy akkor is így sikerült volna a kilakoltatás, ha 100 esetleg több száz polgári engedetlen ember lett volna ott a másik védelmében? A válasz egyértelmű: elmaradt volna a kilakoltatás. Amíg nem születnek biztos törvények, addig egy kilakoltatás megakadályozásával elért eredmény is sokat számít.
A kerítésbe kapaszkodva az egyik rendőr arra vetemedett, hogy a nyaki vénámat nyomta, hátha elszédülök. Nem engedtem nekik és nem törtem meg. Sokáig kapaszkodtak belém, hogy elrángassanak a kerítéstől, a végén már a belül lévő nénike mondta oda nekem: engedd el fiam, egyedül nem tudsz mit tenni. És be kellett látnom, hogy egy fecske nem csinál nyarat. Azonban az én lelkiismeretem tiszta. Gondolkozzon el mindenki, mi fontosabb: túllépni kicsinyes problémáinkon, az, hogy mindenféle ki fogás helyett inkább megyek önzetlenül segíteni, vagy utóbb maga is az utcára kerül. És a várt segítség mindenkinek jól jön.
Ismételten kérem a bátor embereket. Asszonyokat és fiatalokat, hogy csatlakozzanak hozzánk. Ha ma sokan vagyunk ott, ez nem történhetett volna meg ma. Álljatok ki másokért, mert ezzel magatokért álltok ki. Ha megvédtek másokat, magatokat véditek meg. Nem volt elég a rettegésből? Földönfutók akartok lenni? Döntsétek el, csak nehogy későn legyen. Nekem nincs hitelem, de segítek másokon. Csatlakozzatok hozzánk. Együtt űzzük el a gonoszt.
A Hír Tv felvétele az eseményről: http://mno.hu/hirtv/hirado-508
Ha csatlakozni akartok és elszántak is vagytok:
Balogh Béla/ www.hazafiak.com
hírforrás:/ www.feherkemeny.com
2012. március 12., hétfő
Az ellopott életek!
Mikor lesz az, akik ezért felelnek? Hivatali vezetők, bírók, ügyészek, ...stb? 1997 óta még nem sikerült senkinek sem az, hogy a jogait visszakapja, de halálesetek azok vannak sajnos. Gyalázat ez nem is kicsi. Hatalmas nagy gyalázat!!!
http://tkatalin.uw.hu/
http://tkatalin.uw.hu/
2012. február 28., kedd
2012. február 23., csütörtök
2012. február 22., szerda
A lenyúlás magas foka. A 15 év jogi útvesztője.
Tisztelt Emberi Jogok Európai Bírósága!
Tájékoztatom a Tisztelt Bíróságot, az ECHR-PHun0 At/og 7882/05 az ügyiratszámon Önöknél nyilvántartott, a Magyar Állammal szemben indított ügyben arról, hogy érdemben semmi nemű előrehaladás, intézkedés az ügyemben az elmúlt évek alatt nem történt. Az általam kért hivatali jogi eljárások eredményre nem vezettek, elutasítások megtagadom volt a válasz, vagy még nem is válaszoltak. A korábban beadott és Önök számára megküldött dokumentációk és a hatályos törvények szerint a tulajdonjogi viszonyok, nem évülnek el és mindenkinek joga van a tisztességes jogi eljáráshoz, ésszerű időn belül. Sajnos ebből ez az én ügyemben nem realizálódott semmi sem.
Sajnálatos módon, Önökhöz kellett fordulnom ahhoz, hogy a magyarországi hatályos törvényeket és az alapvető emberi jogaimat elismertessem, jogaimat visszakapjam, mivel a reám a családomra vonatkozó jogszabályokat teljes körűen az ingatlanmaffia érdekei miatt elvették, egzisztenciálisan annullálták. Beadványomat Dr. Grespik László ügyvéd adta be. A bíróság és a házassági vagyonközösségi tulajdonom érvényesítését, a ráépítéssel szerezett vagyonomat elvette, nem rendelte ki, megtagadva a szakértői felméréseket a ráépítés nagyságára vonatkozóan a tulajdoni hányad megállapítása tekintetében. Ennek a mértéke nagysága 105 nm épületet ingatlant jelent, jelentett. A Bíróság nem biztosította az alkotmányban garantált tulajdon és vagyonvédelmet sem, a tisztességes eljárásokhoz, tárgyaláshoz való jogokat sem, teret engedve diszkriminatív eljárásokkal az ingatlan és lakásmaffiának. Megtagadva a jogos birtokvédelmet is. Teret engedve aztán a további brutalitásnak, fosztogatásnak. A hivatalok pedig tétlenül érdektelenül végig asszisztálva engedték mindazt amit a család ellen és a 12 éves gyermekem és a középső 22 éves gyermekem ellen követhettek el a saját otthonunk területén. Megtagadva tőlünk bármilyen jogi védelmet, azaz mindenféle intézkedést.
Egyben kiegészítésként csatolom az alábbiakat, nyomatékot adva arra, hogy a számomra ebben az országban mindenhez lehet jogom, - főleg fizetni- de a törvényesen garantált alkotmányos emberi jogokhoz nekem semmi közöm nincs.
Tekintettel arra, hogy 1997 -óta egyetlen egy törvényt velem szemben a Magyar Állam nem tartott be, az ügyeimben a sorozatos törvénytelen eljárásokkal a vagyonomtól megfosztott, egzisztenciálisan annullált, az ingatlanmaffia érdekeit előnyben részesítette, megfosztott az otthonomtól, azaz a tulajdonomtól, így bejelentett törvényes lakcímem sem maradt. Ebből következően, nincs olyan önkormányzat sem, aki törvényesen bármit is a számomra igazolni tudna.
Tekintettel arra, hogy az Anyám 2011 01 04 -én meghalt, így az örökségem is csalárd módon illetéktelen kezekre került, így a még a jogos örökségemtől is megfosztottak ebben az országban. Bárhova fordulhattam, mindent a részemről lesöpörtek az asztalról. Ehhez egyébként felhasználtak egy olyan, az utolsó pillanatban írt három oldalas szerződést, melynek első két oldala bármikor szabadon szerkeszthető, módosítható.
Mellékelem a részemre megküldött bírósági ítéletet is ezzel kapcsolatosan, amely mindenről szól, csak a tényleges körülményeket, a valós lehetőségeimet hagyta - fenti sorokban írottakat igazoltan - figyelmen kívül. Megtagadva tőlem még a lehetőségét is annak, hogy a törvényes örökségemhez hozzá juthassak. (A szerződést is mellékelem, melynek két első oldala szabadon szerkeszthető )
A károm jelentős lett a 15 év alatt. Jelentős vagyoni, és nem vagyoni kár ért. Úgy a személyemet, azon keresztül a gyermekeimet, de jelentős kár érte a vállalkozásomat is. A kár értéke eléri a 160 millió forintot.
Egészségi állapotomban a fenti ügyből kifolyólag jelentősen is megromlott, így a kilátásaim is egyre reménytelenebbé váltak.
Megromlott egészségügyi állapotom miatt kérem a Tisztelt Bíróságot arra,hogy a fenti ügyszámon nyilvántartott ügyemben szíveskedjenek minél hamarabb ítélkezni.
Egyben kérem szépen, hogy az 1997 óta tartó birtokvédelmi és tulajdonjogi igények miatti, valamint az ennek ingyenes eltulajdonításából, elvételéből származóan keletkezett károk okán indult keresetem rendkívüli hosszú eljárásai miatt, szíveskedjenek a Magyar Államot szankcionálni.
Amennyiben a fenti számú ügyemet nem fogadták volna be, akkor kérem annak lehetőségét, hogy kártérítési keresetemet újra a Magyar Állammal szemben benyújtsam. (ügyvéd nélkül).
Budapest 2012 02 14 Tisztelettel
KIEGÉSZÍTÉS :
Ehhez értenek.
Tájékoztatom a Tisztelt Bíróságot, az ECHR-PHun0 At/og 7882/05 az ügyiratszámon Önöknél nyilvántartott, a Magyar Állammal szemben indított ügyben arról, hogy érdemben semmi nemű előrehaladás, intézkedés az ügyemben az elmúlt évek alatt nem történt. Az általam kért hivatali jogi eljárások eredményre nem vezettek, elutasítások megtagadom volt a válasz, vagy még nem is válaszoltak. A korábban beadott és Önök számára megküldött dokumentációk és a hatályos törvények szerint a tulajdonjogi viszonyok, nem évülnek el és mindenkinek joga van a tisztességes jogi eljáráshoz, ésszerű időn belül. Sajnos ebből ez az én ügyemben nem realizálódott semmi sem.
Sajnálatos módon, Önökhöz kellett fordulnom ahhoz, hogy a magyarországi hatályos törvényeket és az alapvető emberi jogaimat elismertessem, jogaimat visszakapjam, mivel a reám a családomra vonatkozó jogszabályokat teljes körűen az ingatlanmaffia érdekei miatt elvették, egzisztenciálisan annullálták. Beadványomat Dr. Grespik László ügyvéd adta be. A bíróság és a házassági vagyonközösségi tulajdonom érvényesítését, a ráépítéssel szerezett vagyonomat elvette, nem rendelte ki, megtagadva a szakértői felméréseket a ráépítés nagyságára vonatkozóan a tulajdoni hányad megállapítása tekintetében. Ennek a mértéke nagysága 105 nm épületet ingatlant jelent, jelentett. A Bíróság nem biztosította az alkotmányban garantált tulajdon és vagyonvédelmet sem, a tisztességes eljárásokhoz, tárgyaláshoz való jogokat sem, teret engedve diszkriminatív eljárásokkal az ingatlan és lakásmaffiának. Megtagadva a jogos birtokvédelmet is. Teret engedve aztán a további brutalitásnak, fosztogatásnak. A hivatalok pedig tétlenül érdektelenül végig asszisztálva engedték mindazt amit a család ellen és a 12 éves gyermekem és a középső 22 éves gyermekem ellen követhettek el a saját otthonunk területén. Megtagadva tőlünk bármilyen jogi védelmet, azaz mindenféle intézkedést.
Egyben kiegészítésként csatolom az alábbiakat, nyomatékot adva arra, hogy a számomra ebben az országban mindenhez lehet jogom, - főleg fizetni- de a törvényesen garantált alkotmányos emberi jogokhoz nekem semmi közöm nincs.
Tekintettel arra, hogy 1997 -óta egyetlen egy törvényt velem szemben a Magyar Állam nem tartott be, az ügyeimben a sorozatos törvénytelen eljárásokkal a vagyonomtól megfosztott, egzisztenciálisan annullált, az ingatlanmaffia érdekeit előnyben részesítette, megfosztott az otthonomtól, azaz a tulajdonomtól, így bejelentett törvényes lakcímem sem maradt. Ebből következően, nincs olyan önkormányzat sem, aki törvényesen bármit is a számomra igazolni tudna.
Tekintettel arra, hogy az Anyám 2011 01 04 -én meghalt, így az örökségem is csalárd módon illetéktelen kezekre került, így a még a jogos örökségemtől is megfosztottak ebben az országban. Bárhova fordulhattam, mindent a részemről lesöpörtek az asztalról. Ehhez egyébként felhasználtak egy olyan, az utolsó pillanatban írt három oldalas szerződést, melynek első két oldala bármikor szabadon szerkeszthető, módosítható.
Mellékelem a részemre megküldött bírósági ítéletet is ezzel kapcsolatosan, amely mindenről szól, csak a tényleges körülményeket, a valós lehetőségeimet hagyta - fenti sorokban írottakat igazoltan - figyelmen kívül. Megtagadva tőlem még a lehetőségét is annak, hogy a törvényes örökségemhez hozzá juthassak. (A szerződést is mellékelem, melynek két első oldala szabadon szerkeszthető )
A károm jelentős lett a 15 év alatt. Jelentős vagyoni, és nem vagyoni kár ért. Úgy a személyemet, azon keresztül a gyermekeimet, de jelentős kár érte a vállalkozásomat is. A kár értéke eléri a 160 millió forintot.
Egészségi állapotomban a fenti ügyből kifolyólag jelentősen is megromlott, így a kilátásaim is egyre reménytelenebbé váltak.
Megromlott egészségügyi állapotom miatt kérem a Tisztelt Bíróságot arra,hogy a fenti ügyszámon nyilvántartott ügyemben szíveskedjenek minél hamarabb ítélkezni.
Egyben kérem szépen, hogy az 1997 óta tartó birtokvédelmi és tulajdonjogi igények miatti, valamint az ennek ingyenes eltulajdonításából, elvételéből származóan keletkezett károk okán indult keresetem rendkívüli hosszú eljárásai miatt, szíveskedjenek a Magyar Államot szankcionálni.
Amennyiben a fenti számú ügyemet nem fogadták volna be, akkor kérem annak lehetőségét, hogy kártérítési keresetemet újra a Magyar Állammal szemben benyújtsam. (ügyvéd nélkül).
Budapest 2012 02 14 Tisztelettel
KIEGÉSZÍTÉS :
Ehhez értenek.
2012. február 20., hétfő
2012. január 18., szerda
A deviza hitel csalás. Bírósági állásfoglalása
ITÉLET A BANKCSALÓ MAFFIÁK ELLEN
Példa nélküli a hazai történelemben, hogy egy bank ellen (OTP) pert nyerjen egy jogász, a banki csalásokkal kapcsolatban. Hogy ennek mekkora jelentősége van, az abból is látszik, hogy a cionrádió délben hozta a hírt! Ami nem semmi. Két pontban itélte el a bíróság az OTP-t az ál-devizahitelekkel kapcsolatban.
1 - Törvénytelen volt svájci devizában fölszámolni a hitelezőknek nyújtott kölcsönöknél a KEZELÉSI KÖLTSÉGET
2 - A másik bűnözésük a legsúlyosabb. Amikor a bankok az ügyfelekkel megkötötték az úgynevezett hitelszerződést, abban nem szerepelt az, hogy a bankok nyerészkedtek a svájci frankkal, ugyanis ők ezt olcsóbban vették meg és napi árfolyamon, drágábban számolták el a hiteleseknek, amikor azok törlesztettek. Így hatalmas CSALÁSOS NYERESÉGÜK lett a bűnöző bankoknak.
Még egyet mondtak a hírben. Azt, hogy a pert nyert ügyvéd főképpen az akkori PSZÁF-ot itélte el, akik TUDTAK ERRŐL A HATALMAS CSALÁSOKRÓL és szemet húnytak efölött. Most az OTP azt azzal az ócska hazugsággal védekezik, hogy ők az akkori törvényeknek "megfelelően" jártak el a hitelezésnél. Mi ehhez csak azt tesszük még hozzá, hogy az összes közjegyző bűncselekményt követett el, amikor ilyen CSALÁSOS FELTÉTELŰ szerződéseket az állam nevében törvényesítettek, aláírásukkal is.
hirf: elhallgatotthirek.
*
A „Fehér Kéményseprők” Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége szakmai csoportja tájékoztatni kívánja az egész Nemzetet kiemelten a „deviza” hitelnek csúfolt, - hitelt felvett embereket megtévesztő -, és az összes hatóságot, aki tétlenül nézte végig a bankok embertelen nyereségvágyból elkövetett bűncselekményeit.
A kihelyezett „deviza alapú” hitelek nem voltak egy pillanatig sem deviza alapú, (svájci frank, jen stb.) hanem egyszerű forint hitelek voltak, amire ráaggatták a devizás elszámolás külső mázát, majd a megváltozott kamatok, árfolyamok, és kockázati felárak alapján elképesztő profitot akartak bezsebelni rajta a bankok. Mindezt egy hatalmas társadalmi méretű csalásra alapozva. A hitelezés, amit svájci frank alapúnak mondanak, valójában fedezet nélküli hazárdjáték volt. A bankok szerencsejátékot űztek és rajtavesztettek, és a rendszer bedőlésért elsődlegesen ők a felelősek! Másodlagosan a Kormány is felelős az egész társadalmat elszegényítő bankok bűncselekményei végett, amiért engedte és még asszisztált hozzá, hogy gazdasági válságot okozva kisemmizzék az egész Nemzetet.
A bankok egy gigantikus átveréssel teljesen eladósították az egész társadalmat az extra profit reményében. A svájci jegybank legfrissebb adatai azt igazolják, hogy a külföldi Bankok Magyarországon működő leány bankjai az általuk nyújtott hiteleket nem refinanszíroztatták frankkal, nem vettek föl valós bank közi frank hitelt, és nem bocsátottak ki frank alapú kötvényeket sem. A Svájci Nemzeti Bank pénz kibocsátása ugyanis nem növekedett olyan mértékben, amilyen mértékben szükséges lett volna ezen csere ügyletekhez. Egyszerűen nincs annyi frank a piacon, amennyi a frank alapúnak mondott hitelek fedezete kellene, legyen.
Az a hitelezés, amit svájci frank alapúnak mondanak, valójában fedezet nélküli hazárdjáték volt.
Amennyiben a nyomozó hatóságok felé tett jelzéseinkre, ha vennék a fáradságot és elrendelnék már végre a bankvezetők ellen a nyomozást a szükséges átvilágítások olyan, eredményeket hoznának, melyek alapjaiban megváltoztatnák az adósok szorongatott helyzetét. A rosszhiszeműség a bankok részéről okkal vélelmezhető! Az ebből fakadó Banki veszteségeket pedig a pénzintézeteknek házon belül kell orvosolniuk, azt semmi szín alatt nem terhelhetik rá az Ügyfelekre, akik nem tudták, nem is tudhatták, hogy csapdába csalják őket! Egyértelművé vált, hogy nincs frank, nincs CHF, nincs árfolyam kockázat!
A magyar joggyakorlatban már megszületett az 1995. évi 414-es jogeset, amely úgy döntött, hogy a hitelezőnek, ha egyoldalú módosítást köt ki, annak mértékét a szerződésben meg kell határozni.
A magyar joggyakorlatban létezik a BH 2000. 247 §. -a, amely tiltja a nyilvánvalóan egyoldalú előny kikötését. Az egyoldalú és mértéktelen, az adós hitel képességét meghaladó módosítás ilyen a Hpt 213.§. b.) pontja 1996-tól kötelezővé teszi a becsléses és nem általánosságban, hanem pl. % - ban kifejezve, ha a szerződés megkötésekor pl. az árfolyamváltozást, mint költséget, nem lehet pontosan meghatározni. Ez egyetlen egy hitelszerződésben sem szerepel.
Egyedi bírósági perekben a hitelintézeti munkatárs tanúnyilatkozata - amely bírósági jegyzőkönyvbe van foglalva - állítja, hogy a bankok hivatalból ismerték a devizaárfolyam adósokra jelentős hátránnyal járó trendjét,- azaz előre látták-, de elhallgatták. Ez véleményünk szerint előre megfontoltan elkövetett csalás.
Az EU jog Irányelvet a tagállamnak így a bíróságoknak is kötelezően át kell venni. Ha nem veszi át a tagállami bíróságnak az Irányelvet, akkor is kötelezően alkalmazni kell.
A jelzálogjoggal garantált ingatlangaranciás és bármilyen célú kölcsönszerződést az EU Joga - Irányelv, alapján nem lehet egyoldalúan módosítani. Mint ismeretes az EU Joga erősebb a tagállam jogánál, ha azzal ellentétes, tehát az alkalmazandó a tagállamban is.
Pest Megyei Bíróság (a továbbiakban: kérdést előterjesztő bíróság) által az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be a Luxemburgi Európa Uniós Bíróság felé, melyben 2011. december 6-án hozta meg az ítéletet. Pest Megyei Bíróság több kérdést tett fel a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen szerződési feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelv értelmezése tekintetében. A jelen ügy alkalmat ad a Bíróságnak arra, hogy értelmezési hatáskörét gyakorolva további jogkérdéseket tisztázzon ezzel az irányelvvel kapcsolatban. Annak ellenére ugyanis, hogy ezen irányelv a kibocsátása óta nagyrészt változatlan maradt, máig összetett anyagi és eljárásjogi kérdéseket vet fel, amint azt az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek tekintélyes száma is mutatja. E vonatkozásban megjegyzendő, hogy az Európai Parlament és a Tanács által 2011. október 25 én elfogadott, a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU irányelv, amely a nemzeti fogyasztóvédelmi rendelkezések teljes harmonizációjának szándékán alapul, csak szórványosan módosította a 93/13 irányelvet, amely módosítások az itt felvetett jogkérdések megoldását nem befolyásolják.
Luxemburgi Európa Uniós Bíróság Főtanácsnokának az indítványa előterjesztése határozott szándéka az volt, hogy az Európa Uniós Bíróság olyan döntést hozzon, hogy az Európa Unióhoz tartozó országokban egységesen, teljes harmonizációban alkalmazzák a 93/13/EGK tanácsi irányelvet. Mely irányelvnek megfelelő, 2006. március 1-től hatályos belső jogszabályok Magyarországon is irányadóak annak a jogi problémának rendelkezésében is, hogy a 2006. március 1. napját követően megkötött, devizaalapú kölcsönszerződés egésze, vagy annak egyes részei milyen körülmények esetén tisztességtelenek és semmisek.
Luxemburgi Európa Uniós Bíróság által a devizaalap kölcsönszerződésekkel kapcsolatosan a következők állapíthatók meg:
a./ a bankok egyoldalú szerződésmódosítási jogát a 93/13. sz. Irányelv 3. cikkének 3. bek-hez kapcsolódó melléklet 1. j. pont alapján kell vizsgálni,
b./ a nemzeti bíróságoknak – magyar bíróság – egyes konkrét ügyben kell az előzőek szerinti vizsgálatot végezni és az adott szerződési feltétel tisztességtelen jellegét megítélni.
Tényként állapítható meg az, hogy
Magyarországon eddig megkötött valamennyi devizaalapú kölcsönszerződésbe foglalt, az ár emelésére vonatkozóan bankok számára egyoldalúan biztosított szerződési feltétel azért is semmis, mert tudomásunk szerint egyetlen szerződésben sem rögzítették az ennek megfelelő felmondás jogát a fogyasztó, az adós számára.
Ugyanezen irányelv 6. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„A tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket.”
EU irányelvből kiindulva helyesen a bankok általi egyoldalú áremeléseket figyelmen kívül hagyva a szerződés tartalmából kiindulva kell teljesíteni a szerződést.
65. Az irányelv e rendelkezéséből másrészt az következik, hogy a meghozandó intézkedéseknek „általános használatra kidolgozott” tisztességtelen feltételek ellen kell irányulniuk. Ennek megfelelően egyedül az számít, hogy a feltétel megalkotója azt egy bizonyos lehetséges használatra tekintettel fogalmazta e meg. Így tehát nem követelmény, hogy valamely általános használat már konkrétan vagy bizonyosan megtervezett legyen.(36) Az irányelv e rendelkezésének célja, hogy a lehetséges érintettek számára jövőbeni jogsérelmek esetére jogvédelmi lehetőséget teremtsen. Az, ahogyan ez a rendelkezés az irányelv egyes nyelvi változataiban megfogalmazásra került („általános használatra”)(37), alátámasztja ezt az értelmezést. Arra utal ugyanis, hogy megelőző intézkedéseket kell elrendelni annak megakadályozása érdekében, hogy az eladó vagy szolgáltató egy bizonyos tisztességtelen feltételt a jövőben, az üzleti forgalomban használjon.
66. Ezen támpontok alapján a jogsértés megszüntetésére irányuló keresetek bevezetése nemcsak hogy megengedhetőnek tűnik uniós jogi szempontból, hanem az irányelv céljának elérése szempontjából egyenesen eljárásjogi szükségszerűségnek tűnik.(38) Az egyéni szintet meghaladó jogvédelem, amelyet a 93/13 irányelv 7. cikke a tagállamoktól megkövetel, e szabályozás céljára és tartalmára tekintettel nem volna teljes, ha mindössze egy adott időpontban létező tisztességtelen feltétel kiiktatásának megengedésére szorítkozna, anélkül azonban, hogy előírná az e feltétel használatára vonatkozó általános tilalom elrendelésének, és megsértése esetén e tilalom alkalmazását szolgáló intézkedések meghozatalának a lehetőségét.
67. E szükségszerűség tudatában bocsátotta ki az uniós jogalkotó a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló, 2009. április 23 i 2009/22/EK európai parlamenti tanácsi irányelvet(39). Ezen irányelv – amely 2009. december 29 i hatállyal az azt megelőző, 98/27/EK irányelv(40) helyébe lépett – célja, hogy közelítse a fogyasztóknak az I. mellékletben felsorolt irányelvekben foglalt kollektív érdekeinek védelmét célzó, jogsértés megszüntetésére, irányuló eljárásokra vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket. Ennek a belső piac zavartalan működését kell biztosítania. E vonatkozásban hangsúlyozni kell azt a körülményt, hogy a jelen eljárás szempontjából releváns 93/13 irányelv is az I. mellékletben felsorolt irányelvek, közé tartozik. A 2009/22 irányelv kiegészíti a 93/13 irányelv 7. cikkének (2) bekezdése által nyújtott eljárásjogi jogvédelmet.(41)
A „Fehér Kéményseprők” Országos Társadalmi Szervezetek Szövetség szakmai csoportjában is megfogalmazódtak a kérdések:
Felmerül az előzőekben leírtak alapján, a Fehér Kéményseprők 2010 év elején kiadott felhívásaiban, nyilvánosságra hozott szakmai véleményében „Bankvezetők becsapták a hitelt felvett adósokat” és az óta is hangoztatott deviza hitel csalás ügyében miért nem jártak el a nyomozó hatóságok és a kormány a bankvezetők ellen?
Miért áll még mindig a bankok mellé a kormány és kiemelten a Miniszterelnök is?
Miért védi az uzsorás bankvezetőket, ha a teljes magyar társadalmat ilyen rossz gazdasági helyzetbe hozták a fedezet nélküli hazárdjátékukkal?
A kormány miért a teljes magyar lakossággal akarja kifizettetni a bankvezetők által okozott több milliárdos kárt az adó forintokból?
A Miniszterelnök úr és a Matolcsi Miniszter úr miért a bankvezetőkkel (Patai) tárgyal a megoldásról, ha a bankvezetők büntetőügyi felelőssége is szóba jöhet?
Ha tisztességtelenek voltak a bankvezetők a hitelezés területén, akkor miért nem a szakmai hozzáértőkkel konzultál a kormány a valódi megoldás kidolgozásában? Miért azon személyekkel egyeztet, akik büntetőjogi felelősséggel tartoznak a kialakult helyzetért, az egész társadalom el szegényesítéséért?
A kormány miért nem a valódi és konkrét megoldáson dolgozik, melyet több alkalommal a kormány elé tártak a szakmai civil szervezetek mellett tevékenykedő közgazdászok, jogászok?
A legfontosabb kérdés!
A bankvezetők és a Bankszövetség minden tagja miért nincs még előzetes letartóztatásban és a teljes vagyona zár alatt? Miért engedik még mindig tovább folytatni a magyar gazdaság tönkretételét és a teljes magyar társadalom kifosztását?
Minek és hány halálesetnek (öngyilkosságnak) kell még történni ahhoz, hogy felnyíljon a kormány szeme és megtegye végre a szükséges büntetőjogi intézkedést a bankvezetők ellen az anyagi és erkölcsi felelősségre vonásukkal?
Mire vár a kormány akkor, amikor több éve feltárt tisztességtelenül tevékenykedő követeléskezelők tevékenységét nem szüntette meg? Mire vár a kormány és miért nem vonja vissza a 12/2003. (I. 30.) kormányrendeletet, ami megengedi a mindenféle elnevezésű követeléskezelő Kft részére a pénzbehajtási tevékenységet, jogosulatlan árveréseket, alvilági módszereket alkalmazó nagy értékű tulajdonszerzéseket? Miért hagyják, hogy a bankok, bankvezetők összejátszanak e tisztességtelenül tevékenykedő adósokat kifosztó, zaklató, sanyargató követeléskezelő, behajtó cégekkel?
Szövetségünk nyomatékosan kéri a nyomozó hatóságokat, kiemelten a Legfőbb Ügyészséget, hogy soron kívül kezdjék meg a bankok, bankvezetők által elkövetett, egész társadalmat érintő nyereségvágyból elkövetett bűncselekményekben a nyomozást, kiterjesztve a bankszövetség összes munkatársára.
Kérjük, külön vizsgálni a bankok részéről megvalósult előre megfontolt szándékot, a rendelkezésünkre álló bizonyítékok alapján. Folyó bírósági perekben a hitelintézeti munkatárs tanúnyilatkozata - amely bírósági jkv-be van foglalva - állítja, hogy a bankok hivatalból ismerték a devizaárfolyam adósokra jelentős hátránnyal járó trendjét,- azaz előre látták-, de elhallgatták. Ez véleményünk szerint előre megfontoltan elkövetett csalás.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 39. § ának (1) bekezdése szerint az ellen, akinek jogszabályba ütköző tevékenysége a fogyasztók széles körét érinti, vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz, a fogyasztóvédelmi hatóság, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, vagy az ügyész pert indíthat a fogyasztók széles körének védelme, illetőleg a jelentős nagyságú hátrány kiküszöbölése érdekében. Ilyen per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók személye nem állapítható meg.
Kérjük továbbá azt is vizsgálni, hogy a kormány vagy valamely kormány tagja mennyiben, felelős, a bankok egész társadalmat érintő el szegényesítésében, mivel asszisztáltak a bankok által elkövetett bűncselekményekhez.
Külön kérjük megindítani azon követeléskezelő, pénzbehajtó vállalkozások ellen a nyomozást, akik az elmúlt években a bankoktól, engedményezés útján szereztek ingatlan vagy gépjármű tulajdont, amit azután magán árverésekkel értékesítettek, adómentesen és az illetékek megfizetése nélkül. Kiemelten kérjük az OTP Faktoring Követeléskezelőt vizsgálni, mely cég és további részünkről is nyilvánosságra hozott társai, véleményünk szerint még további bűncselekményeket (uzsora, zsarolás, csalás, kényszerítés) is elkövettek.
Budapest, 2012. január 17.
forrás: http://www.feherkemeny.hu/
Példa nélküli a hazai történelemben, hogy egy bank ellen (OTP) pert nyerjen egy jogász, a banki csalásokkal kapcsolatban. Hogy ennek mekkora jelentősége van, az abból is látszik, hogy a cionrádió délben hozta a hírt! Ami nem semmi. Két pontban itélte el a bíróság az OTP-t az ál-devizahitelekkel kapcsolatban.
1 - Törvénytelen volt svájci devizában fölszámolni a hitelezőknek nyújtott kölcsönöknél a KEZELÉSI KÖLTSÉGET
2 - A másik bűnözésük a legsúlyosabb. Amikor a bankok az ügyfelekkel megkötötték az úgynevezett hitelszerződést, abban nem szerepelt az, hogy a bankok nyerészkedtek a svájci frankkal, ugyanis ők ezt olcsóbban vették meg és napi árfolyamon, drágábban számolták el a hiteleseknek, amikor azok törlesztettek. Így hatalmas CSALÁSOS NYERESÉGÜK lett a bűnöző bankoknak.
Még egyet mondtak a hírben. Azt, hogy a pert nyert ügyvéd főképpen az akkori PSZÁF-ot itélte el, akik TUDTAK ERRŐL A HATALMAS CSALÁSOKRÓL és szemet húnytak efölött. Most az OTP azt azzal az ócska hazugsággal védekezik, hogy ők az akkori törvényeknek "megfelelően" jártak el a hitelezésnél. Mi ehhez csak azt tesszük még hozzá, hogy az összes közjegyző bűncselekményt követett el, amikor ilyen CSALÁSOS FELTÉTELŰ szerződéseket az állam nevében törvényesítettek, aláírásukkal is.
hirf: elhallgatotthirek.
*
A „Fehér Kéményseprők” Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége szakmai csoportja tájékoztatni kívánja az egész Nemzetet kiemelten a „deviza” hitelnek csúfolt, - hitelt felvett embereket megtévesztő -, és az összes hatóságot, aki tétlenül nézte végig a bankok embertelen nyereségvágyból elkövetett bűncselekményeit.
A kihelyezett „deviza alapú” hitelek nem voltak egy pillanatig sem deviza alapú, (svájci frank, jen stb.) hanem egyszerű forint hitelek voltak, amire ráaggatták a devizás elszámolás külső mázát, majd a megváltozott kamatok, árfolyamok, és kockázati felárak alapján elképesztő profitot akartak bezsebelni rajta a bankok. Mindezt egy hatalmas társadalmi méretű csalásra alapozva. A hitelezés, amit svájci frank alapúnak mondanak, valójában fedezet nélküli hazárdjáték volt. A bankok szerencsejátékot űztek és rajtavesztettek, és a rendszer bedőlésért elsődlegesen ők a felelősek! Másodlagosan a Kormány is felelős az egész társadalmat elszegényítő bankok bűncselekményei végett, amiért engedte és még asszisztált hozzá, hogy gazdasági válságot okozva kisemmizzék az egész Nemzetet.
A bankok egy gigantikus átveréssel teljesen eladósították az egész társadalmat az extra profit reményében. A svájci jegybank legfrissebb adatai azt igazolják, hogy a külföldi Bankok Magyarországon működő leány bankjai az általuk nyújtott hiteleket nem refinanszíroztatták frankkal, nem vettek föl valós bank közi frank hitelt, és nem bocsátottak ki frank alapú kötvényeket sem. A Svájci Nemzeti Bank pénz kibocsátása ugyanis nem növekedett olyan mértékben, amilyen mértékben szükséges lett volna ezen csere ügyletekhez. Egyszerűen nincs annyi frank a piacon, amennyi a frank alapúnak mondott hitelek fedezete kellene, legyen.
Az a hitelezés, amit svájci frank alapúnak mondanak, valójában fedezet nélküli hazárdjáték volt.
Amennyiben a nyomozó hatóságok felé tett jelzéseinkre, ha vennék a fáradságot és elrendelnék már végre a bankvezetők ellen a nyomozást a szükséges átvilágítások olyan, eredményeket hoznának, melyek alapjaiban megváltoztatnák az adósok szorongatott helyzetét. A rosszhiszeműség a bankok részéről okkal vélelmezhető! Az ebből fakadó Banki veszteségeket pedig a pénzintézeteknek házon belül kell orvosolniuk, azt semmi szín alatt nem terhelhetik rá az Ügyfelekre, akik nem tudták, nem is tudhatták, hogy csapdába csalják őket! Egyértelművé vált, hogy nincs frank, nincs CHF, nincs árfolyam kockázat!
A magyar joggyakorlatban már megszületett az 1995. évi 414-es jogeset, amely úgy döntött, hogy a hitelezőnek, ha egyoldalú módosítást köt ki, annak mértékét a szerződésben meg kell határozni.
A magyar joggyakorlatban létezik a BH 2000. 247 §. -a, amely tiltja a nyilvánvalóan egyoldalú előny kikötését. Az egyoldalú és mértéktelen, az adós hitel képességét meghaladó módosítás ilyen a Hpt 213.§. b.) pontja 1996-tól kötelezővé teszi a becsléses és nem általánosságban, hanem pl. % - ban kifejezve, ha a szerződés megkötésekor pl. az árfolyamváltozást, mint költséget, nem lehet pontosan meghatározni. Ez egyetlen egy hitelszerződésben sem szerepel.
Egyedi bírósági perekben a hitelintézeti munkatárs tanúnyilatkozata - amely bírósági jegyzőkönyvbe van foglalva - állítja, hogy a bankok hivatalból ismerték a devizaárfolyam adósokra jelentős hátránnyal járó trendjét,- azaz előre látták-, de elhallgatták. Ez véleményünk szerint előre megfontoltan elkövetett csalás.
Az EU jog Irányelvet a tagállamnak így a bíróságoknak is kötelezően át kell venni. Ha nem veszi át a tagállami bíróságnak az Irányelvet, akkor is kötelezően alkalmazni kell.
A jelzálogjoggal garantált ingatlangaranciás és bármilyen célú kölcsönszerződést az EU Joga - Irányelv, alapján nem lehet egyoldalúan módosítani. Mint ismeretes az EU Joga erősebb a tagállam jogánál, ha azzal ellentétes, tehát az alkalmazandó a tagállamban is.
Pest Megyei Bíróság (a továbbiakban: kérdést előterjesztő bíróság) által az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be a Luxemburgi Európa Uniós Bíróság felé, melyben 2011. december 6-án hozta meg az ítéletet. Pest Megyei Bíróság több kérdést tett fel a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen szerződési feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelv értelmezése tekintetében. A jelen ügy alkalmat ad a Bíróságnak arra, hogy értelmezési hatáskörét gyakorolva további jogkérdéseket tisztázzon ezzel az irányelvvel kapcsolatban. Annak ellenére ugyanis, hogy ezen irányelv a kibocsátása óta nagyrészt változatlan maradt, máig összetett anyagi és eljárásjogi kérdéseket vet fel, amint azt az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek tekintélyes száma is mutatja. E vonatkozásban megjegyzendő, hogy az Európai Parlament és a Tanács által 2011. október 25 én elfogadott, a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU irányelv, amely a nemzeti fogyasztóvédelmi rendelkezések teljes harmonizációjának szándékán alapul, csak szórványosan módosította a 93/13 irányelvet, amely módosítások az itt felvetett jogkérdések megoldását nem befolyásolják.
Luxemburgi Európa Uniós Bíróság Főtanácsnokának az indítványa előterjesztése határozott szándéka az volt, hogy az Európa Uniós Bíróság olyan döntést hozzon, hogy az Európa Unióhoz tartozó országokban egységesen, teljes harmonizációban alkalmazzák a 93/13/EGK tanácsi irányelvet. Mely irányelvnek megfelelő, 2006. március 1-től hatályos belső jogszabályok Magyarországon is irányadóak annak a jogi problémának rendelkezésében is, hogy a 2006. március 1. napját követően megkötött, devizaalapú kölcsönszerződés egésze, vagy annak egyes részei milyen körülmények esetén tisztességtelenek és semmisek.
Luxemburgi Európa Uniós Bíróság által a devizaalap kölcsönszerződésekkel kapcsolatosan a következők állapíthatók meg:
a./ a bankok egyoldalú szerződésmódosítási jogát a 93/13. sz. Irányelv 3. cikkének 3. bek-hez kapcsolódó melléklet 1. j. pont alapján kell vizsgálni,
b./ a nemzeti bíróságoknak – magyar bíróság – egyes konkrét ügyben kell az előzőek szerinti vizsgálatot végezni és az adott szerződési feltétel tisztességtelen jellegét megítélni.
Tényként állapítható meg az, hogy
Magyarországon eddig megkötött valamennyi devizaalapú kölcsönszerződésbe foglalt, az ár emelésére vonatkozóan bankok számára egyoldalúan biztosított szerződési feltétel azért is semmis, mert tudomásunk szerint egyetlen szerződésben sem rögzítették az ennek megfelelő felmondás jogát a fogyasztó, az adós számára.
Ugyanezen irányelv 6. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„A tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket.”
EU irányelvből kiindulva helyesen a bankok általi egyoldalú áremeléseket figyelmen kívül hagyva a szerződés tartalmából kiindulva kell teljesíteni a szerződést.
65. Az irányelv e rendelkezéséből másrészt az következik, hogy a meghozandó intézkedéseknek „általános használatra kidolgozott” tisztességtelen feltételek ellen kell irányulniuk. Ennek megfelelően egyedül az számít, hogy a feltétel megalkotója azt egy bizonyos lehetséges használatra tekintettel fogalmazta e meg. Így tehát nem követelmény, hogy valamely általános használat már konkrétan vagy bizonyosan megtervezett legyen.(36) Az irányelv e rendelkezésének célja, hogy a lehetséges érintettek számára jövőbeni jogsérelmek esetére jogvédelmi lehetőséget teremtsen. Az, ahogyan ez a rendelkezés az irányelv egyes nyelvi változataiban megfogalmazásra került („általános használatra”)(37), alátámasztja ezt az értelmezést. Arra utal ugyanis, hogy megelőző intézkedéseket kell elrendelni annak megakadályozása érdekében, hogy az eladó vagy szolgáltató egy bizonyos tisztességtelen feltételt a jövőben, az üzleti forgalomban használjon.
66. Ezen támpontok alapján a jogsértés megszüntetésére irányuló keresetek bevezetése nemcsak hogy megengedhetőnek tűnik uniós jogi szempontból, hanem az irányelv céljának elérése szempontjából egyenesen eljárásjogi szükségszerűségnek tűnik.(38) Az egyéni szintet meghaladó jogvédelem, amelyet a 93/13 irányelv 7. cikke a tagállamoktól megkövetel, e szabályozás céljára és tartalmára tekintettel nem volna teljes, ha mindössze egy adott időpontban létező tisztességtelen feltétel kiiktatásának megengedésére szorítkozna, anélkül azonban, hogy előírná az e feltétel használatára vonatkozó általános tilalom elrendelésének, és megsértése esetén e tilalom alkalmazását szolgáló intézkedések meghozatalának a lehetőségét.
67. E szükségszerűség tudatában bocsátotta ki az uniós jogalkotó a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló, 2009. április 23 i 2009/22/EK európai parlamenti tanácsi irányelvet(39). Ezen irányelv – amely 2009. december 29 i hatállyal az azt megelőző, 98/27/EK irányelv(40) helyébe lépett – célja, hogy közelítse a fogyasztóknak az I. mellékletben felsorolt irányelvekben foglalt kollektív érdekeinek védelmét célzó, jogsértés megszüntetésére, irányuló eljárásokra vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket. Ennek a belső piac zavartalan működését kell biztosítania. E vonatkozásban hangsúlyozni kell azt a körülményt, hogy a jelen eljárás szempontjából releváns 93/13 irányelv is az I. mellékletben felsorolt irányelvek, közé tartozik. A 2009/22 irányelv kiegészíti a 93/13 irányelv 7. cikkének (2) bekezdése által nyújtott eljárásjogi jogvédelmet.(41)
A „Fehér Kéményseprők” Országos Társadalmi Szervezetek Szövetség szakmai csoportjában is megfogalmazódtak a kérdések:
Felmerül az előzőekben leírtak alapján, a Fehér Kéményseprők 2010 év elején kiadott felhívásaiban, nyilvánosságra hozott szakmai véleményében „Bankvezetők becsapták a hitelt felvett adósokat” és az óta is hangoztatott deviza hitel csalás ügyében miért nem jártak el a nyomozó hatóságok és a kormány a bankvezetők ellen?
Miért áll még mindig a bankok mellé a kormány és kiemelten a Miniszterelnök is?
Miért védi az uzsorás bankvezetőket, ha a teljes magyar társadalmat ilyen rossz gazdasági helyzetbe hozták a fedezet nélküli hazárdjátékukkal?
A kormány miért a teljes magyar lakossággal akarja kifizettetni a bankvezetők által okozott több milliárdos kárt az adó forintokból?
A Miniszterelnök úr és a Matolcsi Miniszter úr miért a bankvezetőkkel (Patai) tárgyal a megoldásról, ha a bankvezetők büntetőügyi felelőssége is szóba jöhet?
Ha tisztességtelenek voltak a bankvezetők a hitelezés területén, akkor miért nem a szakmai hozzáértőkkel konzultál a kormány a valódi megoldás kidolgozásában? Miért azon személyekkel egyeztet, akik büntetőjogi felelősséggel tartoznak a kialakult helyzetért, az egész társadalom el szegényesítéséért?
A kormány miért nem a valódi és konkrét megoldáson dolgozik, melyet több alkalommal a kormány elé tártak a szakmai civil szervezetek mellett tevékenykedő közgazdászok, jogászok?
A legfontosabb kérdés!
A bankvezetők és a Bankszövetség minden tagja miért nincs még előzetes letartóztatásban és a teljes vagyona zár alatt? Miért engedik még mindig tovább folytatni a magyar gazdaság tönkretételét és a teljes magyar társadalom kifosztását?
Minek és hány halálesetnek (öngyilkosságnak) kell még történni ahhoz, hogy felnyíljon a kormány szeme és megtegye végre a szükséges büntetőjogi intézkedést a bankvezetők ellen az anyagi és erkölcsi felelősségre vonásukkal?
Mire vár a kormány akkor, amikor több éve feltárt tisztességtelenül tevékenykedő követeléskezelők tevékenységét nem szüntette meg? Mire vár a kormány és miért nem vonja vissza a 12/2003. (I. 30.) kormányrendeletet, ami megengedi a mindenféle elnevezésű követeléskezelő Kft részére a pénzbehajtási tevékenységet, jogosulatlan árveréseket, alvilági módszereket alkalmazó nagy értékű tulajdonszerzéseket? Miért hagyják, hogy a bankok, bankvezetők összejátszanak e tisztességtelenül tevékenykedő adósokat kifosztó, zaklató, sanyargató követeléskezelő, behajtó cégekkel?
Szövetségünk nyomatékosan kéri a nyomozó hatóságokat, kiemelten a Legfőbb Ügyészséget, hogy soron kívül kezdjék meg a bankok, bankvezetők által elkövetett, egész társadalmat érintő nyereségvágyból elkövetett bűncselekményekben a nyomozást, kiterjesztve a bankszövetség összes munkatársára.
Kérjük, külön vizsgálni a bankok részéről megvalósult előre megfontolt szándékot, a rendelkezésünkre álló bizonyítékok alapján. Folyó bírósági perekben a hitelintézeti munkatárs tanúnyilatkozata - amely bírósági jkv-be van foglalva - állítja, hogy a bankok hivatalból ismerték a devizaárfolyam adósokra jelentős hátránnyal járó trendjét,- azaz előre látták-, de elhallgatták. Ez véleményünk szerint előre megfontoltan elkövetett csalás.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 39. § ának (1) bekezdése szerint az ellen, akinek jogszabályba ütköző tevékenysége a fogyasztók széles körét érinti, vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz, a fogyasztóvédelmi hatóság, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, vagy az ügyész pert indíthat a fogyasztók széles körének védelme, illetőleg a jelentős nagyságú hátrány kiküszöbölése érdekében. Ilyen per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók személye nem állapítható meg.
Kérjük továbbá azt is vizsgálni, hogy a kormány vagy valamely kormány tagja mennyiben, felelős, a bankok egész társadalmat érintő el szegényesítésében, mivel asszisztáltak a bankok által elkövetett bűncselekményekhez.
Külön kérjük megindítani azon követeléskezelő, pénzbehajtó vállalkozások ellen a nyomozást, akik az elmúlt években a bankoktól, engedményezés útján szereztek ingatlan vagy gépjármű tulajdont, amit azután magán árverésekkel értékesítettek, adómentesen és az illetékek megfizetése nélkül. Kiemelten kérjük az OTP Faktoring Követeléskezelőt vizsgálni, mely cég és további részünkről is nyilvánosságra hozott társai, véleményünk szerint még további bűncselekményeket (uzsora, zsarolás, csalás, kényszerítés) is elkövettek.
Budapest, 2012. január 17.
forrás: http://www.feherkemeny.hu/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)