A TEMPO párt titkára -Minda Zoltán - a TEMPO Párt képviseletében vett részt, a MVM ( Magyar Villamos Művek) kontra TEMPO Párt tárgyláson, és a tárgyalás során egy igen kirívó eset történt....
A tárgyaláson a bírónő Dr. Bérces Renáta.
Minda Zoltán többször helyreigazította a bírónőt, a nem helyesen idézett paragrafusok miatt, amit a bírónő egyre kevésbé viselt, majd a pulpitus mögül felugrott, és tettlegesen bántalmazta a TEMPO titkárát -Minda Zoltánt- majd kirohant a tárgyaló teremből a tárgyalást félbe hagyta.
A hír pontosítása:Minda Zoltrán és a bírónő között szóbeli vita alakult ki, Minda Zoltán többször helyre igazította a Bírónőt a nem pontosan idézett paragrafusok miatt, amit a Bírónő egyre kevésbé viselt, ekkor felszólította Mindát, hogy hagyja el a termet .
Minda ezt kifogasolta, majd a Bírónő az Őröket felszólította, hogy vezessék ki, miközben a Bírónő a pulpitus mögül felállva Mindának a saját kabátját hozzávágva, inspirálta a terem elhagyásra.
Ezután a Tempo titkára azonnal feljelentést tett a bírónő ellen.
hirf: http://postaimre.euroweb4you.eu/news.php
2011. március 3., csütörtök
2011. február 26., szombat
Ennyire egyszerű ... a MEGOLDÁS!!!
Ennyire egyszerű a megoldás, még is süket fülekre talált az eltelt két évben.
Terjesszük, hátha meghallja végre a kormány!
Kedves Dabasi Tamás!
Ezúton szeretném megköszönni az (immár sokadszor) érdekemben is tett erőfeszítéseiteket, a küzdelmet, melyet soha nem fogyó erővel és lendülettel folytattok tovább még akkor is, ha az eddig vajmi kevés hatással volt a "döntéshozókra".
Szeretném kijelenteni, hogy most is és ezután is teljes mellszélességgel kiállok az általatok megfogalmazottak mellett, és teszem ezt nevemmel, személyes adataimmal alátámasztva, ha a szükség úgy hozza.
Engedd meg, hogy néhány gondolattal megpróbáljak hozzájárulni ehhez a küzdelemhez. Többségük nemsajátom, hanem olvastam, nálam bölcsebbektől hallottam őket. Meglehet, sőt valószínű, hogy némelyek már bennetek is megfogalmazódtak, talán már sokkal előbb, mint bennem. Mégis szeretnék nekik hangot adni, talán csak a magam megnyugtatására, a helyzet összefoglalása érdekében, talán azért, mert minél többen gondoljuk ugyanazt, annál hamarabb valósággá fog válni, amiért - meggyőződéssel és hittel kijelentem - nem hiába harcolunk.
1. Határozottan kiállok az ember Isten által adott jogai mellett, amelyeket semmilyen hatalom el nem vehet tőlünk. Az első és legfontosabb a szabadsághoz való jog. Én és minden embertársam szabadnak születettünk a Földre, és ezt el nem felejtjük. Nem nyomhat el bennünket tovább semmiféle önjelölt hatalom; nem tart tovább rabszolgaságban senki és semmi. Eztán az Isteni törvények szerint élünk, nem a minket elnyomó hatalom igazságtalan törvényeinek engedelmeskedünk.
2. A Föld kincsei mindenkit egyformán megilletnek, úgy mint az ivóvíz, energiaforrások, ásványkincsek. Mindezekkel való rendelkezés nem egy önmagát megválasztott elit előjoga. Minden földi embernek egyformán joga van bőségben és nyugalomban élni. Minden embernek joga van hozzájutni mindazon javakhoz, mely életükhöz, boldogulásukhoz, jólétükhöz szükséges. Valamint minden embernek joga van élvezni munkája gyümölcsét: a házát, autóját, vállalkozásának jövedelmét, melyekhez tisztességes munkával jutott hozzá. A felvett hitelek csak kiegészítették a rendelkezésünkre álló, adózott jövedelemből származó pénzösszegünket, amelyet jogos igényeink kielégítésére fordítottunk, mert minden embernek joga van egy otthonhoz, gépkocsihoz, vállalkozáshoz és egyáltalán mindenhez, amire szüksége van.
3. Én a magam részéről hajlandó vagyok visszafizetni a hitelt, amit felvettem, mert azt kívánja a tisztesség, hogy amit egyszer kölcsönkértem, az vissza is kell adni. De nem vagyok hajlandó tovább szótlanul tűrni, hogy kiszolgáltatott helyzetemmel a bank visszaéljen, és elvegye tőlem még azt is, amim sosem volt. Ezért azt szeretném, hogy devizahitelemet a hitel felvételekor érvényes árfolyamon alakítsák át forinthitellé, és az eddig tőlem jogtalanul kicsalt milliókat visszamenőleg vonják le a tőketartozásomból. A továbbiakban fizetem tisztességgel a tartozásom részleteit, de csak annyit, amennyi jár. Az otthonomhoz jogom van, és ezt nem veheti el tőlem (senkitől sem) senki.
4. Nem nézem ölbetett kézzel, hogy tönkreteszik a családomat, házasságomat gyermekeim jövőjét. Véget kell vetni ennek az egyoldalú, hazug, képmutató, elnyomó pénzügyi rendszernek. A döntéshozók ezután az emberek érdekeiben cselekedjenek, vagy tűnjenek el a szemünk elől. Váltsák fel őket olyanok, akik a közjó érdekében, jóindulattal, az igazságot képviselve cselekszenek. Szolgák ők, a népet szolgálni szerződtek, nem az elnyomásunkra, kizsákmányolásunkra.
5. Kikérem magamnak az undorító, kétszínűségtől bűzlő telefonos zaklatásokat. Minden alkalommal, amikor nem fizetek napra pontosan, folyamatosan zaklatnak. Megkérdezik, mi az oka, hogy nem fizetek. A válaszom, és ezt üzenem a bank vezetőinek: az az oka, hogy már kiloptak a zsebemből minden tartalékot, és megfosztottak (talán nem éppen ők, de döntéshozó társaik) a tisztességes munka lehetőségétől is. SMS üzenetekben visszahívást kérnek, de én nem fogom visszahívni őket, mert nem akarok beszélni velük, mert a beszélgetés elég egyoldalú: ők mondják, fenyegetnek hol burkoltan, hogy teljesen nyíltan árverezéssel, hitelfelmondássakm én meg vegyem tudomásul. Nem veszem. Kérnek újabb telefonszámokat, de én nem adom meg, mert éppen elég ez az egy, amit tudnak. Megkérdezik, mikor tudunk fizetni. Sokszor fogalmam sincs, mégis addig veszekszenek velem, amíg mondok egy dátumot. Aztán persze a szememre vetik, hogy miért nem teljesült. Közlik velem, hogy felszámolják a figyelmeztető levelek díját, pedig én nem kértem soha, hogy ilyesmit küldjenek nekem. Tudom én pontosan, mikor mennyivel "tartozom". Felszámolnak 3500 Ft különeljárási díjat bizonyos idő elteltével, pedig semmiféle külön eljárás nem történt az ügyemben. Megkérdeztem mire föl? A válasz: ez már régi gyakorlat. Mikor mindezt számonkérem, kioktatnak, hogy az én devizahitelemről van szó, amit vállaltam és aláírtam, és ők csak segíteni szeretnének. Persze, vállaltam, de ilyen mértékű árfolyamemelkedésről nem volt szó. A "segítségük" pedig nesze semmi, fogd meg jól!
Mutogattak nekem grafikonokat annak idején a bankban, hogy hosszú távon kiegyenlítődik az árfolyamingadozás, és bizonygatták, nincs nagy kockázat. Magyarul: szándékosan húztak be a csőbe. Mondjuk ki végre: mindez szándékosan történt. Emberek százezreit szeretnék előre megtervezett módon nyomorba dönteni, kisemmizni. Van egy rossz hírem a számukra: NEM FOG MENNI, mert az emberek felébredtek, már átlátnak rajtuk, és nem fogják hagyni. Itt a vége a réginek, és kezdődik valami új, egy jobb, igazságosabb világ, amiben teljes szívemmel hiszek, és kész vagyok minden erőmmel segíteni a mielőbbi megvalósulását.
Rád bízom, mihez kezdesz mindezzel, amit leírtam. A jövőt közösen építjük, eljött az egység ideje. Nem kell semmi más, csak jussanak el ezek a gondolatok minél több emberhez, minél többen csatlakozzanak hozzá.
Üdvözlettel:
Koczorné Erőss Enikő
Terjesszük, hátha meghallja végre a kormány!
Kedves Dabasi Tamás!
Ezúton szeretném megköszönni az (immár sokadszor) érdekemben is tett erőfeszítéseiteket, a küzdelmet, melyet soha nem fogyó erővel és lendülettel folytattok tovább még akkor is, ha az eddig vajmi kevés hatással volt a "döntéshozókra".
Szeretném kijelenteni, hogy most is és ezután is teljes mellszélességgel kiállok az általatok megfogalmazottak mellett, és teszem ezt nevemmel, személyes adataimmal alátámasztva, ha a szükség úgy hozza.
Engedd meg, hogy néhány gondolattal megpróbáljak hozzájárulni ehhez a küzdelemhez. Többségük nemsajátom, hanem olvastam, nálam bölcsebbektől hallottam őket. Meglehet, sőt valószínű, hogy némelyek már bennetek is megfogalmazódtak, talán már sokkal előbb, mint bennem. Mégis szeretnék nekik hangot adni, talán csak a magam megnyugtatására, a helyzet összefoglalása érdekében, talán azért, mert minél többen gondoljuk ugyanazt, annál hamarabb valósággá fog válni, amiért - meggyőződéssel és hittel kijelentem - nem hiába harcolunk.
1. Határozottan kiállok az ember Isten által adott jogai mellett, amelyeket semmilyen hatalom el nem vehet tőlünk. Az első és legfontosabb a szabadsághoz való jog. Én és minden embertársam szabadnak születettünk a Földre, és ezt el nem felejtjük. Nem nyomhat el bennünket tovább semmiféle önjelölt hatalom; nem tart tovább rabszolgaságban senki és semmi. Eztán az Isteni törvények szerint élünk, nem a minket elnyomó hatalom igazságtalan törvényeinek engedelmeskedünk.
2. A Föld kincsei mindenkit egyformán megilletnek, úgy mint az ivóvíz, energiaforrások, ásványkincsek. Mindezekkel való rendelkezés nem egy önmagát megválasztott elit előjoga. Minden földi embernek egyformán joga van bőségben és nyugalomban élni. Minden embernek joga van hozzájutni mindazon javakhoz, mely életükhöz, boldogulásukhoz, jólétükhöz szükséges. Valamint minden embernek joga van élvezni munkája gyümölcsét: a házát, autóját, vállalkozásának jövedelmét, melyekhez tisztességes munkával jutott hozzá. A felvett hitelek csak kiegészítették a rendelkezésünkre álló, adózott jövedelemből származó pénzösszegünket, amelyet jogos igényeink kielégítésére fordítottunk, mert minden embernek joga van egy otthonhoz, gépkocsihoz, vállalkozáshoz és egyáltalán mindenhez, amire szüksége van.
3. Én a magam részéről hajlandó vagyok visszafizetni a hitelt, amit felvettem, mert azt kívánja a tisztesség, hogy amit egyszer kölcsönkértem, az vissza is kell adni. De nem vagyok hajlandó tovább szótlanul tűrni, hogy kiszolgáltatott helyzetemmel a bank visszaéljen, és elvegye tőlem még azt is, amim sosem volt. Ezért azt szeretném, hogy devizahitelemet a hitel felvételekor érvényes árfolyamon alakítsák át forinthitellé, és az eddig tőlem jogtalanul kicsalt milliókat visszamenőleg vonják le a tőketartozásomból. A továbbiakban fizetem tisztességgel a tartozásom részleteit, de csak annyit, amennyi jár. Az otthonomhoz jogom van, és ezt nem veheti el tőlem (senkitől sem) senki.
4. Nem nézem ölbetett kézzel, hogy tönkreteszik a családomat, házasságomat gyermekeim jövőjét. Véget kell vetni ennek az egyoldalú, hazug, képmutató, elnyomó pénzügyi rendszernek. A döntéshozók ezután az emberek érdekeiben cselekedjenek, vagy tűnjenek el a szemünk elől. Váltsák fel őket olyanok, akik a közjó érdekében, jóindulattal, az igazságot képviselve cselekszenek. Szolgák ők, a népet szolgálni szerződtek, nem az elnyomásunkra, kizsákmányolásunkra.
5. Kikérem magamnak az undorító, kétszínűségtől bűzlő telefonos zaklatásokat. Minden alkalommal, amikor nem fizetek napra pontosan, folyamatosan zaklatnak. Megkérdezik, mi az oka, hogy nem fizetek. A válaszom, és ezt üzenem a bank vezetőinek: az az oka, hogy már kiloptak a zsebemből minden tartalékot, és megfosztottak (talán nem éppen ők, de döntéshozó társaik) a tisztességes munka lehetőségétől is. SMS üzenetekben visszahívást kérnek, de én nem fogom visszahívni őket, mert nem akarok beszélni velük, mert a beszélgetés elég egyoldalú: ők mondják, fenyegetnek hol burkoltan, hogy teljesen nyíltan árverezéssel, hitelfelmondássakm én meg vegyem tudomásul. Nem veszem. Kérnek újabb telefonszámokat, de én nem adom meg, mert éppen elég ez az egy, amit tudnak. Megkérdezik, mikor tudunk fizetni. Sokszor fogalmam sincs, mégis addig veszekszenek velem, amíg mondok egy dátumot. Aztán persze a szememre vetik, hogy miért nem teljesült. Közlik velem, hogy felszámolják a figyelmeztető levelek díját, pedig én nem kértem soha, hogy ilyesmit küldjenek nekem. Tudom én pontosan, mikor mennyivel "tartozom". Felszámolnak 3500 Ft különeljárási díjat bizonyos idő elteltével, pedig semmiféle külön eljárás nem történt az ügyemben. Megkérdeztem mire föl? A válasz: ez már régi gyakorlat. Mikor mindezt számonkérem, kioktatnak, hogy az én devizahitelemről van szó, amit vállaltam és aláírtam, és ők csak segíteni szeretnének. Persze, vállaltam, de ilyen mértékű árfolyamemelkedésről nem volt szó. A "segítségük" pedig nesze semmi, fogd meg jól!
Mutogattak nekem grafikonokat annak idején a bankban, hogy hosszú távon kiegyenlítődik az árfolyamingadozás, és bizonygatták, nincs nagy kockázat. Magyarul: szándékosan húztak be a csőbe. Mondjuk ki végre: mindez szándékosan történt. Emberek százezreit szeretnék előre megtervezett módon nyomorba dönteni, kisemmizni. Van egy rossz hírem a számukra: NEM FOG MENNI, mert az emberek felébredtek, már átlátnak rajtuk, és nem fogják hagyni. Itt a vége a réginek, és kezdődik valami új, egy jobb, igazságosabb világ, amiben teljes szívemmel hiszek, és kész vagyok minden erőmmel segíteni a mielőbbi megvalósulását.
Rád bízom, mihez kezdesz mindezzel, amit leírtam. A jövőt közösen építjük, eljött az egység ideje. Nem kell semmi más, csak jussanak el ezek a gondolatok minél több emberhez, minél többen csatlakozzanak hozzá.
Üdvözlettel:
Koczorné Erőss Enikő
2011. február 25., péntek
Nyílt levél a Magyar Köztársaság Miniszter Elnökéhez, .....
Nyílt levél a Magyar Köztársaság Miniszter Elnökéhez, a Magyar Köztársaság Kormányához, a Magyar Köztársaság Országgyűléséhez, a Köztársasági Elnökhöz, a Magyar Bankszövetséghez, a Magyar Köztársaság területén működő Kereskedelmi Bankokhoz, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Elnökéhez, és a Magyar Nemzeti Bank Elnökéhez !
Tisztelt Döntéshozók, Tisztelt Érintettek !
A „deviza” alapú hitelezéssel járó súlyos társadalmi katasztrófa elkerülése érdekében Önöknek évek óta nem sikerült a problémát megoldani.
Felmerült bennünk a kérdés, nem is akarják megoldani?
Mi, mint a társadalom heroinistái, pénzügyi analfabéták, felelőtlen hitelfelvevők, „direkt fizetni nem akarók „ azok nevében is, akik még nyögik a soha fel nem vett összegek fizetését- az alábbi konkrét kérdéseket intézzük Önökhöz:
Kinek az érdeke, hogy az általunk forintban felvett tőke összegéhez se jusson hozzá kamatostól a pénzintézet?
Kinek az érdeke, hogy ingatlanjainkat, akár a hitelbiztosítási érték 70%-ért eladják, ahelyett, hogy a szerződésben vállalt futamidő alatt tisztességes havi részletfizetés mellett kamatostól legalább a forintban felvett tőketartozást visszafizetnénk?
Kinek az érdeke a „deviza hitellel” rendelkező vállalkozások bedöntése ?
Kinek az érdeke, hogy a bedőlt gépjármű hitelek esetében a ténylegesen fennálló tőketartozás helyett közel dupla összegű tartozás megfizetését vállalja át az adós helyett valaki?
Kinek az érdeke, hogy magyar családok százezreit székpénzért, sikerdíjért, jutalékért, behajtási jutalékért működő cégek „hivatalosan „ tegyék nincstelenné, földön futóvá?
Elveszítve mindenüket, otthonukat, nem beszélve az önerőről, az eddig befizetett uzsorakamatos
törlesztő részletekről, a magyar állam részére megfizetett illetékről. Vagy úgy gondolják a hitel visszafizetése helyett- ennyi is elég?
Aki még tudja fizetni, attól milliókkal nagyobb forint összeget kérnek vissza kamatostól , mint az eredetileg felvett tartozás?
Hogy is van ez?
Megjegyeznénk, hogy Önöknek pontosan tudni kell, hogy hajléktalan, munkanélküli emberektől, tönkrement vállalkozásoktól a soha fel nem vett összegeket esélyük nem lesz behajtani.
Tisztelettel közöljük, teljes vagyon elkobzásra és életfogytig tartó büntetésre köztörvényes bűnözőket szokás elítélni. Jó magaviseletükért esélyük van előbb szabadulni.
A „deviza hitellel” rendelkezőknek, erre esélye sincs. Ezek szerint rosszabbak vagyunk a köztörvényes bűnözőknél. Köszönjük.
Kinek az érdeke, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárait emberi és anyagi mivoltuktól megfosztva a hajléktalanságba és nincstelenségbe kergessék?
Tisztelettel közöljük, a lakás hiteleket nem a nemzeti bérlakás program elindítására vettük fel, valamint vállalkozásokat sem azért indítottunk, fejlesztettünk, hogy a hitelre terhelt ingatlanokkal beszálljunk a nemzeti bérlakás programba.
Kérjük, szíveskedjenek konkrét kérdéseinkre konkrét választ adni.
Amennyiben Önök úgy gondolják, hogy a kérdéseinkben foglaltak nem felelnek meg a jelenlegi valós helyzetnek, legyenek szívesek az általunk javasolt intézkedéseket haladéktalanul megtenni:
- Amíg a Bankszövetség és a Kormányzat között nem születik valós, tényszerű megállapodás, azonnal állítsák le a végrehajtásokat és az árverezéseket.
- Azonnal szedjék le az adósokról a soha fel nem vett ilyen-olyan címen /büntető kamatok, adósvédelmi programok, teljes „árfolyam kockázat”,továbbá átstruktuált, -újrakezdési , -hitel kiváltásos uzsora hitelek forintban kifejezett összegét.
- Vonatkozik ez a már felmondott, és élő szerződések esetére is , - Önök pontosan tudják több százezer hitel fog folyamatosan bedőlni, mivel már az is késve fizeti, aki eddig fizette.
- Ezek után vizsgálják meg, tisztességes havi törlesztő részlettel hány felmondott hitelszerződést lehetne visszaállítani. Bérlakás program helyett, ahol az adós bukja az önerőt, az eddig befizetett havi törlesztő részleteket és a magyar államnak befizetett illetéket.
- Az adósok megtévesztésén, jog tudatlanságát kihasználó, adós hátrányára, egyoldalú kockázat viselésére, a bankok által gazdasági erőfölénnyel köttetett hitelszerződéseket- jogszabályi háttér alapján - akár bedőltek már, akár nem, azokat törvényekbe ütköző mivoltukból fakadóan újra kell tárgyalni, -nem csak a hitelintézetek, hanem az adósok alkotmányos, törvényes jogait is figyelembe véve. Vonatkozik ez természetesen minden típusú hitelszerződésre./Szabad felhasználású hitelek, gépjármű hitelek stb./
- Az adósok által az eredeti szerződéskötéskor forintban felvett összeget fizessék vissza, tekintettel arra, hogy „deviza alapú” hiteleknek semmi köze a devizához.
- Dolgozzanak ki egységes fizetési könnyítési eljárást az összes bankra vonatkozóan kötelezően , mely azt takarja ami a nevében benne foglaltatik. Eredeti szerződésben szereplő tőketartozásra vonatkozóan, a csökkentett összeg tartalmaz tőke+ kamattörlesztést.
- Hitelkiváltás, átstruktuálás azonnali beszüntetését, ezekkel az adós súlyos milliókkal nagyobb forint összegről ír alá tartozást kamatostól, mint amennyit eredetileg felvett.
- A banki szerződések tisztességtelenségére, uzsora jellegére az adósokra vonatkozóan,- azon családoknak, akiknek már ingatlanát elárverezték, személygépkocsiját elvitték, fizessenek kártérítést a bankok a zálogtárgy piaci értékének megfelelően.
- Az FBI szerint a bankvezetők követték el a hitelcsalást és tartják a mai napig a megtévesztésben az összes hitelt felvett adóst. Érdekes, hogy a "csalás" szó mást jelent a Magyar Rendőrségnél, mint az FBI -nál. Hogy lehet ez?
Budapest, 2011-02-24
Tisztelettel: Deviza Hitelesek
Sajtó kapcsolat: +36-20-399-5821
Tisztelt Döntéshozók, Tisztelt Érintettek !
A „deviza” alapú hitelezéssel járó súlyos társadalmi katasztrófa elkerülése érdekében Önöknek évek óta nem sikerült a problémát megoldani.
Felmerült bennünk a kérdés, nem is akarják megoldani?
Mi, mint a társadalom heroinistái, pénzügyi analfabéták, felelőtlen hitelfelvevők, „direkt fizetni nem akarók „ azok nevében is, akik még nyögik a soha fel nem vett összegek fizetését- az alábbi konkrét kérdéseket intézzük Önökhöz:
Kinek az érdeke, hogy az általunk forintban felvett tőke összegéhez se jusson hozzá kamatostól a pénzintézet?
Kinek az érdeke, hogy ingatlanjainkat, akár a hitelbiztosítási érték 70%-ért eladják, ahelyett, hogy a szerződésben vállalt futamidő alatt tisztességes havi részletfizetés mellett kamatostól legalább a forintban felvett tőketartozást visszafizetnénk?
Kinek az érdeke a „deviza hitellel” rendelkező vállalkozások bedöntése ?
Kinek az érdeke, hogy a bedőlt gépjármű hitelek esetében a ténylegesen fennálló tőketartozás helyett közel dupla összegű tartozás megfizetését vállalja át az adós helyett valaki?
Kinek az érdeke, hogy magyar családok százezreit székpénzért, sikerdíjért, jutalékért, behajtási jutalékért működő cégek „hivatalosan „ tegyék nincstelenné, földön futóvá?
Elveszítve mindenüket, otthonukat, nem beszélve az önerőről, az eddig befizetett uzsorakamatos
törlesztő részletekről, a magyar állam részére megfizetett illetékről. Vagy úgy gondolják a hitel visszafizetése helyett- ennyi is elég?
Aki még tudja fizetni, attól milliókkal nagyobb forint összeget kérnek vissza kamatostól , mint az eredetileg felvett tartozás?
Hogy is van ez?
Megjegyeznénk, hogy Önöknek pontosan tudni kell, hogy hajléktalan, munkanélküli emberektől, tönkrement vállalkozásoktól a soha fel nem vett összegeket esélyük nem lesz behajtani.
Tisztelettel közöljük, teljes vagyon elkobzásra és életfogytig tartó büntetésre köztörvényes bűnözőket szokás elítélni. Jó magaviseletükért esélyük van előbb szabadulni.
A „deviza hitellel” rendelkezőknek, erre esélye sincs. Ezek szerint rosszabbak vagyunk a köztörvényes bűnözőknél. Köszönjük.
Kinek az érdeke, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárait emberi és anyagi mivoltuktól megfosztva a hajléktalanságba és nincstelenségbe kergessék?
Tisztelettel közöljük, a lakás hiteleket nem a nemzeti bérlakás program elindítására vettük fel, valamint vállalkozásokat sem azért indítottunk, fejlesztettünk, hogy a hitelre terhelt ingatlanokkal beszálljunk a nemzeti bérlakás programba.
Kérjük, szíveskedjenek konkrét kérdéseinkre konkrét választ adni.
Amennyiben Önök úgy gondolják, hogy a kérdéseinkben foglaltak nem felelnek meg a jelenlegi valós helyzetnek, legyenek szívesek az általunk javasolt intézkedéseket haladéktalanul megtenni:
- Amíg a Bankszövetség és a Kormányzat között nem születik valós, tényszerű megállapodás, azonnal állítsák le a végrehajtásokat és az árverezéseket.
- Azonnal szedjék le az adósokról a soha fel nem vett ilyen-olyan címen /büntető kamatok, adósvédelmi programok, teljes „árfolyam kockázat”,továbbá átstruktuált, -újrakezdési , -hitel kiváltásos uzsora hitelek forintban kifejezett összegét.
- Vonatkozik ez a már felmondott, és élő szerződések esetére is , - Önök pontosan tudják több százezer hitel fog folyamatosan bedőlni, mivel már az is késve fizeti, aki eddig fizette.
- Ezek után vizsgálják meg, tisztességes havi törlesztő részlettel hány felmondott hitelszerződést lehetne visszaállítani. Bérlakás program helyett, ahol az adós bukja az önerőt, az eddig befizetett havi törlesztő részleteket és a magyar államnak befizetett illetéket.
- Az adósok megtévesztésén, jog tudatlanságát kihasználó, adós hátrányára, egyoldalú kockázat viselésére, a bankok által gazdasági erőfölénnyel köttetett hitelszerződéseket- jogszabályi háttér alapján - akár bedőltek már, akár nem, azokat törvényekbe ütköző mivoltukból fakadóan újra kell tárgyalni, -nem csak a hitelintézetek, hanem az adósok alkotmányos, törvényes jogait is figyelembe véve. Vonatkozik ez természetesen minden típusú hitelszerződésre./Szabad felhasználású hitelek, gépjármű hitelek stb./
- Az adósok által az eredeti szerződéskötéskor forintban felvett összeget fizessék vissza, tekintettel arra, hogy „deviza alapú” hiteleknek semmi köze a devizához.
- Dolgozzanak ki egységes fizetési könnyítési eljárást az összes bankra vonatkozóan kötelezően , mely azt takarja ami a nevében benne foglaltatik. Eredeti szerződésben szereplő tőketartozásra vonatkozóan, a csökkentett összeg tartalmaz tőke+ kamattörlesztést.
- Hitelkiváltás, átstruktuálás azonnali beszüntetését, ezekkel az adós súlyos milliókkal nagyobb forint összegről ír alá tartozást kamatostól, mint amennyit eredetileg felvett.
- A banki szerződések tisztességtelenségére, uzsora jellegére az adósokra vonatkozóan,- azon családoknak, akiknek már ingatlanát elárverezték, személygépkocsiját elvitték, fizessenek kártérítést a bankok a zálogtárgy piaci értékének megfelelően.
- Az FBI szerint a bankvezetők követték el a hitelcsalást és tartják a mai napig a megtévesztésben az összes hitelt felvett adóst. Érdekes, hogy a "csalás" szó mást jelent a Magyar Rendőrségnél, mint az FBI -nál. Hogy lehet ez?
Budapest, 2011-02-24
Tisztelettel: Deviza Hitelesek
Sajtó kapcsolat: +36-20-399-5821
2011. február 22., kedd
Nyerészkednek az ADÓSOKON!
A bajba jutott adósokon nyerészkednek, a rendőrség mégsem csinál semmit! Tétlenül nézi, hogy folyik a bűnözés a szeme előtt!
(Napi Online)
Egyre több vállalkozás ajánlkozik arra, hogy a hiteladósoknak segít a bankokkal való tárgyalások bonyolításában. A PSZÁF vizsgálja, milyen szabályozói lépésekre van szükség.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére (PSZÁF) is érkeztek már jelzések azzal kapcsolatban, hogy egyre több vállalkozás ajánl segítséget a devizahitelei miatt pénzügyileg nehéz helyzetbe került ügyfelek számára, mondta el a Napi Gazdaság [1] megkeresésékre Binder István, a felügyelet szóvivője, jelezve: a felügyelet jelenleg vizsgálja, milyen szabályozói lépésekre van szükség az érintettek ügyében.
Segítség 60 ezerért
Az egyik legaktívabb szereplő ezen a piacon a tavaly ősszel megalakított Vár Holding Kft., amely a budapesti központ mellett egy szolnoki irodával rendelkezik, és több vidéki városban is van képviselete. A cég üzleti és jogi segítséget ígér mindazoknak, akik a felvett hitelükkel kapcsolatban bajba kerültek, akár fenyegető fizetési nehézségekről, akár már végrehajtás alatt álló lejárt tartozásokról van szó.
A társaság az ügyfelektől az ügyintézés megkezdésekor egyszeri, 25 ezer forintos díjat kér, ezért az ügyfél által adott meghatalmazás birtokában az ügyfél érdekében megkeresi a hitelező bankot vagy pénzügyi vállalkozást, és eljár a tartozás átalakításában.
Ha sikeres az eljárás és az átszerződés, akkor az ügyféltől további 35 ezer forintot kérnek. Az első 25 ezer forint már akkor megilleti a társaságot, ha bizonyítható, hogy megkezdte az ügyintézést, a szerződéses formanyomtatvány szerint azonban megkezdett ügyintézésnek számít már a megbízási szerződés aláírása is.
Alkusz, vagy ügynök?
Jogi szakértők szerint a hitelintézeti törvény értelmében azt kell vizsgálni, hogy az adott cég kinek a javára és nevében tevékenykedik. Ha a bank javára jár el, akkor ügynökként kell ellátnia a tevékenységét. Amennyiben az ügyfél nevében jár el, akkor alkuszi tevékenységet végez.
Az alkuszi tevékenység a pénzügyi szolgáltatási szerződés kiválasztására, megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ugyanakkor ahhoz is alkuszi megbízás szükséges, hogy a közvetítő "a folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, a behajtással kapcsolatos intézkedéseket" tegyen. A Vár Holding esetében az alkuszi tevékenységet az is alátámasztja, hogy a társaság egyértelműsíti: az adós javára és érdekében tárgyal a hitelnyújtóval a tartozás átütemezett visszafizetéséről itt a szolgáltatás lényege a közvetítés.
Csak az Unicreditnél
Nagy Emília, a 2 milliós tőkével megalakított egyszemélyes kft.-ként működő, fő tevékenységként követelésbehajtással foglalkozó Vár Holding tulajdonos-ügyvezetője a Napinak úgy nyilatkozott, társasága csak jogi képviseletet lát el az adósok megbízása alapján, a tevékenységet a PSZÁF-tól kapott állásfoglalás alapján végzik.
Binder István a lap érdeklődésére elmondta: a Vár Holding Kft. alkuszi engedéllyel nem rendelkezik, ugyanakkor egy ügynöki engedéllyel rendelkező vállalkozás alvállalkozójának be van jelentve. Miután azonban a függő ügynök csak a vele szerződésben álló társaságot képviselheti, az adott engedély értelmében a Vár Holding csak és kizárólag az Unicredit Bankkal kapcsolatos ügyintézésre rendelkezik
jogosítvánnyal.
http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/02/22/a_bajba_jutott_adosokon_nyereszkednek/
(Napi Online)
Egyre több vállalkozás ajánlkozik arra, hogy a hiteladósoknak segít a bankokkal való tárgyalások bonyolításában. A PSZÁF vizsgálja, milyen szabályozói lépésekre van szükség.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére (PSZÁF) is érkeztek már jelzések azzal kapcsolatban, hogy egyre több vállalkozás ajánl segítséget a devizahitelei miatt pénzügyileg nehéz helyzetbe került ügyfelek számára, mondta el a Napi Gazdaság [1] megkeresésékre Binder István, a felügyelet szóvivője, jelezve: a felügyelet jelenleg vizsgálja, milyen szabályozói lépésekre van szükség az érintettek ügyében.
Segítség 60 ezerért
Az egyik legaktívabb szereplő ezen a piacon a tavaly ősszel megalakított Vár Holding Kft., amely a budapesti központ mellett egy szolnoki irodával rendelkezik, és több vidéki városban is van képviselete. A cég üzleti és jogi segítséget ígér mindazoknak, akik a felvett hitelükkel kapcsolatban bajba kerültek, akár fenyegető fizetési nehézségekről, akár már végrehajtás alatt álló lejárt tartozásokról van szó.
A társaság az ügyfelektől az ügyintézés megkezdésekor egyszeri, 25 ezer forintos díjat kér, ezért az ügyfél által adott meghatalmazás birtokában az ügyfél érdekében megkeresi a hitelező bankot vagy pénzügyi vállalkozást, és eljár a tartozás átalakításában.
Ha sikeres az eljárás és az átszerződés, akkor az ügyféltől további 35 ezer forintot kérnek. Az első 25 ezer forint már akkor megilleti a társaságot, ha bizonyítható, hogy megkezdte az ügyintézést, a szerződéses formanyomtatvány szerint azonban megkezdett ügyintézésnek számít már a megbízási szerződés aláírása is.
Alkusz, vagy ügynök?
Jogi szakértők szerint a hitelintézeti törvény értelmében azt kell vizsgálni, hogy az adott cég kinek a javára és nevében tevékenykedik. Ha a bank javára jár el, akkor ügynökként kell ellátnia a tevékenységét. Amennyiben az ügyfél nevében jár el, akkor alkuszi tevékenységet végez.
Az alkuszi tevékenység a pénzügyi szolgáltatási szerződés kiválasztására, megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ugyanakkor ahhoz is alkuszi megbízás szükséges, hogy a közvetítő "a folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, a behajtással kapcsolatos intézkedéseket" tegyen. A Vár Holding esetében az alkuszi tevékenységet az is alátámasztja, hogy a társaság egyértelműsíti: az adós javára és érdekében tárgyal a hitelnyújtóval a tartozás átütemezett visszafizetéséről itt a szolgáltatás lényege a közvetítés.
Csak az Unicreditnél
Nagy Emília, a 2 milliós tőkével megalakított egyszemélyes kft.-ként működő, fő tevékenységként követelésbehajtással foglalkozó Vár Holding tulajdonos-ügyvezetője a Napinak úgy nyilatkozott, társasága csak jogi képviseletet lát el az adósok megbízása alapján, a tevékenységet a PSZÁF-tól kapott állásfoglalás alapján végzik.
Binder István a lap érdeklődésére elmondta: a Vár Holding Kft. alkuszi engedéllyel nem rendelkezik, ugyanakkor egy ügynöki engedéllyel rendelkező vállalkozás alvállalkozójának be van jelentve. Miután azonban a függő ügynök csak a vele szerződésben álló társaságot képviselheti, az adott engedély értelmében a Vár Holding csak és kizárólag az Unicredit Bankkal kapcsolatos ügyintézésre rendelkezik
jogosítvánnyal.
http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/02/22/a_bajba_jutott_adosokon_nyereszkednek/
2011. február 21., hétfő
A joggal való visszaélés tilalma !!! - TILOS MAGATARTÁS !
A joggal való visszaélés tilalma
Az egyes ember szabadsága nem terjedhet ki mások szabadságának korlátozására, ugyanúgy az alanyi jogok sem gyakorolhatók önkényesen. Minden alanyi jogot csak céljának megfelelően, rendeltetésével összhangban szabad gyakorolni, és ez a rendeltetésszerűség jelöli ki az autonóm mozgástér határvonalát. A joggal való visszaélés tilalma, mint negatív tartalmú parancs, a rendeltetésszerű joggyakorlás másik oldalát jelenti. A joggal való visszaélés esetén a látszat szerint egy jogosultság gyakorlásáról, jogos magatartásról van szó, valójában azonban a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve által kijelölt szabad mozgástér átlépéséről, a célzat miatt jogellenes, ezért tilos magatartásról van szó. A nagy polgári jogi kódexek közül a Code Civil nem említi a joggal való visszaélés tilalmát, azt a bírói gyakorlat alakította ki.
A törvény tiltja a joggal való visszaélést. Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen, ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására, vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezet.
A hatályos Ptk. a joggal való visszaélés tilalmát önálló/sui generis törvényi tényállásként határozza meg. Az 5.§. (1.) bekezdés általánosságban tiltja a joggal való visszaélést, a (2.) bekezdés határozza meg annak fogalmát. A joggal való visszaélésnek sajátos jellemzői vannak. Kiindulópontja mindig valamely alanyi jog gyakorlása, amely a konkrét személy saját szempontjából jogosnak tűnhet – joglátszat. A jogosult magatartása azonban sérti a joggyakorlás magasabb rendű általános elveit, ezáltal jogellenességbe fordul át. A joggal való visszaélést megvalósító magatartások köre ezáltal a kifejezetten jogos és a kifejezetten jogellenes magatartások közötti határterületet alkotja. A joggyakorlás joggal való visszaélésnek minősítése független a joggyakorló jó-, vagy rosszhiszeműségétől, attól, hogy szándékában volt-e kárt okozni, vagy sem, terheli-e gondatlanság, vagy sem, érdekében állott-e a joggyakorlás, vagy saját érdek nélkül cselekedett. Nem szükséges, hogy a visszaélés tényleges érdeksérelmet okozzon, megállapításához elegendő az is, ha védett érdeket veszélyeztet, illetőleg érdeksérelemmel fenyeget.
A bírói gyakorlat alapján a joggal való visszaélés fontosabb esetei közé tartozik az egyoldalú/alakító jogok, pl. a szerződéstől elállás, felmondási jog rendeltetésellenes gyakorlása, vagy nem gyakorlása illetéktelen előny fejében. Vagy ide tartozik a banki gyakorlatnak megfelelő más személy cselekvési szabadságának korlátozása, azaz: akadályoztatás, hátráltatás. Hiszen, mint tudjuk, a bankok nem vizsgálják ki az ügyfélpanaszokat, értesítés nélkül inkasszálják a bankszámlát, egyoldalúan, alku és megbeszélés nélkül mondják föl a vonatkozó szerződéseket. Hiszen kiemel esete a joggal való visszaélésnek az is, ha a kötelezettségteljesítést alapos ok nélkül akadályozza. Pedig akadályozza azzal, hogy nem reagál az ügyfél panaszára, nem módosítja a törlesztés teljesítésére vonatkozó szerződési feltételeket az ügyfél kérésére, belső vizsgálatot nem indít az ügyfélpanasz kivizsgálására. Joggal való visszaélést követ el az is, aki időhúzással jogérvényesítést meghiúsít, pl. elévülésre, vagy jogvesztésre hivatkozással. A bankok ezt azzal a cselekedetükkel követik el, hogy szerződési feltételként kikötik a bankszámláról történő kötelezettség teljesítést, majd 3 hónapig inkasszálják ezt a bankszámlát oly módon, hogy a készpénzes törlesztési módot nem fogadják el. Ezáltal, mivel az inkasszó általában 3 hónapig van jelen a bankszámlán, így a 3 hónapnyi, szerződés felmondására okot adó hátralékot mesterségesen keletkeztetve az ügyfél felé (hiszen az inkasszó csak az elmaradás kiegyenlítéséhez eszköz, a jelen kötelezettség nincs belőle teljesítve), az inkasszó egyrészt nem kerül feloldásra, másrészt felmondják az ügyfelek szerződését, azonnali végrehajtási eljárást indítva. Joggal való visszaélésnek minősül, a nyilvánvalóan érvényesíthetetlen jog érvényesítésének megkísérlése. Ez az az eset, amikor a bank figyelmen kívül hagyja azt a tényt: az ügyfél vizsgálati kérelmét eljuttatta a PSZÁF-hez, aki megalapozottnak találva az ügyfélpanaszt, a felülvizsgálati eljárását meg is indítja. Ám a felülvizsgálat eljárás eredményét meg sem várva, a bank fogja magát, eladja a vitatott tartozást, majd ugyanezzel a lendülettel kibocsájtatja a fizetési meghagyást ugyanezen vitatott összegre, miközben felügyeleti vizsgálati eredmény még nem született a tartozás jogszerű összegét megállapítva. De joggal való visszaélést valósít meg az is, aki a másik felet indokolatlanul bizonytalanságban tartja. A bank ezt a cselekedetet követi el, amikor tárgyal a tartozásrendezés feltételeiről, majd úgy adja írásba magát a szerződést, hogy teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a szóbeli megállapodás adattartalmát. Hiszen reményt ad az ügyfélnek, kecsegteti, hogy törleszthet, majd az ügyfél számára teljesíthetetlen feltételeket tartalmazó szerződést nyomtat ki aláírásra.
Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket, vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. A jognyilatkozat pótlására különösen akkor kerülhet sor, ha a jognyilatkozat megtételét illetéktelen előny juttatásától tették függővé. Ez (a (3.) bekezdés) a joggal való visszaélés egy speciális esetét szabályozza. Ez a magatartás ugyanis a joggal való visszaélés külön nevesített esete, amely egy jogszabály által külön megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll. A bekezdésben foglalt többlet-tényállási elemek csak akkor vizsgálhatók, ha a vonatkozó, többi előfeltétel is megvalósul, azaz a jognyilatkozat megtételének megtagadása rendeltetésellenes célra irányul. Ezt a magatartást valósítják meg a bankok akkor, amikor az ügyfél tartozásrendezésre vonatkozó jognyilatkozatát nem veszik tudomásul, figyelmen kívül hagyják, és az ügyféli jognyilatkozatot a saját feltételeik szerint állítják össze. Értem ezalatt: a tartozásrendező kölcsönszerződés havi fizetési tételeinek banki szempontból történő egyoldalú meghatározása. A bank célja ezzel az elkövetési magatartással nem más, mint a jogosulatlan előny szerzésével (az ügyfél részéről teljesíthetetlen szerződési feltételek fölállítása) elkövetett jogalap nélküli gazdagodás (hiszen ezen feltételeknek köszönhetően az ügyfél teljesen fizetésképtelenné válik, így elveszti a bank javára a vagyonát, illetve az ingatlanát). Érdekes momentum ennél a kitételnél az is, hogy mivel szerződéskötésre senkit sem lehet kötelezni, így a bankot sem, így az ilyen jognyilatkozatot bírói ítélettel sem lehet pótoltatni.
Más a helyzet, ha egy már megkötött szerződésben az egyik fél által magára vállalt szerződéses kötelezettség kifejezetten egy jognyilatkozat megtételére irányul. A 295.§. szerint: ha a kötelezettség jognyilatkozat adására irányul, a teljesítést a bíróság ítélete pótolja. Vagyis ilyenkor a bíróság a kötelezettség fennállásának megállapítását követően nem csupán jogosult, hanem a fél kérésére köteles a másik fél által megtagadott nyilatkozatot pótolni. Jogszabály általában azért kíván meg egy ilyen jognyilatkozatot, hogy az egymással már valamilyen jogviszonyban álló felek egyike egyoldalúan, a másik tudta és beleegyezése nélkül ne változtasson a fennálló jogi helyzeten. A nyilatkozattevőnek ugyanis érdekei védelmében alanyi joga mérlegelni, hogy a nyilatkozatot megteszi-e, vagy sem. Az ilyen helyzet azonban módot ad a másik sakkban tartására. A „különös méltánylást érdemlő magánérdek” ebben a jogszabályhelyi hivatkozásban megegyezik a „személyek jogai és törvényes érdekei” kategóriákkal, melyet a (2.) bekezdés nevesít.
A jognyilatkozat ítélettel való pótlására azonban csak akkor kerülhet sor, ha az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. Az elhárítás akár más jogügylet, akár, rendkívüli erőfeszítést nem igénylő egyéb cselekmény útján történhet, pl. a hitelező nem járul hozzá a tartozás átvállalásához, de az adósnak halasztást, részletfizetést ad, stb. A törvény ugyanis nyomatékkal említi a jognyilatkozat ítélettel való pótlásának lehetőségét olyan esetekben, ha annak megtételét illetéktelen előny juttatásától tették függővé.
forrás: http://nincsigazsag.freeblog.hu
Az egyes ember szabadsága nem terjedhet ki mások szabadságának korlátozására, ugyanúgy az alanyi jogok sem gyakorolhatók önkényesen. Minden alanyi jogot csak céljának megfelelően, rendeltetésével összhangban szabad gyakorolni, és ez a rendeltetésszerűség jelöli ki az autonóm mozgástér határvonalát. A joggal való visszaélés tilalma, mint negatív tartalmú parancs, a rendeltetésszerű joggyakorlás másik oldalát jelenti. A joggal való visszaélés esetén a látszat szerint egy jogosultság gyakorlásáról, jogos magatartásról van szó, valójában azonban a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve által kijelölt szabad mozgástér átlépéséről, a célzat miatt jogellenes, ezért tilos magatartásról van szó. A nagy polgári jogi kódexek közül a Code Civil nem említi a joggal való visszaélés tilalmát, azt a bírói gyakorlat alakította ki.
A törvény tiltja a joggal való visszaélést. Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen, ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására, vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezet.
A hatályos Ptk. a joggal való visszaélés tilalmát önálló/sui generis törvényi tényállásként határozza meg. Az 5.§. (1.) bekezdés általánosságban tiltja a joggal való visszaélést, a (2.) bekezdés határozza meg annak fogalmát. A joggal való visszaélésnek sajátos jellemzői vannak. Kiindulópontja mindig valamely alanyi jog gyakorlása, amely a konkrét személy saját szempontjából jogosnak tűnhet – joglátszat. A jogosult magatartása azonban sérti a joggyakorlás magasabb rendű általános elveit, ezáltal jogellenességbe fordul át. A joggal való visszaélést megvalósító magatartások köre ezáltal a kifejezetten jogos és a kifejezetten jogellenes magatartások közötti határterületet alkotja. A joggyakorlás joggal való visszaélésnek minősítése független a joggyakorló jó-, vagy rosszhiszeműségétől, attól, hogy szándékában volt-e kárt okozni, vagy sem, terheli-e gondatlanság, vagy sem, érdekében állott-e a joggyakorlás, vagy saját érdek nélkül cselekedett. Nem szükséges, hogy a visszaélés tényleges érdeksérelmet okozzon, megállapításához elegendő az is, ha védett érdeket veszélyeztet, illetőleg érdeksérelemmel fenyeget.
A bírói gyakorlat alapján a joggal való visszaélés fontosabb esetei közé tartozik az egyoldalú/alakító jogok, pl. a szerződéstől elállás, felmondási jog rendeltetésellenes gyakorlása, vagy nem gyakorlása illetéktelen előny fejében. Vagy ide tartozik a banki gyakorlatnak megfelelő más személy cselekvési szabadságának korlátozása, azaz: akadályoztatás, hátráltatás. Hiszen, mint tudjuk, a bankok nem vizsgálják ki az ügyfélpanaszokat, értesítés nélkül inkasszálják a bankszámlát, egyoldalúan, alku és megbeszélés nélkül mondják föl a vonatkozó szerződéseket. Hiszen kiemel esete a joggal való visszaélésnek az is, ha a kötelezettségteljesítést alapos ok nélkül akadályozza. Pedig akadályozza azzal, hogy nem reagál az ügyfél panaszára, nem módosítja a törlesztés teljesítésére vonatkozó szerződési feltételeket az ügyfél kérésére, belső vizsgálatot nem indít az ügyfélpanasz kivizsgálására. Joggal való visszaélést követ el az is, aki időhúzással jogérvényesítést meghiúsít, pl. elévülésre, vagy jogvesztésre hivatkozással. A bankok ezt azzal a cselekedetükkel követik el, hogy szerződési feltételként kikötik a bankszámláról történő kötelezettség teljesítést, majd 3 hónapig inkasszálják ezt a bankszámlát oly módon, hogy a készpénzes törlesztési módot nem fogadják el. Ezáltal, mivel az inkasszó általában 3 hónapig van jelen a bankszámlán, így a 3 hónapnyi, szerződés felmondására okot adó hátralékot mesterségesen keletkeztetve az ügyfél felé (hiszen az inkasszó csak az elmaradás kiegyenlítéséhez eszköz, a jelen kötelezettség nincs belőle teljesítve), az inkasszó egyrészt nem kerül feloldásra, másrészt felmondják az ügyfelek szerződését, azonnali végrehajtási eljárást indítva. Joggal való visszaélésnek minősül, a nyilvánvalóan érvényesíthetetlen jog érvényesítésének megkísérlése. Ez az az eset, amikor a bank figyelmen kívül hagyja azt a tényt: az ügyfél vizsgálati kérelmét eljuttatta a PSZÁF-hez, aki megalapozottnak találva az ügyfélpanaszt, a felülvizsgálati eljárását meg is indítja. Ám a felülvizsgálat eljárás eredményét meg sem várva, a bank fogja magát, eladja a vitatott tartozást, majd ugyanezzel a lendülettel kibocsájtatja a fizetési meghagyást ugyanezen vitatott összegre, miközben felügyeleti vizsgálati eredmény még nem született a tartozás jogszerű összegét megállapítva. De joggal való visszaélést valósít meg az is, aki a másik felet indokolatlanul bizonytalanságban tartja. A bank ezt a cselekedetet követi el, amikor tárgyal a tartozásrendezés feltételeiről, majd úgy adja írásba magát a szerződést, hogy teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a szóbeli megállapodás adattartalmát. Hiszen reményt ad az ügyfélnek, kecsegteti, hogy törleszthet, majd az ügyfél számára teljesíthetetlen feltételeket tartalmazó szerződést nyomtat ki aláírásra.
Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket, vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. A jognyilatkozat pótlására különösen akkor kerülhet sor, ha a jognyilatkozat megtételét illetéktelen előny juttatásától tették függővé. Ez (a (3.) bekezdés) a joggal való visszaélés egy speciális esetét szabályozza. Ez a magatartás ugyanis a joggal való visszaélés külön nevesített esete, amely egy jogszabály által külön megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll. A bekezdésben foglalt többlet-tényállási elemek csak akkor vizsgálhatók, ha a vonatkozó, többi előfeltétel is megvalósul, azaz a jognyilatkozat megtételének megtagadása rendeltetésellenes célra irányul. Ezt a magatartást valósítják meg a bankok akkor, amikor az ügyfél tartozásrendezésre vonatkozó jognyilatkozatát nem veszik tudomásul, figyelmen kívül hagyják, és az ügyféli jognyilatkozatot a saját feltételeik szerint állítják össze. Értem ezalatt: a tartozásrendező kölcsönszerződés havi fizetési tételeinek banki szempontból történő egyoldalú meghatározása. A bank célja ezzel az elkövetési magatartással nem más, mint a jogosulatlan előny szerzésével (az ügyfél részéről teljesíthetetlen szerződési feltételek fölállítása) elkövetett jogalap nélküli gazdagodás (hiszen ezen feltételeknek köszönhetően az ügyfél teljesen fizetésképtelenné válik, így elveszti a bank javára a vagyonát, illetve az ingatlanát). Érdekes momentum ennél a kitételnél az is, hogy mivel szerződéskötésre senkit sem lehet kötelezni, így a bankot sem, így az ilyen jognyilatkozatot bírói ítélettel sem lehet pótoltatni.
Más a helyzet, ha egy már megkötött szerződésben az egyik fél által magára vállalt szerződéses kötelezettség kifejezetten egy jognyilatkozat megtételére irányul. A 295.§. szerint: ha a kötelezettség jognyilatkozat adására irányul, a teljesítést a bíróság ítélete pótolja. Vagyis ilyenkor a bíróság a kötelezettség fennállásának megállapítását követően nem csupán jogosult, hanem a fél kérésére köteles a másik fél által megtagadott nyilatkozatot pótolni. Jogszabály általában azért kíván meg egy ilyen jognyilatkozatot, hogy az egymással már valamilyen jogviszonyban álló felek egyike egyoldalúan, a másik tudta és beleegyezése nélkül ne változtasson a fennálló jogi helyzeten. A nyilatkozattevőnek ugyanis érdekei védelmében alanyi joga mérlegelni, hogy a nyilatkozatot megteszi-e, vagy sem. Az ilyen helyzet azonban módot ad a másik sakkban tartására. A „különös méltánylást érdemlő magánérdek” ebben a jogszabályhelyi hivatkozásban megegyezik a „személyek jogai és törvényes érdekei” kategóriákkal, melyet a (2.) bekezdés nevesít.
A jognyilatkozat ítélettel való pótlására azonban csak akkor kerülhet sor, ha az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. Az elhárítás akár más jogügylet, akár, rendkívüli erőfeszítést nem igénylő egyéb cselekmény útján történhet, pl. a hitelező nem járul hozzá a tartozás átvállalásához, de az adósnak halasztást, részletfizetést ad, stb. A törvény ugyanis nyomatékkal említi a jognyilatkozat ítélettel való pótlásának lehetőségét olyan esetekben, ha annak megtételét illetéktelen előny juttatásától tették függővé.
forrás: http://nincsigazsag.freeblog.hu
2011. február 19., szombat
Éliás Ádám elnök nyílt levele Orbán Viktor Miniszterelnök Úrnak a 2800 milliárd sorsáról
EGY FILLÉRT SE A NEMZETKÖZI PÉNZHATALMI SPEKULÁCIÓNAK!
- Nyílt levél Orbán Viktor Miniszterelnök Úrnak a 2800 milliárd sorsáról -
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Kedves Viktor!
Szívesen kezdeném azzal, hogy "Boldog Újévet!", de olyan sötét viharfelhők tornyosulnak a magyar égen, hogy realista számítás szerint Neked és mindnyájunknak is csak egészséges túlélést kívánhatok.
Lehet, hogy nem illendő dolog nyílt levélben tegezni Magyarország Miniszterelnökét, de nem kenyerem az alakoskodás, egymást pedig régtől ismerjük, a "hősi időktől" - kis híján az én cégem bocsátott bankszámlát akkor, az 1988-ban alakult, még ügyészségi vizsgálat alatt álló FIDESZ számára -, aztán pedig másfél évtizedes "korelőnnyel" is rendelkezem.
(Különben gyakran hivatkozom arra, hogy ha Istent tegezzük, egymást miért ne tegezhetnénk?)
A "nyílt levél" műfajt is meg kell indokolnom.
A szó legteljesebb értelmében közügyről van szó, a magyar társadalom jelenéről és jövőjéről, boldogulásáról, vagy bukásáról. Ez nem lehet magánlevél tárgya.
Nagyon örültünk, amikor bátor mozdulattal kicsavartátok a spekuláció kezéből a magán-nyugdíjpénztárak 2800 milliárd forintját. A bankadóval és a multi-adóval együtt komoly lépés volt ez annak a programnak az irányába, amelyet úgy fogalmaztatok meg, hogy igazságos, arányos közteherviselést akartok, s a spekuláció országából az értékteremtő munka országát akarjátok megteremteni.
Kicsit zavart minket, hogy túl nagy gondot fordítotok a levitézlett politikusok, s a nemzetközi pénzhatalom lakáj-közgazdászai által provokált álvitákra, de azt gondoltuk, hogy ez valószínűleg hozzátartozik a pártpolitikai közélet sajátos illemtanához.
Kővé dermedtünk viszont, amikor közöltétek: ezt a 2800 milliárdot adósságszolgálatra, törlesztésre kívánjátok fordítani. Vagyis a magyar társadalom több mint másfél évtizeden keresztül összekuporgatott, részben kikényszerített megtakarítását át akarjátok játszani a nemzetközi pénzhatalomnak, a pénzvilág spekulációjának.
Viktor, itt nem lehet mellébeszélni: ez szörnyűségesebb tett lenne, mint amit előttetek hat éven át elkövetett a hazug, csaló, bitorló hatalom a magyar nép ellen.
Hiszen ez az utolsó jelentős pénztömeg, amire még azt mondhatjuk: "ez a mi pénzünk!". Aztán mi marad még? Az emberek fizetése a kötelezővé tett bankszámlákon? Vagy a tehetősebbek szerény megtakarításai? Vagy megint az idegen befektetők kegyére leszünk utalva?
Ez az utolsó lehetőség a magyar társadalom talpra állítására, a gazdaság erőteljes beindítására.
Hitelválságban fuldoklik a társadalom és a gazdaság. A jó és teljesítőképes kis- és középvállalkozások ezrei bukdácsolnak a szakadék szélén. Pedig akarnának és tudnának is dolgozni, s csak az ő munkájuk gyógyíthatja azt az ezerféle hiánybetegséget, amelyben az ország krónikusan szenved. Forrás azonban nincs, amely a gazdaság életműködését beindíthatná.
Azaz most lenne forrás, de Ti átjátszanátok azt a nemzetközi tőkének.
Arra hivatkoztok, hogy ezzel csökkentenétek a már tragikus méretű és mértékű államadósságot, megmentenétek az országot az újabb hitelfelvételek kényszerétől, s mindezt úgy, hogy helyreállna a nemzetközi befektetők és pénzpiacok bizalma Magyarország iránt.
De Viktor, mi emlékszünk, s Ti ne emlékeznétek: 30 éve folyamatosan ezekre az érvekre hivatkoznak a hatalom aktuális birtokosai. S miközben a magyar nép, iszonyatos terheket hordozva belegebedt abba, hogy az államadósság csökkenjen, aközben az meredeken nőtt; miközben eltékozolták a nemzeti vagyont, hogy ne kelljen hiteleket fölvenni, aközben irtózatos további hiteleket vettek föl. De hiába volt minden: a nemzetközi pénzügyi spekuláció csak fegyvernek használta ellenünk a bizalom és a bizalmatlanság kinyilvánítását, hogy szakadatlanul újabb és újabb áldozatokra kényszerítsen bennünket, s úgy játsszon velünk, mint macska az egérrel.
Ez a történelmi tapasztalat.
S az eredmény?
20 év után, amikor békeidő és piacgazdaság volt, s mindenki halálra dolgozta magát - ennek elégnek kellett volna lennie ahhoz, hogy mindenféle külgazdasági nehézségek között is stabil, virágzó országban éljünk, - mégis, szüntelen bukdácsolás, összeomlások és újrakezdések láncolata zajlott és zajlik, mert a követett pénzpolitika folytán folyamatosan lefosztja az ország gazdasági teljesítményét a nemzetközi pénzügyi spekuláció.
S most mindez folytatódik a Ti kétharmados kormányzásotok alatt? Most már igazán nem a haszon lefölözéséséről van szó, hanem a magyar nép életlehetőségeinek, a talpra állítás esélyének elvételéről.
Nem veszitek észre, hogy érvelésetek, amelyet oly sokszor hallottunk már, s amelynek nyomán megvalósított politika egyre mélyebbre vitt minket az ellehetetlenülés szakadékába, - ez az érvelés éppen a nemzetközi pénzműködés rendszerének fenntarthatatlanságát, ártalmasságát bizonyítja?
Annak a forradalomnak, amelyről gyakran beszéltek, éppen ez lenne a lényege: felszabadítani a magyar társadalmat a nemzetközi pénzhatalom és magyarországi rezidenseik zsarnoksága alól.
Háromszor annyian szavaztak Rátok, mint ahányan Miattatok szavaztak volna Rátok. Ha ennek a ténynek az értelmét keressük, az üzenet jól kiolvasható: azért kaptatok meg minden hatalmat, hogy mindazt véghezvihessétek, amit ígértetek, amit csak ilyen óriási felhatalmazás birtokában lehet megvalósítani. Annak a bátor végrehajtását várja el Tőletek a társadalom, amit csak ekkora erő birtokában lehet véghezvinni. Valóban forradalmi felhatalmazás ez.
De a forradalom, amelyről jó politikai érzékeléssel gyakran beszéltek, nem a szavazófülkék titkos magányában zajlott. Ott csak az elhatározás született meg, a nép akarata fejeződött ki. Azt a forradalmat, amely a társadalom akkori elhatározásában megszületett, Nektek kell véghezvinni. Biztos, hogy ehhez a magyar társadalom minden segítséget meg fog adni.
Ha Ti nem hajtjátok végre, akkor nélkületek, sőt akár ellenetekre is, a társadalom fogja végrehajtani. Most még nem akarom részletezni, mi fog történni, ha a kétharmad, sorsának életbevágó romlása folytán, csalódni fog. Ha elkezdődnek a tömeges kilakoltatások, a kis- és középvállalkozások szakadékba hullnak, ha milliók otthonai maradnak fűtés és világítás nélkül, mert képtelenek a közüzemi számlákat kifizetni. Hol hát a helye a 2800 milliárdnak, amely a magyar nép megtakarítása? A vigyorgó „disznófejű nagyúr” amúgy is degeszre tömött zsebében?
Tragikus következményekkel járna az a Titeket kísértő politikai érzéki csalódás, amely a kétharmados sikert szimpátiademonstrációként félreérti, s figyelmen kívül hagyja annak lényegi tartalmát, amit így lehetne megfogalmazni: végre legyen egy valóban saját kormányunk, amelynek kezébe helyezzük a hatalom minden eszközét, hogy védelmünket, érdekeinket ténylegesen érvényesítse, s véget vessen az évtizedek óta töretlen hazudozásnak.
Elterelik a figyelmet az állam nyugdíjfizetési képessége és a demográfiai helyzet hamis összefüggéséről provokált viták.
A magas szervezettségű, fejlett technológiával működő munkamegosztásos gazdasági rendszerben olyan magas szintű a hatékonyság, a termelékenység, hogy kétmillió ember, de akár kevesebb is, busásan megtermeli azokat a javakat, amelyek tízmillió ember szükségleteit fedezik. Látjuk: bármekkora a munkanélküliség, roskadoznak a boltok az árutól. Nem a gazdaság teljesítőképességének demográfiai apály idejére hazug módon prognosztizált elégtelensége veszélyezteti tehát az állam nyugdíjfizetési képességét, hanem a pénzfolyamatokban zajló ostoba és gonosz játékok. S ugyanoda jutunk: világméretű csapást kell mérni a liberálmaterialista pénzügyi spekulációra ahhoz, hogy a valóság és a tényleges emberi érdekek szabhassák meg végre a pénzműködés folyamatait.
Mi az, amit a fentiek szerint elvár Tőletek a társadalom a 2800 milliárd felhasználásában (ami több millió magyar állampolgár pénze!)?
Véletlenül ismerem az eszközkezelő szervezet felállításával kapcsolatos bizonyos számításokat. Tudom, hogy 800 milliárd állami részvétel már elegendő lenne. Ezzel sok százezer, árverezéssel, kilakoltatással fenyegetett család sorsa megnyugtatóan rendeződhetne, akik vis maior okok, vagy a bankok egyoldalú, jogtipró törlesztésnehezítése miatt kerültek fizetésképtelen helyzetbe.
Kétségtelen, hogy jelenleg ez a legnagyobb, robbanással fenyegető szociális probléma hazánkban, s ezzel úgy válna kezelhetővé, hogy minden komoly, felelős, becsületes szándékú adós otthonában maradhasson, vagy megfelelő csereotthont kaphasson. A hiteleket, az eredetileg vállalt feltételek mellett természetes, hogy vissza kell fizetni, de a törlesztés mértéke és ütemezése kikerül a bankok jogtipró fennhatósága alól, vagy bérlet jön létre, a teherbíró képességgel arányos bérleti díjak alkalmazásával.
A megmaradó 2000 milliárd hatalmas forrás: átütő erejű lépéseket lehetne tenni a gazdaság életműködésének beindítására. Beruházási programok finanszírozását, a kis- és középvállalkozások konszolidációját, a spekulánsok által a teljesítő cégektől elsikkasztott óriási összegek visszaszerzését, hatékony, piacbővítő marketingtevékenységet, a környezet károsodásának gyógyítását lehetne végrehajtani, de az egészségügy és az oktatás talpra állításában is érdemi lépéseket lehetne tenni.
Egyidejűleg offenzív, kezdeményező lépéseket kell tenni a törlesztési kötelezettségek radikális könnyítése érdekében, akár bizonyos idejű törlesztési moratórium érdekében is, amíg a gazdaság talpra áll, s a magyar társadalom összeszedi magát. Tudomásom szerint a legtöbb ország, saját helyzetének stabilizálása érdekében, ki tudta harcolni ezeket a könnyítéseket. Magyarország még soha nem követelte ki. Itt az ideje, hogy megtegye.
Nem akarom túl sötétre festeni a helyzetet, a nélkül is épp elég sötét. De a leghatározottabban ki kell mondani, hogy az ő további mérhetetlen és büntetlen gazdagodásuk egybeesik a mi teljes tönkremenetelünkkel.
Nem kérni kell: a kérésekre mindig újabb uzsora-szipolyozás volt a válasz. Közölni és követelni kell: évtizedeken át irtózatos haszonnal fosztotta meg munkája eredményeitől a magyar társadalmat a nemzetközi pénzhatalom. Váltásra van szükség.
Történelmi esélyt teremt ez a 2800 milliárd arra, hogy beinduljon a gazdasági virágzás, létbiztonságot, igazságosságot teremtsünk, s fellélegezzen ez az annyiszor kifosztott ország. Akkor már más pozícióban, egy erős, életteljes gazdaság működésének eredményeivel térhetünk vissza az adósságszolgálat kérdésére is.
Tisztelt Miniszterelnök Úr, Kedves Viktor!
Ugye nem fog megismétlődni szegény Antall József legendás gyávasága? Amikor a nemzetközi pénzhatalom zsaroló pribékjei sarokba szorították, s ahelyett, hogy nyílt, tiszta beszéddel kiállt volna a társadalom elé, kapitulált, minden szörnyű követelést teljesített, mert „ez a magyar érdek”.
Ugye a társadalom elé tárod, ha bármivel fenyegetnek Téged, s Rajtad keresztül az országot? Ha vállalod ezt a harcot, amit aligha lehet megúszni, - milliók fognak követni velünk együtt, s meg fogjuk védeni kormányunkat, s hazánkat.
Aggódva – de egyidejűleg bizakodva is – várom cselekvéssel hitelesített válaszodat, milliókkal együtt.
„Ne féljetek!” – legyetek bátrak és hívők, bízzatok a magyar nép elszántságában és támogatásában, ha bármilyen ellenerővel találkoztok vállalt küldetésetek beteljesítése során.
Budapest, 2011. Vízkereszt
Éliás Ádám
elnök
Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége
*A fenti nyílt levelet a mai napon szövetségünk tagjai (2011.január 11 - kedd) délelőtt 11:00 órakor adták át a Kossuth téren a Miniszterelnök Úrnak a Miniszterelnöki Hivatal Parlamentben lévő irodájában.
- Nyílt levél Orbán Viktor Miniszterelnök Úrnak a 2800 milliárd sorsáról -
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Kedves Viktor!
Szívesen kezdeném azzal, hogy "Boldog Újévet!", de olyan sötét viharfelhők tornyosulnak a magyar égen, hogy realista számítás szerint Neked és mindnyájunknak is csak egészséges túlélést kívánhatok.
Lehet, hogy nem illendő dolog nyílt levélben tegezni Magyarország Miniszterelnökét, de nem kenyerem az alakoskodás, egymást pedig régtől ismerjük, a "hősi időktől" - kis híján az én cégem bocsátott bankszámlát akkor, az 1988-ban alakult, még ügyészségi vizsgálat alatt álló FIDESZ számára -, aztán pedig másfél évtizedes "korelőnnyel" is rendelkezem.
(Különben gyakran hivatkozom arra, hogy ha Istent tegezzük, egymást miért ne tegezhetnénk?)
A "nyílt levél" műfajt is meg kell indokolnom.
A szó legteljesebb értelmében közügyről van szó, a magyar társadalom jelenéről és jövőjéről, boldogulásáról, vagy bukásáról. Ez nem lehet magánlevél tárgya.
Nagyon örültünk, amikor bátor mozdulattal kicsavartátok a spekuláció kezéből a magán-nyugdíjpénztárak 2800 milliárd forintját. A bankadóval és a multi-adóval együtt komoly lépés volt ez annak a programnak az irányába, amelyet úgy fogalmaztatok meg, hogy igazságos, arányos közteherviselést akartok, s a spekuláció országából az értékteremtő munka országát akarjátok megteremteni.
Kicsit zavart minket, hogy túl nagy gondot fordítotok a levitézlett politikusok, s a nemzetközi pénzhatalom lakáj-közgazdászai által provokált álvitákra, de azt gondoltuk, hogy ez valószínűleg hozzátartozik a pártpolitikai közélet sajátos illemtanához.
Kővé dermedtünk viszont, amikor közöltétek: ezt a 2800 milliárdot adósságszolgálatra, törlesztésre kívánjátok fordítani. Vagyis a magyar társadalom több mint másfél évtizeden keresztül összekuporgatott, részben kikényszerített megtakarítását át akarjátok játszani a nemzetközi pénzhatalomnak, a pénzvilág spekulációjának.
Viktor, itt nem lehet mellébeszélni: ez szörnyűségesebb tett lenne, mint amit előttetek hat éven át elkövetett a hazug, csaló, bitorló hatalom a magyar nép ellen.
Hiszen ez az utolsó jelentős pénztömeg, amire még azt mondhatjuk: "ez a mi pénzünk!". Aztán mi marad még? Az emberek fizetése a kötelezővé tett bankszámlákon? Vagy a tehetősebbek szerény megtakarításai? Vagy megint az idegen befektetők kegyére leszünk utalva?
Ez az utolsó lehetőség a magyar társadalom talpra állítására, a gazdaság erőteljes beindítására.
Hitelválságban fuldoklik a társadalom és a gazdaság. A jó és teljesítőképes kis- és középvállalkozások ezrei bukdácsolnak a szakadék szélén. Pedig akarnának és tudnának is dolgozni, s csak az ő munkájuk gyógyíthatja azt az ezerféle hiánybetegséget, amelyben az ország krónikusan szenved. Forrás azonban nincs, amely a gazdaság életműködését beindíthatná.
Azaz most lenne forrás, de Ti átjátszanátok azt a nemzetközi tőkének.
Arra hivatkoztok, hogy ezzel csökkentenétek a már tragikus méretű és mértékű államadósságot, megmentenétek az országot az újabb hitelfelvételek kényszerétől, s mindezt úgy, hogy helyreállna a nemzetközi befektetők és pénzpiacok bizalma Magyarország iránt.
De Viktor, mi emlékszünk, s Ti ne emlékeznétek: 30 éve folyamatosan ezekre az érvekre hivatkoznak a hatalom aktuális birtokosai. S miközben a magyar nép, iszonyatos terheket hordozva belegebedt abba, hogy az államadósság csökkenjen, aközben az meredeken nőtt; miközben eltékozolták a nemzeti vagyont, hogy ne kelljen hiteleket fölvenni, aközben irtózatos további hiteleket vettek föl. De hiába volt minden: a nemzetközi pénzügyi spekuláció csak fegyvernek használta ellenünk a bizalom és a bizalmatlanság kinyilvánítását, hogy szakadatlanul újabb és újabb áldozatokra kényszerítsen bennünket, s úgy játsszon velünk, mint macska az egérrel.
Ez a történelmi tapasztalat.
S az eredmény?
20 év után, amikor békeidő és piacgazdaság volt, s mindenki halálra dolgozta magát - ennek elégnek kellett volna lennie ahhoz, hogy mindenféle külgazdasági nehézségek között is stabil, virágzó országban éljünk, - mégis, szüntelen bukdácsolás, összeomlások és újrakezdések láncolata zajlott és zajlik, mert a követett pénzpolitika folytán folyamatosan lefosztja az ország gazdasági teljesítményét a nemzetközi pénzügyi spekuláció.
S most mindez folytatódik a Ti kétharmados kormányzásotok alatt? Most már igazán nem a haszon lefölözéséséről van szó, hanem a magyar nép életlehetőségeinek, a talpra állítás esélyének elvételéről.
Nem veszitek észre, hogy érvelésetek, amelyet oly sokszor hallottunk már, s amelynek nyomán megvalósított politika egyre mélyebbre vitt minket az ellehetetlenülés szakadékába, - ez az érvelés éppen a nemzetközi pénzműködés rendszerének fenntarthatatlanságát, ártalmasságát bizonyítja?
Annak a forradalomnak, amelyről gyakran beszéltek, éppen ez lenne a lényege: felszabadítani a magyar társadalmat a nemzetközi pénzhatalom és magyarországi rezidenseik zsarnoksága alól.
Háromszor annyian szavaztak Rátok, mint ahányan Miattatok szavaztak volna Rátok. Ha ennek a ténynek az értelmét keressük, az üzenet jól kiolvasható: azért kaptatok meg minden hatalmat, hogy mindazt véghezvihessétek, amit ígértetek, amit csak ilyen óriási felhatalmazás birtokában lehet megvalósítani. Annak a bátor végrehajtását várja el Tőletek a társadalom, amit csak ekkora erő birtokában lehet véghezvinni. Valóban forradalmi felhatalmazás ez.
De a forradalom, amelyről jó politikai érzékeléssel gyakran beszéltek, nem a szavazófülkék titkos magányában zajlott. Ott csak az elhatározás született meg, a nép akarata fejeződött ki. Azt a forradalmat, amely a társadalom akkori elhatározásában megszületett, Nektek kell véghezvinni. Biztos, hogy ehhez a magyar társadalom minden segítséget meg fog adni.
Ha Ti nem hajtjátok végre, akkor nélkületek, sőt akár ellenetekre is, a társadalom fogja végrehajtani. Most még nem akarom részletezni, mi fog történni, ha a kétharmad, sorsának életbevágó romlása folytán, csalódni fog. Ha elkezdődnek a tömeges kilakoltatások, a kis- és középvállalkozások szakadékba hullnak, ha milliók otthonai maradnak fűtés és világítás nélkül, mert képtelenek a közüzemi számlákat kifizetni. Hol hát a helye a 2800 milliárdnak, amely a magyar nép megtakarítása? A vigyorgó „disznófejű nagyúr” amúgy is degeszre tömött zsebében?
Tragikus következményekkel járna az a Titeket kísértő politikai érzéki csalódás, amely a kétharmados sikert szimpátiademonstrációként félreérti, s figyelmen kívül hagyja annak lényegi tartalmát, amit így lehetne megfogalmazni: végre legyen egy valóban saját kormányunk, amelynek kezébe helyezzük a hatalom minden eszközét, hogy védelmünket, érdekeinket ténylegesen érvényesítse, s véget vessen az évtizedek óta töretlen hazudozásnak.
Elterelik a figyelmet az állam nyugdíjfizetési képessége és a demográfiai helyzet hamis összefüggéséről provokált viták.
A magas szervezettségű, fejlett technológiával működő munkamegosztásos gazdasági rendszerben olyan magas szintű a hatékonyság, a termelékenység, hogy kétmillió ember, de akár kevesebb is, busásan megtermeli azokat a javakat, amelyek tízmillió ember szükségleteit fedezik. Látjuk: bármekkora a munkanélküliség, roskadoznak a boltok az árutól. Nem a gazdaság teljesítőképességének demográfiai apály idejére hazug módon prognosztizált elégtelensége veszélyezteti tehát az állam nyugdíjfizetési képességét, hanem a pénzfolyamatokban zajló ostoba és gonosz játékok. S ugyanoda jutunk: világméretű csapást kell mérni a liberálmaterialista pénzügyi spekulációra ahhoz, hogy a valóság és a tényleges emberi érdekek szabhassák meg végre a pénzműködés folyamatait.
Mi az, amit a fentiek szerint elvár Tőletek a társadalom a 2800 milliárd felhasználásában (ami több millió magyar állampolgár pénze!)?
Véletlenül ismerem az eszközkezelő szervezet felállításával kapcsolatos bizonyos számításokat. Tudom, hogy 800 milliárd állami részvétel már elegendő lenne. Ezzel sok százezer, árverezéssel, kilakoltatással fenyegetett család sorsa megnyugtatóan rendeződhetne, akik vis maior okok, vagy a bankok egyoldalú, jogtipró törlesztésnehezítése miatt kerültek fizetésképtelen helyzetbe.
Kétségtelen, hogy jelenleg ez a legnagyobb, robbanással fenyegető szociális probléma hazánkban, s ezzel úgy válna kezelhetővé, hogy minden komoly, felelős, becsületes szándékú adós otthonában maradhasson, vagy megfelelő csereotthont kaphasson. A hiteleket, az eredetileg vállalt feltételek mellett természetes, hogy vissza kell fizetni, de a törlesztés mértéke és ütemezése kikerül a bankok jogtipró fennhatósága alól, vagy bérlet jön létre, a teherbíró képességgel arányos bérleti díjak alkalmazásával.
A megmaradó 2000 milliárd hatalmas forrás: átütő erejű lépéseket lehetne tenni a gazdaság életműködésének beindítására. Beruházási programok finanszírozását, a kis- és középvállalkozások konszolidációját, a spekulánsok által a teljesítő cégektől elsikkasztott óriási összegek visszaszerzését, hatékony, piacbővítő marketingtevékenységet, a környezet károsodásának gyógyítását lehetne végrehajtani, de az egészségügy és az oktatás talpra állításában is érdemi lépéseket lehetne tenni.
Egyidejűleg offenzív, kezdeményező lépéseket kell tenni a törlesztési kötelezettségek radikális könnyítése érdekében, akár bizonyos idejű törlesztési moratórium érdekében is, amíg a gazdaság talpra áll, s a magyar társadalom összeszedi magát. Tudomásom szerint a legtöbb ország, saját helyzetének stabilizálása érdekében, ki tudta harcolni ezeket a könnyítéseket. Magyarország még soha nem követelte ki. Itt az ideje, hogy megtegye.
Nem akarom túl sötétre festeni a helyzetet, a nélkül is épp elég sötét. De a leghatározottabban ki kell mondani, hogy az ő további mérhetetlen és büntetlen gazdagodásuk egybeesik a mi teljes tönkremenetelünkkel.
Nem kérni kell: a kérésekre mindig újabb uzsora-szipolyozás volt a válasz. Közölni és követelni kell: évtizedeken át irtózatos haszonnal fosztotta meg munkája eredményeitől a magyar társadalmat a nemzetközi pénzhatalom. Váltásra van szükség.
Történelmi esélyt teremt ez a 2800 milliárd arra, hogy beinduljon a gazdasági virágzás, létbiztonságot, igazságosságot teremtsünk, s fellélegezzen ez az annyiszor kifosztott ország. Akkor már más pozícióban, egy erős, életteljes gazdaság működésének eredményeivel térhetünk vissza az adósságszolgálat kérdésére is.
Tisztelt Miniszterelnök Úr, Kedves Viktor!
Ugye nem fog megismétlődni szegény Antall József legendás gyávasága? Amikor a nemzetközi pénzhatalom zsaroló pribékjei sarokba szorították, s ahelyett, hogy nyílt, tiszta beszéddel kiállt volna a társadalom elé, kapitulált, minden szörnyű követelést teljesített, mert „ez a magyar érdek”.
Ugye a társadalom elé tárod, ha bármivel fenyegetnek Téged, s Rajtad keresztül az országot? Ha vállalod ezt a harcot, amit aligha lehet megúszni, - milliók fognak követni velünk együtt, s meg fogjuk védeni kormányunkat, s hazánkat.
Aggódva – de egyidejűleg bizakodva is – várom cselekvéssel hitelesített válaszodat, milliókkal együtt.
„Ne féljetek!” – legyetek bátrak és hívők, bízzatok a magyar nép elszántságában és támogatásában, ha bármilyen ellenerővel találkoztok vállalt küldetésetek beteljesítése során.
Budapest, 2011. Vízkereszt
Éliás Ádám
elnök
Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége
*A fenti nyílt levelet a mai napon szövetségünk tagjai (2011.január 11 - kedd) délelőtt 11:00 órakor adták át a Kossuth téren a Miniszterelnök Úrnak a Miniszterelnöki Hivatal Parlamentben lévő irodájában.
2011. február 17., csütörtök
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)