A joggal való visszaélés tilalma
Az egyes ember szabadsága nem terjedhet ki mások szabadságának korlátozására, ugyanúgy az alanyi jogok sem gyakorolhatók önkényesen. Minden alanyi jogot csak céljának megfelelően, rendeltetésével összhangban szabad gyakorolni, és ez a rendeltetésszerűség jelöli ki az autonóm mozgástér határvonalát. A joggal való visszaélés tilalma, mint negatív tartalmú parancs, a rendeltetésszerű joggyakorlás másik oldalát jelenti. A joggal való visszaélés esetén a látszat szerint egy jogosultság gyakorlásáról, jogos magatartásról van szó, valójában azonban a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve által kijelölt szabad mozgástér átlépéséről, a célzat miatt jogellenes, ezért tilos magatartásról van szó. A nagy polgári jogi kódexek közül a Code Civil nem említi a joggal való visszaélés tilalmát, azt a bírói gyakorlat alakította ki.
A törvény tiltja a joggal való visszaélést. Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen, ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására, vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezet.
A hatályos Ptk. a joggal való visszaélés tilalmát önálló/sui generis törvényi tényállásként határozza meg. Az 5.§. (1.) bekezdés általánosságban tiltja a joggal való visszaélést, a (2.) bekezdés határozza meg annak fogalmát. A joggal való visszaélésnek sajátos jellemzői vannak. Kiindulópontja mindig valamely alanyi jog gyakorlása, amely a konkrét személy saját szempontjából jogosnak tűnhet – joglátszat. A jogosult magatartása azonban sérti a joggyakorlás magasabb rendű általános elveit, ezáltal jogellenességbe fordul át. A joggal való visszaélést megvalósító magatartások köre ezáltal a kifejezetten jogos és a kifejezetten jogellenes magatartások közötti határterületet alkotja. A joggyakorlás joggal való visszaélésnek minősítése független a joggyakorló jó-, vagy rosszhiszeműségétől, attól, hogy szándékában volt-e kárt okozni, vagy sem, terheli-e gondatlanság, vagy sem, érdekében állott-e a joggyakorlás, vagy saját érdek nélkül cselekedett. Nem szükséges, hogy a visszaélés tényleges érdeksérelmet okozzon, megállapításához elegendő az is, ha védett érdeket veszélyeztet, illetőleg érdeksérelemmel fenyeget.
A bírói gyakorlat alapján a joggal való visszaélés fontosabb esetei közé tartozik az egyoldalú/alakító jogok, pl. a szerződéstől elállás, felmondási jog rendeltetésellenes gyakorlása, vagy nem gyakorlása illetéktelen előny fejében. Vagy ide tartozik a banki gyakorlatnak megfelelő más személy cselekvési szabadságának korlátozása, azaz: akadályoztatás, hátráltatás. Hiszen, mint tudjuk, a bankok nem vizsgálják ki az ügyfélpanaszokat, értesítés nélkül inkasszálják a bankszámlát, egyoldalúan, alku és megbeszélés nélkül mondják föl a vonatkozó szerződéseket. Hiszen kiemel esete a joggal való visszaélésnek az is, ha a kötelezettségteljesítést alapos ok nélkül akadályozza. Pedig akadályozza azzal, hogy nem reagál az ügyfél panaszára, nem módosítja a törlesztés teljesítésére vonatkozó szerződési feltételeket az ügyfél kérésére, belső vizsgálatot nem indít az ügyfélpanasz kivizsgálására. Joggal való visszaélést követ el az is, aki időhúzással jogérvényesítést meghiúsít, pl. elévülésre, vagy jogvesztésre hivatkozással. A bankok ezt azzal a cselekedetükkel követik el, hogy szerződési feltételként kikötik a bankszámláról történő kötelezettség teljesítést, majd 3 hónapig inkasszálják ezt a bankszámlát oly módon, hogy a készpénzes törlesztési módot nem fogadják el. Ezáltal, mivel az inkasszó általában 3 hónapig van jelen a bankszámlán, így a 3 hónapnyi, szerződés felmondására okot adó hátralékot mesterségesen keletkeztetve az ügyfél felé (hiszen az inkasszó csak az elmaradás kiegyenlítéséhez eszköz, a jelen kötelezettség nincs belőle teljesítve), az inkasszó egyrészt nem kerül feloldásra, másrészt felmondják az ügyfelek szerződését, azonnali végrehajtási eljárást indítva. Joggal való visszaélésnek minősül, a nyilvánvalóan érvényesíthetetlen jog érvényesítésének megkísérlése. Ez az az eset, amikor a bank figyelmen kívül hagyja azt a tényt: az ügyfél vizsgálati kérelmét eljuttatta a PSZÁF-hez, aki megalapozottnak találva az ügyfélpanaszt, a felülvizsgálati eljárását meg is indítja. Ám a felülvizsgálat eljárás eredményét meg sem várva, a bank fogja magát, eladja a vitatott tartozást, majd ugyanezzel a lendülettel kibocsájtatja a fizetési meghagyást ugyanezen vitatott összegre, miközben felügyeleti vizsgálati eredmény még nem született a tartozás jogszerű összegét megállapítva. De joggal való visszaélést valósít meg az is, aki a másik felet indokolatlanul bizonytalanságban tartja. A bank ezt a cselekedetet követi el, amikor tárgyal a tartozásrendezés feltételeiről, majd úgy adja írásba magát a szerződést, hogy teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a szóbeli megállapodás adattartalmát. Hiszen reményt ad az ügyfélnek, kecsegteti, hogy törleszthet, majd az ügyfél számára teljesíthetetlen feltételeket tartalmazó szerződést nyomtat ki aláírásra.
Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket, vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. A jognyilatkozat pótlására különösen akkor kerülhet sor, ha a jognyilatkozat megtételét illetéktelen előny juttatásától tették függővé. Ez (a (3.) bekezdés) a joggal való visszaélés egy speciális esetét szabályozza. Ez a magatartás ugyanis a joggal való visszaélés külön nevesített esete, amely egy jogszabály által külön megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll. A bekezdésben foglalt többlet-tényállási elemek csak akkor vizsgálhatók, ha a vonatkozó, többi előfeltétel is megvalósul, azaz a jognyilatkozat megtételének megtagadása rendeltetésellenes célra irányul. Ezt a magatartást valósítják meg a bankok akkor, amikor az ügyfél tartozásrendezésre vonatkozó jognyilatkozatát nem veszik tudomásul, figyelmen kívül hagyják, és az ügyféli jognyilatkozatot a saját feltételeik szerint állítják össze. Értem ezalatt: a tartozásrendező kölcsönszerződés havi fizetési tételeinek banki szempontból történő egyoldalú meghatározása. A bank célja ezzel az elkövetési magatartással nem más, mint a jogosulatlan előny szerzésével (az ügyfél részéről teljesíthetetlen szerződési feltételek fölállítása) elkövetett jogalap nélküli gazdagodás (hiszen ezen feltételeknek köszönhetően az ügyfél teljesen fizetésképtelenné válik, így elveszti a bank javára a vagyonát, illetve az ingatlanát). Érdekes momentum ennél a kitételnél az is, hogy mivel szerződéskötésre senkit sem lehet kötelezni, így a bankot sem, így az ilyen jognyilatkozatot bírói ítélettel sem lehet pótoltatni.
Más a helyzet, ha egy már megkötött szerződésben az egyik fél által magára vállalt szerződéses kötelezettség kifejezetten egy jognyilatkozat megtételére irányul. A 295.§. szerint: ha a kötelezettség jognyilatkozat adására irányul, a teljesítést a bíróság ítélete pótolja. Vagyis ilyenkor a bíróság a kötelezettség fennállásának megállapítását követően nem csupán jogosult, hanem a fél kérésére köteles a másik fél által megtagadott nyilatkozatot pótolni. Jogszabály általában azért kíván meg egy ilyen jognyilatkozatot, hogy az egymással már valamilyen jogviszonyban álló felek egyike egyoldalúan, a másik tudta és beleegyezése nélkül ne változtasson a fennálló jogi helyzeten. A nyilatkozattevőnek ugyanis érdekei védelmében alanyi joga mérlegelni, hogy a nyilatkozatot megteszi-e, vagy sem. Az ilyen helyzet azonban módot ad a másik sakkban tartására. A „különös méltánylást érdemlő magánérdek” ebben a jogszabályhelyi hivatkozásban megegyezik a „személyek jogai és törvényes érdekei” kategóriákkal, melyet a (2.) bekezdés nevesít.
A jognyilatkozat ítélettel való pótlására azonban csak akkor kerülhet sor, ha az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. Az elhárítás akár más jogügylet, akár, rendkívüli erőfeszítést nem igénylő egyéb cselekmény útján történhet, pl. a hitelező nem járul hozzá a tartozás átvállalásához, de az adósnak halasztást, részletfizetést ad, stb. A törvény ugyanis nyomatékkal említi a jognyilatkozat ítélettel való pótlásának lehetőségét olyan esetekben, ha annak megtételét illetéktelen előny juttatásától tették függővé.
forrás: http://nincsigazsag.freeblog.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése