2010. augusztus 29., vasárnap
2010. augusztus 28., szombat
2010. augusztus 27., péntek
2010. augusztus 20., péntek
NÉPSZAVAZÁSI KEZDEMÉNYEZÉS A BANKOK ELLEN!
NÉPSZAVAZÁSI KEZDEMÉNYEZÉS A BANKOK ELLEN!
A közismertté vált gazdasági válság egyik oka a bankok – álláspontunk szerint tisztességtelen hitelezési gyakorlata, továbbá az indokolatlan és alkotmányellenes jogszabályi felhatalmazás a szerződések egyoldalú módosítására, amely szerintünk alkotmányellenes.
A Magyar Állam és Pénzügyi Felügyelet asszisztálásával a Magyar Nemzeti Bank „Kartell” formában megegyezett az összes Magyarországon működő, - magyar jogszabályoknak megfelelően tevékenykedő, - adószámmal rendelkező bankkal. Egyezséget kötöttel egymás közt, hogy a Nemzeti Bank virtuálisan biztosítja a bankok részére a fedezetet a hitelek kihelyezésére, mely szerint „svájci frank” alapú változó kamatozású szerződésben foglalva az adóssal megfizettetve az árfolyam különbség, náluk csapódjon le az extra profit. MI EZ HA NEM KARTEL MEGÁLLAPODÁS?
Véleményünk szerint az extra profit és ingatlanok megszerzése reményében hitelt nyújtó bankok épp úgy felelősek a kialakult adósságcsapdáért, mint az adós, ki felelőtlenül feleslegesen vett fel jelzálog alapú hitelt úgy, hogy sem jövedelemigazolással, se munkahellyel, se kezesek biztosításával nem rendelkezett, hangsúlyozni kell, hogy a bankok ezt nem is kérték.
A Polgári Törvénykönyvnek a 209.§-ához fűzött Miniszteri indokolása szerint tisztességtelen minden olyan magatartás, amely a közfelfogással ellentétes. Ellentétes a közfelfogással a szerződéskötő felek között az egyoldalú előny kikötése vagy egyoldalú hátrány okozása, azaz minden olyan feltétel kikötése, amely a szerződő felek egyenlő jogai és kötelezettségei megsértését jelenti. A Ptk. 209.§.(1.) bekezdése a fenti magatartásokat tiltja. Vagy is az összes deviza hitel szerződés ezen törvény alapján semmis.
A Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetségének álláspontja, hogy HA PÉZÜGYI VILÁG VÁLSÁG VAN az a bankokat is érintse, ne csak a vállalkozókat, cégeket, közigazgatást. A válság ideje alatt, magyar gazdaság teljesítménye 6,3 százalékkal esett vissza, ám az itteni bankok több mint háromszázmilliárd forintos profitot értek el. Az idei első negyedévben már 120 milliárdos hasznot produkáltak. Hogy lehet becsületes, tisztességes tevékenységgel azt elérni, hogy a bankok egyedüli nyereségesek egy világra szóló pénzügyi válság hatására? Minden vállalkozásnál lehet veszteséget elszámolni, akkor a bank, - mint vállalkozó- nyelje le a veszteségét, ha már nem bírta behatárolni, hogy kinek, milyen feltételek mellett nyújtható a hitel.
Ha a hitel nyújtásakor, nagy nyereség reményében jó volt az ügyfél kockázat bírálata, akkor most, a válság kirobbanása után, - amiről egyáltalán nem tehet az adós, - legyen a bank is partner és nyelje le a veszteségét úgy, hogy elengedi az összes felmerült költséget minden adósra kiterjesztve. Kötelezzen a Magyar Állam minden bankot, aki deviza hitelt folyósított az eltelt öt évben, hogy visszamenően dolgozza át az összes hitelszerződését a mai 2010 évben hatályos jogszabályoknak megfelelően. Kössön minden ügyfelével tisztességes általános szerződési feltételek mellett új szerződést, úgy, hogy az eddig felszámolt eredeti hitel szerződésben foglalt kamat (THM) felüli adósra hárított összeget, írja jóvá az adós részére késedelmi- és bűntető kamataival együtt. Akinek az ingatlanát már pénzügyi szolgáltatóknak, ismeretlen bűnöző ingatlan maffiózóknak átjátszották, ott kártérítést kötelesek fizetni az adósaik részére a hitelszerződésbe foglalt zálogtárgy ingatlan piaci érték összegében. Amennyiben lehetséges azoknál az ingatlanoknál, melyek még nem kerültek értékesítésre, jogilag is állítsák vissza az eredeti állapot szerinti tulajdonjogot a bank költségén.
Véleményünk szerint NE a Magyar Állam vállaljon további anyagi terheket a deviza hitelesek megsegítésére, hanem a pénzügyi válság ideje alatt is tisztességtelenül extra profitot szerzett, nyereségesen működő bankok adják vissza az összes ügyfélnek, a hazugságokkal, megszerzett, az aláírás napján szerződésben foglalt, THM feletti bevételeiket. Nyugodtan visszafizethetik a bankok az adósoktól lenyúlt évi háromszázmilliárd forint extraprofitból, nem kell állami költségvetésből továbbiakban finanszírozni a bankokat, azzal, hogy helyettük vállalnak anyagi felelősséget az adósok megsegítésére.
A bankok által hitelszerződések tisztességes és törvényes átdolgozásához, az adósok adómentes kártalanításának ellenőrzéséhez felügyeletet biztosítson az Állam a devizahiteleseken segítő csomag kidolgozása során. Javasoljuk, hogy a felálló bizottságba vonják be azon civil szakértőket, társadalmi szervezeteket, akik aktívan részt vettek a bankok visszaéléseinek felszámolásában.
Nem bíznak az etikai kódexben
Aláírásgyűjtésbe kezdene Czirmes György ügyvéd azért, hogy a bankok ne módosíthassák többé egyoldalúan az ügyfelekkel kötött szerződéseket.
Az ívek már csak az Országos Választási Bizottság hitelesítésére várnak.
– Továbbra is rengeteg lehetőséget biztosít a szerződésmódosításra – magyarázta a Blikknek Czirmes.
– Ezért azt szeretnénk, hogy népszavazás kötelezze a parlamentet a banki ügyfelek hathatósabb védelmére, vagyis az 1996. évi CXII-es törvényből kerüljön ki az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége.
Blikk-összeállítás
Budapest, 2010. július 19.
Dabasi Tamás elnök
Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége
Otthon és Érdekvédők Magyarországi Szövetsége
www.feherkemeny.com
A közismertté vált gazdasági válság egyik oka a bankok – álláspontunk szerint tisztességtelen hitelezési gyakorlata, továbbá az indokolatlan és alkotmányellenes jogszabályi felhatalmazás a szerződések egyoldalú módosítására, amely szerintünk alkotmányellenes.
A Magyar Állam és Pénzügyi Felügyelet asszisztálásával a Magyar Nemzeti Bank „Kartell” formában megegyezett az összes Magyarországon működő, - magyar jogszabályoknak megfelelően tevékenykedő, - adószámmal rendelkező bankkal. Egyezséget kötöttel egymás közt, hogy a Nemzeti Bank virtuálisan biztosítja a bankok részére a fedezetet a hitelek kihelyezésére, mely szerint „svájci frank” alapú változó kamatozású szerződésben foglalva az adóssal megfizettetve az árfolyam különbség, náluk csapódjon le az extra profit. MI EZ HA NEM KARTEL MEGÁLLAPODÁS?
Véleményünk szerint az extra profit és ingatlanok megszerzése reményében hitelt nyújtó bankok épp úgy felelősek a kialakult adósságcsapdáért, mint az adós, ki felelőtlenül feleslegesen vett fel jelzálog alapú hitelt úgy, hogy sem jövedelemigazolással, se munkahellyel, se kezesek biztosításával nem rendelkezett, hangsúlyozni kell, hogy a bankok ezt nem is kérték.
A Polgári Törvénykönyvnek a 209.§-ához fűzött Miniszteri indokolása szerint tisztességtelen minden olyan magatartás, amely a közfelfogással ellentétes. Ellentétes a közfelfogással a szerződéskötő felek között az egyoldalú előny kikötése vagy egyoldalú hátrány okozása, azaz minden olyan feltétel kikötése, amely a szerződő felek egyenlő jogai és kötelezettségei megsértését jelenti. A Ptk. 209.§.(1.) bekezdése a fenti magatartásokat tiltja. Vagy is az összes deviza hitel szerződés ezen törvény alapján semmis.
A Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetségének álláspontja, hogy HA PÉZÜGYI VILÁG VÁLSÁG VAN az a bankokat is érintse, ne csak a vállalkozókat, cégeket, közigazgatást. A válság ideje alatt, magyar gazdaság teljesítménye 6,3 százalékkal esett vissza, ám az itteni bankok több mint háromszázmilliárd forintos profitot értek el. Az idei első negyedévben már 120 milliárdos hasznot produkáltak. Hogy lehet becsületes, tisztességes tevékenységgel azt elérni, hogy a bankok egyedüli nyereségesek egy világra szóló pénzügyi válság hatására? Minden vállalkozásnál lehet veszteséget elszámolni, akkor a bank, - mint vállalkozó- nyelje le a veszteségét, ha már nem bírta behatárolni, hogy kinek, milyen feltételek mellett nyújtható a hitel.
Ha a hitel nyújtásakor, nagy nyereség reményében jó volt az ügyfél kockázat bírálata, akkor most, a válság kirobbanása után, - amiről egyáltalán nem tehet az adós, - legyen a bank is partner és nyelje le a veszteségét úgy, hogy elengedi az összes felmerült költséget minden adósra kiterjesztve. Kötelezzen a Magyar Állam minden bankot, aki deviza hitelt folyósított az eltelt öt évben, hogy visszamenően dolgozza át az összes hitelszerződését a mai 2010 évben hatályos jogszabályoknak megfelelően. Kössön minden ügyfelével tisztességes általános szerződési feltételek mellett új szerződést, úgy, hogy az eddig felszámolt eredeti hitel szerződésben foglalt kamat (THM) felüli adósra hárított összeget, írja jóvá az adós részére késedelmi- és bűntető kamataival együtt. Akinek az ingatlanát már pénzügyi szolgáltatóknak, ismeretlen bűnöző ingatlan maffiózóknak átjátszották, ott kártérítést kötelesek fizetni az adósaik részére a hitelszerződésbe foglalt zálogtárgy ingatlan piaci érték összegében. Amennyiben lehetséges azoknál az ingatlanoknál, melyek még nem kerültek értékesítésre, jogilag is állítsák vissza az eredeti állapot szerinti tulajdonjogot a bank költségén.
Véleményünk szerint NE a Magyar Állam vállaljon további anyagi terheket a deviza hitelesek megsegítésére, hanem a pénzügyi válság ideje alatt is tisztességtelenül extra profitot szerzett, nyereségesen működő bankok adják vissza az összes ügyfélnek, a hazugságokkal, megszerzett, az aláírás napján szerződésben foglalt, THM feletti bevételeiket. Nyugodtan visszafizethetik a bankok az adósoktól lenyúlt évi háromszázmilliárd forint extraprofitból, nem kell állami költségvetésből továbbiakban finanszírozni a bankokat, azzal, hogy helyettük vállalnak anyagi felelősséget az adósok megsegítésére.
A bankok által hitelszerződések tisztességes és törvényes átdolgozásához, az adósok adómentes kártalanításának ellenőrzéséhez felügyeletet biztosítson az Állam a devizahiteleseken segítő csomag kidolgozása során. Javasoljuk, hogy a felálló bizottságba vonják be azon civil szakértőket, társadalmi szervezeteket, akik aktívan részt vettek a bankok visszaéléseinek felszámolásában.
Nem bíznak az etikai kódexben
Aláírásgyűjtésbe kezdene Czirmes György ügyvéd azért, hogy a bankok ne módosíthassák többé egyoldalúan az ügyfelekkel kötött szerződéseket.
Az ívek már csak az Országos Választási Bizottság hitelesítésére várnak.
– Továbbra is rengeteg lehetőséget biztosít a szerződésmódosításra – magyarázta a Blikknek Czirmes.
– Ezért azt szeretnénk, hogy népszavazás kötelezze a parlamentet a banki ügyfelek hathatósabb védelmére, vagyis az 1996. évi CXII-es törvényből kerüljön ki az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége.
Blikk-összeállítás
Budapest, 2010. július 19.
Dabasi Tamás elnök
Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége
Otthon és Érdekvédők Magyarországi Szövetsége
www.feherkemeny.com
2010. augusztus 18., szerda
2010. augusztus 11., szerda
Figyelem!!! FELHÍVÁS!!! 1 700 000 embert érintő társadalmi problémára.
NE a Magyar Állam vállaljon további anyagi terheket az üres kalapból a deviza hitelesek megsegítésére” címmel
Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége pénzügyi szakértői csoportja dolgozta ki, érdekvédő társadalmi szervezetként azt a javaslatot melyet 2010. augusztus 11napon 15 órától Pénzügyi Felügyeleten Siklósi Máté, elmúlt hetekben kinevezett Fogyasztóvédelmi Igazgató kezébe adta át elsőként. Érdekvédő társadalmi szervezetként azt javasoljuk hogy a "deviza" hitelesek költségvetésből finanszírozott Állami megsegítése helyett, az általunk kidolgozott javaslatot gondolják át és vezessék be. Nem a Magyar Államnak kell további anyagi terheket vállalnia a széleskörű 1 700 000 embert érintő társadalmi problémára. De felügyeletként részt kell venniük a megoldásban. Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége pénzügyi szakértői csoportja által kidolgozott szakmai javaslatot a megbeszélés után nyilvánosságra hozta.
Melyet most minden média számára mellékletben csatolva rendelkezésre bocsátja.
Tisztelettel:
Dabasi Tamás elnök
2010. augusztus 4., szerda
A KÉT Jogrendszer Magyarországon. KETTŐ, azaz kettő van????
Tisztelt Dr. Pesti László Ügyész Úr!
Mellékletben megküldöm Önnek is a Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége nevében azon hivatalos dokumentumot, mely szerint a panaszolt Lendvai Tamás 8300. Tapolca, Török J. u. 12. szám alatti lakos ingatlanára vezetett bírósági végrehajtással kapcsolatban, törvénytelen volt a kilakoltatás és a rendőri jelenlét is!
Ebből kifolyólag, nem ártana a jogi tudást elsajátítani és egységesen kezelni a törvényeket. Egyértelműen megfogalmazásra került ebben a hivatalos dokumentumban a kihirdetés napja és az elrendelő bírósági végzés hatályba lépése előtti időpont is.
Szövetségünk nyomatékosan kéri, a Legfőbb Ügyészséget, hogy mind a rendőrség asszisztálásában, mind a végrehajtó hivatali visszaélésében azonnali hatállyal tegyék meg a szükséges intézkedéseket.
Nem létezik, hogy ebben az országban két jogrendszer van!
Az egyik az igazság mellett, a másik meg pont épp ahogy én (ügyész) értelmezem címszóval, Tisztelt Pesti László Ügyész Úr!
Dabasi Tamás elnök
Fehér Kéményseprők
Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége
www.feherkemeny.com
Tisztelt Dr Pesti László Ügyész Úr!
Köszönöm megtisztelő válaszát, már csak azért is mert a kb,20 címzett közül,
eddig csak Ön méltatta válaszra az ügyet.
Nagyon sajnálom, hogy az érintettek, ennyire nemtörődöm módon foglalkoznak ,
ezekkel a problémákkal.
Tanácsát megfogadva , intézzük a továbbiakban az ügyet.
Köszönettel Agárdy János MNB 2006
2010.08.02. 10:34 keltezéssel, Dr. Pesti László írta:
TMJK. 5524/2010.
Agárdy János úrnak
Magyar Nemzeti Bizottság
Tisztelt Agárdy Úr !
A Lendvai Tamás 8300. Tapolca, Török J. u. 12. szám alatti lakos ingatlanára vezetett bírósági végrehajtással kapcsolatban ügyészi szempontból a következőkről tájékoztatom. :
A bírósági végrehajtásról szóló 1994.évi LIII. törvény.( a Vht. ) 217.§. (1) bekezdése szerint a végrehajtó törvénysértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: intézkedése ) ellen a fél vagy más érdekelt végrehajtási kifogást terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító bírósághoz.
A Vht. 217.§. (2) bekezdése szerint a végrehajtási kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a végrehajtónál, aki azt a kifogásolt végrehajtói intézkedésre vonatkozó iratok másolatával együtt- 3 munkanapon belül továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak
.
Vht. 217. §. (49 bekezdése értelmében a bíróság a végrehajtási kifogásról soron kívül- szükség esetén a felek meghallgatása után határoz.
A Vht.a végrehajtás foganatosításával kapcsolatos jogorvoslatok körében az ügyészt is feljogosítja végrehajtási kifogás benyújtására ,de e körben az ügyész alapvetően többletjogosítványokkal nem rendelkezik.
A csupán e- mailban előadott és ellenőrzésre szoruló tényállásra tekintettel, (a tényállás forrása a Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége elnökének levele ) kellő megalapozottság esetén az érdekelt részéről indokolt végrehajtási kifogás előterjesztése, a felmerülő kétségek miatt az ügyben az ügyészi szervek eljárást nem tartom indokoltnak.
Agárdy Úrat egyébként arról is tájékoztatom , hogy az általa is hivatkozott a Vht.-t módosító törvény kihirdetése a mai napig nem történt meg.
Kérem válaszom szíves megértését.
Budapest, 2010-08-02
Tisztelettel.
Dr. Pesti László
Ügyész
Mellékletben megküldöm Önnek is a Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége nevében azon hivatalos dokumentumot, mely szerint a panaszolt Lendvai Tamás 8300. Tapolca, Török J. u. 12. szám alatti lakos ingatlanára vezetett bírósági végrehajtással kapcsolatban, törvénytelen volt a kilakoltatás és a rendőri jelenlét is!
Ebből kifolyólag, nem ártana a jogi tudást elsajátítani és egységesen kezelni a törvényeket. Egyértelműen megfogalmazásra került ebben a hivatalos dokumentumban a kihirdetés napja és az elrendelő bírósági végzés hatályba lépése előtti időpont is.
Szövetségünk nyomatékosan kéri, a Legfőbb Ügyészséget, hogy mind a rendőrség asszisztálásában, mind a végrehajtó hivatali visszaélésében azonnali hatállyal tegyék meg a szükséges intézkedéseket.
Nem létezik, hogy ebben az országban két jogrendszer van!
Az egyik az igazság mellett, a másik meg pont épp ahogy én (ügyész) értelmezem címszóval, Tisztelt Pesti László Ügyész Úr!
Dabasi Tamás elnök
Fehér Kéményseprők
Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége
www.feherkemeny.com
Tisztelt Dr Pesti László Ügyész Úr!
Köszönöm megtisztelő válaszát, már csak azért is mert a kb,20 címzett közül,
eddig csak Ön méltatta válaszra az ügyet.
Nagyon sajnálom, hogy az érintettek, ennyire nemtörődöm módon foglalkoznak ,
ezekkel a problémákkal.
Tanácsát megfogadva , intézzük a továbbiakban az ügyet.
Köszönettel Agárdy János MNB 2006
2010.08.02. 10:34 keltezéssel, Dr. Pesti László írta:
TMJK. 5524/2010.
Agárdy János úrnak
Magyar Nemzeti Bizottság
Tisztelt Agárdy Úr !
A Lendvai Tamás 8300. Tapolca, Török J. u. 12. szám alatti lakos ingatlanára vezetett bírósági végrehajtással kapcsolatban ügyészi szempontból a következőkről tájékoztatom. :
A bírósági végrehajtásról szóló 1994.évi LIII. törvény.( a Vht. ) 217.§. (1) bekezdése szerint a végrehajtó törvénysértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: intézkedése ) ellen a fél vagy más érdekelt végrehajtási kifogást terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító bírósághoz.
A Vht. 217.§. (2) bekezdése szerint a végrehajtási kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a végrehajtónál, aki azt a kifogásolt végrehajtói intézkedésre vonatkozó iratok másolatával együtt- 3 munkanapon belül továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak
.
Vht. 217. §. (49 bekezdése értelmében a bíróság a végrehajtási kifogásról soron kívül- szükség esetén a felek meghallgatása után határoz.
A Vht.a végrehajtás foganatosításával kapcsolatos jogorvoslatok körében az ügyészt is feljogosítja végrehajtási kifogás benyújtására ,de e körben az ügyész alapvetően többletjogosítványokkal nem rendelkezik.
A csupán e- mailban előadott és ellenőrzésre szoruló tényállásra tekintettel, (a tényállás forrása a Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége elnökének levele ) kellő megalapozottság esetén az érdekelt részéről indokolt végrehajtási kifogás előterjesztése, a felmerülő kétségek miatt az ügyben az ügyészi szervek eljárást nem tartom indokoltnak.
Agárdy Úrat egyébként arról is tájékoztatom , hogy az általa is hivatkozott a Vht.-t módosító törvény kihirdetése a mai napig nem történt meg.
Kérem válaszom szíves megértését.
Budapest, 2010-08-02
Tisztelettel.
Dr. Pesti László
Ügyész
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)